EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2009.11.01. (11.szám) Criticai Lapok, Földes Anna: POGÁNY JUDITTAL – POGÁNY JUDITRÓL

    Beszélgetés Pogány Judittal múltról és jelenről, a kaposvári évekről, szerepeiről, Zsámbéki Gáborról, Ascher Tamásról, akik kijelölték színészi útját. Miért ment el Kaposvárról a Katonába? Az Örkény Színházról, Mácsai Pálról. Politikai szerepvállalásáról. „Amikor Eörsi István színházunk dramaturgja volt, rengeteget beszélgettünk, sokat tanultam is tőle. Nekem imponált, hogy valaki az én baráti körömben kockázatot vállal az igazságért és az emberi méltóságért.” Eörsi betiltott börtönnaplója [Emlékezés a régi szép időkre] kéziratának haza juttatásáról. „…én mindent, amit a szakmáról tudok, a kaposvári színházban tanultam. Teljes erőbedobással, ihletetten próbálni, lelkesedni és kritizálni.” A Kaposvár-jelenségről. A Marat/Sade-előadásról, Ács János rendezéséről. A gyerekszínházról, a tanítás élményéről, díjairól. Fotók

    • Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2009.11.10. Magyar Nemzet, Seszták Ágnes: Minden kezdődik elölről
    „Fasiszták, rasszisták, nácik Magyarországa” – ömlik már most a balliberális sajtóból és értelmiségből

    Tiltakozólista az ÉS-ben Vona Gábor TV-beli szereplései miatt. Tamás Gáspár Miklós vitája a Ma reggelben Betlen Jánossal. Utalás a Die Zeit egyik cikkére, melyben az egyik nyilatkozó TGM. Seszták szerint TGM lerasszistázza a magyarokat. „Számtalan dolgozatában beszél rajongva a cigányokról, a zsidókról pedig a legnagyobb elfogultság hangján szól...” A szerző felsorolja a cigányok által elkövetett bűneseteket. Idézetek Tóth Gy. László Balliberális eszmefuttatások határok nélkül című könyveiből.

    „»A miniszterelnök a kamerák kereszttüzében jobbra-balra villantja a pillantását…, majd diadalmas fojtott mosollyal bejelenti, hogy hogy nem tesz eleget a budapesti főpolgármester kérésének. Ez betegmosoly. Maga a mondat teljesen esztelen, a mosoly pedig a pillantásokkal a hatalmától megzavarodott személyiség gyűlöletéről és oktalan diadaláról ad hírt. Néróka mosolyog így.« (Eörsi István) »Köznapi tapasztalatok növelik a félelmemet, hogy Szent István hazájában, Mária országában megszavazzák a romák deportálását, de talán még az elgázosításukat is. Persze csak titkos népszavazáson.« (Eörsi István)”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1998.11.06. E.I.: Egy mosoly természetrajza
    • Magyar Narancs, 2000.08.17. E.I.: Nácikám jelentkezik
    • Népszabadság, 2000.09.28. E.I.: Az országimázs bajnokai

    Kapcsolódó cikkek:

    • Napi Magyarország, 1998.11.09. Ludwig Emil: A költő felejt – és felejt
    • 168 óra, 1999.02.11. (6.szám) Lang Magda: „Vakszöveg” az olvasó szemszögéből
    • Élet és Irodalom, 2002.03.22. (12.szám) E.I.: Orbán és Sztálin
    • Élet és Irodalom, 2002.04.12. (15.szám) E.I.: Adalékok egy vereséghez
    • Élet és Irodalom, 2002.04.19. (16.szám) Fencsik Flóra: Mosolyok, esélyek
    • Élet és Irodalom, 2002.04.19. (16.szám) Váncsa István: Struggle for struggle
    • Népszabadság (nol.hu), 2015.10.13. Szemere Katalin: Irodalom és disznósajt
    • Újnépszabadság, 2019.09.02. Amikor még minden másként volt

  • 2009.11.10.stop.hu, Gréczy Zsolt: Kertész Imre, magyar író

    (Kertész Imre Die Welt-interjúja miatt a jobboldal nekirontott az írónak. Csoóri Sándor és Eörsi István Rákosi Mátyást dicsőítő verseket írt az ötvenes években, de Eörsi elszámolt a lelkiismeretével. Kertésznek igaza van: "dől a rasszista szélsőjobb mocsok mindenhonnan".)

  • 2009.11.13. (46.szám) Élet és Irodalom, Bayer Judit: A nyilvánosság esete a politikai szélsőséggel és a rasszizmussal

    Részlet. Jogszerű-e, etikus-e Vona Gábor szerepeltetése a reggeli hírműsorban? Eörsi–Schmidt-per.

    „Eörsi Istvánt kártérítésre kötelezte a bíróság, amiért züllöttnek nevezte azt a történészt, aki relativizálta a II. világháború körüli eseményeket – de nem ítélik el azt, aki alázza a túlélőket, tagadja a történteket?”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2003.07.11. (28.szám) Eörsi István: Furcsa pár

    Reagálás:

    • stop.hu, 2009.11.21. STOP–Élet és Irodalom: A rasszizmus nem politikai vélemény, hanem embertelenség

  • 2009.11.15. nepszava.hu, MTI: Ujfalussy József és Sziklai László kapta az elismerést

    Az idei Lukács György-díj. A korábbi díjazottak között van többek közt Eörsi István.

  • 2009.11.21.stop.hu, STOP - Élet és Irodalom: A rasszizmus nem politikai vélemény, hanem embertelenség

    Bayer Judit a Jobbik vezetőinek közszolgálati műsorokban való szerepléséről az ÉS, 2009.11.13-i számában „A nyilvánosság esete a politikai szélsőséggel és a rasszizmussal” címmel. Utalás az Eörsi-Schmidt-perre.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2009.11.13. (46.szám)Bayer Judit: A nyilvánosság esete a politikai szélsőséggel és a rasszizmussal

  • 2009.11.szám Kortárs, Fázsy Anikó: Albert Gábor
    Köszöntjük a 80 éves írót
    „Az oldalamon is kifakadna…”

    Interjú a 80 éves íróval, Albert Gáborral. A Magyar Írószövetség 1986. novemberi közgyűléséről. Eörsi István említése az 1986. novemberi Magyar Írószövetség közgyűlésével kapcsolatban.

  • 2009.11.szám Mozgó Világ, Végel László: Csodaváró nemzetek
    Hónapló

    Magyarország, Budapest a ’90-es években, és a mai, megromlott közhangulat. A szerb szélsőjobboldal példaképe a Magyar Gárda. Az utóbbi időkben Szerbiában lezajlott tartományi és köztársasági választási eredmények figyelmet érdemelnek. A szerbiai kisebbségvédelmi törvény és Zoran Djindjic (Zoran Đinđić). A nemzeti önazonosság megőrzése.

    „Djindjic rendszeresen olvasta a német újságokat, amelyekből értesült Konrád és Eörsi, Esterházy és Nádas németországi sikereiről. Zoran Djindjic már akkor – és ezzel kapcsolatban – felvetette a magyar kulturális autonómia megteremtésének a lehetőségét. Az új törvény tulajdonképpen ennek a folytatása, noha sokan már úgy beszélnek róla, mint történelmi haditettről.”

  • 2009.12.15.Profil, Gregor Mayer

  • 2009.12.17. (51-52.szám) 168 óra, Donáth Ferenc: Tettre kész Boross Péter

    Olvasói levél egy Boross Péter-interjúról, melyben a Jobbik népszerűségét magyarázza. Boross Péterről, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökéről, akinek kötelessége lenne a tatárszentgyörgyi, a tiszalöki vagy bármely másik cigány mártír temetésekor a nemzeti gyász elrendelése.

    2009.12.17. (51-52.szám) 168 óra, Donáth Ferenc: Tettre kész Boross Péter

  • 2009.12.17. (51–52.szám) Heti Válasz, Ughy Szabina: Másnak e tájék mit jelent?
    ÜNNEPI TÉKA

    Radnóti Miklós halála után 10 évvel az abdai művelődési házban megemlékezést tartottak róla. „Csoóri Sándor mondott emlékbeszédet, de ott volt az írószövetség képviseletében Örkény István, Abody Béla és Eörsi István is.”

    Később sírhelyet és emlékművet is kapott. Idén megemlékezést tartottak róla a helybeliek. A kétnapos ünnepségről Fűzfa Ottó szerkesztésében könyvet is adtak ki. Fotó: az emlékkönyv borítója

  • 2009.12.17.Magyar Narancs, Karácsony Gergely: Az eltűnt szavazók nyomában - A magyar pártrendszer átalakulásáról (Részlet. Publicisztika a 2010-es kampány előtt.)

  • 2009.12.17.Magyar Narancs, Kőszeg Ferenc: K. történetei. "És hol vannak a régi pápák?"

    (A sajtóban megjelent "ellenzékieskedő" írások jegyzékét kapták meg az állambiztonsági szervezet tisztjei, melyeket szankciók követtek. Forrás, Alföld, Mozgó Világ, Jovanovics Miklós, Faragó Vilmos, Jelenkor, Életünk, Hatvany Dániel. Komlós János "Csak az első száz év nehéz" című kötete 1964-es kiadásának "mulatságos" története. Galgóczi Piroska és Illyés Gyula A magánszorgalmú kutyák című versének története. Két Illyés-vers - A fákhoz és az Ismét - megjelenésének története a Népművelés 1965. első számában.)


  • 2009.12.18. (51–52.szám) Élet és Irodalom, Esterházy Péter: „Esti Kornél”
    Semmi Mátyás (2)

    Próza. Eörsi István említése.

    Esterházy Péter: Esti című kötetének adatait és az Eörsi Istvánra vonatkozó részleteket megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2009.12.24. Népszava, Farkasházy Tivadar: Egy szárszói diófa levele

    Mi minden történt az egykori, 1993-as szárszói vendégekkel, hogy az akkori összetartó csapatból mára semmi nem maradt. Mit kell tenni ahhoz, hogy a magyar baloldal a közeljövőben ne szenvedjen történelminek mondható vereséget? Eörsi István említése.

  • 2009.12.26. litera.hu, Megtartott idő – Írónaptár I.

    Burger Barna 2010-es portrénaptárának néhány lapja. Fotók: Fejtő Ferenc, Beney Zsuzsa, Eörsi István, Faludy György.

  • 2009.12.szám Filmvilág, Zalán Vince: Sem hazugság, sem utópia
    Miloš Forman cseh tetralógiája – 4. rész

    Esszé Miloš Forman Tűz van, babám! című filmjéről.

    „Eörsi István Formanról szóló írásában remekül látja meg, hogy míg a Chaplin-figura már önmagában is elementáris humorforrás, addig Forman hősei – jóllehet a rendező nem mond le a jellem-komikumról – »mindig csak az adott szituációban humorosak... egy megállapodott rend visszásságainak humorát osztotta szét antiheroikus hősei közt«.”

    Előzmény:

    • Filmkultúra, 1968.07.01. (4.szám) E.I.: Milos Forman

  • 2009.12.szám Jelenkor, Ágoston Zoltán: Följegyezni, megőrizni
    Tüskés Tibor halálára

    Tüskés Tiborról. Eörsi István említése.

  • 2009.12.szám Kritika, Kállai Katalin: Made in „Kaukázusi krétakör – Tatabánya”

    Színikrititika. Egy Brecht-idézet Eörsi István fordításában.

  • 2009.12.szám Mozgó Világ, Váradi Júlia: „Mint a cirkuszi ló, ha pattog az ostor”

    Beszélgetés Molnár Piroskával a kaposvári csodáról, a tabudöntögetésekről.

    „Nemcsak a színházi világ, hanem a különböző művészi ágak képviselői is kezdtek gyűlni a különleges Kaposvárillatra. Jöttek képzőművészek, írók, filmesek, zenészek, és egyszer csak azt vettük észre, hogy a színház büféjében egy kis Európa üldögél. Jött Pauer Gyula, és díszletet tervezett, megérkezett Eörsi István Berlinből, és nekünk is elkezdett darabot írni, és csak jöttek, egyre jöttek az értelmiségiek, mert úgy látták, hogy ez az ő helyük. Ez természetesen számunkra is nagyon sokat jelentett, mert nagyon be voltunk szorítva abba a kisvárosba.”

  • 2009.13.szám Műút, Radics Viktória: Az én nemzedékem?
    (Kemény István: Kedves Ismeretlen. Magvető, 2009)

    Könyvkritika.

    „Most elővettem Allen Ginsberg verseskönyvét, A leples bitang, Orbán Ottó, Eörsi István és Györe Balázs fordították. Mekkora esemény volt, amikor ’84-ben megjelent magyarul! Újra fogom olvasni az Üvöltést, és más verseket is, meg Eörsi esszéit.”

    • Allen Ginsberg: A leples bitang című könyvének adatait és fülszövegét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 2009.81.szám (tavasz) Eszmélet, Szűcs Katalin Ágnes: Rendszerváltás a színházban

    Tanulmány. A rendszerváltással megváltoztak a művészettel szembeni elvárások, értelmét vesztette a színpadon a kódolás.

    „A Katona József Színház már az 1990/91-es évadban bemutatta Zsámbéki Gábor rendezésében Brecht Turandot című drámáját, amelynek tárgya éppen az értelmiség társadalmi felelőssége. Az Eörsi István kaján aktuálpolitikai áthallásoktól sem mentes fordítását használó előadás (az egyik hordószónokot például Csu Pi-nak hívták) kíméletlenül szellemes ábrázolatát adta a rendszerváltó értelmiség és politikai elit hazug, köpönyegforgató szerepvállalásának.”

  • 2010. (30.szám - Tavasz - Június) Berlini Híradó, Krónika

    (2005. Március 6-án Az irodalom és a politika címmel előadást tartott Eörsi István.)

  • 2010.01.07. (1.szám) 168 óra, Buják Attila: Pénz, plecsni, politika
    A három P.
    2010.01.10. 168ora.hu, Buják Attila: Pénz, plecsni, politika
    A három P.

    Díjak az irodalom területén. A döntési mechanizmus a Kádár-korban: Aczél kidolgozta, Kádár jóváhagyta. Sokan csak a rendszerváltás után kaphattak kitüntetést. Az irodalmi és művészeti díjak újra "visszapártosodnak".)

    „Eörsi csak halála előtt kaphatott kitüntetést.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.