EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2003.12.12. (50.szám) Heti Válasz, Faggyas Sándor: A baloldal színeváltozása
    UGYANAZOKTÓL KAPOTT HIDEGET, MELEGET

    Antall József közvéleménybeli megítélése halála után. A róla egykor elítélően írók ma ugyanilyen hangon írnak Orbán Viktorról. Antallról TGM írt a legradikálisabban, legelutasítóbban. Az ő egykori cikkére „Erre válaszul Eörsi István négy nap múlva felháborodva reagál akkor még párttársa kaméleoni színeváltozására: »( ...) kínosnak és hiteltelennek találom, hogy ha egy szerző ugyanazért osztogat babért, amiért régen – megítélésem szerint többnyire joggal – gunyoros nyilakat záporozott, ráadásul többnyire ugyanazokra, akiket ma dicsér.«”

    Fotó: A néhai kormányfő síremléke a Fiumei úton – Antall József a választási győzelem éjszakáján, 1990-ben

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1995.12.20. E. I.: Gazsi 1995. december 16-án

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 2003.12.13–14. Magyar Hírlap, Bóta Gábor: Harmónia a harmóniátlanságban

    Könyvkritika Radnóti Zsuzsa: Lázadó dramaturgiák című kötetéről.

    „Mészöly Miklós, Sarkadi Imre, Csurka István, Eörsi István, Örkény István, Weöres Sándor, Nádas Péter, Kornis Mihály, Márton László, Spiró György, Kárpáti Péter drámaírói portréját olvashatjuk a kötetben.”

    • A kötet adatait és az Eörsiről szóló részleteket elolvashatja a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja Radnóti kötetének a címét.

  • 2003.12.16. Népszabadság, Szalai Erzsébet: Tőkelogika és hamis tudat

    Reflexió Bauer Péter őt bíráló cikkére. A rendszerváltás és a gazdaságpolitika, az SZDSZ mint a nagytőke pártja, TGM.

    „És bár igaza van Eörsi Istvánnak (Osztályok és pártok, december 2.) abban, hogy amikor az SZDSZ-t a nagytőke pártjának neveztem (Sajnos, november 27.), sommás, érvekkel alá nem támasztott véleményt fejeztem ki, álláspontomat most is csak árnyalni tudom. Valamennyi magyar parlamenti pártban jócskán akadnak a szociális problémákra és az emberi jogokra érzékeny politikusok. Ugyanakkor csak megerősíteni tudom Eörsit abban, hogy gazdasági kapcsolatait, gazdasági klientúráit és hosszabb távú gazdaságpolitikai vonalvezetését tekintve is mind a Fidesz, mind az MSZP mégiscsak elsősorban a nagytőke »vonzáskörébe« tartozik, döntően annak érdekeit képviseli. […] Eörsi István és néhány elvbarátja az SZDSZ-en belül már régóta azt az irányvonalat képviseli – és itt elsősorban a szociális jogok rögzítésének erőteljes szorgalmazására gondolok –, mely hozzám a legközelebb áll. Kívánom Eörsi barátomnak, hogy törekvéseit a jövőben a mostaninál nagyobb siker koronázza.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 2003.10.25. Szalai Erzsébet: Az újkapitalizmus intézményesülése és válsága – nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 2003.12.02. E.I.: Osztályok és pártok
    • Népszabadság, 2003.12.02. Bauer Péter: A populizmus és a válság – nincs a rendszerünkben

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 2003.11.21. E.I.: A tekintély feltételei
    • Népszabadság, 2003.11.27. Szalai Erzsébet: Sajnos...
    • gondola.hu, 2005.06.15. Varga Domokos György: Sólyom László és a gyűlölettelenítés – II. rész
    • Politikatudományi Tanulmányok, 2012.02. Pál Gábor: A gyűlöletbeszéd fogalma a politikai vitákban. Értelmezések és alkalmazások.
    • viszavzsodor.blogspot.hu, 2013.09.15. Varga Domokos György: Törzsi trilógia Ötödik könyv. II. rész
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az eddig megjelölt cikkek felsorolásánál.

  • 2003.12.18. (51.szám) Magyar Demokrata, Lovas István: Gyűlölettel a gyűlölettörvény ellen 1.
    Sajtóklub

    Publicisztika a kormány ellen irányuló gyűlöletről az 1990-től megalakult Antall-kormány hivatalba lépésétől napjainkig. Idézetek Bächer Iván cikkeiből. Eörsi István említése.

    „Miattuk tizenhárom és fél éve itt arról beszélünk, hogy ki az antiszemita és ki a szélsőséges. Ezeket a beteg embereket már rég el kellett volna söpörni.”

  • 2003.12.19. Terasz.hu, Talált Petri

    Meghívó a Petri-emlékestre a Katona József Színház Kamrájában. A szervezők körlevele Petri barátainak. Az est közreműködői között van Eörsi István. Fotó

    Kapcsolódó tartalom:

    • Népszava, 2003.12.20. Népszava: Talált Petri – emlékest a Kamrában

  • 2003.12.20. Népszabadság, E.I.: Kárszakértők és útonállók

    Publicisztika. Egy betörés története – amikor betörtek Eörsihez, és ellopták a kompjuterét, de csak azt, a pénztárcáját nem vitték el – biztosítóstól, rendőrségestől. Később levelet kapott a rendőrségtől egy korábbi közlekedési szabálytalanság miatt, és személyes adatairól érdeklődött. Az értelmetlen rendőri intézkedésekről, zaklatásokról.

    „Nem ismerem el az állam jogát arra, hogy haszon és értelem nélkül, pusztán állampolgári jelentéktelenségem bizonyítása céljából oktalan cselekedetekre kényszerítsen.”

  • 2003.12.20. Népszabadság, Zappe László: A pont a j-n, avagy kint és bent
    – Színház –

    Vidéki Színházak Találkozója. A színházi újdonságok, a színházi konvenciók tagadása, kigúnyolása. Victor loan Frunza temesvári Hamlet-rendezése Nyugati pályaudvari adaptációja. „… a terem egyik felében Eörsi István fordításának az egyik fele, a másikban alighanem csak a másik fele érthető.”

    „Schilling Árpád pontos j-vel írja Csehov örökös programdarabjának címét. Kissé talán túlságosan is nyilvánvaló üzenet. Ez a Siráj más, mint minden korábbi. A helyesírás tagadása nyilvánvalóan utal a konvenció tagadására.”

  • 2003.12.20. Népszava, Népszava: Talált Petri – emlékest a Kamrában

    Rövidhír. Emlékezés Petri Györgyre. A fellépők között Eörsi István.

    Kapcsolódó tartalom:

    • Terasz.hu, 2003.12.19. Talált Petri 

  • 2003.12.22. Terasz.hu, noran – Költők Könyve 2003, Karácsony

    Könyvkritika a Költők Könyve című új könyvről – szerkesztője: Kőrössi P. József. Az antológia alkotóinak felsorolása.

    • A kötet adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket (Eörsi István önéletrajza, a Monológ című verse és Tandori Dezső gondolatai Eörsiről) megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszabadság, 2004.02.28. Kőrössi P. József: A noran női név 

  • 2003.12.23. Terasz.hu, Eörsi István

    Fotók

  • 2003.12.24. (299.szám) Somogyi Hírlap, Takács Zoltán: Nem loptunk mi, csak egy szöget

    A kaposvári Csiky Gergely Színház műsorra tűzte a Csak egy szög című darabot. Beszélgetés a darab rendezőjével, Mohácsi Jánossal a darab megszületésének körülményeiről, a romaügyekről, a cigányviccekről. A darab fogadtatása kisebb botránnyal járt, mint amire számítottak – a kritika és a közönség. A napi események beleszövése a darabba. A színművet Kovács Márton, Mohácsi István és Mohácsi János írta, az utóbbi rendezte. Dramaturgja Eörsi István.

    „Az nyilvánvaló volt számunkra, hogy ez az előadás megosztja a nézőket. Ez a darab ugyanis oda rúg, ahol sebek vannak. A visszajelzések éppen ezért vegyesek. A »legszebb« közülük az volt, amelyikben megkérdezték: Mohácsi és Eörsi urak még meddig engedik meg, hogy mi, magyarok is itt maradjunk ebben az országban.”

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 2003.12.24. Magyar Hírlap, E.I.: A toleranciáról

    Az emigrációban élő Shelley kormányellenes versének története, mely csak a költő halála után jelenhetett meg. Eörsi a Gyűjtőfogház fordítóirodájában lefordította a Cenci-ház című Shelley-drámát. A zsarnokság gyűlölete. A gyűlöletbeszédről.

    „Milyen szerencséje van ennek a Shelleynek. Ha ma és a mi hazánkban írta volna ezt, ájtatos hírlapírók tiltakoznának habzó alakkal a püspököket ért sérelem miatt, a legfelső bíró a bírói testület tekintélyét roncsoló támadás okán a demokráciát látná veszélyben, a spiclik makulátlan hírének lejáratását pedig szeplőtlen értelmiségiek, köztük egykori besúgottak, a hazai tolerancia védnökei ítélnék demokráciaellenesnek. Az angol költőre egykettőre ráuszítanák a gyűlöletbeszéd vádját, és még örülhetne, ha nem fognák perbe valamilyen hisztérikusan összebarkácsolt törvény alapján. [...] A politikailag és társadalmilag elnyomott tömegek és az előítéletektől sújtott kisebbségek védelméhez mélyről jövő tolerancia kell, de ez aligha fejlődhet ki az olyan gyűlölet nélkül, amely Shelley művéből és személyéből árad.”

    Reagálás:

    • Magyar Nemzet, 2003.12.29. Lovas István: Dzsihád a kereszténység ellen
    • Magyar Demokrata, 2004.01.22. (3.szám) Hankó Ildikó: Jézus és az ostor
    • Magyar Demokrata, 2004.02.05. (5.szám) Tóth Gy. László: Politikai és közéleti abszurditások

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó cikkeket olvashat a Magyar Demokrata, 2004.01.22. (3.szám) Hankó Ildikó: Jézus és az ostor című cikknél.

  • 2003.12.25. (52.szám) Pesti Műsor, PREMIEREK

    Programismertető. A kaposvári Csiky Gergely Színházban mutatják be Voltaire Candide, vagy az optimizmus című regényének színpadi változatát. A szöveget Ungvári Tamás, a verseket Bródy János és Eörsi István fordította. A rendező Radoslav Milenkovic.

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 2003.12.29. (51–52.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Reflexiók és kommentárok
    Petri György „Amíg lehet” című verseskönyvének témáira

    Vers.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Híd, 2003.12.szám E.I.: KOMMENTÁROK ÉS REFLEXIÓK
    • Beszélő (Folyóirat – december), 2003.12.szám E.I.: Reflexiók és kommentárok
    • Híd, 2005.03.szám Bányai János: Kérdés a kérdés(es)ről

  • 2003.12.29. (51–52.szám) Élet és Irodalom, Molnár Gál Péter: „Lyuk az életrajzon”

    Gábor Miklós: Nyomozok magam után című naplójáról.

    „Gábor Miklós naplói irodalmi sikerek. Mégsem írói, hanem színészi sikerek. Lévén színész irodalmi sikerei. […] A Játékszínben Eörsi István A látogató című magnetofoninterjúból színdarabbá formált Lukács György-emlékezése Gábor Miklós színházi estéje lett (1990). Egyike legjobb szerepeinek.”


    Kapcsolódó cikk:

    • Beszélő (Folyóirat – szeptember), 1998.09.szám Gábor Miklós: Napló, 1990

  • 2003.12.29. Magyar Nemzet, Lovas István: Dzsihád a kereszténység ellen
    Nem csak a közpénzes Tilos Rádió rendezett durva mocskolódást • A balliberális média karácsonyi ünnepe

    „Akár a kommunista időben, a média ma sem tud mit kezdeni a többség ünnepeivel. […] A balliberális médiának fáj a karácsony. Kínos és idegen neki. Ezért szíve mélyén gyűlöli. A keresztény jelképekkel együtt. […] Eörsi István A toleranciáról címet kapott cikke, az obligát »gyűlölet« szóval.” Eörsi pápa-verséről.

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1991.08.08. E.I.: Látogatás előtt
    • Magyar Hírlap, 2003.12.24. E.I.: A toleranciáról

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Nemzet, 2004.01.02. Ludwig Emil: Kiűzni, levadászni, kiirtani
    • Magyar Demokrata, 2004.01.22. (3.szám) Hankó Ildikó: Jézus és az ostor
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat a fenti cikkek felsorolásainál.

  • 2003.12.30. Népszabadság, Koltai Tamás: Ne tovább!

    Reflexió Szűcs Katalin Ágnes cikkére. A Színház című folyóiratról, amely 1968 novembere óta jelenik meg folyamatosan. Kiszolgáltatottságáról, melyet az Orbán-kormány majdnem „kicsinált”. A Nemzeti Színházról. Vita Szűcs Katalin Ágnes kritikussal Szűcs módszereiről. Eörsi István említése.

    Előzmény:

    • Népszabadság, 2003.12.22. Szűcs Katalin Ágnes: Az alapkérdésekig, és tovább... – Nincs a rendszerünkben

  • 2003.12.szám Beszélő (Folyóirat – december), E.I.: Reflexiók és kommentárok
    Petri György „Amíg lehet” című verseskönyvének témáira

    Versek.

    „A címeket azért tettem idézőjelbe, mert ezek a témául választott Petri-versek címei. Az idézőjeles kurzivált sorok Petri-idézetek.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Híd, 2003.12.szám E.I.: KOMMENTÁROK ÉS REFLEXIÓK
    • Élet és Irodalom, 2003.12.29. (51–52.szám) E.I.: Reflexiók és kommentárok
    • Híd, 2005.03.szám Bányai János: Kérdés a kérdés(es)ről

  • 2003.12.szám Híd, E.I.: KOMMENTÁROK ÉS REFLEXIÓK
    „Ami mégis” — „Elmegyünk” — „A filozófiáról”

    A versek Petri György „Amíg lehet” című kötetének azonos című darabjait kommentálják.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 2003.12.29. (51–52.szám) E.I.: Reflexiók és kommentárok
    • Beszélő (Folyóirat – december), 2003.12.szám E.I.: Reflexiók és kommentárok
    • Híd, 2005.03.szám Bányai János: Kérdés a kérdés(es)ről

  • 2003.12.szám Híd, Krónika
    IRODALOM
    EÖRSI ISTVÁN ÚJVIDÉKEN

    Az újvidéki M Stúdióban nyilvános rádiófelvétel formájában tartották meg Eörsi István szerzői estjét. Bevezetőt mondott Végel László.

    Előzmény:

    • Híd, 2003.12.szám Végel László: Portrévázlat Eörsi Istvánról

  • 2003.12.szám Híd, Végel László: Portrévázlat Eörsi Istvánról

    Elhangzott 2003. november 6-án, az Újvidéki Rádió M Stúdiójában megrendezett Eörsi-esten. Eörsi István életműve, sokoldalúsága, megítélése, személyisége, logikája, kritikus szelleme.

    „Azt is mondhatnám, hogy intellektuális író, de ugyanakkor aligha akad gyengédebb, eredendőbb érzelmeket közvetlenül megszólaltató író a mai magyar irodalomban, mint ő. Sokszor úgy gondolom, hogy Eörsi Istvánban egy ártatlan gyermek szíve vitatkozik a kérlelhetetlen, kritikus szellemével. […] Eörsi, az író és a közíró a permanens próbatétel embere. […] A mai magyar irodalomban nem ismerek még egy olyan alkotót, aki olyan elszántan néz szembe a világgal, mint ő, de olyat sem, aki olyan kegyetlenül néz szembe önmagával, mint ő.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Híd, 2003.12.szám Krónika

  • 2003.12.szám Kortárs, Kántor Lajos: Egy nap – két évtized
    2003. július 28.

    Emlékek a nyolcvanas évekből. A Bibó-emlékkönyv. Eörsi István említése.

    • A Bibó-emlékkönyv I-II. című kötet adatait és Eörsinek a kötetben megjelent írását megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 2003.12.szám Kritika, Lőkös Ildikó: Ötven év lázadásai

    Könyvkritika. Radnóti Zsuzsa: Lázadó dramaturgiák. Drámaíróportrék. A kötetben szerepel Eörsi István is.

    • A kötet adatait és az Eörsire vonatkozó részleteit megtekinthett a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja Radnóti kötetének a címét.

  • 2003.12.szám Színház, Koltai Tamás: Cigányút
    KOVÁCS MÁRTON–MOHÁCSI ISTVÁN–MOHÁCSI JÁNOS: CSAK EGY SZÖG

    Színikritika a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott Kovács Márton – Mohácsi István – Mohácsi János: Csak egy szög című előadásról. Dramaturg: Eörsi István – rendező: Mohácsi János. Fotó: jelenetek a darabból

    „A dramaturgia kulcsa az áthallás. A jelenetek közül csak kettő játszódik »a maga korában«: az utolsó (mivel ebben amúgy is »ma« van) és az auschwitzi (mivel Auschwitz egyedi, semmihez sem hasonlítható); de ezekben is megemelt, színpadi realitás működik: a jelen olyan, mint valami abszurd bohózat, Auschwitz pedig, mint egy szörnyű halálgyár-utópia (kicsit emlékeztet az 1984 című Orwell-filmre). […] Búcsúzóul eljátszik két lehetőséggel — ezeket látjuk is. Először — a mindenkori előadás napján — az összes cigány itt hagyja Magyarországot. Másodszor az összes magyar. Aztán, mivel egyik se igaz, fölkér bennünket, hogy miután elhagytuk a színházat, és találkozni fogunk egymással, szíveskedjünk békésen együtt élni. Ami — ezt már én teszem hozzá — majd akkor következik be, ha az előző két mondatot is megtanuljuk másképp mondani.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.