EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1968.01.13. (2.szám) Élet és Irodalom, Létay Vera: Szokratész és a macska

    Színikritika Eörsi István: Sírkő és kakaó című darabjáról, melyet a Thália Színház stúdiójában mutattak be. Rendező: Léner Péter.

    „Eörsi az abszurdoktól a régiekig minden komédiafogást ismer, rendkívüli stílusérzékkel játszogat az anyaggal, mindent kigúnyol, mindent befogad és mindent eldob. Nem lehet tudni pontosan, hol veszi komolyan a maga választotta groteszk műfajt és hol parodizálja. […] A nyárspolgári piti és bóvli-lét szánalomra méltó és visszataszító természetrajza bontakozik ki előttünk, a megalkuvás és szolgalelkűség tragédiája, mely nem tud mit kezdeni elnyert szabadságával.”

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1979.06.szám Szekrényesy Júlia: Én nem élek, de túlélek. Eörsi István „Sírkő és kakaó”-ja Békéscsabán
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1968.01.13. Magyar Nemzet, Gábor István: Sírkő és kakaó
    Eörsi István komédiája a Thália Stúdióban

    Színikritika. Rendező: Léner Péter. 

    „Eörsi István tiszteletre méltó igyekezettel hadakozik az elavult, a korhadt, az ósdi és a túlélt ellen, de kardja nem vág át semmiféle csomót. Inkább jobban összegubancolja. Hogy mégsem unatkozunk a Sírkő és kakaó láttán, abban nagy része van annak, hogy Eörsi István közismerten jeles Brecht-ismerő és jól verselő költő. Darabjába átmentette Brecht tandrámáiból azt, ami jó: a cselekményt értelmező, annak újabb jelentést adó songokat például. És mivel jó költő is, ezeket a songokat nagyon kellemesen, tehetséggel írta meg.”

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1968.01.16. Népszabadság, Koltai Tamás: Sirkő és kakaó
    Eörsi István komédiája a Thália Stúdióban

    Színikritika. Rendező: Léner Péter. Eörsi ideológiai hibáiról.

    „Eörsi tud »drámául«, ez első színpadra került darabjából is látható. […] A »mögöttes« síkon az öregasszony minden hatalom megtestesítője (a dráma terminológiájával élve: a világszellem), Pitiék pedig — ha jól értjük — a Hatalommal szerződő felek »másikát« képviselik, azokat, akik, e szerződéssel minden jogukat elveszítették. Sorsukat, a Hatalom kiszolgálását — »eltartását« — maguk vállalták, e viszony tehát örök és visszafordíthatatlan.”

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Reagálás:

    • 168 óra, 2003.01.23. (4.szám) Karácsony Ágnes: Illúziók nélkül
    • Népszava, 2022.06.04. Bálint Orsolya: Magunkra szabjuk a kusst

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1968.01.17. (3.szám) Ország-Világ, K. I.: E. T. A. HOFFMANN: MURR KANDÚR
    ÚJ KÖNYVEK MARGÓJÁRA

    Könyvkritika. Az író fő művének nevezik ezt a könyvét, ami most jelent meg először magyarul.

    „A mű fordítása Szabó Ede, a versbetétek fordítása Eörsi István, az illusztráció Gross Arnold művészetét dicséri.”

    • A kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1968.01.20. (3.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A Filmkutúra-ban olvastam
    Forradalom és művészet

    Az összeállítás a szovjet művészet első korszakával foglalkozik. Sztanyiszlavszkij, Meryerhold, Tairov, Lunacsarszkij, Malevics művészete, programjaik, vitáik.

  • 1968.01.27. (4.szám) Élet és Irodalom, Eörsi István új versei

    Tanácsok

    Fohász

    Álom és ájulás

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Hírlap, 2003.10.27. Skultéty Tamás: Hitel

  • 1968.01.szám Színház, Nagy Péter: Újítók és szelídítők

    Az 1967-es színházi évadról, amely a magyar dráma szempontjából nagyon jó volt. A magyar dráma nemzeti sajátosságáról, folyamatosságának kérdéséről. A magyar dráma morális érzékenysége, az „epikus színház” magyar változatai, az „abszurd színház” magyar színpadra ültetése.

    „A nagy újdonság Örkény, Eörsi és Görgey darabjaiban (melyek különböző problematikájuk, különböző művészi színvonaluk és különböző sikerük ellenére ebben egyek voltak), hogy az abszurd színház végletes absztrakciója és a magyar naturalista-realista színpadi hagyomány túlzott konkrétumba-ragadtsága közötti úton járnak; ki több, ki kevesebb szerencsével, de valamennyien az eközötti egyensúlyt keresik; nem absztrakt ítéletre építenek absztrakt helyzeteket és konfliktust, hanem egy társadalmilag-történelmileg konkrétan abszurd helyzetből nő ki a konfliktus, mely az absztrakt ítéletet hordozza. Ez az, ami miatt egyiküket sem lehet — zsurnalisztikus általánosítás nélkül — egyszerűen Ionesco- vagy Mrožek-epigonnak tekinteni, bár mindkettőtől, s nyilván másoktól is, tanultak technikát.”

    Reagálás:

    • Magyar Szó, 1968.12.22. Gerold László: Új színházi folyóirat

  • 1968.02.03. (5.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Hová lesznek nyáron a ruhatárosnők?

    Elmélkedés a címben leírt témáról.

  • 1968.02.04 (29.szám) Pest Megyei Hírlap, Nádas Péter: Jegyzetlap a Sírkő és kakaóról

    Színikritika a Thália Stúdióban bemutatott groteszkről, amelyben az öregasszony a hatalmat jelképezi.

    „Eörsi drámai groteszkje a hatalom általános jegyeit veszi szemügyre. […] Eörsi ugyanis egy pillanatra sem szakad el a konkrét történettől, a Piti-házaspár és az Öregasszony egyenlőtlen és furcsa harcának történetétől.”

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1968.02.04. (29.szám) Délmagyarország, Ökrös László: Pesti esték
    Eörsi István komédiája
    – Sándor György szerzői estje

    A Thália Színház Stúdiója a Magyar műhely sorozat 2. darabját, Eörsi István Sirkő és Kakaó című komédiáját adja elő. A darab az eddig költőként, tanulmányíróként és fordítóként ismert fiatal író első színpadra vitt alkotása. Rendező: Léner Péter.

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1968.02.10. (6.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Kettős kritika

    Könyvkritika Ungvári Tamás: Poétika című könyvéről.

    „…a könyv egyrészt úttörő-jellegű, gazdag és gondolatébresztő, másrészt hiányos, egyenetlen és olykor következetlen is. Egyrészt elfogulatlanul okos, másrészt eklektikusan gördülékeny.”

  • 1968.02.17. (7.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Levél egy módszerről

    Könyvkritika helyett levél a szerzőnek, Rónay Lászlónak Az ezüstkor nemzedéke című könyvéről. Eörsi ellenérzései. „…értékelnie kellett volna. Ehelyett sikerült egy olyan könyvet írnia, amelynek néhány ex-fajvédőn kívül mindenki örül.” Németh László Kisebbségben című könyvének tárgyalásakor nem derül ki, mik voltak Németh nézetei, miben különböztek másokétól, mi a szerző személyes véleménye? Eörsi szerint Rónay betegesen irtózik a véleménymondástól. Diószegi Andrásról, Kenyeres Imréről, Herczegh Ferencről, Ottlik Gézáról, Kolozsvári Grandpierre Emilről, Sőtér Istvánról.


    Reagálás:

    • Kritika, 1968. 04.szám Sőtér István: „Lektori jelentés”
    • Élet és Irodalom, 1968.04.20. (16.szám) Eörsi István: Az ember és a múltja
    • Társadalmi Szemle, 1969.09.szám Kovács Kálmán: A Kritika hatodik évfolyamáról

  • 1968.02.24. (8.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Szerepcsere

    Reflexió Csurka István: Lóverseny és erkölcs című tanulmányára (Valóság,’68.február). Csurka összehasonlítja az ügetőhajtót és az ügetőpályával szomszédos gumigyár dolgozóját. Eörsi a művészetet is bevonja fejtegetésébe. „A szerepcsere, a kiszolgáltatottság tudata kikezdi a mávészek – főként a fiatalok – erkölcsi ellenállását.” A kritika állapota, a védett személyek és a hamis hierarchiák. „Garai Gábor egészen biztosan nem tud arról, hogy egy költészet-elméleti tanulmányomat két évig azért adta vissza több »Vállalat« is, mert elmarasztalóan nyilatkoztam benne egyik verséről. Feltételezem, hogy ő maga is tiltakozott volna ez ellen…”

  • 1968.02.szám Színház (Drámamelléklet), E.I.: Hordók
    Groteszk játék 2 részben

    Drámamelléklet – 1 rész

    • 2. rész: Színház (Drámamelléklet), 1969.01.szám E.I.: Hordók

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1968.02.szám Hermann István: Három magyar bemutató
    • Pesti Műsor, 1968.10.04. (31.szám) E.I.: Hordók
    • Ország-Világ, 1968.11.06. (45.szám) Antal Gábor: „Hordók”. — Bemutató a Pesti Színházban —
    • Fejér Megyei Hírlap, 2016.11.04. (w)d: Színházi est: A kihallgatás
    • Színház, 2018.12.szám Szabó István: Drámák Sorsa
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi drámájának címét.
    • Eörsi István Hordók című írása megjelent a Tragikomédiák című kötetében. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

  • 1968.02.szám Színház, Hermann István: Három magyar bemutató

    Színikritika Tabi László Spanyolul tudni kell (Vígszínház), Eörsi István: Hordók (Pesti Színház) – rendező: Horvai István és Szakonyi Károly Ördöghegy (Madách Kamaraszínház) című darabokról. Fotó: jelenetek az előadásokból

    „Egyszóval egy olyan darab, amelynek a gyújtópontjában az egyik hős filozófiája áll, és e filozófia szellemessége lenne hivatva a problémákat elmélyíteni, érdekes és izgalmas lehet. De ha a saját igényeinek nem tud megfelelni, szükségképpen befullad. A kritika főként a darab dramaturgiai gyengéit emlegeti. És sok tekintetben igaza van. […] Eörsi számára nem a fasizmus ábrázolása volt lényeges, nem is egyszerűen a groteszk játékelemek kipróbálása, hanem valami egészen más, sokkal általánosabb gondolati mondanivaló. A dráma ugyanis szándéka szerint parabolikus. S ez a »parabolizmus« nem csupán divat, hanem sokkal több annál — dramaturgiai és gondolati lehetőség.”

    • Eörsi István Hordók című írása megjelent a Tragikomédiák című kötetében. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház (Drámamelléklet), 1968.02.szám E.I.: Hordók. Groteszk játék 2 részben (és az itt megjelölt cikkek)
    • Színház (Drámamelléklet), 1969.01.szám E.I.: Hordók
    • Kritika, 1969.04.szám E.I.: Az író felel
    • Irodalmi Jelen, 2002.12.szám Hegyi Réka: Jegyzetek a Cseresznyéskertről
    • Beszélő (Folyóirat – január – február), 2003.01–02.szám E.I.: „Ha Hegel és Schelling telefonon vitatkoztak volna...”
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi drámájának címét.

  • 1968.02.szám Színház, Magyar szívátültetők

    Rövidhír. Minidráma-est az Irodalmi Színpadon. A résztvevők között van Eörsi István.

  • 1968.03.16. (11.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Tanulmány a naturalizmusról

    Könyvkritika Czine Mihály: A naturalizmus című könyvéről. Eörsi hiányolja, hogy Czine nem említette Lukács György azon elméletét, amely a modernista irányzatokat közvetlenül a naturalizmusból vezeti le.

  • 1968.03.17 (65.szám) Pest Megyei Hírlap, Nádas Péter: Aktuális interjú Eörsi Istvánnal

    Hogyan vélekedik saját korábbi verseiről, amiket 1951-ben Déry megdicsért? Világnézetéről, nosztalgiájáról, vitacikkeiről, publicisztikáiról, Lukács-fordításáról, a magyar szellemi életről, a Sírkő és kakaóról, annak kritikájáról, a groteszkről.

    „A Sírkő és kakaóban én nem azt a számomra is túl általános frázist akartam megírni, hogy minden hatalom rossz, hanem azt, hogy minden általam ismert hatalom hajlik a nyárspolgáriasodásra. […] A groteszk nem stílus, hanem szemléleti mód, amely a jó művész kezén a valóság groteszk elemeinek felismeréséből táplálkozik. […] Az a tény menthet meg talán a közutálattól, hogy minden héten megsértek ugyan két-három embert, de ennek ötven örül.”

    • Az Új Termés – Fiatal költők antológiája című kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1968.03.22. (6.szám) Köznevelés, Gábor István: Színházi Figyelő
    Thália-Stúdió

    A Thália-Stúdióban Eörsi István Sírkő és kakaó című darabjáról. „...a mostanában divatos irodalmi problémában, a hatalom és erkölcs viszonyában kíván újat mondani, vonzó, ám erősen vitatható és szkeptikus módon.”

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1968.03.30. (13.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Krokodilus és életmentés
    E.I.: Néhány szó a kompromisszumról
    Véleményünk szerint

    Glosszák.

    1/ Krokodilus és életmentés

    A Hétfői Hírek „Krokodilus mentette meg” című cikkben azt írták, hogy a Tana-folyóban krokodilus mentett meg egy tizennyolc éves lányt. Azonban a cikkből kiderült, hogy egy másik krokodil megtámadta azt a krokodilt, aki a lányt bekapta, így kénytelen volt őt elengedni, és ezért menekülhetett meg a lány.

    2/ Néhány szó a kompromisszumról

    Glossza Pándi Pál és Lengyel József Népszabadság-beli vitájáról, Gyurkó Elektrájáról, illetve a kompromisszumokról. „Csak Sztálin idejében vált divattá a szükséges kompromisszumok kritikátlan dicsőítése; így lett a különben szükséges szovjet-német egyezmény is egy ideig dicsőséges fegyvertény. […] A történésznek és írónak az a feladata, hogy egy adott kompromisszum esetleges szükségességének bemutatása közben ábrázolja veszélyes következményeit is…”

  • 1968.03.30. (13.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Nürnbergi séta

    G. M. Gilbert Nürnbergi napló és A. Poltorak Nürnbergi epilógus című művei a háborús főbűnösök nürnbergi peréről. Gilbert mindig felfigyel a „fenevadak” emberi indítékaira „…hiteles és gazdag arcképcsarnokot mutatva úgy tárja elénk a fasizmus természetrajzát, hogy közben pillanatra sem veszíthetjük el szem elől korunk mindenütt-égető morális kérdőjeleit”. Néhány példa – Göring példát akart mutatni hűségből, közben azzal védekezett, hogy semmit nem tudott a tömeggyilkosságokról, és soha nem vetemedett „árulásra”, soha nem árulta el Hitlert. Auschwitz parancsnoka szerint csak a legfelsőbb vezetés bűnös. Göring szerint Hoffmann fényképész nagyon sokat keresett a róla készített fényképekkel, amiket most terhelő bizonyítékként szolgáltat ellene. 

  • 1968.03.30. (13.szám) Film Színház Muzsika, Illés Jenő: Thália Stúdió
    Jegyzetek a magyar drámák kísérleti műhelyéről

    A Thália Stúdió sorozatában magyar drámákat mutat be, induló drámaíróknak nyújt színpadot. Eörsi István Sírkő és kakaó című drámája is a bemutatott darabok között van. A szerző a darab közéleti indulatát dicséri. Fotók a darabból.

    „Eörsi tudatosan kötődik Bertolt Brecht stiláris és szellemi világához. Eörsi a szituációk megkomponálásában, a songok alkalmazásával, hatásos keménységgel, példázatos szándékkal ábrázolja az öregasszony és Piti Lajosék harcát »az eltartási szerződés« körül. Költői erővel is bírja a jelenetek intellektuális kacskaringóit. S ebben valóban sikeres tanítványa Brechtnek. De abban már nem, hogy történetének társadalmi konzekvenciáit egyértelműen fogalmazná meg. A zsarnoki öregasszony figuráját — sokféle s nem mindig végiggondolt ötlettel — valami félreérthető erőszakjelképpé fogalmazza.”

    • Eörsi azonos című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1968.03.szám Életünk, Pomogáts Béla: Szép versek 1967
    Szemle

    Könyvkritika. Eörsi István említése, akinek két verse szerepel a kötetben (Eörsi István: Trilógia – 87. oldal; Amikor fölfele hullnak a tárgyak – 88. oldal.)

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1968.03.szám Jelenkor, E.I.: Ballada
    Éjjel, verandán

    Versek.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.