EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2010.01.09. Népszava, Martos Gábor: Mozgókép(ző)művészet

    „Más hangok, más szobák. Rekonstrukciós kísérlet(ek). A Balázs Béla Stúdió ötven éve. Kiállítás és vetítések” című rendezvénysorozata a Műcsarnokban. Najmányi László A császár üzenete című filmjét egyetlen vetítés után Aczél György betiltatta.

    „Najmányi László 1975-ben készített A császár üzenete című filmjét, amely pénz híján maga is csak a tervezett film »előzeteseként« készülhetett el, amelyben ott szerepel szinte minden akkori magyarországi máskéntgondolkodó értelmiségi Eörsi Istvántól Koltai Tamásig, Beke Lászlótól Halász Péterig (és szobaszínházának minden közreműködőjéig), Ascher Tamástól Bálint Istvánig, Rajk Lászlótól Breznyik Péterig, és amelyet (nyilván ezért) egyetlen vetítés után Aczél György azonnal be is tiltatott.”

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a film címét.

  • 2010.01.12.prae.hu, K.Kabai Lóránt: 1989(–1990), te csillag! (I.)

    (Könyvkritika. Lieve Joris: A melankolikus forradalom.)

  • 2010.01.25. Népszabadság, Hajba Ferenc: Az abdai tanú és az emlékezet

    Helyszíni riport Abdáról, ahol Radnótit egykor kivégezték. A 81 éves Sarmann Ferencné Szabó Magdolna Radnóti Miklós abdai kivégzésének helyszíne környékén tartózkodott épp a kivégzés időpontjában. Hogyan emlékezik meg az utókor? Fotó

    „1954-ben aztán felavatták a Radnótiról elnevezett abdai kultúrházat, az Írószövetséget Örkény István, Abody Béla, Eörsi István, s az emlékbeszédet mondó Csoóri Sándor képviselte.”

  • 2010.01.29. (4.szám) Élet és Irodalom, Földes Anna: Hol a mi helyünk?
    Utánközlés: mandiner.hu, 2010.02.07.

    Reagálás Martin József: A többség mi vagyunk című cikkére. (ÉS, 2009/50., dec. 11.) Vita Martin Józseffel a sajtóban folyó vitakultúráról, az egyértelmű állásfoglalás szükségességéről. Idézet Eörsi Istvántól: „csak akkor maradok független, ha merek politizálni”.

  • 2010.01.bende3liza.5mp.eu, Bende Liza: "A tapintat nem írói erény" (Eörsi István)

    (Az IRÓ Erzsébet Fannihoz címezett e-mailjeiből - 1998-2005. Válogatta és a szöveget magyarázza: Bende Liza.)

  • 2010.01.szám Alföld, Tamás Attila: Visszatekintés
    Életrajzi jegyzetek

    A szerző visszaemlékezése az 1954-től az ’56-os forradalomig eltelt időszakra. Az Új Hang szerzői között említi többek közt Eörsi Istvánt.

  • 2010.01.szám Bárka, Orcsik Roland: Kalandozás a szerb, horvát, szlovén irodalomban

    Tanulmány. Végel László a nemzet fogalmáról. Szerzők a délszláv—magyar kérdésekről. A szerb, horvát és szlovén irodalom magyar befogadástörténetének hagyománya. A Jelenkor Kiadó szerepe. Danilo Kišről, vele kapcsolatban Eörsi István említése. 

  • 2010.01.szám Létünk, Szilágyi Márton: Egy irodalomtörténeti legenda genezise és funkciója
    Csokonai Vitéz Mihály és a nagyváradi temetés

    Tanulmány. Megemlékezés Csokonai Vitéz Mihályra. Legenda Csokonainak Rhédey Lajosné Kácsándy Terézia nagyváradi temetésen elmondott beszédéről (Halotti versek), ahol nagyon hideg volt, és emiatt megfázott, majd hamarosan meghalt. Bár különböző források megerősítik, hogy Csokonai megjelenése a templomban történt, mégis ez a legenda született, így Csokonai a szegény, kirekesztett költő prototípusává válhatott, aki csak halála után szerzett elismerést. Mi az oka annak, hogy szárnyra kelt ez a legenda? Ellenérvek. Hogyan írtak erről az esetről életrajzírói? Csokonai hagyatékának gondozói.

    „Megtaláljuk évtizedekkel később Eörsi István egyik évfordulós cikkében is: »Császári és királyi aranykulcsos kisrhédei Rhédey Lajos gróf feleségének temetésére másfél nap alatt megírt egy több mint ezer soros filozófiai költeményt, A lélek halhatatlanságá-t, és ezt 1804. április 15-én szakadó esőben, a kötelességszerűen összegyűlt gyásznép előtt könyörtelenül végig is mondta.«”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1973.11.17. (46.szám) E.I.: A költő és közönsége

  • 2010.01.szám Somogy, Komáromi Gabriella: „...én, Lázár Ervin itt vagyok!”
    IRÁNYTŰVEL

    Részlet egy készülő monográfiából. Milyen volt az irodalmi élet Lázár Ervin színre lépésekor? Lázár Ervin pályaképe. A tabuk és a tiltások időszaka, a tűrés határa. Nosztalgiák olyan idők után, amikor az irodalomnak sokkal több figyelem jutott. A „támogatott”, a „megtűrt” írókról, az „újholdasok”, a „fényes szelek” nemzedéke. Az újraalakult Írószövetségről. Az 1957-ben alapított Kortárs szerkesztői. Az öncenzúra.

    „És egyszer csak megjelentek a börtönből szabadultak: Déry Tibor, Zelk Zoltán, Eörsi István. A hallgatás éveiért mindenkinek járt valamiféle kárpótlás, azaz legalább egy kis »darab« nyilvánosság, a konszolidáció ugyanis el akarta hitetni az őszinteségét. Pedig volt egy harmadik »T« is, nem tűnt el a tiltás. […] [Eörsi István:] »Kimentem a margitszigeti Palatinus-strandra, néztem a hullahoppozó bakfisok hasmozdulatait, és arra gondoltam, hogy lám csak, nem ültem hiába három és háromnegyed évet, nem hiába végeztek ki annyi embert: szabad hullahoppozni, nem úgy, mint Rákosi Mátyás országlása idején.«”

    • A cikkben említett alábbi kötet Eörsivel foglalkozó részleteit elolvashatja az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
    • Standeisky Éva: Az írók és a hatalom 1956–1963. 2., jav. kiad. 

  • 2010.02.01. index.hu, cinematrix: Durva dolgokra is számíthatnak a nézők a szemlén

    Részlet. A 41. Magyar Filmszemlén Vágvölgyi B. András: Kolorádó Kid című filmjének egyik forgatókönyvírója Eörsi István.

  • 2010.02.01. Népszava, Donáth Ferenc: Válasz Boross Péternek

    Reflexió Boros Péter Népszabadságban megjelent cikkére, aki a Nemzeti Kegyeleti Bizottság elnöke. A 298-as parcelláról. Állítása szerint 2006-ig nem tudott arról, hogy tömeggyilkosok mellé kerültek a forradalom emblematikus kivégzettjei.

    „Ezzel szemben én 1992-ből idézem Eörsi Istvánt: »Boross Péter sajnos még saját magának és barátainak erkölcsi érdekeit is zárójelbe tette, hogy relativizálhassa a nácizmus bűneit, és ezzel a gesztusával még inkább megnyerje magának a szélsőjobboldali alvilágot, amelynek már eddig is sikeresen udvarolt. Párnás kézzel simogatta a skinheadek sörtéit (ez persze csak jelképesen értendő, perben ez az állítás a szó szoros értelmében nem számon kérhető), rendőrrel védte a Nemzeti Emlékhely területén illegálisan emelt politikai és esztétikai botrányt.« […] Vajon amikor kialakult, hogy hogyan kell kettős pozíciójával élve nyilas emlékhellyé tenni a Nemzeti Sírkertet, nem Angyal István 1956-os kivégzett, korábban auschwitzi deportált, Maléter Pál 1956-os kivégzett, korábban partizán, Nagy Imre 1956-os kivégzett, korábban a vörös hadsereg tisztje, Gimes Miklós 1956-os kivégzett, korábban gettóba zárt, Szilágyi József és Losonczy Géza 1956-os kivégzett, korábban politikai üldözött kegyeletének a megrablására adta áldását?”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs 1992.10.29. E.I.: Összefüggések
    • Tallózó, 1992.11.05. Eörsi István: Összefüggések – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 2009.12.15. Dr. Boross Péter: Mindenkit megillet a nyugalom – Nincs a rendszerünkben

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 1992.11.09. Gantner Ilona: Tánc a kardélen
    • Havi Magyar Fórum, 2010.07.01. (7.szám) Csurka István: Dr. Utólag visszaemlékezése
    • Magyar Fórum, 2015.11.05. (45.szám) Csurka István: Visszaemlékezés
    • Magyar Fórum, 2017.08.10. (32.szám) Csurka István: Soros ellensége a tősgyökeres magyar
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a FÓNAY, illetve a CSŐCSELÉK szót.

  • 2010.02.02. Népszava, Bársony Éva: Öt rendező debütál idén a játékfilmesek versenyében
    Ma este megkezdődik a 41. Magyar Filmszemle a Palace MOM Parkban

    A 41. Magyar Filmszemléről. Vágvölgyi B. András Kolorádó Kid című filmjében Eörsi István és Eörsi László szerepe.

    Vágvölgyi: „Eörsi Pista volt ennek a filmnek az első dramaturgja, az ő fia, Eörsi László, 56-os fegyveres csoportokkal foglalkozó történész találta az alaptörténetet, amikor kutatásai során egy börtönbesúgó – a szakzsargonban: zárkaügynök – jelentéseire bukkant.”

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a film címét.

  • 2010.02.03. barkaonline.hu, MTI – Új Könyvpiac: Heinrich Eisterer díja

    Osztrák állami díjat kap a műfordító, aki többek közt Kertész Imre, Nádas Péter, Márai Sándor és Eörsi István műveit fordította.

  • 2010.02.03. nepszava.hu, ujkonyvpiac.hu, MTI: állami díjat kapott a magyar művek fordítója

    Heinrich Eisterer osztrák műfordító Osztrák állami díjat kap magyar művek németre fordításáért. Néhány író – köztük Eörsi István – nevének felsorolása, akiknek műveit lefordította.

  • 2010.02.05. Népszava, Tardos János: Keserű bambi
    A FILMSZEMLÉN LÁTTUK

    Vágvölgyi B. András Kolorádó Kid című első mozifilmje a Filmszemlén. Fotó: Kép a Kolorádó Kidből

    „Ezen a börtön kint és bent vonulaton nagyon érződik az 56 után lesittelt Eörsi István keze nyoma, aki a forgatókönyvírás kezdeti szakaszában barátként és dramaturgként segített, és persze Eörsi Lászlóé, aki a korral és a miliővel foglalkozó történészként annak idején az alapsztorit szállította.”

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a film címét.

  • 2010.02.07.asanisimasa.blog.hu,efes: 41.Magyar Filmszemle - Játékfilmek (végső verzió)

    (Részlet. Vágvölgyi B. András Kolorádó Kid című filmje a Filmszemlén.)

  • 2010.02.07.geekz.blog.hu, Bob Saint-Clair: Filmszemle - 5. nap

    (Vágvölgyi B. András Kolorádó Kid című filmje a Filmszemlén.)

  • 2010.02.07.kultura.hu, Zipernovszky Kornél: A zsiványok bosszúállók - Kolorádó Kid

    (Részlet. Vágvölgyi B. András Kolorádó Kid című filmje a Filmszemlén.)

  • 2010.02.08. index.hu, Gőzsy Kati–Mráv Noémi: Hajdu Szabolcs lett a szemle fődíjasa

    A 41. Magyar Filmszemlén a legjobb közönségfilmdíjat Vágvölgyi B. András Kolorádó Kid című filmje kapta, melynek egyik forgatókönyvírója Eörsi István volt.

  • 2010.02.08. index.hu, valuska lászló: Magad is zsarnokság vagy szélesvásznon

    Filmkritika. Vágvölgyi B. András Kolorádó Kid című filmjéről. Eörsi István börtönnaplója és Eörsi László által felkutatott vamzerjelentések segítségével készült a forgatókönyv.

  • 2010.02.08. index.hu, valuska: A kritikáktól nem dőlnek romba

    Részlet. Vágvölgyi B. András Kolorádó Kid című filmje forgatásáról. A forgatókönyvet Eörsi István börtönnaplója és az Eörsi László által megtalált vamzerjelentések inspirálták.

  • 2010.02.08. Népszava, Hamvay Péter – Bársony Éva: Így láttuk a versenyfilmeket
    Ma este díjkiosztással ér véget a 41. Magyar Filmszemle

    Vágvölgyi B. András Kolorádó Kid című filmje a Filmszemlén.

    „Végre egy film, amelyet alkotója Eörsi István emlékének ajánl. Vágvölgyi B. András a Kolorádó Kid történetét még Eörsi István dramaturgi közreműködésével kezdte el kidolgozni, s tán az ő szellemujjának és az Eörsi László történész által szállított eredeti motívumoknak is köszönhetően a Kolorádó Kid című film jutott el alighanem legtovább a »Jó Film«-hez vezető úton, amely 1956 eseményeinek és szereplőinek nem csak méltó, hanem megrázó, magával ragadó, átélhető emléket állít.”

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a film címét.

  • 2010.02.08.index.hu, valuska: A kritikáktól nem dőlnek romba

    (Részlet. Vágvölgyi B. András Kolorádó Kid című filmje forgatásáról. A forgatókönyvet Eörsi István börtönnaplója és az Eörsi László által megtalált vamzerjelentések inspirálták.)

  • 2010.02.08.metropol.hu, MTI: Vágvölgyi B. András: komoly lehetőség egy újabb projektre

    (Vágvölgyi B. András Kolorádó Kid című filmjéről.)

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.