Cikkek
-
2013.10.22.magyarhirlap.hu, Stefka István: Ötvenhat elé
(Részlet. "A balliberálisok máig nem tudnak mit kezdeni ötvenhattal, és nem is akarják megérteni. /.../ Ilonának nem ez fájt a legjobban, hanem az, hogy Eörsi István egyik könyvében a harcoló lányokat nemes egyszerűséggel utcalányoknak nevezte. /Tollasi Ilona/".)
-
2013.10.23. Heti Világgazdaság (online kiadás), Roman István: Létezik-e az a bizonyos „nagy 56-os film”?
Részlet. Vágvölgyi B. András 2009-ben készült filmjéről, a Kolorádó Kidről.
„A Koloradó Kid többek között Eörsi István börtönélményei alapján készült”
2013.10.23.magyarinfo.blog.hu (Kettős Mérce), Papp Gazsi: Egy elfelejtett forradalmár: Angyal István. A vélemény a miénk, a döntés a tiétek!
(Emlékezés Angyal Istvánra. Idézetek Eörsi Istvántól.)
2013.10.26.nepszava.hu, Balogh Gyula: Az élet másolja a színházat?
(Részlet. Beszélgetés Mohácsi Jánossal A csillagos ég - Avagy, a nemzetközi sikerre való tekintet című új darabjukról. "Eörsi Istvántól tanultam, hogy amíg tudsz vigyorogni, az azt jelenti, hogy még életben vagy.")
2013.11–12.szám Kritika, Bartha Eszter: Itt népirtásról van szó!
Beszélgetés Krausz Tamással„2013 márciusában jelent meg Krausz Tamás és Varga Éva Mária szerkesztésében a Magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban. Levéltári dokumentumok 1941-1947című kötet, amely heves vitákat váltott ki a szakmában és azon kívül. A kötetről és a vita hátteréről Krausz Tamással beszélgettünk.”
„…Eörsi István, aki nem gondolta azt, hogy Lukács György és Sztálin az egy, meg Lukács György és az ávéhások ugyanazt a szellemi-kulturális jelenséget képviselik, de hát azért Eörsi csak a jéghegy csúcsa, sok liberális barátom van., aki ezt nem így gondolta, és ma sem így gondolja.”
2013.11.17.nol.hu, Révész Sándor: A Nyugat eljövetele. Huszonöt évvel ezelőtt alakult meg a Szabad Demokraták Szövetsége
(Részlet. A Fidesznek köszönhetik, hogy "Szabad" Demokrata Szövetség lett a nevük.)
2013.11.18. beszelo.c3.hu, Eörsi László: Eörsi István, 1956-57.
Az iratok odüsszeiája
Lásd még: Élet és Irodalom, 2013.10.11. (41.szám) E.L.: Eörsi István, 1956-57Tanulmány. Eörsi 1956-os és 1957-es emlékeinek kiegészítése, esetenként korrekciója a levéltári dokumentumok felhasználásával. Eörsi István ’56-’57-es tevékenységéről, a börtönről, szabadulásáról. Eörsi István és társai periratának elkeveredése, majd váratlan előkerülése. Emlékezés a régi szép időkre című memoárjának kiegészítése azokkal a dokumentumokkal, amelyekhez Eörsi nem férhetett hozzá. Új adatok Eörsi tevékenységéről az „olvadás” időszakából, a forradalom forgatagából, perének körülményeiről, fogságáról.
A Hát ilyenek is tudunk lenni mi?, az Esik, a Szomorú bíztató, a Felszabadultunk (nem jelent meg), a Kőbálvánnyá válva, a Szóba se állj vele, a Munkásokhoz, a Nincs anyád? című versei.
- Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre című kötete adatait megtekinthetik a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
Kapcsolódó cikkek:
- Új Hungária, 1957.06. M. L. – E. I.: Szóba se állj vele. Kőbálvánnyá válva
- Kapu, 1995.10–11.szám (október – november) Elek István: Vajon meddig mehet el az ember a komcsizásban?
- Folia Historica, (A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Évkönyve. Folia Historica II. kötet, 2002.) 2002. Baják László: Az „Élünk" története
- Hadtörténeti Közlemények, 2006.03.szám Rákóczi Rozália: 1956-os röplapok annotált bibliográfiája
- Hadtörténeti Közlemények, 2007.04.szám Rákóczy Rozália: Militaria Hungarica
- Élet és Irodalom, 2013.10.11. (41.szám) E.L.: Eörsi István, 1956–57
2013.11.23. galamus.hu, Tagesspiegel: Magyar írók a berlini Művészeti Akadémián
SzemleÍrók beszélgetése a berlini Művészeti Akadémián. Az Édes hazám című versantológiáról. „Némethnek [Gábor] ehhez eszébe jut Eörsi István kilencvenes évek elejéről származó javaslata, hogy végre vezessék be újra a cenzúrát. Akkor az ember legalább tudja, hányadán áll. A mostani játék sokkal-sokkal bonyolultabb – mondják. Ide tartozik az is, hogy a sokféle államférfiúi megnyilvánulásban lobogó jobboldali konzervatív retorikából hiányzik a szubsztancia.”
- Az Édes hazám című antológia adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek/ Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
2013.11.23.nepszava.hu, Sebes György, Simon Zoltán: Erősebb a rend, a biztonság iránti vágy
(Részlet. Beszélgetés Ungváry Rudolffal az Orbán-kormány jobboldali választói tartalékáról, az erős baloldali egyéniségek hiányáról, az Európa fogalom összetevőiről, a baloldaliság kompromittáltságáról. Példák igazán az erős baloldali egyéniségekről - ilyen volt Eörsi István is.)
2013.11.27.hetivalasz.hu, Osztovits Ágnes - Sümegi Noémi: Vert nemzedék. "Elnézést, de most egy buddhista, buzeráns zsidó versét játsszuk"
(A Ludwig Múzeum tárlata. Mit mond ma a beatnemzedék? Allen Ginsberg Leples bitangja Földes László Hobo provokatív felvezetésével. Kikkel tartott kapcsolatot Ginsberg Budapesten?)
2013.11.28. (48.szám) Heti Válasz, Osztovits Ágnes – Sümegi Noémi: Vert nemzedék
Allen Ginsberg és társai a Ludwig MúzeumbanA Ludwig Múzeum tárlata a beatnemzedékről – Allen Ginsbergről és társairól. Az Üvöltés című antológiáról. A kiállítás a korabeli performanszokat, felolvasásokat, interjúkat mutatja be. A szerzők szerint „…leginkább e szubkultúra ultrabaloldali vonulatát (kozmopolita tiltakozás a kapitalizmus, a Pentagon, a Wall Street vagy a nukleáris ipar ellen) és az egyéni szabadságjogokat (homoszexualitás, drogok, spiritualizmus) extrém módon hangsúlyozó liberalizmusát domborítja ki.” Mit mond minderről Fabényi Júlia, a múzeum igazgatója?
„Nem véletlen, hogy mások mellett az 1956 után börtönviselt Eörsi István vagy Orbán Ottó is Ginsberget fordított. Eörsire talán élete végéig hatott a beatnemzedék, Orbán – bár sosem tagadta, hogy sokat köszönhet Ginsberg felszabadító erejének – a hetvenes évek végére más irányba fordult.”
Fotók: Allen Ginsberg New Yorkban (1960), Jack Kerouac Manhattanben (1953), Allen Ginsberg és társai feltartóztatnak egy hasadóanyagot szállító vonatot (1978), Csoóri Sándor és Allen Ginsberg 1980-ban Budapesten.
- Allen Ginsberg: Üvöltés című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.
- Az Üvöltés és a Lábjegyzet az üvöltéshez című verseket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Versfordítások résznél.
2013.11.szám Alföld, Gömöri György: Ügyeim Gombrowicz-csal
Witold Gombrowiczról. Utalás Eörsi Időm Gombrowiczcsal című kötetére. A kaposvári Esküvő című darab fordításának bonyodalmai, Eörsi elutasító válaszlevele. Az ő fordítása helyett Spiró szövegével ment a darab. Később Gömöri kritikát írt Eörsi Gombrowicz-kötetéről az ÉS-ben.
Eörsi István: Időm Gombrowiczcsal című kötete adatai és tartalomjegyzéke megtekinthető a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
Gömöri György: Egy szigetlakó feljegyzéseiből című kötetének Eörsi Istvánra vonatkozó részletét és a kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
Előzmény:
- Élet és Irodalom, 1995.03.03. (9.szám) Gömöri György: Eörsi, Eörsi, Eörsi, meg ez a Gombrowicz
2013.11.szám Alföld, Tőzsér Árpád: Létfeledés
NAPLÓJEGYZETEK 2005-BŐLRészlet. A Kossuth-díjról. Eörsi István említése.
2013.11.szám Hitel, Tüskés Anna: Ma is irányadó
Illyés Gyuláról Alföldy Jenővel Tüskés Anna beszélgetettAz interjú 2012. június 23-án készült. Alföldy személyes emlékei Illyésről, barátairól, pályaválasztásáról, Illyéssel való megismerkedéséről, versírói próbálkozásairól, a Jelenkorban és a Kortársban megjelent verseiről. Az Élet és Irodalomban megjelent kritikáiról, azok fogadtatásáról. Illyéssel való levelezéséről kritikái kapcsán. Bírálói szerint „nacionalista” volt. Az 1979-es lakiteleki összejövetelen találkoztak először személyesen. Illyés előadása a lakiteleki találkozón. Eörsi István említése.
„Feljegyezgették, hogy mit beszélnek a megfigyelt alanyok, de úgyis tudták, mert a telefonokat is lehallgatták. Például Eörsi István szinte sportot űzött abból, hogy ha az ember felhívta, akkor a vélt lehallgatónak szánt csúnya mondattal kezdte a beszélgetést, majd bocsánatot kért, mondván, ez másnak szólt. Ez a vagányság megvolt az urbánus és a népi oldalon egyaránt.”
2013.12.04. galamus.hu, Mihancsik Zsófia: Hát ezért tartanak bennünket náci országnak
SzemleGaudi-Nagy Tamás kérdése egy tárgyaláson: „A bírónőnek zsidónak tetszik lenni?” Grespik László ügyvéd hasonló kérdést tett fel korábban, szintén egy tárgyaláson a neonácik ellen folytatott perben. A bírónő válaszolt… A politikusok ugyan elhatárolódtak Grespiktől, de mit ér Orbán elhatárolódása, miközben „hónapok óta együtt sétálnak azokkal, akiktől naponta kéne hasonló módon elhatárolódni [Seres László].” Milyen következménye volt az ügyvédi kamarához benyújtott panaszoknak? Fotók a neonáci csoportok gyűléseiről.
„Ahogy Eörsi István a korabeli Magyar Hírlapban írta (2003. december 1.): »A különféle jogászi testületek, amelyek most eljárásjogi, perrendtartási és egyéb formai indokokra hivatkozva nem hördülnek fel, amiért Grespik megsértette őket, és készen talált jogászi formulákat hangoztatnak, hogy még csak állást se kelljen foglalniuk, felkeltik azt az iszonyatos, és alig kimondható gyanút, hogy talán csakugyan nem demokraták.«”
Előzmény:
- Magyar Hírlap, 2003.12.01. E.I.: Ki a sértett?
Kapcsolódó cikkek:
- A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.
2013.12.05.tagesspiegel.de, Gregor Dotzauer: Die Entgrenzung der Welt. Zum 50. des Berliner Künstlerprogramms
2013.12.07.nepszava.hu, Balogh Gyula: Kaposvár bombázása
(Részlet. Eörsi László legújabb kötete, a "Megbombáztuk Kaposvárt". A szerző édesapja, Eörsi István íróként és dramaturgként is szorosan kötődött a kaposvári színházhoz.)
2013.12.13.sonline.hu, Balassa Tamás: Koltai, Lukáts 70: komikus mélység, drámai vétség
(Részlet. A két 70 éves színész születésnapi ajándéka a kaposvári közönségnek.)
2013.12.szám Hitel, Papp Endre – Temesi László Attila: „Soha nem vonom vissza!”
Papp Endre és Temesi László Attila kérdéseire a nyolcvanéves Pozsgay Imre válaszolRészlet az interjúból. Pályakezdéséről, politikai szerepvállalásáról. A Társadalmi Szemlénél betöltött szerepéről, Bacsó Péter Tanú című filmjéről. Aczél Györgyről.
„A »Charta 77« aláírását Eörsi István szervezte, Csoóri is aláírta. Nagy László pedig megbírálta Csoórit. Állítólag később elismerte, hogy mégiscsak meg kellett tenni. Illyés nem írta alá, azt mondta, hogy ő olyasmihez, ahol csehek szerepelnek, a nevét soha nem adja. Azt tartotta róluk, hogy Trianonban rondábbak voltak a románoknál. Aczél ennek kapcsán behívatta Csoórit. Neki szegezte a kérdést: hova tette maga az eszét? Maga egy rendes parasztgyerek, és ezekkel a belvárosi zsidókkal adja össze magát? Majd behívta Eörsit: hova tette maga az eszét? Ilyen repedtsarkú, büdös lábú parasztokkal akar együttpolitizálni? Körülbelül ennyit Aczél magatartásáról.”
2013.12.szám Jelenkor, K. Horváth Zsolt: Keselyű az URH-sávban
Gál Éva: Lejáratás és bomlasztás. Tudósok, tanárok a titkosrendőrség látókörébenKönyvkritika.
- A kötet adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
Előzmény:
- Élet és Irodalom, 2002.11.22. (47.szám) E.I.: A besúgójelentés mint kultúrtörténeti forrásmunka
Kapcsolódó cikkek:
- gondola.hu, 2002.12.01. gondola – CPG: gondola sorozat 14. rész: Hány napja rejtegetik a média érintettjeit?
- Élet és Irodalom, 2002.12.13. (50.szám) Peternák Miklós: Hétköznapi művészettörténet III
- Élet és Irodalom, 2002.12.13. (50.szám) E.I.: Válasz Peternák Miklósnak
- Holmi, 2004.10.szám Havasréti József: Széteső Dichotómiák
- Műút, 2020.12.08. Szolláth Dávid: Az ablakmosó és az ablakmosó-botrány
2013.3–4.szám, Új Dunatáj, Veres András: „Szeretném, ha szeretnének”:
Az Ady-kultusz jelentése és jelentőségeAz Ady magyarsága és modernsége című konferencián 2013. november 21-én elhangzott előadás javított és bővített változata. Eörsi István sajátos különvéleménye Adyról.
Kapcsolódó cikk:
- Kritika, 2014.01–02. Veres András: „Szeretném, ha szeretnének”: az Ady-kultusz jelentése és jelentősége
2014. (június) Átalvető, Harc a ZDF Aspekte-Kulturmagazin 1993.12.17-i adásával kapcsolatban
Beszámoló az Erdélyi Világszövetség Németországi Szervezete működéséről, az egyesület fennállásának 15 éves évfordulója alkalmából.
Stuttgart, 2002. december 13-án. „Konrád György és Eörsi István nyilatkozatait a sajtószabadság beszűkítéséről teljesen valótlannak, az egész adást céltudatosan hamisnak ítéltük meg.” Konthur Bertalan és Spaller Árpád dokumentumai.
Előzmény:
- Magyar Narancs, 1994.01.13. E.I.: Tűzoltó, szerepzavarban
- Népszabadság, 1994.01.18. E.I.: Az ős patkány szívóssága
Kapcsolódó cikkek:
- További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZDF szót, illetve AZ ŐS PATKÁNY SZÍVÓSSÁGA mondatot.
2014.01-02.szám Criticai Lapok, Földes Anna: Elment Berényi Gábor
Búcsú egy színházcsináló jóbaráttólNekrológ. Eörsi Lukács-drámájának említése.
2014.01–02.szám Kritika, Veres András: „Szeretném, ha szeretnének”:
az Ady-kultusz jelentése és jelentőségeRészlet az Ady magyarsága és modernsége című konferencián, a Politikatörténeti Intézetben, 2013. november 21-én elhangzott előadás javított és bővített változatából. Eörsi István sajátos különvéleménye Adyról.
Kapcsolódó cikk:
- Új Dunatáj, 2013.3–4.szám, Veres András: „Szeretném, ha szeretnének”: Az Ady-kultusz jelentése és jelentősége
A három Eörsi
A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója
(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.