EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2007.01.szám Humánpolitika, Himmer Péter: Címszavak –etikához
    (szemelvények két évtized megoldatlan hordalékaiból)

    Részlet. Az etika Lukács felfogásában. Utalás Lukács György: Életrajz magnószalagon című kötetre. Az interjúkat készítette Eörsi István és Vezér Erzsébet.


    A Kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél (Lukács György: Megélt gondolkodás / Életrajz magnószalagon)


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2005.06.10. (23.szám) E.I.: Két tétova kérdés

    Kapcsolódó cikk:

    • Beszélő, 2005. 08.szám (Folyóirat – augusztus) Révész Sándor: Egyrésztek és másrésztek között

  • 2007.01.szám Kortárs, Szigethy Gábor: Látlelet XIV.
    Kortársalgó

    Gyurcsány Ferenc őszödi beszédéről, s az írókról, akik ezt „retorikai csúcsteljesítménynek tekintik”. A szerző értetlenkedését fejezi ki. Az egykori A Új Hang 1953-as cikkeiből idéz a „bolsevik vakságra” utalva, egyben párhuzamot von a mai helyzettel. Eörsi István, a „pártkegyelt költő” Sztálint sirató verséről, aki később „az új időkről új dalt énekel”. Értetlenségét fejezi ki, amiért Eörsi a pártnak hitt, és nem annak, ami a valóság volt. Ez 1956-tól megváltozott. Bízik benne, hogy a mai értelmiségiek is „föleszmélnek, és elkiáltják magukat: A király meztelen!”. Idézetek Eörsi több, 1953-as verséből.

    Előzmény:

    • Új Hang különkiadás, 1953.03.szám (március) E.I.: Sztálin

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kapcsolódó cikkeket olvashat el, ha a keresőmezőbe beírja a SZTÁLIN szót.

  • 2007.02.01. (5.szám) Magyar Demokrata, Bándy Péter: Mindent a hatalomért

    Beszélgetés Tóth Gy. László politológussal Gyurcsány Ferencről, az MSZP mögött álló gazdasági érdekkörről és értelmiségi holdudvarról, akik, ha úgy látják, hogy vele már nem lehet választást nyerni, félreállítják, és a médiatúlsúlyukat kihasználva elkezdenek felépíteni valaki mást.

    „Az SZDSZ magatartása az október huszonharmadikán történtekkel kapcsolatban nyilvánvalóvá tette, hogy ez a párt néhány nem túl tehetséges megélhetési politikus vállalkozása. Eörsi István megfogalmazásával élve: a Szabad Demokraták Szövetsége elmagyarbálintosodott...”

  • 2007.02.02. (5.szám) Élet és Irodalom, Gerő András: Tisztelt Olvasók és Szerkesztőség!

    Reagálás a Friderikusz Most című műsorról írt glosszára [Vásárhelyi Mária]. Felidézi, hogy mi hangzott el valójában. Cáfolja, hogy Schmidt Mária élettársa lenne. Eörsi István intoleranciájáról, akit nem minősít, mivel meghalt, életében megtette ezt vele.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2007.01.26. (4.szám) vm: Értelmisé-gi kiválók


    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 2007.02.09. (6.szám) E.L: Kiegészítés 

  • 2007.02.09. (6.szám) Élet és Irodalom, Eörsi László: Kiegészítés

    Gerő András a Friderikusz Most című műsorban intoleránsnak nevezi az írót, de mivel meghalt, nem minősíti Eörsi Istvánt – életében megtette azt. Válasz Gerő Andrásnak, a vita felidézése.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2003.06.20. (25.szám) Egy túlélő: A negyven másodperc
    • Élet és Irodalom, 2003.07.04. (27.szám) Schmidt Mária, Gerő András: Tisztelt Szerkesztőség!
    • Élet és Irodalom, 2003.07.11. (28.szám) Eörsi István: Furcsa pár
    • Élet és Irodalom, 2003.07.18. (29.szám) Gerő András: Tisztelt Szerkesztőség!
    • Élet és Irodalom, 2003.07.18. (29.szám) Szále László: Egy fontos mondathoz
    • Élet és Irodalom, 2007.01.26. (4.szám) vm: Értelmisé-gi kiválók
    • Élet és Irodalom, 2007.02.02. (5.szám) Gerő András: Tisztelt Olvasók és Szerkesztőség!

  • 2007.02.09.Népszabadság, Tamás Gáspár Miklós: Ifj. Rajk Lászlónak

  • 2007.02.14.Népszabadság, bagarja blogja: "önmagunkkal szemben kötelességünk a tiszta beszéd"

    (Február 13-án a Wallenberg-szobornál.)

  • 2007.02.17. Magyar Nemzet, Stefka István: Bársonyos restauráció
    Csoóri Sándor a Charta ’77-ről és a diktatúrák zabigyerekéről

    Beszélgetés Csoóri Sándorral a Charta ’77-ről. A nyilatkozatot egy nap alatt 34-en írták alá, köztük Eörsi István is. „A népi ellenzék képviselői közül csak Csoóri Sándor költő írta alá a Charta ’77 dokumentumot.” Jan Palach 1968-as tűzhaláláról. Mészöly Miklós és Eörsi István ment el hozzá, hogy írja alá a Chartát, és megkérték, hogy írassa alá Illyéssel is, amire ő nemet mondott, mert nem helyeselte.

    „Mészöly és Eörsi nem értett velem egyet, de vitánk egyenrangúak vitája volt, hiszen látták, hogy én a magam nevében ugyanúgy cselekedtem, mint ők.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja: CHARTA ’77

  • 2007.02.szám Filmvilág, Bikácsy Gergely: Arcok a kazamatákból
    Szemle ’56 fölött
    Magyar Film

    Esszé ’56-os dokumentumfilmjeinkről az ’56-os dokumentumfilm-szemle tükrében. Eörsi István említése.

  • 2007.02.szám Filmvilág, Mihancsik Zsófia: Kornis Mihály: Hétköznapi kádárizmus

    Esszé. Kornis Mihály a Sólyom Andrással közös Kádár-filmekről és új Kádár-könyvéről.

    „2005-ben már tudtam, ha Kádárt nem értem meg belülről, valójában magát a történetet sem értem. 1996 tájt sajnos még hajlandó voltam elfogadni azt a gyerekkorom óta ismert, és legközelebbi, tájékozott barátaim által is sugallt képet, hogy – Eörsi állandóan ezt hajtogatta, de Gáli Jóska vagy Petri sem mondott mást: – Kádár borzasztóan buta ember, jelentéktelen kapacitás, egy senki, csakis azért juthatott hatalomra, mivel a nála okosabbak fejét mind levágták már, mielőtt helyzetbe kerülhettek volna.”

  • 2007.03.01.ujkonyvpiac.hu, Toldi Éva: Hazai szerzők előnyben. A mai szerb könyvpiacról

    (Részlet. Íróink jelenléte a belgrádi könyvvásáron. Vickó Árpád fordításai.)

  • 2007.03.09. (10.szám) Élet és Irodalom, Dániel Ferenc: Mipistink – avagy jegyzetek Eörsi István önkéntesről

    Emlékek Eörsi Istvánról és kortársairól, a Valóságról, ’56-ról.

  • 2007.03.10. (10.szám) Heti Világgazdaság, Murányi Gábor: Meghódított partvonal
    Az Élet és Irodalom indulása

    A hetilap története indulásától kezdve. A hatalom kultúrpolitikája, a kézi vezérlés technikája.

    „Nem maradt el idősebb pályatársa mögött az új generációt képviselő kritikus, Imre Katalin sem, aki az Ütni az eördögöt című hírhedt glosszájában a már előzetes letartóztatásban lévő költőnek, Eörsi Istvánnak a »proletárdiktatúra ellen uszító és vicsorgó« opusairól értekezett.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1957.04.12. (3.szám) Imre Katalin: Ütni az eördögöt

    A kapcsolódó cikkeket megtekintheti a honlapon, ha a keresőmezőbe beírja az Ütni az eördögöt kifejezést.

  • 2007.03.15. (11.szám) Heti Válasz, Stumpf András: Hol a demokrácia fekete doboza?

    Beszélgetés Fábry Sándor humoristával. Az értelmiség gyalázatáról.

    „Van rá példa, ha nem is sok, hogy a pártmunkások levetkezik vörösesmadaras munkavédelmi öltözéküket. A Sólyom László államfővé választását támogató értelmiségi összefogás volt az egyik ilyen jó jel: azt még Eörsi István is aláírta.”

    Fotó: Fábry Sándor

  • 2007.03.16. (11.szám) Élet és Irodalom, Rádai Eszter: „Térkép, szóból”

    Interjú Lengyel Péterrel. ÉS-beli éveiről.

    „– Kassákot közölni a hatvanas évek közepén már természetes volt? Vagy az 56 miatt börtönviselt Eörsi István publicisztikáit?

    –  Börtönviselt munkatárs is volt akkor már. Molnár Zoltán, Varga Domokos, például. Csakugyan a nevek írják le a változás fokozatait. Kassák, az író: már korán megjelenhetett gond nélkül – miközben a festő Kassák csak külföldön. Eörsi, az külön eset. Akkor már publicisztikát közölhetett. Kiverekedett minden mondatot, rengeteg cikkét visszavágták, tárgyalt, vívott – megvolt benne a harci kedv. Egy idő után egyenesen fölvették a laphoz. Néhány éve ott dolgoztam már, szóltak: én leszek a rovatvezető, ő a beosztott. Nem fogadtam el. Tanárom is volt a gimnáziumban, ekkorra pedig a történelem dicsfénye lebegett a feje fölött. Kettéosztjuk: övé a belföldi rész, enyém a külföldi.”

  • 2007.03.16. (11.szám) Élet és Irodalom, Standeisky Éva: A jelenség és az ok
    Az Élet és Irodalom indulása

    A lap elemzése az Élet és Irodalom 50. éves évfordulóján indulásától kezdve. Kik voltak a lap szerzői? A kultúrpolitikáról, a művészi szabadság és a kommunista elvhűség összekapcsolásáról.

    „Imre Katalin, az ÉS markáns véleményű kritikusa a börtönben perére váró Eörsi Istvánt, »az ellenforradalom nem jelentékeny, de vehemens ördögöcskéjét« támadta. (Ütni az eördögöt, 1957. április 12.) Eörsi verseskötete, az Ütni az ördögöt az idő tájt, a visszarendeződés nagy összevisszaságában látott napvilágot. (A költőt a forradalmat támogató röpiratok, versek, újságcikkek írásáért hónapokkal korábban, 1956 decemberében tartóztatták le.) A kritikus szerint a versek egyharmada »nyílt és azóta teljes fegyvertárával, mázával és hagymázával lelepleződött uszítás és vicsorgás a proletárdiktatúra ellen«. A vitriolos hangvételű cikk írója önként vállalta magára a politikai ügyész szerepét.”

    • Eörsi István: Ütni az ördögöt című kötetének adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1957.04.12. (3.szám) Imre Katalin: Ütni az eördögöt

    Kapcsolódó cikkek:

    • Hajdú-Bihari Napló, 1957.05.10. Megkezdte tanácskozásait az országgyűlés. Kulturális életünk problémái
    • Beszélő, 1996.08.szám (Folyóirat – november) Litván György: 1957
    • Beszélő online, 1996.09.szám (Folyóirat – november) Litván György: 1957
    • Kortárs, 2013.07-08.szám Pomogáts Béla: A nyugati magyar irodalom a hatvanas években


    Az alábbi kötetek Eörsi könyvével foglalkozó részleteit elolvashatja az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél: 

    • Standeisky Éva: Az írók és a hatalom. /Alcím: 1956 - 1963/ (Második, javított kiadás) Bp. 1996. 1956-os Intézet, 481 p.
    • Cseh Gergő Bendegúz – Kalmár Melinda – Pór Edit: Zárt, bizalmas, számozott. Tájékoztatáspolitika és cenzúra 1956-1963 (dokumentumok). Osiris Kiadó, Budapest, 1999. 541.p.
    • Moldova György: A mocsári hajós. Minimák. Bp. 2000. Urbis, 594 p.
    • Moldova György: A rövid élet titka. Aforizmák magyarázattal. Ill.: Kaján Tibor. Bp. 1997. Dunakanyar 2000, 183 p.
    • Moldova György: Az utolsó töltény 3. Önéletrajzi töredékek. Bp. 2005. Urbis, 297 p.

  • 2007.03.22. (12.szám) Magyar Demokrata, Hankó Ildikó: Szent kapcsolat
    A Gyurcsány-kormány és a katolikus egyház

    Magyarország és az Apostoli Szentszék viszonya. Január végén megtartotta alakuló ülését a vatikáni-magyar vegyes bizottság választmánya. Kronológia az Apostoli Szentszékkel való kapcsolatunkról.

    „Mit tartalmaz a vatikáni-magyar szerződés? Eörsi István korábban egyenesen »szégyenteljes konkordátumnak« nevezte a szerződést, amelyben meggyőződése szerint a pártok kifejezetten azért kapnak pénzt az államtól, hogy politizáljanak, mivel ez a dolguk, de az egyházaknak csak akkor van erkölcsi alapjuk a politizálásra, ha anyagilag függetlenek az államtól. A hiba csak az, hogy a »szégyenletes konkordátumot« a Horn-kormány hozta tető alá.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 2005.01.20. E.I.: Egyház és politika + Révész Sándor válasza
    • Magyar Demokrata, 2006.08.03. (31.szám) Hankó Ildikó: Célkeresztben az egyházak

    Kapcsolódó cikkek:

    • További kapcsolódó cikkeket olvashat az előzményben megjelölt cikkeknél.

  • 2007.03.22.maszol.ro (új magyar szó), Kultúrhírek. Világhírű képírók/Kornis Mihály Marosvásárhelyen

    (A Látó Irodalmi Színpad programja, eddigi meghívottjai közt: Eörsi István.)

  • 2007.03.23.Népszabadság, Achs Károly: Antiszemitizmus és felelősség

    (OLvasói levél Révész Sándornak - Révész Sándor válasza.)

  • 2007.03.24. Magyar Hírlap, Alexa Károly: Idus

    Március 15-e megünneplése egy kis faluban. Régi ünneplések felidézése – a félelem jegyében – aztán vissza a jelenbe.

    „1992-ben – miénk a hatalom? – a tévé elé kell vonulnunk, hátha »visszaadják«, állunk egymás mellett, csendesen diskuráló fasiszták, elsiet köztünk Eörsi István, hátha rászól valaki, leköpi, riadtan, de hősiesen, egyedül ebben a csürhében. Aki ismeri, barátságosan ráköszön.”

  • 2007.03.27.Népszava, Fábri Péter: Az elvek többet hoznak

  • 2007.03.28. litera.hu, Színpadon az irodalom
    Kornis Mihály író a Látó vendége

    Láng Zsolt beszélget Kornis Mihállyal a Látó Irodalmi Színpadán. Az elmúlt tizenöt év során a Látó Irodalmi Színpad vendége volt többek közt Eörsi István.

  • 2007.03.28. Magyar Hírlap, Ambrus Balázs: Hétköznapi hősök hó alatt!

    A Kádár-rendszerről, amelyben a többség jól érezte magát, miközben sokukat ügynöknek szerveztek be. Amikor most ezekre fény derült, arról vitáznak, hogy az illető közszereplő-e, és mi van a személyiségi jogaival, holott az akták hozzáférhetőségéről és a nevek feloldásáról kellene beszélni.

    „Eörsi István életének egyetlen vitán felül álló ténye, hogy a pártállami elvtársak őt még a rendszerváltás utáni megmondó embereknél is jobban gyűlölték. Ennek pedig az a több száz oldal operatív jelentés a tanúja, amelyek alapján az író émelyítően spiclibarátként aposztrofálja a hatályos törvényeket. Nehéz lenne ezzel vitatkozni. Ám amíg így marad, addig senki se csodálkozzon azon, hogy a »Nemzet csótánya«, Nagy Feró sem a Napbarnított rám állított című könyvét fogalmazza, hanem a kollektív felejtés oltárán áldozva a jégrevübe megy csúszkálni.”

  • 2007.03.28.hocipo.hu, Farkasházy Tivadar: Ideje lenne egy nyugodt sétának

    (Részlet. Az `56-os hősök és a liberálisok.)

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.