EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1969.08.szám Kortárs, Alföldy Jenő: Eörsi István: Változatok egy közhelyre

    Könyvkritika, Eörsi költészetének elemzése.

    „Gúnyból és öngúnyból, rafináltan naiv éléből és nem akármilyen marxista műveltségből tevődik össze Eörsi sajátos világa. […] Bár ritkán érezzük verseiből az alkotói szenvedély magas hőfokát, Eörsi nem csak egyszerűen »egy sajátos hang a kórusból«, akinek az a pikantériája, hogy kultúráltan szellemeskedik. Enfant terrible magatartásában határozottan különül el a kétkedés a közönytől, a hitetlenség a destrukciótól, a kettős látás a mindegy álláspontjától. S ez Eörsitől a feltétlen őszinteség biztosítékává válik, az ál-pátosz- és képmutatásmentes odaadás példájává.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Reagálás:

    • Magyar Nemzet, 2007.01.06. Csontos János: Félretolt hegyek

  • 1969.08.Új Írás, Juhász Mária: Egyéniség és forradalom. Majakovszkij új kiadása alkalmából.

    (Részlet. Majakovszkij Válogatott Műveinek új, két kötetes kiadása. A fordítók közt: Eörsi István.)

  • 1969.09.06. (36.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A módszer

    Monte-carlói és nizzai rulettezési tapasztalatok. 

  • 1969.09.14. Népszava, Rideg Gábor: A fővárosi színházakról
    ÉVADKEZDŐ BESZÉLGETÉS

    A fővárosi tanács vb-ülésének értékelése a főváros 1968–69-es színházi évadjáról. Beszélgetés Kurcz Györggyel, a népművelési főosztály vezetőjével. Határozottabb művészi és politikai állásfoglalásra lett volna szükség. A felszabadulás 25. évfordulója tiszteletére kiírt művészeti pályázathoz kapcsolódó drámapályázatra meghívták többek közt Eörsi Istvánt.

    „…éppen tartalmi, kultúrpolitikai vonatkozásban ítéltük legkritikusabbnak az elmúlt évadot. Véleményünk kialakításánál azonban figyelembe vettük azt is, hogy végső soron ez volt az első teljes évad az új gazdasági mechanizmusban. Ez bizonyos tétovasághoz, olykor túlzott gazdasági megfontoltsághoz vezetett. […] politikánkkal nem egyező, vagy azzal éppenséggel szembehelyezkedő állásfoglalást tükröző darabok, előadások nem voltak az elmúlt évadban.”

  • 1969.09.27. (39.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Római forgácsok

    Római úti beszámoló. Hogyan lehet olcsón Rómába jutni? Mire kell vigyázni a sixtusi kápolnában? 

  • 1969.09.szám Színház, Balogh Géza: Lengyel folyóirat a magyar színházakról

    A Dialog című lengyel színházi folyóiratban Danuta Zmij elemzése a magyar színházművészetről, Budapest 1968/69-es színi évadjáról. A budapesti előadásokról: „imponálóan sok a magyar dráma a főváros színházainak műsorán”. A fővárosi és a vidéki színjátszás közötti különbség. A nézők színészközpontúsága. Az új hullám szerzői közt: Örkény, Eörsi, Görgey.

  • 1969.09.szám Társadalmi Szemle, Kovács Kálmán: A Kritika hatodik évfolyamáról

    Részlet a lapszemléből. Eörsi István cikke az Ezüstkorról. (Rónay László Az ezüstkor nemzedéke című könyvéről.)

    „Vitái néha más folyóiratokhoz kapcsolódnak (például az Ezüstkorról Eörsi István cikke az Élet és Irodalomban vagy Wéber Antal cikke a Dózsáról), néha csupán a lapon belül ütköznek össze a nézetek. […] Ha lazán is, de kapcsolódik e témához Eörsi István Felelősség és konszolidáció című cikke. Csurka István s a Novi Sad-i Végel László írásai késztették arra Eörsit, hogy szembenézzen a szocialista konszolidáció és az elégedetlen ifjúság ellentétével. […] Eörsi helyesen hangsúlyozta, hogy a »forradalmár számára . . . nem lehet program a konszolidáció totális megszüntetése — hanem olyan konszolidációra kell törekednie, amely biztosítani tudja a valóság rugalmas szerkezetét, azt, hogy az egyén szabadságra tehessen szert a mindig-éppen-adott tényvilággal szemben . . . A szocialista konszolidáció célja tehát csak az általános lehetőségek növelése lehet.«”

    Kapcsolódó cikkek

    • Élet és Irodalom, 1968.02.17. (7.szám) E.I.: Levél egy módszerről
    • Élet és Irodalom, 1968.04.20. (16.szám) E.I.: Az ember és a múltja
    • Kritika, 1968.04.szám Sőtér István: „Lektori jelentés”
    • Kritika, 1968.09.szám E.I.: Felelősség és konszolidáció

  • 1969.09.Új Írás, E.I.: Szabadság, szerelem. Öldöklő nyári fényben

    (Versek.)

  • 1969.09.Valóság, E.I.: Bölcsesség és rigófütty. Déry Tibor önéletírásáról

    (Könyvkritika Déry Tibor Ítélet nincs című kötetéről.)

  • 1969.10.05. Népszabadság, A rádió műsorából

    Bertolt Brecht-műsor a Kossuthon, melyet az író vallomásaiból, tanulmányaiból Eörsi István állított össze.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Neue Zeitung, 1969.10.10. (41.szám) M. U.: Zu Ehren der 20jährigen DDR. Aus dem Rundfunkprogramm
    • Népszava, 1969.10.15. Hary Márta: A Rádió mellett


  • 1969.10.10. (41.szám) Neue Zeitung, M. U.: Zu Ehren der 20jährigen DDR
    Aus dem Rundfunkprogramm

    A Német Demokratikus Köztársaság megalapításának 20. évfordulója alkalmából a Magyar Rádió számos ünnepi műsort sugároz. A műsorfolyam részleteinek ismertetése. Az egyik programot Eörsi István állította össze Bertolt Brecht tanulmányaiból és naplójegyzeteiből.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1969.10.05. A rádió műsorából
    • Népszava, 1969.10.15. Hary Márta: A Rádió mellett

  • 1969.10.15. Népszava, Hary Márta: A Rádió mellett

    Rádiókritika Eörsi István Bertolt Brecht című kompozíciójáról.

    „A szerzőnek sikerült olyan formát találnia, amely ugyan nem egészen új, de rádiósított változata szinte tökéletesített válfaja a spontaenitás látszatát keltő vitának. Eörsi úgy osztotta ki négy szereplőre a vita szövegét, hogy egyszerre volt informatív, valóban vitatkozó, művészi élményt adó és ugyanakkor a protokolláris követelményeknek is eleget tudott tenni. […] még több idézet, vers, song szerepelhetett volna az összeállításban, akár olyan áron is, hogy maga a műsoridő hosszabbodhatott volna meg…”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1969.10.05. A rádió műsorából
    • Neue Zeitung, 1969.10.10. (41.szám) M. U.: Zu Ehren der 20jährigen DDR. Aus dem Rundfunkprogramm


  • 1969.10.18. (42.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A brazil

    Ki, mit olvas a Le Monde-ban a Károlyi Mihály emlékére alapított művésztelepen Vence-ban. Egy ott lakó brazil beszámolója arról, mi minden történt, amióta honfitársai ellopták az amerikai nagykövetet. Hogyan viszonyulnak ehhez a lakóhoz a többiek? 

  • 1969.10.25. (43.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A pillanat

    Egy párizsi eszpresszó pillanatképei. 

  • 1969.10.szám Színház, Földes Anna: Műsortervek margójára

    Az elmúlt színházi évadról, a vitákról, a darabokról, magyar drámák a műsortervekben. Felsorolja, ki mindenki szerepel a beígért szerzők között, és szerinte így akadékoskodás lenne megkérdezni, miért nem ír a jövő évadra új darabot Szabó György és Eörsi?

  • 1969.11–12.szám Színház, Pályi András: A „forma egésze” és a dramaturgia
    Könyvszemle
    Hermann István: Szent Iván éjjelén

    Könyvkritika Hermann István: Szent Iván éjjelén című kötetéről. Drámairodalmunk körképe. 21 drámaírói portré.

    „Maga a szerző írja: »Vannak olyan írók, akiknek drámái már színpadra kerültek, s e könyv mégsem foglalkozik velük. Általában olyan művek esetében történik ez, mikor a szerzőnek be kell vallania – nem volt róluk sok mondanivalója . . . Egy részükről azért, mert nem tartotta őket érdekesnek. Más részükről azért, mert nem érintkeztek a szerző gondolatvilágával, s ezért kevésbé figyelt fel rájuk.« Így marad ki a kötetből az általa is említett Sándor Kálmánon és Urbán Ernőn kívül Mészöly Miklós, Mándy Iván, Csurka István, Eörsi István, Szabó György stb., míg Görgey Gábor, Dunai Ferenc, Szakonyi Károly önálló portrét kap.”

  • 1969.11.01. (44.szám) Élet és Irodalom, E.I. Egérmonológ

    Egy egér monológja egy londoni konyhában, ahol egy kopasz író egyfolytában csak ír, és ezért ő nem tud enni. „…és közben persze vitatkozott, nem szeretnék Kelet-Európában egérkedni, megfigyeltem, hogy az onnan érkezők mindig vitáznak, de ez rosszabb a többinél, ez – fejemet tenném rá – a legizgágább embereket keresi ki magának, világmegváltókat, forradalmárokat, hallottam, amint nagylelkesen beszámolt róluk, miért olyan nagy ügy ez…”

  • 1969.11.01. (55.szám) Új Symposion, Gerold László: a félelem tragikomédiái

    (Könyvkritika. Eörsi István: Tragikomédiák, Magvető, Budapest, 1959.
    ˝Eörsi a ˝hősökül˝ választott figurákkal, és ezeken keresztül egész emberi alapállásából következtetve tudja, ma tragédiát szinte lehetetlen írni, ma a tragikomikum, a komikotragikum, a groteszk az uralkodó szemlélet drámában és az életben egyaránt.˝)

  • 1969.11.01. (55.szám) Új Symposion, Podolszki József: változatok több közhelyre

    (Könyvkritika. Eörsi István: Változatok egy közhelyre, Magvető, Budapest, 1968.
    ˝Mindent összegezve, sok, túl sok bosszantó és érzékeket elfásító barikádot állított a költő csekély számú értékei köré.˝)

  • 1969.11.22. (47.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Rulett-rondó

    Vers.

  • 1969.11.szám Napjaink, Tandori Dezső: Logikus líra

    Könyvkritika Eörsi István Változatok egy közhelyre című kötetéről.

    „Nagyon összetett műfaj tehát, amit Eörsi művel; s ha megítélésekor az elemek valamiféle homogenitását látjuk csak: heinei iróniát, József Attila-i megfogalmazottság-igényű öntőformát, megfeledkezünk néhány szomorú igazságról. Arról például, hogy milyen csüggesztő lehet az is, ha valami igaz. […] Pedig igazi megszenvedett születésű költészet ez, egyik lehetősége ma a versnek, olyan hang mai líránkban, melyet senki más nem pótolhatna.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1969.12.06. (49.szám) Élet és Irodalom, E.I. Isten büntetése

    A My Lai-i vérengzés Vietnamban. „Elnyomó szerv két okból ölhet fegyverteleneket: vallási, faji stb. dogmák hatására, vagy félelemből: Ha nem tudja, honnan és ki lő rá, legbiztosabbnak azt véli, ha mindenhol és mindenkit kiirt.” Hogyan szabadul meg a lelkiismeret a bűntől? 

  • 1969.12.13. (50.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A maszkkészítő műhelyében

    Két jelenet Marcel Marceau pantomimművész műsorából. A maszkmester-jelenet módszerének hasonlósága az epikában. Eörsi is hordott vigyorgó álarcot éveken át, és utána róla sem jött le a maszk. 

  • 1969.12.20. (51.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Három nézőpont

    Pártatlan leírás – halárusítás a boltban, ahol a hentes ingerülten ráripakodik a ficánkoló halra. A hentes nézőpontja, amikor is magyarázkodik viselkedése miatt, és sértve érzi magát a ponty magatartása miatt. A ponty nézőpontja, aki elismeri, hogy nem volt helyes, hogy ficánkolt, de ezzel nem akarta a hentest megsérteni, de nincs módja elnézést kérni tőle. Viselkedése spontán reakció volt a szabadságra, úgy érezte, most végre kedvére kinyújtózhat. Megérdemli, hogy a hentes ráripakodott, csak éppen nem tartja méltányosnak, hogy a hentes letegezte őt.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.