EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2008.12.24. Népszava, Megkérdeztük: gondolta volna, hogy 1988 lesz az utolsó pártállami év. Milyen emlékei fűzik hozzá?

    (Részlet. Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke válaszai. Eörsi István mondatait idézi, melyeket az írószövetség elnökével folytatott beszélgetés után gondolt: : "Licthof - gondoltam -, lichthofban ülök, egy lichthof elnökkel aki ezt a lichthofot - hadd kérjem kölcsön Babits zseniális verscímét - a Világosság Udvarának látja, érzi át.”)

  • 2008.12.szám Híd, Nánay István: Újraolvasott klasszikusok

    A budapesti színházi bemutatókról, amiknek több mint a fele nem kortárs szerzők műve.

    „Talán szokatlannak tetszik, hogy klasszikusokról szólván egy előadóestről is beszámolok. De hát Eörsi István immár klasszikus. S az lett a Gulág-dalok, amely Jeles András jóvoltából Kaposváron több mint tíz évvel ezelőtt beépült egy Csehov-előadásba is. E ciklusból és a költő börtönverseiből néhány alkotja Bicskei Zsuzsa Apokrif című előadásának egyik szeletét.”

  • 2008.12.szám Kritika, Gergely Ágnes: Ha a németek elhatároznak valamit
    Beszélgetés Steinberger Ibolyával

    Gergely Ágnes beszélgetése Steinberger Ibolyával. ’56-os ünnepség a berlini Magyar Intézetben 1996-ban. Eörsi István említése.

  • 2008.12.szám Kritika, Kővári Orsolya: Legyőztem az ambíciómat
    Beszélgetés Vajdai Vilmossal

    Halász Péterről. Eörsi István említése.

  • 2008.12.szám Látó, Kiss Irén Ilona: Bevezetés a Nyugat folyóirat tanulmányozásához

    Részlet. Eörsi István említése.

  • 2008.45.Pesti Műsor Online, D.Magyari Imre: Különleges könyvek

    (Konrád György 75. születésnapjára barátai Isten hozta a látogatót címmel köszöntőkönyvet készítettek. Ennek kapcsán gondolatok a különleges könyvekről. Szerb Antal öröksége. Szamizdatok - Eörsitől emlékkönyvben búcsúztak a barátai - Időnk Eörsivel. Facsimilék.

  • 2009.01.02. (1.szám) Élet és Irodalom, E.L.: Az aczéli kultúrpolitika
    és a kaposvári Csiky Gergely Színház

    A kaposvári Csiky Gergely Színház a Kádár-rendszer idejében. Jó néhány produkciójuk feszegette az aczéli tűrt kategória kereteit. Azokról az előadásokról, amelyek veszélyhelyzetet jelentettek a színház számára. Eörsi István eltávolítása a színházból.

    Az Állami Áruház, a Nehéz Barbara, Shakespeare III. Richárd, Peter Weiss Marat/Sade.

  • 2009.01.08. (1-2.szám) 168 óra, Koltai Tamás: Színházban elbeszélve
    2009.01.26. 168ora.hu, Koltai Tamás: Színházban elbeszélve

    A színházak helyzete a rendszerváltás idején.

    Eörsi Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából című drámájának bemutatója után „Németh Miklós a banketten gratulált neki, és megkérdezte tőle, miért nem játszották eddig a darabot. »Mert önök, miniszterelnök úr, betiltották« – felelte az író, mire beszélgetőpartnere szó nélkül sarkon fordult, és otthagyta.”        

    2009.01.08. (1-2.szám) 168 óra és 2009.01.26. 168ora.hu, Koltai Tamás: Színházban elbeszélve

  • 2009.01.08. (1-2.szám) 168 óra, Mester Ákos: Montázs
    2009.01.23. 168ora.hu, Mester Ákos: A besúgás 12 pontja

    Mi történt 1989-ben, a 168 óra indulásának idején? Emlékezés a lap megjelenésének kezdetére, 1989. április 25-ére (próbaszám) és az azóta eltelt időszakra. Fotók

  • 2009.01.08. (1-2.szám) 168 óra, Pungor András: Rendszerbontó papirosok
    2009.01.23. 168ora.hu, Pungor András: Rendszerbontó papirosok

    Böngészés a korabeli félamatőr kiadványokban, röplapokban. Fotók

    „A Szabad Demokraták című lap 1989-ben közölte Solt Ottiliának és Somogyi Jánosnak a főügyészséghez adresszált feljelentését. »Lógni fogtok, meghaltok mind, halál vár rátok, ütött az utolsó órátok« – írták az állampárti Anonymusok Tamás Gáspár Miklósnak, Magyar Bálintnak, Eörsi Istvánnak s tucatnyi SZDSZ-es alapítónak címezve.” 

    2009.01.08. (1-2.szám) 168 óra és 2009.01.23. 168ora.hu, Pungor András: Rendszerbontó papirosok

  • 2009.01.08. (1-2.szám) Magyar Narancs, Kovácsy: Csak akarat és lángolás
    Könyv
    Eörsi László: Angyal István (1928-1958). Angyal István önvallomásai

    Könyvkritika.

  • 2009.01.15. (3.szám) 168 óra, Paul Lendvai: Így láttam Bécsből
    2009.01.18. 168ora.hu, Paul Lendvai: Így láttam Bécsből
    „Élő” kommentárral kísérni Nagy Imre és mártírtársai temetését

    Hogyan látta a tudósító a rendszerváltást. A sajtó megváltozott hangneméről.

    2009.01.15. (3.szám) 168 óra és 2009.01.18. 168ora.hu, Paul Lendvai: Így láttam Bécsből. „Élő” kommentárral kísérni Nagy Imre és mártírtársai temetését

  • 2009.01.22. (4.szám) 168 óra, Jolsvai András: 1989 – Kár, hogy a fátum így lereszelte a végét
    Noteszoló
    2009.01.26. 168ora.hu, Jolsvai András: 1989 – Kár, hogy a fátum így lereszelte a végét
    Noteszoló

    Rendszerváltozás. A ’89-es állapotok egy telefonos notesz tükrében. 

    2009.01.22. (4.szám) 168 óra és 2009.01.26. 168ora.hu, Jolsvai András: 1989 - Kár, hogy a fátum így lereszelte a végét. Noteszoló

  • 2009.01.23. 168 óra, Mester Ákos: A besúgás 12 pontja

    (Mi történt 1989-ben, a 168 óra indulásának idején?)

  • 2009.01.24. (4.szám) Heti világgazdaság, Murányi Gábor: A forradalom definiálása
    fogalmuk volt róla
    Variációk 56-ra

    Murányi Gábor cikkének keretes táblázata az ’56-os eseményekről, időpontokról, helyszínekről.

    „1986. Ellenzéki konferencia 1956-ról Eörsi István lakásán”

  • 2009.01.31.Népszava, Böcskei Balázs: Akiket az Isten se szeret

    (Tar Sándorról a Te következel című kötete kapcsán. Eörsi István nem tudta neki megbocsátani ügynökmúltját.)

  • 2009.01.Mozgó Világ, Ripp Zoltán: Rendszerváltók változásai (Részlet)

  • 2009.01.mozgovilag.com, Kőrizs Imre: Nem tudom, Gyuri, megvan-e neked Feleki Kamill. Dragomán Györgynek

    (Esszé.)

  • 2009.01.szám Betekintő, Müller Rolf – Takács Tibor: 1989 – vidék – állambiztonság I.

    Részletek az 1989-es vidéki állambiztonsági jelentésekből. A jelentésekben Eörsi István neve is szerepel.

  • 2009.01.szám Irodalmi Szemle, Tőzsér Árpád: Sziklája az ő jószága…
    Milan Rúfus 80. születésnapjára

    Részlet. A cikkben említett kötet: Rúfus, Milan: Válogatott versek (Madách Könyv- és Lapkiadó N. V., Bratislava, 1973. 169 p.)

    • A kötet adatait és az Eörsi István által fordított versek címeit megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 2009.02.10.agyszomj.freeblog.hu, GNL: Allen Ginsberg forog a sírjában az őrület romjaival…

  • 2009.02.11. (6.szám) Magyar Demokrata, Lass Gábor: Negyven felbújtó

    „1999 augusztusában Zámoly község cigánytelepén az ott lakók agyonverték Csete Ferenc 21 éves csákvári fiatalembert. 2000-ben a gyilkosságnál jelen lévő családok számos tagja Franciaországba utazott, ahol Magyarországról is érkező támogatással 2001-ben politikai menedékjogot kértek és kaptak. Negyven magyar értelmiségi nyílt levélben köszönte meg a köztörvényes bűnözők befogadását.”

    A Lionel Jospin francia miniszterelnöknek írt köszönőlevél közlése az aláírók névsorával. Az aláírók között van Eörsi István.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2001.03.23. (12.szám) Magyar értelmiségiek levele
    • Kapcsolódó cikkek:
    • Magyar Demokrata, 2001.03.22. (12.szám) Köszönet Franciaországnak
    • Magyar Demokrata, 2001.03.22. (12.szám) Székely Kecskés János: A százötvenharmadik
    • Élet és Irodalom, 2001.03.30. (13.szám) Bodor Ádám: Kompetencia
    • Magyar Nemzet, 2005.02.01.Csontos János: Zámoly 2. – Magyar értelmiségiek újabb levele Párizsba
    • Magyar Demokrata, 2005.02.10. (6.szám) S. Cs.: Hazudtak, belátták
    • Magyar Demokrata, 2005.11.10. (45.szám) Lovas István: Viszonzás


    További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZÁMOLYI ROMÁK kifejezést.

  • 2009.02.13. (7.szám) Élet és Irodalom, Böcskei Balázs: „Hatvannyolc sosem hozott lázba”

    Részlet Barcsi Tamás–Szabó Gábor: 68 kísértése című kötetének kritikájából. Eörsi István verssorainak idézése. 

  • 2009.02.27. (9.szám) Élet és Irodalom, Tábor Ádám: Hang és üres folyosó
    Balaskó Jenő (1940-2009)

    Részlet a nekrológból. Eörsi István említése. 

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.