A három Eörsi

2007.10.szám Látó, Brecht, Bertolt: Svejk a második világháborúban

Vers. Fordította: Eörsi István.

2007.11.02. (44.szám) Élet és Irodalom, Esterházy Péter: Egy érdekes eljárásról

Publicisztika. Utalás az Eörsi – Schmidt perre a züllött szó kapcsán. Hogyan idéz Esterházytól a Magyar Nemzet, hogy bemutassa az obszcenitást.

2007.11.02.Népszabadság, P. L.: 56 villanás

(Filmkritika. Sólyom András rendező és Kopper Judit dramaturg korabeli dokumentumok, jegyzőkönyvek alapján rekonstruálta Angyal István tragédiáját, 1956. november 16-i elfogásától a kivégzéséig.)

2007.11.03.moziplussz.hu, Tévéfilm Angyal Istvánról

(Interjú Sólyom András rendezővel, aki tévéfilmet forgatott, 56 villanás címen Angyal Istvánról.)

2007.11.07.litera.hu, A képzelőerő gyönyörei
Jelenkor 2007. november

Lapszemle. A Jelenkor 2007. novemberi számában olvasható többek közt Gömöri György Eörsi Istvánról szóló esszéje.

Előzmény:

Jelenkor, 2007.11.szám Gömöri György: Időm Eörsivel

2007.11.07.metropol.hu, Krezinger Szonja: Családoknak énekel

(Beszélgetés Halász Judittal Szeresd a testvéred című albuma megjelenése alkalmából. A dalok szerzői közt: Eörsi István.)

2007.11.08.Magyar Narancs, Szőnyei Tamás: Tiltáson innen és túl - Szellemidézés - A Kádár-kor független irodalmi csoportosulásai

(A Kádár-kor folyóirat-története.)

2007.11.11.hirszerzo.hu, Hírszerző összeállítás: Wekler Ferencet megfenyegették, lemond

(Wekler Ferenc lemond a Dél-dunántúli Regionális Tanács elnöki tisztéről.)

2007.11.15. (46.szám) Magyar Demokrata, Szalay Károly: Patkányeffektus
SZÓKIMONDÓ

A Gerő András-félék kártékonyságáról, akik nem patkányok, csak viselkedésük emlékeztet rájuk.

„Nos, az SZDSZ vezető politikusai, médiapropagandistái, állandó tévéarcai, színészek, írók s egyéb művészeti csirkefogók is lassan-lassan, szívós együttmunkálkodással, lenullázták a liberális pártot. […] az SZDSZ legjobb koponyái sorozatban elmenekültek a pártból. Kis János, Bencze György, Tölgyessy Péter, a máskülönben szélkakas Tamás Gáspár Miklós, de még Petri György és Eörsi István is meghasonlott, Kuncze Gábor is, aki a mai liberális vezetők viszonylatában valóságos fárosszá magasodott.”

2007.11.15.Népszabadság, Nyusztay Máté: Keserű torta a liberálisok szülinapján

(Kozák Gyula: A mai SZDSZ egy zsaroló kis csoport.)

2007.11.21.hocipo.hu, Farkasházy Tivadar: Puszták történésze

(Kosáry Domokosról.)

2007.11.22. (47.szám) 168 óra, Buják Attila: Ha Szabó Miki élne...
Levélháború az SZDSZ-ben

Levélháború az SZDSZ tizenkilencedik születésnapján. Kozák Gyula, az ’56-os Intézet munkatársa kíméletlen üzenetben kérte számon pártján az eltékozolt éveket. Miért léptek ki a kilépők? Mit jelentettek a végleg eltávozottak? Milyen jövőt hoznak az érkezők? Hiteles liberalizmusképet mutat-e a mai SZDSZ? Kiürült-e a párt? Fotók

2007.11.27.emasa.hu, A Karikaturista szakosztály blogja

2007.11.30. (48.szám) Amerikai Magyar Népszava – Szabadság, Ungvári Tamás: Szerecsenmosdatók

Tárca. A Magyar írók Szövetsége viharos története – múltja és jelene. „Csoóri Sándor »Nappali Hold« címen közzé adott jegyzetei nyomán rajban léptek ki rasszizmusra érzékenyebb művészek.” Milyen indokokkal utasította vissza a Kortárs a szerző írásait? Szigethy Gábor és Alexa Károly dicstelen szerepe, Alexa listázása. Utalás az Eörsi–Schmidt-perre.

2007.11.Ezredvég, Koszorú. V. V. MAJAKOVSZKIJ: Vlagyimir Iljics Lenin (Részlet)

2007.11.Mozgó Világ, Rádai Eszter: "Bár érezném azt az örömöt"; Jordán Tamással beszélget Rádai Eszter

2007.11.szám Hitel, Ablonczy László: Elgyurcsányosodásunk
Jegyzetek – hazatérve, I.
KÉRDEZ AZ IDŐ

Részlet a jegyzetből.

„Több mint két évtizede, hogy nyugati ösztöndíjasként Eörsi István az ÉS-ben írta: Magyarország azért is provincia, mert még a nyugati tévéhíradók időjárás-jelentésében sem szerepelünk. Egykor az ötvenhatos forradalmat követően börtönt szenvedett író meglehetősen bugaci szemponttal fölényeskedett. Valóban provincia voltunk, a szovjet birodalom provinciája, mert egy ország önálló és szabad voltában alapozhatja európai dimenzióját. Polgárát persze nem a gyarmati sorsa, hanem gondolkodása minősíti; ilyenképpen Nyugat-Berlinben is lehetett provinciálisan gondolkodni és viselkedni”

2007.11.szám Jelenkor, Gömöri György: Időm Eörsivel

Esszé Eörsi Istvánról. Az Emlékezés a régi szép időkre című börtönnaplójáról, arról, hogy Eörsit olvasták, de sokan nem szerették. Letartóztatásának története. Lojalitása Lukács Györgyhöz. Mi bosszantja a szerzőt Eörsi Időm Gombrowiczcsal című kötetében? Mi a baja Eörsivel?

„…csak azokat a tényeket vette figyelembe, amelyek beleillettek elméleteibe, illetve megvoltak személyes tapasztalataiban.”

Kossuth-díjáról: „Nem sokkal halála előtt, 2005-ben Eörsi Kossuth-díjat kapott. Függetlenül személyes vitáinktól, illetve attól, hogy miként értékelem gazdag, de ellentmondásos életművét, úgy gondolom, hogy ezt a díjat bőségesen megérdemelte. Halála után a Guardian című angol napilapban búcsúztattam irodalmunk hetven évén felül is fiatalosan kötekedő, mindig tettre kész, életimádó, elkötelezetten baloldali fenegyerekét.”

A cikkben említett kötetek adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

Előzmény:

The Guardian, 2005.10.24. George Gomori: Istvan Eorsi. Hungarian writer, poet and political activist, he was jailed after the 1956 uprising

Kapcsolódó cikk:

litera.hu, 2007.11.07. A képzelőerő gyönyörei

2007.11.szám Kritika, Ménesi Gábor: Konrád György: Csodafigurák
Irodalom

Könyvkritika. Eörsi István említése.

A kötet adatait és az Eörsi Istvánról szóló részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

2007.12.01. (12.szám) Havi Magyar Fórum, sz: Pártvizsgák és pártfegyelmik
(A Csurka-probléma szigorúan bizalmas MSZMP-dokumentumok tükrében)

Csurka Vizsgák és fegyelmik című darabjáról. Három dokumentum közlése. 1) Feljegyzések a Központi Bizottság titkárainak számára (Szigorúan bizalmas). 2) JAVASLAT a Politikai Bizottságnak az ellenzéki-ellenséges orgánumokban publikáló szerzők közlési korlátozásával kapcsolatos kérdésekről (1987. szeptember 17.). 3) Részletek az 1986. szeptember 9-én, a Politikai Bizottság ülésén elhangzott Kádár-beszédből. A Tiszatáj ügye.

„Az 1980-as határozatnak megfelelően 1981 óta a hazai ellenséges-ellenzéki orgánumokban és a külföldi ellenséges sajtóban, illetve rádiókban szerepet vállaló szerzőknek a hazai, legális publikációs fórumokon való megjelenését korlátoztuk. Ennek során egyes írók (Konrád György, Eörsi István, Csurka István) és az ellenzéki kiadványok szerkesztői, szerzői (Kis János, Tamás Gáspár Miklós, Haraszti Miklós stb.) – összesen mintegy 20-25 fő –, publikálásának korlátozására került sor.”

2007.12.06.Magyar Nemzet, Pethő Tibor: Asszonytüntetés a hősökért

(Kínyó Ferenczy Tamás díjnyertes dokumentumfilmje. …Amikor az óra 11-et mutat, induljatok…! Art Opus.)

2007.12.08.Népszava, Földes Anna: Írni, írni, írni

(Hogyan válhatunk íróvá? A Magyar Író Akadémia előadásainak gyűjteményes kiadása: Hogy írunk mi? DFT Hungária Kiadó, 2007. és Agota Kristóf: Az analfabéta - Palatinus, 2007. című kötetekről.)

2007.12.13. (50.szám) 168 óra, Megvédte őt a TASZ

Az igazságügyi tárca elvesztette az Orbán Viktor ellen indított pert. Az eljárást azért indították, mert a Fidesz elnöke azzal vádolta meg a rendőrséget, hogy 2006. október 23-án politikai utasításra szorította rá a randalírozókat a Fidesz-szimpatizánsokra. A perben Orbán Viktort a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet [TASZ] képviselte. A fórumozók vitája.

„Egyébként az a Schiffer András védte Orbánt, aki annak idején Eörsi Istvánt védte Schmidt Máriával vagy György Pétert Fábry Sándorral szemben.”

2007.12.13. (50.szám) Magyar Demokrata, Bognár József: Írók és aláírók I.
MÜHELY

Lista arról a 251 magyar íróról, akik 1957-ben aláírták azt az ENSZ-hez írt nyilatkozatot, amelyben amiatt tiltakoztak, hogy az ENSZ ne tárgyalja az 1956-os magyar szabadságharc véres megtorlásának körülményeit. Az aláíróknak különböző okaik voltak, de olyan is volt, aki tagadta, hogy egyáltalán aláírta volna a nyilatkozatot, sokan azóta sem tudnak szembenézni az akkori helyzettel. A szerző összeállított „egy másik listát, amelyik az akkori idők legalább annyira jelentős (legalább egykötetes) íróit, költőit, illetve irodalmárait, kritikusait, műfordítóit tartalmazza, mint akkoriban Csoóri volt”. Eörsi neve is szerepel ebben a listában. A harmadik azoknak a listája, akik benne voltak a Rákosi hatvanadik születésnapjára kiadott könyvben is.

„Csoóri tagadja, hogy valaha is aláírt volna ilyen nyilatkozatot, a lista létét is tagadja, máskor meg azt mondja, hogy ő akkor igen jelentéktelen figura volt irodalmunkban. A már akkor is befutott Illyés viszont később azzal magyarázta aláírását, hogy ezzel próbált segíteni a börtönben levő írók helyzetén.”

A témával kapcsolatos cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az ENSZ-NYILATKOZAT kifejezést.

Cikkek