Cikkek
-
2008.05.29. (22.szám) 168 óra, Sztankay Ádám: Politikai próbaidő
Beszélgetés Mohácsi Jánossal, a kaposvári Csiky Gergely Színház vezető rendezőjével (Znamenák István ig.) egyéves megbízásukról, a színház élén várható változásokról, az utódlás körüli csatározásokról. Schwajda pályázatából: „Rombolni nem színházat építeni szívesen jönnék Kaposvárra.” A „Kaposvár-jelenségről”, a színház és a közönség kapcsolatáról.
2008.05.mozgovilag.com, Ripp Zoltán: Gyűlöletpolitika Magyarországon
(Részlet. A rendszerváltás óta terjedő gyűlöletpolitikáról.
Előzmény: Mozgó Világ, 2004.07. Eörsi István: Válasz hat pontban.)2008.05.szám 2000, Kálnoky László: Shakespeare: XIX. Henrik
(műfordítás-paródia)Részlet. Eörsi István említése.
2008.05.szám Kortárs, Petrik Béla: Összeomlás
Szabó Dezső életművének fogadtatástörténete 1945-től a monográfiák megszületéséigA tanulmány 2. része.
„…hogyan intézte el véglegesen a maga számára a Rákosi-, majd a Kádár-rendszer a Szabó Dezső-kérdést, s mindez hogyan függött össze a nemzeti függetlenség és a parlamenti demokrácia eszméire építkező, úgynevezett harmadik út gondolatát képviselő személyek és mozgalmak, elsősorban a népi mozgalom adminisztratív és büntetőjogi kezelésével, és az »eszmei tisztázás« során milyen lépéseket tettek a harmadik út és a népi mozgalom centrumának és jobboldalának, szellemi hátországának felszámolására.” A Magvetőnél „hibás, sőt káros könyvek is megjelentek (Eörsi István, Tamási Lajos verseskötetei, Veres Péter Almáskertjéhez írt bevezető, Szabó Dezső Feltámadás Makucskán című kötet egyes részei stb...)”.
2008.05.szám Kritika, Ménesi Gábor: Nem kell még rendet csinálni
Beszélgetés Nádasdy ÁdámmalA Shakespeare-drámák fordítása.
„És ne feledjük: nemcsak Shakespeare-rel kell megbirkóznom, hanem az előttem járó magyar fordítókkal is: Arannyal, Babitscsal, Mészöllyel, Eörsivel és a többiekkel. Jobbat, vagy legalábbis mást kell adnom, mint ők – ha jobbat nem is mindig tudok, legalább eléggé mást adjak ahhoz, hogy keletje legyen az én verziómnak is.”
2008.05.Színház, Kutszegi Csaba: Mindent tudott a színpadon
(Búcsú ifj. Nagy Zoltántól.)
Előzmény:
Élet és Irodalom, 2005.08.12. (32.szám) Eörsi István: Betegségemről.2008.06.04.csiky.hu, Sztankay Ádám: "Csak levadásznak maguknak valakit"
(Interjú Mohácsi János vezető rendezővel. Részlet.)
2008.06.06. (23.szám) Élet és Irodalom, Széchenyi Ágnes: Fehérek közt egy nagykanizsai
Fejtő Ferenc (1909-2008)Nekrológ. Eörsi István említése.
Másodközlés:
eurozine.com, 2008.06.13. Ágnes Széchenyi: Among reactionaries. Ferenc Fejtő (1908-2008)
2008.06.09.prae.hu, Cseicsner Otília: Az utolsó szög, avagy magyar embernek magyar bíróságot! Csak egy szög – Darabtemetés Kaposváron
(Színikritika. Felújítják Mohácsi János Csak egy szög című rendezését.)
2008.06.13.eurozine.com, Ágnes Széchenyi: Among reactionaries. Ferenc Fejtő (1908-2008)
(Nekrológ. Másodközlés.)
Előzmény:
Élet és Irodalom, 2008.06.06. Széchenyi Ágnes: Fehérek közt egy nagykanizsai2008.06.31.Új Könyvpiac, Tarján Tamás: Együttlélegzés
(Könyvkritika. Kovács Dezső: Bohóc a manézsban.)
2008.06.szám Alföld, Bircsák Anikó: Saját élet
Önéletírás esszében Devecseri GábornálRészlet. Az írók saját halál élménye.
Előzmény:
- Jelenkor, 1978.06.szám Rónay László: „Mily szép dolog embernek lenni”
2008.06.szám Jelenkor, Koltai Tamás: Ami belefér
Részlet az évadkörképből. Eörsi István említése.
2008.06.Színház, Kolozsi László: Hat mező, az egyik: Hermina
(Színikritika. Fisherman’s Friends – Halász Péter dokumentumszínház - a TáP Színház és a Katona József Színház közös előadása, Kamra.)
2008.07.03.revizoronline.hu, Bán Zoltán András: Ahogy azt Móricka
(Könyvkritika; Jolsvai András: Ma még csak szerda.)
2008.07.11. (28.szám) Amerikai Magyar Népszava – Szabadság, Ungvári Tamás: Striptease
Jegyzet. A magyarországi diktatúra felpuhulásának egyik jele a sztriptíz volt. Milyen „karriert” futottak be a vetkőző lányok? A diktatúra összeomlásának okai. Kádár János és Aczél György szerepe, „erkölcsjobbító” szándékaik. Egy anekdota felidézése Szendrő Józsefről.
„Túlzás lenne az is, ha negyven év elnyomásából csak az az emlékem maradt volna meg, hogy egyfolytában röhögtem. Eörsi Istvánt majdnem agyonverték a márianosztrai börtönben ötvenhat után, mert egy idő után letörölhetetlen volt arcáról a vigyor. A nemzeti tragédiából ő vette észre elsőnek, hogy a tragikus abszurd tele van komikus elemekkel. Ha belepusztulunk is, elébb kiröhögjük a hóhérokat.”
2008.07.12.Magyar Nemzet, Szalay Károly: Keletről nyugatra; Szépirodalmi és Magvető - Könyvkiadás a Kádár-korban
2008.07.18. (29.szám) Élet és Irodalom, Kozák Gyula: Üzenet a miniszteremnek
„Hiller István garanciák nélküli megállapodást kötött a Politikatörténeti Intézettel, az 1956-os Intézettel és a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány (KKTTKK) két intézetével.” Ennek előzménye, hogy Schmidt Mária nyílt levélben fordult hozzá, pénzt kérve. Az említett intézetek története, az 1956-os Intézet költségvetésének csökkentése. A XX. Század Intézet létrejöttének körülményei, melynek Schmidt Mária lett a főigazgatója. Mindezek után Schmidt a Terror Háza Múzeum és a XXI. Század Intézetnek is a vezetője lett. „…az egyik intézet bátor tudósok kezdeményezésére jött létre, tízévnyi magánküzdelem után, a másik pedig hatalmas tudományos értékek méltó őrizője. A harmadik viszont nem egyéb, mint az Eörsi István által a perképességig találóan jellemzett, tettre kész, sokszoros főigazgató önmegvalósításának tudományosan parodisztikus játszótere.”
2008.07.23.Népszabadság, Székely Anna: Egy igazi mentalista
(Orbán Györgyről, a budapesti Ráday Könyvesház tulajdonosáról.)
2008.07.24.m.magyarnarancs.hu, Kőszeg Ferenc: Szegény szörnyetegek - Tabajdi Gábor - Ungváry Krisztián: Elhallgatott múlt (Könyv)
(Részlet a könyvkritikából.)
2008.07.25. (30.szám) Élet és Irodalom, Győri Hanna: Shakespeare elfelejt mesélni
Könyvkritika az új Shakespeare-átdolgozásokról, az illusztrált mesekönyvekről. Eörsi István említése a fordítók között.
William Shakespeare–Barbara Kindermann: Romeo és Júlia. Illusztrálta Christa Unzner. Fordította Szalay Zsuzsanna.
William Shakespeare–Barbara Kindermann: Szentivánéji álom. Illusztrálta Almud Kunert. Fordította Szalay Zsuzsanna.
2008.07.26.Népszabadság, Révész Sándor: A múlt köde. 2004. július
2008.07.29. 168ora.hu, Tihanyi Sándor: A legnagyobb rádiós
Szepesi: Csak egyszer hallgattam elRészlet. Beszélgetés Szepesi Györggyel.
2008.07.30. litera.hu, „egy egész kultúra mentén jelölöm ki a frontot”
Műfordítói körkérdés – Válaszol: Sava Babić műfordítóKi hogyan látja a szakmája, tágabb értelemben pedig a könyvkiadás egészének helyzetét. Szerbre fordította többek között Eörsi István műveit. Életrajza, művei, műfordítása. Fotó
A három Eörsi
A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója
(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.