EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2016.02.04. ujkafe.website, 1956-2016: Egy forradalom újrajátszása (19)
    A magyar írók szólnak (részletek)

    Kossuth és Petőfi Rádió, 1956. október 29. / 16 óra 41 perc

    Zelk Zoltán írása: Föltámadás… 

    Most Karinthy Ferenc olvassa fel írását:

    Eörsi István: Hát ilyenek is tudunk lenni mi? 


    Forrás: Ómolnár Miklós: Tizenkét nap, amely… 1956. október 23-november 4. Események, emlékek, dokumentumok. Szabad Tér Kiadó, 1989


    A kötet adatait és Eörsi István "Hát ilyenek is tudunk lenni mi?" című versét megtekintheti a honlapon az Eörsi István/Kötetek/Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2016.03.01. (2.szám) Bécsi Napló, Bányai Tamás: Amerikai magyar újságíró-történet

    Az amerikai magyar vonatkozású kulturális életről, Gombos Zoltánról – az Amerikai Népszava/Szabadság clevelandi újságírójának szemével. Eörsi István drámaíróval ugyan nem készítettem riportot, viszont barátok lettünk, három-négy alkalommal is vendégül láttuk otthonunkban. (Megjegyzem, az ő esetében azért maradt el a riport, mert odahaza ismert ellenzékinek számított, és Gombos Zoltán – politikai korrektségből?! – kerülte az ilyen embereket.) Eörsi társaságát, tudása és bohém természete okán különösen élveztem, még ma is úgy érzem, sokat tanultam tőle.”

  • 2016.04.15. parameter.sk, Széky János: Kire legyünk dühösek?

    Részlet. A híres embereket ért vádak, büntetések és a következmények Kiss László úszóedző kapcsán.


    "...akik 56 után ültek, és nyilvánossághoz jutottak, azok már a diktatúra első lazulásának idején, amikor visszatérhettek hivatásukba, nyíltan beszéltek róla. Az írók – Eörsi Istvántól Fekete Sándorig, Déry Tibortól Varga Domokosig – megírták magukról, és nem úgy, hogy ők valamit most jóvátesznek a hivatásbeli működésükkel. Aztán 1989 tájékán a teljes közvélemény értesülhetett róla, kit, milyen váddal, hány évre ítéltek el, és mikor szabadult."

    .


  • 2016.05–06. szám Criticai Lapok, Balogh Géza: BRECHT ÉS A BÁBOK
    Bertolt Brecht: A kaukázusi krétakör

    Kritika a Budapesti Bábszínház előadásáról.

    „A kaukázusi krétakör számos jó magyar fordításban hozzáférhető. Ezek közül Eörsi Istvánét választották az előadás létrehozói. A gazdag választékból valószínűleg ez a legszikárabb, a legkevésbé »költői«. Olyan puritán és olyan hiteles, mint a Budapest Bábszínház vállalkozása.”

  • 2016.05.12. (19.szám) 168 óra, Jolsvai András: Mondanom sem kell

    A szerző kifogásai a Műcsarnok kiállításaival szemben. Számára lelki higiénia, hogy nem teszi be a lábát az intézménybe.

    „…a Fekete-féle magántársaság ilyetén helyzetbe hozása, intézményekkel, pénzzel és hatalmi pozíciókkal való mérhetetlen kistafírozása botrány…”

    Eörsi István írt arról, milyen kellemetlenül érezte magát, amikor kijött a börtönből, és szembesülnie kellett azzal a ténnyel, hogy barátai, ismerősei már mind megkötötték a maguk paktumát a Kádár-korszakkal, beálltak a sorba, és csak kínos volt nekik egy ilyen figura, aki az elárult forradalomra emlékeztette őket.”

  • 2016.06.10. 168ora.hu, Horn Gabriella: Mácsai Pál a városligeti beruházásról: ígéretes épületek és morális dilemma

    Részlet. Beszélgetés Mácsai Pállal, az Örkény István Színház alapító igazgatójával. A következő évad tervei között említi:

    „Az ötvenhatos forradalom hatvanadik évfordulója kapcsán bemutatjuk Eörsi István börtönfeljegyzéseit, az Emlékezés a régi szép napokra –t. Érdekes egybeesés, hogy a szöveget a hetvenes években Pogány Judit lopta be a bőröndjében Magyarországra, mikor Franciaországból hazautazott.”

  • 2016.06.12. 168ora.hu: Szegő János: Saját élet

    Részlet. Esterházy Péter Hasnyálmirigynapló című, új könyvéről.

    „Ám igazi társa és figurája a hasnyálmirigyrák, akit el is nevez Hasnyálkának és Mucinak is. Ketten elválaszthatatlanok. Egyek. Azzal, hogy Esterházy a tumorból egy női karaktert teremt a rá jellemző ironikus eleganciával, illeszkedik egy olyan tradícióhoz, melynek elődje Hajnóczy Péter és Eörsi István volt. Incselkedik és kokettál vele. Udvarol neki.”

  • 2016.08.11. (32.szám) 168 óra, Karácsony Ágnes: Színházsűrűség
    A jelenről szólni a jelennek

    Beszélgetés Vörös Róbert dramaturg, író, rendezővel, aki ősztől a Vígszínház irodalmi vezetője lesz.

    „Színpadra írtuk Eörsi István Történetek egy hideg faházban című novelláját, amely Angyal Istvánról szól, az ’56-os forradalom zsidó mártírjáról, a Tűzoltó utcai ellenállók parancsnokáról. Az érettségi bankettemen volt a bemutatónk, 1981-ben. Meghívtuk rá Halász Pétert, Monori Lilit, Székely B. Miklóst, Angelus Ivánt és Eörsi Pistát is, aki akkor tért haza New Yorkból. Bekéredzkedtünk a Kilián laktanya színpadára. Ott játszottuk az előadást, ahol huszonöt évvel korábban a nemzetőrség alakult. Eörsi Pista zokogott.”

  • 2016.09.05. mult-kor.hu, 1956, ahogyan még soha korábban nem tárgyalták

    Konferencia 2016. szeptember 8-10-én az egri Eszterházy Károly Egyetemen. Rainer M. János, a rendezvény egyik főszervezője az eseményről tartott sajtótájékoztatón elmondta, olyan konferenciát szerettek volna tető alá hozni, amelyre korábban még nem volt példa 1956 kapcsán.


    "Harminc évvel ezelőtt Eörsi István lakásán gyűlt össze több mint 70 egykori résztvevő, akik együtt beszélgettek 1956-ról. Ott volt a forradalom idején miniszterelnökként tevékenykedő, később ellenzéki gondolatai miatt az MSZMP-ből is kizárt Hegedüs András, valamint Rácz Sándor, a Nagy-budapesti Központi Munkástanács elnöke is."

  • 2016.09.06. 24.hu, Bodnár Judit Lola: Hagyni kéne ezt az egész munkadolgot, és színházat nézni egész évadban

    Válogatás a 2016/17-es színházi évad előadásaiból. Radnóti Színház, Vígszínház, Katona József Színház, Örkény István Színház ("...Polgár Csaba rendezésében pedig egy, az ’56-os emlékévhez választott Eörsi István-művet is bemutatnak, az Emlékezés a régi szép időkre Znamenák István szereplésével érkezik, még idén..."), Átrium és a vidéki színházak.

  • 2016.09.27. onkormanyzat.mti.hu, Göncz Árpád Városközpont

    A XIII. Kerületi Önkormányzat 2016. szeptember 27-én a Göncz Árpádról elnevezett városrész névadó ünnepségét rendezte meg. Beszámoló és Göncz Árpád rövid életrajza.

    Az ünnepségen Eörsi István Még feljebb! Göncz Árpádnak című versét Hegedűs D. Géza a kerület díszpolgára szavalta el.  

  • 2016.10.18. socfest.hu, 56-os börtönmonológ az Örkényben

    Eörsi István író 1956 decemberétől 1960 augusztusáig börtönbüntetését töltötte a forradalomban betöltött szerepéért. Fogva tartásának éveiről az Emlékezés a régi szép időkre című könyvében számolt be, amelyet a forradalmi emlékév alkalmából most az Örkény István Színház színpadán visznek színre. Rendező: Polgár Csaba. Bemutató: 2016. október 21. 


    "Legalább egy évtizedig próbáltam magam rábírni arra, hogy írjam meg ezt a könyvet. Egyszer csak megéreztem – 1986 őszén –, hogy ha tovább halogatom a munkát, az anyag kisiklik a kezemből. A halottak, akik közé féltem lelátogatni, bejelentették, hogy fogytán a türelmük. Most már – legalábbis ez idő szerint úgy tetszik – nem kellene bátorság a megírásához. Ennek irodalmi szempontból is csak örülni lehet. A bátorság nem esztétikai kategória, és sajnálatra méltóak azok a történelmi korszakok, amelyekben a politikai kockázatvállalás művészi erénynek minősül." (Eörsi István, 1989)


    A kötetek (szamizdat és legális kiadás) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István/Kötetek/Magyar nyelvű résznél.

  • 2016.11.03. (44.szám) 168 óra, Ferencz Zsuzsa: Pista elmeséli

    Az Örkény Színház stúdiójában október 21-én bemutatták Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című börtönkönyve dramatizált, monologizált változatát Znamenák István előadásában. Eörsi vigyora. A szerkesztők: Bagossy László és Ari-Nagy Barbara, a rendező: Polgár Csaba.

    A kötetek (szamizdat és legális kiadás) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek/ Magyar nyelvű résznél.

  • 2016.11.04. (44.szám) Élet és Irodalom, Herczog Noémi: A mítoszleszámoló
    (Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre, Örkény Színház)

    Színikritika. Rendező: Polgár Csaba. Eörsi Istvánt Znamenák István formálja meg.


    Reagálás:

    • Jelenkor, 2019.06.szám Pandur Petra: Dokumentum és személyesség 1956 színreviteleiben 


  • 2016.11.10. librarius.hu, Fazekas Zsuzsa: Znamenák István: Amikor Eörsi szövegeit mondom, akkor ő jelen van

    Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című könyve alapján az Örkény színház előadása. Rendező: Polgár Csaba.

    Beszélgetés Znamenák Istvánnal, aki a darabban Eörsit alakítja. Milyennek ismerte Eörsit?


    "Egy interjúban egyszer egy kora reggelen neki szegezték, hogy: Magáról azt mondják, hogy maga a baloldal Csurkája. És az Eörsi erre nem hogy megsértődne, szó nincs ilyesmiről. Rögtön azt mondja, hogy nagyon megtisztelő, Csurka István csodálatos drámaíró, de azért lehetetlen, hogy én Csurka lennék, mert van közöttünk egy alapvető különbség. Ő azt mondja, hogy minden meg fog változni, ha majd az övék lesz minden hatalom. Én nemcsak a teljes hatalmat nem akarom, de egyáltalán semmilyen hatalmat nem akarok. Miközben nem bántott ő senkit, aközben tényleg sok mindenki megbántódott, egyszerűen csak mert mindig kimondta, amit gondolt."


    A kötetek (szamizdat és legális kiadás) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István/Kötetek/Magyar nyelvű résznél.

  • 2016.11.11. (45.szám) Élet és Irodalom, Vásárhelyi Mária: A történelem kufárjai

    1998-ban, az első Fidesz-kormány hatalomra kerülését követően, az akkoriban Orbán Viktor miniszterelnök főtanácsadójaként tevékenykedő üzletasszony egyik első botrányt kiváltó lépése az volt, hogy a kormány megvonta az állami támogatás nagy részét a XX. századi történelem kutatásával foglalkozó két legszínvonalasabb tudományos intézménytől; az 56-os és a Politikatörténeti Intézettől. Az eredetileg a két intézet támogatására szánt összeget az akkor létrehozott, Schmidt Mária által irányított, XX. Századi Intézet alapítására csoportosította át a kormány. Az Eörsi István kontra Schmidt Mária-per felidézése.

    „Az ítélethirdetés óta több mint egy évtized telt el, perújrafelvételre természetesen nincs lehetőség, így csupán a tudásnak, az erkölcsnek és a jó ízlésnek tehetek panaszt, amikor kísérletet teszek annak igazolására, hogy az elmúlt évtized történései nemhogy cáfolták, hanem sokszorosan igazolták a 2005-ben meghalt író állításait.”

  • 2016.12.01. (48.szám) 168 óra, Csáki Judit: Hegedűs D. és Znamenák
    2016.12.05. 168ora.hu, Csáki Judit: Hegedűs D. és Znamenák, Márai és Eörsi

    2 egyszemélyes darab színikritikája.

    Hegedűs D. Géza Hallgatni akartam című Márai-estjéről a Vígszínházban. 1938. március 12., az Anschluss napja. Párhuzamosságok a jelennel. A rendező: Marton László.

    Znemanák István monológja az Örkény Színház stúdiójában Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című börtönnaplójából. Znamenák nem utánozza Eörsit, hanem gesztusaival megidézi. A rendező: Polgár Csaba.


    A kötetek (szamizdat és legális kiadás) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek/ Magyar nyelvű résznél.

  • 2016.12.19. kreativ.hu, Bátorfy Attila: ˝Azt hittük, minden fasza lesz. Nem lett az.˝

    Részlet. Beszélgetés Vágvölgyi B. Andrással, a Magyar Narancs egykori főszerkesztőjével.


    "Weyer Balázs és Kóczián Péter A Mérleg utca nyelve című cikksorozatban leírták, hogy Fodor Gábor 1993-ban még Fidesz tagként részt vett egy belsős SZDSZ-es találkozón, ahol eldöntötték, hogy ki lesz a párt miniszterelnök-jelöltje (Kuncze Gábor lett). A szabaddemokraták megsértődtek a cikksorozaton, Tamás Gáspár Miklós és Eörsi István elítélték Weyeréket, György Péter pedig védelmükbe vette őket."


    Előzmény:

    • Magyar Narancs 1995.05.18. + 1995.05.25. + 1995.06.01. Galottai Balázs - Kóczián Péter: A mérleg utca nyelve (3 részes cikksorozat)
    • Magyar Narancs, 1995.06.22. E.I.: Egyszerűen vacakság
    • Magyar Narancs, 1995.06.29. Bozóki András: A méreg foga
    • Magyar Narancs, 1995.06.29. Kőszeg Ferenc: T. Szerkesztőség!
    • Magyar Narancs, 1995.06.29. Vágvölgyi B. András: Pont, távolból

  • 2016.12.30. karpattur.karpatinfo.net, Hobo: A Gulag virágai - színházi előadás

    Földes László Hobo írásából és válogatásából készült előadás, A Gulag virágai a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban. Az előadás ismertetője.

    Hobo: "Karig Sára csodálatos versein, Eörsi István Gulag-dalain vagy Rózsás János megrázó visszaemlékezésein kívül nem sok mindent találtam az évek során."

  • 2017.01.01. (1.szám) Bécsi Napló, Gömöri György: Illyés Gyula a magyar írók egységéről a forradalomban

    Könyvkritika Illyés Gyula, Naplójegyzetek 1956-57. Atlantiszsorsára jutottunk című kötetéről.

    A kötet adatait és az Eörsire vonatkozó részt megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2017.01.01. (1.szám) Bécsi Napló, Pomogáts Béla: Búcsú a magyar forradalomtól
    — Az írószövetség 1956. decemberi közgyűlése —

    Elemzés. Eörsi István is az elítélt írók között volt. 

  • 2017.02.25. fedor.blog.hu, Fedor: Beszélő idézet Orbán mögött

    A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján Orbán Viktor beszédet mondott, mögötte a felirat: "Hol sírjaik homorultak". (Fotó)


    "Valóban Petőfi parafrázisról van szó, amely keserű leírása a parcella nyolcvanas évekbeli állapotának. A mondat ugyanis Eörsi István egyik írásából származik, amely a Szamizdat Beszélő egyik 1985-ös számában jelent meg először." Hosszas idézet a cikkből.


    Előzmény:

    • Beszélő (Szamizdat – 1985/3.) 1985.15.szám és Beszélő, 2005. 11.szám (Folyóirat – november) E.I.: Halottak napján


    Reagálás:

    • ma.hu, 2017.02.28. ma.hu: Nagy botrányt kavart a közösségi média oldalain az idézet


  • 2017.02.28. ma.hu, ma.hu: Nagy botrányt kavart a közösségi média oldalain az idézet
    Beszédes a háttér Orbán mögött, vagy nem is a háttérrel van baj?

    A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján Orbán Viktor beszédet mondott, mögötte a felirat: "Hol sírjaik homorultak". (Fotó)

    A Facebookon sokan kiakadtak, hogy rosszul idézték Petőfit.


    "Valóban Petőfi parafrázisról van szó, amely keserű leírása a parcella nyolcvanas évekbeli állapotának. A mondat ugyanis Eörsi István egyik írásából származik, amely a Szamizdat Beszélő egyik 1985-ös számában jelent meg először." 

    "Tehát magával az idézettel semmi baj, sokkal inkább az a megbotránkoztató, ahogy az illiberális Orbán Viktor a Moszkva érdekei miatt mártírrá vált hőseink sírjánál, egy nyugatias liberális írótól vett idézet előtt állva mondta el az elhangzott beszédét."


    Előzmény:

    • Beszélő (Szamizdat – 1985/3.) 1985.15.szám és Beszélő, 2005. 11.szám (Folyóirat – november) E.I.: Halottak napján
    • fedor.blog.hu, 2017.02.25. Fedor: Beszélő idézet Orbán mögött


  • 2017.02.szám 2000, Almási Miklós – Nádra Valéria: Lukács – töredékek, személyesen
    RÉSZLETEK EGY KÉSZÜLŐ ÉLETÚT-INTERJÚBÓL

    Beszélgetés Almási Miklóssal

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.