EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2016.08.01. (8.szám) Havi Magyar Fórum, Hajdú Demeter Dénes: Eltitkolt káderlapok
    JÖHET IDŐ, HOGY EMLÉKEZNI BÁTRABB DOLOG LESZ, MINT TERVEZNI

    Történelmi áttekintés. Krausz Náthán (írói nevén: Göndör Ferenc) Vallomások könyve című kötetéről, a történelemhamisításokról, Kun Béláról, a mai baloldali és liberális pártokról. Eörsi István említése.

    „A hazai marxista szellemiségű, internacionalista – kozmopolita, de mindenképpen idegen érdekeket érvényesítő pártok – időnként különválva, máskor közös szervezeti keretben működve – nem múlt nélkül fejtik ki káros, nemzeti hagyományokat pusztító hatásukat.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Havi Magyar Fórum, 2001.05.01. (5.szám) Hajdú Demeter Dénes: Eltitkolt káderlapok

  • 2016.08.11. (32.szám) 168 óra, Karácsony Ágnes: Színházsűrűség
    A jelenről szólni a jelennek

    Beszélgetés Vörös Róbert dramaturg, író, rendezővel, aki ősztől a Vígszínház irodalmi vezetője lesz.

    „Színpadra írtuk Eörsi István Történetek egy hideg faházban című novelláját, amely Angyal Istvánról szól, az ’56-os forradalom zsidó mártírjáról, a Tűzoltó utcai ellenállók parancsnokáról. Az érettségi bankettemen volt a bemutatónk, 1981-ben. Meghívtuk rá Halász Pétert, Monori Lilit, Székely B. Miklóst, Angelus Ivánt és Eörsi Pistát is, aki akkor tért haza New Yorkból. Bekéredzkedtünk a Kilián laktanya színpadára. Ott játszottuk az előadást, ahol huszonöt évvel korábban a nemzetőrség alakult. Eörsi Pista zokogott.”

  • 2016.08.22. mandiner.hu, Sebes Gábor: Bayer Zsolt bűne

    Részlet Lovas István és Tóth Gy. László gyűjtéséből. Szerinte, akik ki akarják szorítani Bayert a „civilált emberek köréből”, azok kettős mércét alkalmaznak.

    „Eörsi István, József Attila-díj, Magyar Köztársaság Aranykoszorúval Díszített Csillagrendje, Kossuth-díj

    »És mit mondana sasváriszilárd? Ezt a nevet nem egy ember, hanem egy fajta megjelölésére használom, amely állatrendszertani értelemben – de csakis így – gerinces, és amelyet homo fidesziensisnek neveznék el, ha nem tartanék attól, hogy ezt nem mindenki érti (…). Persze Elek is egy sasváriszilárd, csak abban különbözik e típus példányaitól, hogy azt hiszi, írni is tud, és ezért kissé lassabban működik a többieknél.«

    (Isépy Tamás irigykedik, Mancs, 2000. március 9.)”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 2000.03.09. (10.szám) E.I.: Isépy Tamás irigykedik

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kitüntetések nevét.

  • 2016.08.25. (34.szám) Heti Válasz, Zsuppán András: „Képesek vagyunk az önkorrekcióra is”
    Reflektor
    Rendhagyó Szőcs Géza-interjú

    Részlet az interjúból.

    „Szívszorító a köztévé leépülése, a kormány médiapolitikája kudarc – mondja Szőcs Géza. A miniszterelnök főtanácsadója szerint az európaiak fenyegetett bennszülöttek lettek a saját földrészükön, és az igazi menekültekre nem jellemző az erőszakosság.”

    „ha nincs a váratlanul gyorsan megtörtént rendszerváltás, ha Brezsnyev, Csernyenko, Andropov, Kádár és Grósz elvtársak még néhány évvel vagy évtize4ddel tovább maradnak életben és hatalomban, ha ma is előttünk álló feladat volna a rendszerváltás, akkor együtt szervezkedne Demszky és Csurka, Krassó és Csengey Dénes, Orbán Viktor meg Tamás Gáspár Miklós. Ugyanazokban a lapokban publikálna Csoóri és Kenedi János, összejárna Konrád és Kodolányi, Esterházy és Alexa Karcsi, Nagy Gáspár és Eörsi István meg Mészöly Miklós. Ha közben nem temettük volna el legtöbbjüket.”

  • 2016.08.27. Magyar Nemzet, Pethő Tibor: Anno
    37 éve
    Eörsi István: Beismerő vallomás

    Válogatás a Magyar Nemzet korábbi számaiból. Publicisztika Chaplin koporsójának elrablásáról.

    Előzmény:

    • Magyar Nemzet, 1979.08.26. E.I.: Beismerő vallomás

  • 2016.08.30. hirado.hu, MTI: Hat bemutatót tervez az évadban az Örkény István Színház

    Az Örkény színház tervei az új évadban. Vattamány Zsolt, a VII. kerület polgármestere és Mácsai Pál, az Örkény Színház igazgatója bejelentései.

    „A stúdióban Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című művét Znamenák István szereplésével Polgár Csaba állítja színpadra október 23-i bemutatóval. A monodrámát az 1956-os szabadságharc 60. évfordulójára, a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál támogatásával mutatják be.”

    • Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című kötete adatait megtekinthetik a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2016.08.szám (augusztus) Kapu, Kéri Edit: A német nép 100 év alatti megszüntetési terve

    Egy dokumentum szerint 1945-ben az USA és SZU megállapodtak „hogy 100 év alatt állandó idegen bevándorlással feltöltik, és megszüntetik Németországban »a tiszta német fajtát«, a német népet. […] Csakis »titkos paktum« lehetett, a két állam zsidósága között! […] Nem antiszemita indíttatásból írom ezt a cikket, hanem tényeket elemzek, és elrettent ez az európai bevándorlási cirkusz – amelyet már egyértelműen Soros György vezényel – ázsiai embercsempészek, migrációs agitátorok és európai szabadkőműves páholyok által! […] Nálunk minden délben más város, vagy falu harangja szólal meg a rádióban, s előtte kb. 1 percben elmondják a templom és harang korát, történetét. Eörsi István zsidó író panaszkodott a rádióban: »Miért vagyok én köteles ezt minden délben végighallgatni?«”

  • 2016.08.szám Lyukasóra, Seres Gerda: ’56 hétköznapi hősei
    Négyen a halálra szántak közül

    A Nemzeti Emlékezet Bizottsága a periratok és visszaemlékezések alapján próbálja rekonstruálni a forradalom hétköznapi hőseinek életútját. Bárány János szerszámkészítő (1930–1959), Angyal István építésvezető (1928–1958), Brusznyai Árpád klasszika-filológus, tanár (1924–1958) és Szabó János gépkocsivezető (1897–1957) forradalomban betöltött szerepéről. Fotók


    „Egy róla szóló dokumentumfilmben barátja, az író és költő Eörsi István, aki a forradalom alatt a Szabad Kossuth Rádió munkatársa, majd a szovjet megszállással szembeni illegális szervezkedés egyik részvevője volt, így jellemezte Angyalt: »Angyal Auschwitzból való hazakerülése után nagyon hamar kommunista lett. Meggyőződéses, tiszta ideálkommunista, aki úgy érezte, csak a kommunizmustól várhatja, hogy megszünteti egyszer s mindenkorra az elnyomás minden formáját. Minthogy idealista volt, és nem reálpolitikus, nagyon hamar átlátta, hogy miféle rendszer épül itt, s némelyek szerint – mások azt mondják, ez legenda – Sztálin fényképét már ’49-ben felakasztotta a vécéjében fejjel lefelé. Ha ez igaz, ez életveszélyes akció volt, mert ha ezzel egy ember is feljelenti, s így megtalálják, akkor nem egyszerű, sima halált hal, hanem a lehető legszörnyűbb halált.« (Angyal és Kádár, Internetes forrás)”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 2002.10.18. (42.szám) Eörsi László: Szabó bácsi (1897–1957) – A cikket elolvashatja itt: Eörsi László / Cikkek, tanulmányok
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja ANGYAL ISTVÁN nevét.

  • 2016.09.01. Magyar Hírlap, RR: Bővülhet az Örkény Színház
    MÉG EGY JÁTSZÓHELYET KAP A BUDAPESTI TEÁTRUM

    Mácsai Pál, az Örkény István Színház igazgatója az új évad terveiről. Műsorra tűzik Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című művét. Az október 23-i bemutató a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál támogatásával és az ötvenhatos emlékév részeként valósul meg.

    • Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című kötete adatait megtekinthetik a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2016.09.05. mult-kor.hu, 1956, ahogyan még soha korábban nem tárgyalták

    Konferencia 2016. szeptember 8-10-én az egri Eszterházy Károly Egyetemen. Rainer M. János, a rendezvény egyik főszervezője az eseményről tartott sajtótájékoztatón elmondta, olyan konferenciát szerettek volna tető alá hozni, amelyre korábban még nem volt példa 1956 kapcsán.


    "Harminc évvel ezelőtt Eörsi István lakásán gyűlt össze több mint 70 egykori résztvevő, akik együtt beszélgettek 1956-ról. Ott volt a forradalom idején miniszterelnökként tevékenykedő, később ellenzéki gondolatai miatt az MSZMP-ből is kizárt Hegedüs András, valamint Rácz Sándor, a Nagy-budapesti Központi Munkástanács elnöke is."

  • 2016.09.06. 24.hu, Bodnár Judit Lola: Hagyni kéne ezt az egész munkadolgot, és színházat nézni egész évadban

    Válogatás a 2016/17-es színházi évad előadásaiból. Radnóti Színház, Vígszínház, Katona József Színház, Örkény István Színház ("...Polgár Csaba rendezésében pedig egy, az ’56-os emlékévhez választott Eörsi István-művet is bemutatnak, az Emlékezés a régi szép időkre Znamenák István szereplésével érkezik, még idén..."), Átrium és a vidéki színházak.

    • Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című kötete adatait megtekinthetik a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2016.09.14. Magyar Szó, Dormán László: S csőrében elvitte
    (Emléktöredékek Csoóri Sándorról)

    „Mai, velejéig megosztott világunkban nem fogják elhinni, kivel volt a nemzeti oldalt képviselő Csoóri Sándor 1970-ben Óbecsén. Eörsi Istvánnal, a liberális oldal jeles képviselőjével. Egy autóbusz hátsó ülésén zötykölődtek Újvidéktől Óbecséig. Ezt onnan tudom, hogy jómagam is azzal a busszal utaztam. A vetélkedő utáni értékelő megbeszélésen mindketten ott voltak. És mindketten feketét ittak, dzsezvában főtt török kávét.”

  • 2016.09.17. Magyar Idők, Ayhan Gökhan: Különleges délután Balogh Attila költővel

    A hatvanéves Balogh Attila: A lélek infarktusai című kötetének bemutatója.

    „Balogh Attila – ha kevesen is hallottak róla, az a véletlen vagy az irodalmi élet hanyagságának a műve – mindenesetre olyan szellemi híveket tudhat maga mögött, mint korábban Eörsi István vagy Jónás Tamás, utóbbi közreműködésével egy portréfilm is készült a költővel 2006-ban Három pokol címmel. Eörsi különben a Versek című, 1991-ben a Cserépfalvi Könyvkiadó jóvoltából megjelent kötet utószavában többek között ezt írta: »Kérdésemre, hogy miért keres a rút élményekre szép képeket, ezt felelte: Mindez annyira fáj, hogy másképpen nem bírnám elviselni.«”

    • A Balogh Attila versei című kötet (a kötetben szerepel Eörsi István: „A szépség esélyei” című tanulmánya) adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • 2000, 1989.10.szám E.I.: A szépség esélyei
    • Beszélő (Hetilap – 38.szám), 1994.09.22. F. Havas Gábor: „A meleg ólból ki kell menni...”

  • 2016.09.27. onkormanyzat.mti.hu, Göncz Árpád Városközpont

    A XIII. Kerületi Önkormányzat 2016. szeptember 27-én a Göncz Árpádról elnevezett városrész névadó ünnepségét rendezte meg. Beszámoló és Göncz Árpád rövid életrajza.

    Az ünnepségen Eörsi István Még feljebb! Göncz Árpádnak című versét Hegedűs D. Géza a kerület díszpolgára szavalta el.  

  • 2016.10.01. (2.szám) Nemzeti, Papp Gábor Zsigmond: TESTVÉR, HA KIJUTSZ INNEN ÉLVE...
    PREMIER – A GULAG VIRÁGAI
    Földes László Hobo – író és előadó

    Beszélgetés Földes László Hoboval a Gulag virágai című darabja megírásának okairól, történetéről. Vaszil Sztusz ukrán költő története, aki a permi munkatáborban raboskodott, és ott is halt meg. Hobo látogatása, tapasztalatai a permi táborban. A táborokban előadott darabokról, ahol minden nagyobb lágerkörzet parancsnokának saját társulata volt. Hobo darabjában részt vesz Rácz József színész, aki több szerepet is játszik és Pál Lajos tangóharmonikás. Beszélgetés Vidnyánszky Attilával, a darab rendezőjével. Fotók

    „Karig Sára verseit és Eörsi István szövegeit is beszerkesztettem a darabba. És persze kihagyhatatlanok voltak Szolzsenyicin írásai és Salamov elbeszélései, a Cherry brandy és A vörösfenyőfeltámasztása.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Nemzeti, 2016.06.01. (9.szám) Földes László Hobo A GULAG VIRÁGAI
    • Nemzeti, 2017.02.01. (6.szám) Kukorelly Endre: Zsil, zsiv, zsiv, bugyet zsitty
    • Nemzeti, 2017.02.01. (6.szám) Balázs Géza: Mintha tragikomédia...
    • Nemzeti, 2017.09.01. (1.szám) A GULAG VIRÁGAI 

  • 2016.10.06. (40.szám) Heti Válasz, Osztovits Ágnes: Az írószövetség rendszert vált
    Pártállami kultúrpolitika 1986-ban

    „Harminc évvel ezelőtt és harminc évvel az 1956-os forradalom leverése után viharos közgyűlést tartott az írószövetség. A jegyzőkönyvet és a hozzá kapcsolódó dokumentumokat az évfordulóra tette közzé a lakiteleki Antológia Kiadó.”


    A másik Magyarország hangja – Dokumentumok az írószövetség 1986-os közgyűléséről című kötetről, az 1986-os írószövetségi közgyűlésen történtekről. Fotók: Hernádi Gyula beszél az írószövetség ’86-os közgyűlésén, a színpad előtt Eörsi IstvánCsoóri Sándor és Aczél György 1986-ban – Konrád György 1989-ben

    • A kötet adatait és az Eörsi Istvánról szóló részleteket elolvashatja a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszabadság, 1990.04.19. Berecz Frigyes: Tévúton. 1. Írószövetség, Fordulat és reform
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhatnak, ha a keresőmezőbe beírják: ÍRÓSZÖVETSÉG


  • 2016.10.18. socfest.hu, ’56-os börtönmonológ az Örkényben

    Eörsi István író 1956 decemberétől 1960 augusztusáig börtönbüntetését töltötte a forradalomban betöltött szerepéért. Fogva tartásának éveiről az Emlékezés a régi szép időkre című könyvében számolt be, amelyet a forradalmi emlékév alkalmából most az Örkény István Színház színpadán visznek színre. Rendező: Polgár Csaba. Bemutató: 2016. október 21. 

    "Legalább egy évtizedig próbáltam magam rábírni arra, hogy írjam meg ezt a könyvet. Egyszer csak megéreztem – 1986 őszén –, hogy ha tovább halogatom a munkát, az anyag kisiklik a kezemből. A halottak, akik közé féltem lelátogatni, bejelentették, hogy fogytán a türelmük. Most már – legalábbis ez idő szerint úgy tetszik – nem kellene bátorság a megírásához. Ennek irodalmi szempontból is csak örülni lehet. A bátorság nem esztétikai kategória, és sajnálatra méltóak azok a történelmi korszakok, amelyekben a politikai kockázatvállalás művészi erénynek minősül." (Eörsi István, 1989)

    • A kötetek (szamizdat és legális kiadás) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikk:

    • Heti Válasz, 2016.10.27. (43 szám) V. Nagy Viktória: Kádár János lelkiismerete – S. N.: BÖRTÖNMONOLÓG (keretes cikk)

  • 2016.10.20. (42.szám) Heti Válasz, Somogyi Marcell: Kis októberi forradalmak
    Emlékezés 1956 évfordulóira
    reflektor

    „1956 és a szovjet csapatok »ideiglenes hazánkban állomásozása« – ez volt a Kádár-rendszer két szupertabuja, és a tilalom a forradalom utáni 25 évben jórészt el is lehetetlenítette a méltó emlékezést. Mi változott a rendszerváltással? Milyenek voltak az elmúlt hatvan év október huszonharmadikái?”

    Eörsi István említése.

    Fotók: 1989. október 23-án az 56-os járat harminchárom év után újra befut a Kossutht térre – 2006. október 23: A rohamrendőrök és a tüntetők – Krassó György

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kritika, 1991.09.szám Vásárhelyi Miklós: MONORI SZELLEM – Nincs a rendszerünkben
    • Beszélő (Hetilap – 43.szám), 1992.10.24. Litván György: Kilencvenkettőben nyolcvanhatról
    • Magyar Nemzet, 2002.10.19. Modor Ádám: Holtak a nappaliban
    • Magyar Nemzet, 2006.11.09. Laczik Erika – Szarka Ágota: Az emlékezők kihagyó emlékezete
    • Magyar Nemzet, 2006.11.17. Eörsi László – Laczik Erika – Szarka Ágota: Az ügynök nyomában
    • Rendszerváltó archívum, 2017.03.szám (szeptember) Szeredi Pál: Sztereotípiák boncasztalon

  • 2016.10.22. Heti Világgazdaság (online kiadás), Balla István: „Hűséget esküdött a halottaknak”

    Beszélgetés Polgár Csabával, aki Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című kötete (először szamizdatban jelent meg) alapján az Örkény Színházban monodrámát rendez. Részlet Eörsi István börtönnaplójából. Fotók.

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2016.10.22. Magyar Nemzet, Suslits Szonja: Hatvan éve nem jártak a titkos kórteremben
    A Péterfy-kórház pincéjében ápolták és bújtatták a forradalom sebesültjeit, a bátrak pedig folyamatosan gyártották a röplapokat
    MENTENI A MENTHETŐT

    Beszélgetés Nagy Mihállyal, az 1956-os Röplap csoport tagjával, aki a Péterfy Sándor utcai Kórház pincéjében társaival több száz példányban sokszorosította a forradalom röplapjait. A beszélgetésbe bekapcsolódik Nyikos Tibor, aki biztonsági őrként dolgozik az intézményben. Fotók

    „A Markó utcában volt a bírósági tárgyalás, ahol az elsőrendű vádlott Angyal István volt, őt kivégezték, másodrendű vádlottként Eörsi István öt évet kapott. Nagyon büszke voltam rá, hogy negyedrendű vádlottként nekem hat évet szabtak ki – emlékezett vissza Nagy Mihály.”

  • 2016.10.27. (43 szám) Heti Válasz, V. Nagy Viktória: Kádár János lelkiismerete
    Ötvenhatos személyiségek az Operában
    S. N.: BÖRTÖNMONOLÓG (keretes cikk)

    „Mélyre ásott titkokról beszélt utoljára nyilvánosan az idős és beteg Kádár János 1989 tavaszán. Sötét múltjának visszatérő démonai most egy dokumentumdráma keretében elevenednek meg az operaház nézőtere alatt.”

    A Kádár utolsó beszéde című dokumentumdrámáról és a többi, hasonló témát feldolgozó alkotásokról. Fotók

    A Börtönmonológ című keretes cikkben Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre – börtönmonológ című monodrámájáról számol be a szerző.

    • A darabról bővebben is olvashat a honlapon az Eörsi István / Színház, film résznél.
    • Az Emlékezés a régi szép időkre című kötetek (szamizdat és legális kiadás) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikk:

    • socfest.hu, 2016.10.18. ’56-os börtönmonológ az Örkényben

  • 2016.10.28. Fejér Megyei Hírlap, (w): Ma is élő üzenettel
    MEGEMLÉKEZÉS Legyen örökös példa mindenki számára!

    A lepsényi és a mezőszentgyörgyi ’56-os megemlékezésekről.

    „Eörsi István: A kihallgatás című drámáját a Mezőszentgyörgyi Amatőr Színjátszó Kör mutatta be.”

  • 2016.10.31. Magyar Hírlap, Tamáska Péter: Obersovszky Gyula, a mesehős hazafi
    A TÉREN GYÁSZRUHÁS ASSZONYOK ÉS LÁNYOK ÁLLTAK NÉMÁN, SZEMBEN A LÖVÉSRE KÉSZ SZOVJET PÁNCÉLOSOKKAL, MINT AKIK TEMETÉSRE JÖTTEK

    Részletek a szerző hamarosan megjelenő, Egy világváros három börtöne című kötetéből. Eörsi István említése.

  • 2016.10.szám Korunk, Zuh Deodáth: A tizenegyedik óra előtt
    Balázs Béla, a marxista

    Tanulmány. Kívül a kánonon.

    „Miért volt szüksége marxista exkurzus(ok)ra fenomenológiai, egzisztencialista, kifejezéselméleti, technika- történeti, fejlődéspszichológiai húrokat pengető filmelméleti műveiben? […] A legmarkánsabb magyarázatot a legnevesebb érintett, Lukács György szolgáltatta, válaszát a szakirodalom pedig rendszeresen hivatkozta. Lukács határozott véleményét Eörsi Istvánnal és Vezér Erzsébettel 1969-71-ben rögzített interjúiban mondta el.”

    • Lukács György: Megélt gondolkodás. Életrajz magnószalagon című kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.