EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2009.10.szám Balkon, Magdalena Radomska: A politikailag dez/orientált test
    A test a hetvenes évek magyar művészetében. 2. rész

    Részlet. Major János művei. Eörsi Ginsbergről, a homoszexualitásról, mint a lázadás egyik formájáról.

    Utalás Eörsi kötetére: István Eörsi: Mój czas z Gombrowiczem (Időm Gombrowiczcsal)


    A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Idegen nyelvű résznél.

  • 2009.10.szám Holmi, Pap Mária: „...Hogy milyen egy háború”
    Petri György

    Részlet a Petri Györggyel készült életinterjúból. ’56-os emlékei. Eörsi István említése.

  • 2009.10.szám Új Forrás, Vilcsek Béla: A vers legyen velünk!
    Turczi István áthal(l)ásai

    Könyvkritika Turczi István Áthalások című verseskötetéről.

    „…50 verset válogat kötetébe, s az 50 verssel 50, számára leginkább fontos, nemrég elhunyt vagy ma már klasszikusnak számító költőt és verset idéz meg s azok verssorait, versrészleteit lényegíti át, formálja saját képére és alakítja saját verssé. Megidézi s mintegy költői személyisége és személyessége részévé avatja az áhítattal csodált nagy költő elődöket (Hajnal Annát, Kormos Istvánt, Szabó Lőrincet, Tamkó Sirató Károlyt, Vas Istvánt, Weöres Sándort, Zelk Zoltánt), a mesterként tisztelt barátokat (Bella Istvánt, Csorba Győzőt, Eörsi Istvánt, Faludy Györgyöt, Hernádi Gyulát, Mészöly Miklóst, Petri Györgyöt, Somlyó Györgyöt, Timár Györgyöt…”

  • 2009.11–12.szám (november–december) Kapu, Makray Imre: „Trianon – a magyar Golgota”

    Ahogyan a zsidók a Siratófalat alakították ki, úgy mi a Budavárnál alakíthatnánk ki ugyanezt a szétszórt magyarság számára. Ez tilos, mert „Ezek a judeoliberálisok ma is »kettős mércével« mérnek. […] Eörsi István magyar zsidó író a következőképpen tájékoztatta az amúgy is magyarellenes információs maszlagokból töltekező nyugati olvasókat, a Tagesspiegel újság hasábjain keresztül: »Ebben az övezetben van egy olyan egészségtelen rivalizálás, amelyben Magyarország kulcsszerepet játszik. Az I. világháború után területének kétharmadát felosztották szomszédai között. [...] Azóta ezen országok bizalmatlanok (sic!) Magyarországgal szemben, ahol a nacionalisták (ó, hogy egyem meg Eörsi fejét) mindig arról ácsingóznak (sic!), hogy legalább azon területeket kapják vissza, amelyekre a magyar történelem nyomta rá bélyegét. E bizalmatlanság gyakorta a magyar kisebbség elnyomásához és reakcióként Magyarországon még sovinisztább áramlatokhoz vezetett.«”

    Előzmény:

    • Der Tagesspiegel, 2004.04.30. Der Istvan Eörsi: Ungarn
    • Magyar Nemzet Online, 2004.05.03. Keresztes Lajos: Eörsi és Trianon
    • Magyar Nemzet, 2004.05.04. Lovas István: Napi sajtószemle

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Demokrata, 2004.05.06. (18.szám) Lovas István: Szelektív stigmák
    • Kapu, 2012.09–10.szám (szeptember-október) Makray Imre: „Ki tiltja meg, hogy elmondjam, mi bántott” már jó ideje

  • 2009.11.01. (11.szám) Criticai Lapok, Földes Anna: POGÁNY JUDITTAL – POGÁNY JUDITRÓL

    Beszélgetés Pogány Judittal múltról és jelenről, a kaposvári évekről, szerepeiről, Zsámbéki Gáborról, Ascher Tamásról, akik kijelölték színészi útját. Miért ment el Kaposvárról a Katonába? Az Örkény Színházról, Mácsai Pálról. Politikai szerepvállalásáról. „Amikor Eörsi István színházunk dramaturgja volt, rengeteget beszélgettünk, sokat tanultam is tőle. Nekem imponált, hogy valaki az én baráti körömben kockázatot vállal az igazságért és az emberi méltóságért.” Eörsi betiltott börtönnaplója [Emlékezés a régi szép időkre] kéziratának haza juttatásáról. „…én mindent, amit a szakmáról tudok, a kaposvári színházban tanultam. Teljes erőbedobással, ihletetten próbálni, lelkesedni és kritizálni.” A Kaposvár-jelenségről. A Marat/Sade-előadásról, Ács János rendezéséről. A gyerekszínházról, a tanítás élményéről, díjairól. Fotók

    • Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2009.11.10. Magyar Nemzet, Seszták Ágnes: Minden kezdődik elölről
    „Fasiszták, rasszisták, nácik Magyarországa” – ömlik már most a balliberális sajtóból és értelmiségből

    Tiltakozólista az ÉS-ben Vona Gábor TV-beli szereplései miatt. Tamás Gáspár Miklós vitája a Ma reggelben Betlen Jánossal. Utalás a Die Zeit egyik cikkére, melyben az egyik nyilatkozó TGM. Seszták szerint TGM lerasszistázza a magyarokat. „Számtalan dolgozatában beszél rajongva a cigányokról, a zsidókról pedig a legnagyobb elfogultság hangján szól...” A szerző felsorolja a cigányok által elkövetett bűneseteket. Idézetek Tóth Gy. László Balliberális eszmefuttatások határok nélkül című könyveiből.

    „»A miniszterelnök a kamerák kereszttüzében jobbra-balra villantja a pillantását…, majd diadalmas fojtott mosollyal bejelenti, hogy hogy nem tesz eleget a budapesti főpolgármester kérésének. Ez betegmosoly. Maga a mondat teljesen esztelen, a mosoly pedig a pillantásokkal a hatalmától megzavarodott személyiség gyűlöletéről és oktalan diadaláról ad hírt. Néróka mosolyog így.« (Eörsi István) »Köznapi tapasztalatok növelik a félelmemet, hogy Szent István hazájában, Mária országában megszavazzák a romák deportálását, de talán még az elgázosításukat is. Persze csak titkos népszavazáson.« (Eörsi István)”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1998.11.06. E.I.: Egy mosoly természetrajza
    • Magyar Narancs, 2000.08.17. E.I.: Nácikám jelentkezik
    • Népszabadság, 2000.09.28. E.I.: Az országimázs bajnokai

    Kapcsolódó cikkek:

    • Napi Magyarország, 1998.11.09. Ludwig Emil: A költő felejt – és felejt
    • 168 óra, 1999.02.11. (6.szám) Lang Magda: „Vakszöveg” az olvasó szemszögéből
    • Élet és Irodalom, 2002.03.22. (12.szám) E.I.: Orbán és Sztálin
    • Élet és Irodalom, 2002.04.12. (15.szám) E.I.: Adalékok egy vereséghez
    • Élet és Irodalom, 2002.04.19. (16.szám) Fencsik Flóra: Mosolyok, esélyek
    • Élet és Irodalom, 2002.04.19. (16.szám) Váncsa István: Struggle for struggle
    • Népszabadság (nol.hu), 2015.10.13. Szemere Katalin: Irodalom és disznósajt
    • Újnépszabadság, 2019.09.02. Amikor még minden másként volt

  • 2009.11.10.stop.hu, Gréczy Zsolt: Kertész Imre, magyar író

    (Kertész Imre Die Welt-interjúja miatt a jobboldal nekirontott az írónak. Csoóri Sándor és Eörsi István Rákosi Mátyást dicsőítő verseket írt az ötvenes években, de Eörsi elszámolt a lelkiismeretével. Kertésznek igaza van: "dől a rasszista szélsőjobb mocsok mindenhonnan".)

  • 2009.11.13. (46.szám) Élet és Irodalom, Bayer Judit: A nyilvánosság esete a politikai szélsőséggel és a rasszizmussal

    Részlet. Jogszerű-e, etikus-e Vona Gábor szerepeltetése a reggeli hírműsorban? „Eörsi Istvánt kártérítésre kötelezte a bíróság, amiért züllöttnek nevezte azt a történészt, aki relativizálta a II. világháború körüli eseményeket – de nem ítélik el azt, aki alázza a túlélőket, tagadja a történteket?” Eörsi – Schmidt-per.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2003.07.11. (28.szám) Eörsi István: Furcsa pár


    Reagálás:

    • stop.hu, 2009.11.21. STOP–Élet és Irodalom: A rasszizmus nem politikai vélemény, hanem embertelenség

  • 2009.11.15.nepszava.hu, MTI: Ujfalussy József és Sziklai László kapta az elismerést

    (Lukács György-díj.)

  • 2009.11.21.stop.hu, STOP - Élet és Irodalom: A rasszizmus nem politikai vélemény, hanem embertelenség

    Bayer Judit a Jobbik vezetőinek közszolgálati műsorokban való szerepléséről az ÉS, 2009.11.13-i számában „A nyilvánosság esete a politikai szélsőséggel és a rasszizmussal” címmel. Utalás az Eörsi-Schmidt-perre.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2009.11.13. (46.szám)Bayer Judit: A nyilvánosság esete a politikai szélsőséggel és a rasszizmussal

  • 2009.11.mozgovilag.com, Végel László: Csodaváró nemzetek

    (Hónapló. Magyarország, Budapest a `90-es években és a mai, megromlott közhangulat. A a szerb szélsőjobboldal példaképe a Magyar Gárda. Az utóbbi időkben Szerbiában lezajlott tartományi és köztársasági választási eredmények figyelmet érdemelnek. A szerbiai kisebbségvédelmi törvény és Zoran Djindjic. A nemzeti önazonosság megőrzése.)

  • 2009.11.szám Kortárs, Fázsy Anikó: Albert Gábor
    Köszöntjük a 80 éves írót
    „Az oldalamon is kifakadna…”

    Interjú a 80 éves íróval, Albert Gáborral. A Magyar Írószövetség 1986. novemberi közgyűléséről. Eörsi István említése az 1986. novemberi Magyar Írószövetség közgyűlésével kapcsolatban.

  • 2009.11.Színház, Gerold László: Kinek a szigete?

    (Szinikritika. Shakespeare: A vihar.)

  • 2009.12.15.Profil, Gregor Mayer

  • 2009.12.17. (51-52.szám) 168 óra, Donáth Ferenc: Tettre kész Boross Péter

    Olvasói levél egy Boross Péter-interjúról, melyben a Jobbik népszerűségét magyarázza. Boross Péterről, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökéről, akinek kötelessége lenne a tatárszentgyörgyi, a tiszalöki vagy bármely másik cigány mártír temetésekor a nemzeti gyász elrendelése.

    2009.12.17. (51-52.szám) 168 óra, Donáth Ferenc: Tettre kész Boross Péter

  • 2009.12.17. (51–52.szám) Heti Válasz, Ughy Szabina: Másnak e tájék mit jelent?
    ÜNNEPI TÉKA

    Radnóti Miklós halála után 10 évvel az abdai művelődési házban megemlékezést tartottak róla. „Csoóri Sándor mondott emlékbeszédet, de ott volt az írószövetség képviseletében Örkény István, Abody Béla és Eörsi István is.”

    Később sírhelyet és emlékművet is kapott. Idén megemlékezést tartottak róla a helybeliek. A kétnapos ünnepségről Fűzfa Ottó szerkesztésében könyvet is adtak ki. Fotó: az emlékkönyv borítója

  • 2009.12.17.Magyar Narancs, Karácsony Gergely: Az eltűnt szavazók nyomában - A magyar pártrendszer átalakulásáról (Részlet. Publicisztika a 2010-es kampány előtt.)

  • 2009.12.17.Magyar Narancs, Kőszeg Ferenc: K. történetei. "És hol vannak a régi pápák?"

    (A sajtóban megjelent "ellenzékieskedő" írások jegyzékét kapták meg az állambiztonsági szervezet tisztjei, melyeket szankciók követtek. Forrás, Alföld, Mozgó Világ, Jovanovics Miklós, Faragó Vilmos, Jelenkor, Életünk, Hatvany Dániel. Komlós János "Csak az első száz év nehéz" című kötete 1964-es kiadásának "mulatságos" története. Galgóczi Piroska és Illyés Gyula A magánszorgalmú kutyák című versének története. Két Illyés-vers - A fákhoz és az Ismét - megjelenésének története a Népművelés 1965. első számában.)


  • 2009.12.18. (51–52.szám) Élet és Irodalom, Esterházy Péter: „Esti Kornél”
    Semmi Mátyás (2)

    Próza. Eörsi István említése.

    Esterházy Péter: Esti című kötetének adatait és az Eörsi Istvánra vonatkozó részleteket megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2009.12.24.Népszava, Farkasházy Tivadar: Egy szárszói diófa levele

    (Mi minden történt az egykori, 1993-as szárszói vendégekkel, hogy az akkori összetartó csapatból mára semmi nem maradt.)

  • 2009.12.26. litera.hu, Megtartott idő – Írónaptár I.

    Burger Barna 2010-es portrénaptárának néhány lapja. Fotók: Fejtő Ferenc, Beney Zsuzsa, Eörsi István, Faludy György.

  • 2009.12.26.nepszava.hu, Farkasházy Tivadar: Egy szárszói diófa levele

    (Mit kell tenni ahhoz, hogy a magyar baloldal a közeljövőben ne szenvedjen történelminek mondható vereséget?)

  • 2009.12.Mozgó Világ, Váradi Júlia: "Mint a cirkuszi ló, ha pattog az ostor"

    (Részlet. Beszélgetés Molnár Piroskával a kaposvári csodáról, a tabudöntögetésekről.)

  • 2009.12.szám Filmvilág, Zalán Vince: Sem hazugság, sem utópia
    Miloš Forman cseh tetralógiája – 4. rész

    Esszé Miloš Forman Tűz van, babám! című filmjéről.

    „Eörsi István Formanról szóló írásában remekül látja meg, hogy míg a Chaplin-figura már önmagában is elementáris humorforrás, addig Forman hősei – jóllehet a rendező nem mond le a jellem-komikumról – »mindig csak az adott szituációban humorosak... egy megállapodott rend visszásságainak humorát osztotta szét antiheroikus hősei közt«.”

    Előzmény:

    • Filmkultúra, 1968.07.01. (4.szám) E.I.: Milos Forman

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.