EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2019.07.26. (30.szám) Élet és Irodalom, Kardos András: Lukács kísértetei
    Weiss János: Lukács György és tanítványai. Áron Kiadó, Budapest, 2018, 268 oldal, 2840 Ft

    Könyvkritika Weiss János tanulmánykötetéről. A Lukács-tanulmányok mellett a tanítványok életműveivel is számot vet, de hiányolja Bence György, Radnóti Sándor és Ludassy Mária műveinek értelmezését. „Weiss megidézi és elemzi is Eörsi István Az interjú című darabját, melyben Eörsi az általa készített interjú segítségével megidézi mesterét, Lukácsot: »A darabban Lukács utoljára még meg akarja menteni életének értelmét, Eörsi István nevezetű tanítványa pedig emancipálódni akar tőle. De úgy, hogy közben megőrizhesse iránta érzett szeretetét és hűségét« – írja Eörsi a darabhoz fűzött kommentárjában.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház (Drámamelléklet), 1989.01.szám E.I.: Az interjú
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 2019.07.30. (714.szám) Vademecum Hírlevél, Török András: Kőrössi P. József: Naplóromok (Ücsörgünk a kávéházban Réz Palinál)

    Könyvkritika és a kötet születésének története.

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hang, 2021.07.03. Lakner Dávid: Saját halhatatlanság – kilencven éve született Eörsi István
    • itera.hu, 2023.09.22. Merülés #6 – Vendég: Kőrössi P. József
    • 24.hu, 2023.10.08. Farkas Norbert: Ezt írta Eörsi István a halál kapujából


  • 2019.07.szám Lyukasóra, Weltler: Te pesti srác…
    Hit en nunc

    A Magyar PEN Club ’56-os megemlékezése a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az előadóest szerzői között volt többek közt Eörsi István, szerkesztője Laczkó Vass Róbert volt. Fotó az előadás plakátjáról. 

  • 2019.09.28. litera.hu, Kardos András: Nem értem Nádas Pétert

    Könyvkritika és a kötet születésének története.

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hang, 2021.07.03. Lakner Dávid: Saját halhatatlanság – kilencven éve született Eörsi István
    • itera.hu, 2023.09.22. Merülés #6 – Vendég: Kőrössi P. József
    • 24.hu, 2023.10.08. Farkas Norbert: Ezt írta Eörsi István a halál kapujából


  • 2019.10.09. litera.hu, Eörsi László: A spanyolfal mögött

    Könyvkritika és a kötet születésének története.

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hang, 2021.07.03. Lakner Dávid: Saját halhatatlanság – kilencven éve született Eörsi István
    • itera.hu, 2023.09.22. Merülés #6 – Vendég: Kőrössi P. József
    • 24.hu, 2023.10.08. Farkas Norbert: Ezt írta Eörsi István a halál kapujából


  • 2019.10.10. (19.szám) Helikon, Papp Attila Zsolt: Ebédlőasztal a túlvilágon

    Az eltávozott írók testtartása, és nem csak az… Eörsi István említése.

  • 2019.10.27. merce.hu, Laczó Ferenc: A rendszerváltás liberális eszméiről, konkrétan

    Mítoszok az 1989-ben és az azt követő években a liberális ellenzék rendszerváltozás folyamatában betöltött szerepéről. Annak elemzése, hogy az SZDSZ képviselői mit értettek a liberalizmus fogalma alatt, és mit tartottak a liberális demokrácia magyar programjának. A szerző az elemzéshez a Beszélőt használja forrásként, felsorolja szerzőit. Kis János kulcsszerepéről, Konrád György antipolitikai liberalizmusáról, Eörsi Istvánról, Tamás Gáspár Miklósról, Szabó Miklósról. Fotók

    „Eörsi István eközben magát értelmiségi gerillának titulálta, aki ironikus és helyenként kifejezetten szarkasztikus írásaival az igazságosság ideálját kívánta képviselni. Eörsi ennek megfelelően számos balos ügyet is felvállalt. Ironikusnak nevezhető ugyanakkor az is, hogy míg a látszólag antipolitikai gondolkodóként megszólaló Konrád előszeretettel használt erősen antijobbos töltetű kifejezéseket, az elkötelezetten balosnak hangzó Eörsi a Beszélő hasábjain sokkal inkább a posztkommunista elit hatalmi folytonossága ellen hadakozott. Az 1989 utáni világhelyzetről és azon belül a kelet-európai régió kilátásairól Eörsi eközben meglehetősen sötét képet festett, erősen hiányolva az érdemi politikai alternatívák kidolgozását. Antikommunizmusát 1989 után tehát egyfajta balos pesszimizmussal párosította. […] A liberális-értelmiségi történelmi pillanat végefelé Eörsi Konrádnál jelentősebb fordulatot hajtott végre: sokak meglepetésére 1994-ben támogatásáról biztosította a szocialistákkal kötendő kormánykoalíciót – a liberálisok balos-antikommunista morális hevületéről ismert »értelmiségi gerillája« nem lázadt fel a bal-liberálisnak titulált szövetség ellen.”

  • 2019.10.szám Jelenkor, Sándor Iván: „Hányféle szégyen és képzelt dicsőség...” (2.)
    A Nappali holdról évtizedek múltán

    Visszaemlékezés a Nappali holdról és Csoóri Sándorral való kapcsolatáról. Eörsi István említése.

  • 2019.11.szám Jelenkor, Weiss János: Fordítói jegyzet

    Rainer Werner Fassbinder: A vendégmunkás című darabjának Weiss János fordításához írt fordítói jegyzet.

    „Fassbinder egy 1973-as interjúban ezt nyilatkozta róla: »Nem szeretem különösebben ezt a filmet, de egy színházi darab megfilmesítése mindenképpen nagyon jó, tiszta és tisztességes eljárás. A darab Eörsi István fordításában megjelent magyarul A digó címmel a Nagyvilág 1981/5. számában, ám e szöveg mára gyakorlatilag hozzáférhetetlen.«”

    Előzmény:

    • Nagyvilág, 1981.05.szám Rainer Werner Fassbinder: A digó

  • 2019.11.szám Látó, György Péter: Gyász és ünnep között
    A láthatóvá tett múlt, az emlékezet kiürült nyelve
    Hommage à Ilyés Zoltán (1968-2015)
    SÉTATÉR

    Tanulmány.

    „Az új látogatóközpont termének falán olvasható felirat – Hol sírjaink homorultak – Eörsi Istvánnak egy 1985-ben az illegális Beszélőben megjelent írásában szereplő idézet múlt idejű változata. Abban az írásban a Műegyetem vízépítési tanszékének munkatársa, az első fokon halálra ítélt, végül 1963-ban amnesztiával szabadult Széll Sándor mondja Eörsinek a 300–301-es parcella láttán: Hol sírjaink homorulnak. Ez a szójáték a 301-es parcella feltárásakor a régészek, antropológusok által használt süppedik akaratlan megfelelője.”

    Előzmény:

    • Beszélő (Szamizdat – 1985/3.) 1985.15.szám E.I.: Halottak napján
    • Beszélő, (Folyóirat – november) 2005. 11.szám E.I.: Halottak napján

  • 2019.12.01. (4.szám) Nemzeti, Sirató Ildikó: SZÍNHÁZI RENDSZERVÁLTÁS
    Államosítás, cenzúra, oldódás és a nagy kérdés: Mihez kezdjünk a szabadsággal?

    A magyar színház legújabb kori átalakulása máig tartó, hosszú folyamat volt – s nem köthető egyetlen történelmi dátumhoz, társadalom- vagy politikatörténeti aktushoz. Sirató Ildikó a rendszerváltás/változtatás 30. évfordulójára emlékezve áttekinti a korábbi és az azóta eltelt évtizedek legfontosabb állomásait. Fotók

    „Kaposváron 1981-ben bemutatták Peter Weiss Marat/Sade című darabjának »forradalmi« előadását, majd 1983-ban Eörsi István új fordításában a Hamletet (Arany 1868-ban színre került magyar szövege óta először mertek hozzányúlni a kanonizált »magyar Hamlethez«).”

  • 2019.12.04. (49.szám) Magyar Demokrata, Szalay Károly: Brutális minőségzuhanás
    SZÓKIMONDÓ

    A régi és a mai ellenzék összehasonlítása, főbb irányzatai, minőségromlása. Eörsi István említése.

    „A legszomorúbb azonban az, hogy a baloldali vagy álliberális média is lealacsonyodik hozzájuk.”

  • 2019.12.04. dunszt.sk, Németh Ványi Klári: Lányok géppisztollyal

    Beszélgetés Eörsi László történésszel Pesti lányok, 1956 című új kötetéről.


    "Amikor 1960-ban Eörsi István szabadult, Ön ötéves volt. Mikor beszélt először édesapjával a forradalomról? Miatta kezdte el ilyen intenzíven foglalkoztatni ez a téma? [...] Eörsi István visszaemlékezéseit is erős forráskritikával kezeli. Nem hisz a személyes történelem hitelességében?

    Igen, amióta Eörsi István perével foglalkozom, még kritikusabbá váltam az elbeszélt történetek hitelességével kapcsolatban, különösen az évtizedekkel későbbi memóriaalapú rekonstrukciós próbálkozásokkal. Ugyanis Eörsi – Oidipusz király módjára – pontosan akarta megismerni a múltját, és nem rajta múlott, hogy nem jutott hozzá a levéltári forrásokhoz. Így tehát az ő esetében kizárható, hogy szándékában állt bármilyen emléket is megszépíteni. Ennek ellenére memoárjában jó néhányszor tévedett, ráadásul rendre a saját előnyére."


    A kötet borítóját és rövid leírását megtekintheti a honlapon az Eörsi László/Kötetek résznél.

  • 2019.12.18. Magyar Hírlap, Pozsgai Zsolt: Schilling listája

    „Az egyik közösségi oldalon a Krétakör Színház megalapítója, Schilling Árpád felszólította az arra járókat: állítsanak össze olyan listát, amelyen legalább tíz magyar jobboldali művész szerepel, akik hazai és nemzetközi sikereket tudhatnak magukénak. […] ez a terminológia a művészet területén értelmezhetetlen. Hiszen a tehetséges művész nem listákban, nem kategóriákban gondolkodik. […] És épp ez a színesség adja a művészet vonzerejét. Hogy a tehetség kivetülése mindig más és más. Ezért létezhet érvényes Krétakör-előadás vagy megrendítő Wass Albert-mű, egy jól eltalált Tennessee Williams vagy Eörsi István-dráma, hogy csak a színháznál maradjunk.”

  • 2019.12.szám Alföld, Perecz László: Határ, a Győző
    ÁLLANDÓ TEKINTETTEL A FILOZÓFUSRA

    Határ Győző 1994-i levélrészlete Perecz Lászlónak a címzett kommentárjával, visszaemlékezésével.

    „Igen, akadnak a kortársi irodalomban más nagyságok is, akik időről időre ostorozni szokták a magyar kultúra antifilozofikus/afilozofikus karakterét. Mint a filozofikus költészettel jelentkező Eörsi István, aki a maga munkássága értő befogadásának akadályát fedezi föl a gondolkodásra képtelen hazai irodalmi életben.”

  • 2020.01.01. (5.szám) Nemzeti, Sümegi Noémi: VILÁGBAJNOK
    PORTRÉ • 75

    Beszélgetés Földes László Hoboval kirakós játékról, rendszerkritikáról, zenéről, színházról, beszart elvtársakról és a síri csend öröméről.

    „Elkészült a lemez Eörsi István verseiből, amelyekből 1982-ben csináltunk egy előadóestet Márta Istvánnal Növekszik a csapat címmel. Az albumot akkor nem lehetett megjelentetni, most jön ki. Ez volt az első előadóestem, Ascher Tamás rendezte a Szkénében. Ahogy visszagondolok rá, katasztrofális volt, annyira rosszul játszottam. Mégis – nyilván mert Eörsi be volt tiltva, meg mert mi ketten együtt még rosszabb fiúk voltunk – ez betette a kaput az elvtársaknak. Most írok egy darabot, 31 dosszié a munkacíme. Ebbe bekerül egy-két besúgói jelentés arról, amit Eörsivel csináltam. […] A Lázár Ervin meséjéből készült 1983-as Szegény Dzsoni és Árnika című filmben Orbán Viktor az egyik szereplő, és az egyik jelenet alatt egy megzenésített Eörsi István-vers szól, amit ön énekel, miközben a szereplők fociznak. A Talán, talán című szám is rajta lesz a most megjelenő Eörsi-lemezen, ez a filmrészlet viszont olyan, mint egy időkapszulába zárt minitörténelem. – Akkoriban mindez nem számított. Van egy kultikus fényképem 1980-ból. A Fővárosi Művelődési Házban (FMH) tartott Hobo Blues Band-koncerten megjelent Allen Ginsberg, a majdani MDF-alapító Csoóri Sándor, valamint a később az SZDSZ-hez csatlakozó Eörsi István, ők vannak a képen. Egyébként most, amikor szóba került, hogy az Eörsi István-anyagot Ascher esetleg újra megrendezhetné, Vidnyánszkynak nem volt ellene kifogása.”

    Kapcsolódó tartalmak:

    • Hajdú-Bihari Napló, 1983.03.31. Szabad szombat az IPK-ban
    • Kisalföld, 1983.04.21. (93.szám) Monodráma – Hobó módra
    • Észak-Magyarország, 1983.04.23. (95.szám) Földes-óra
    • youtube.com, 2025.01.31. Növekszik a csapat 1. UTAZÁS – Márta István / Eörsi István / Hobo. Eörsi István megzenésített versei: 1–13 rész. A videókat az Eörsi István / Dokumentumok/ Hangtár résznél a TARTALOM ikonra kattintva a cikk végén található linken elérheti.

  • 2020.01.09. (1–2.szám) 168 óra, D. Magyari Imre: Kezdettől fogva van bennem rezignáció
    Radnóti Sándor nem ír memoárt, de vannak történetei

    Beszélgetés Radnóti Sándorral Sosem fogok memoárt írni című, most megjelent kötete kapcsán, amelyben harminchat régi barátját, ismerősét idézi. Közülük csak Soros György az egyetlen élő szereplő. Eörsiről azt írta, hogy offenzív volt, harcias, s nem állt távol tőle, hogy megszégyenítse, akit opportunistának vagy gyávának tartott. Eörsi ’56-os története Gáli Józsefről, aki bár félt, nem szaladt el egy tűz alatt tartott területről. Az Eörsi-portréban többek közt ezt írta: „…az bizonyos, hogy a nyílt politikai ellenzékiség magatartásformájánál jóval szélesebb volt a független és erkölcsös szellemi magatartásformák lehetősége”.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Mozgó Világ, 2020.03.szám Almási Miklós: Halottak élén
    • Jelenkor, 2020.07–08.szám Havasréti József: Értelmiségiek. Radnóti Sándor: Sosem fogok memoárt írni

  • 2020.01.14. belsokozles.blog.hu (Klubrádió), Sugár Ágnes: Klasszikus és már nem élő költők versei

    Szabó Lőrinc fordításában William Shakespeare LXXV. szonettjét, majd József Attilától az Eszméletet, valamint Faludy György, Eörsi István, Petri György és Gregory Corso verseit hallgathattuk meg fiatal színművészek előadásában.

    • A Tartalom ikonra, majd a dokumentum címére kattintva meghallgatható a beszélgetés.

    Eörsi István Ma húsz éve és Románc az ulti-csatatér lovagjairól című versei 29:52 percnél hallhatók.

  • 2020.01.szám Mozgó Világ, Végel László: Fantaszták és utópisták
    Hónapló

    Az 1944–45-ös magyar áldozatok emlékműve előtti szónoklatok. Az Orbán–Vučić-barátság. Kik az igazi hősök? Kisebbségi lét Vajdaságban – az identitást nehéz megőrizni a kultúrában. Mi mindent lehetne tenni a birkózóakadémia és a topolyai focistadion helyett? Végel emlékei a 80-as évekből az akkori fideszes ifjakról.

    „Hátizsákomat cipelve azokra az időkre emlékezem, amikor a Budapest Szálloda pincéjében egy pohár vörösbor és fokhagymás pirítós kenyér mellett békítgettem Eörsi Istvánt és Csoóri Sándort. Eldicsekedem: sikerrel, mert békítgetés közben megtaláltuk a közös pontot, 1956-ot. Nem mondom, hogy szellemi egység született, erre nem is kell törekedni, ellenben létrejött a párbeszéd, amely pacifikálta az ellentéteket. Lehetett dialógust folytatni. […] Ma már elképzelni is nehéz, hogy a Budapest Szálló pincéjében együtt üljön Eörsi és Csoóri, és az is biztos, hogy nem találnánk többé közös pontokat.”

  • 2020.01.szám Múlt és Jövő, Vajda Mihály: Címszavak egy önéletrajzi lexikonból

    Esszé, megemlékezés Gáli Józsefről. Fotók

    Kapcsolódó cikkek:

    • litera.hu, 2011.04.02. Pályi Márk: Harminc éve halt meg Gáli József
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja GÁLI JÓZSEF nevét.

  • 2020.02.07. orientpress.hu, Jubileumi évre készül Hobo

    Részlet. Földes László Hobo idén ünnepli 75. születésnapját. A jeles jubileum kapcsán országos és erdélyi turnéra indul, amely 2020. március 20-án, a debreceni Lovardában kezdődik. A turné utolsó állomása 2020. december 28-án, a Papp László Budapest Sportarénában lesz, ahol vendékkel, meglepetésekkel és ahogyan Hobo fogalmazott, egy igazi bulival várja a közönséget. Eddigi munkáinak felsorolása, amiben Eörsi István is szerepet kapott.

  • 2020.02.szám Tánctudományi Közlemények, E.I.: Kedvesemről, kedvesemnek

    Vers (1953-ból).

  • 2020.03.04. (10.szám) Szalay Károly: A lakitelki sátor IV.
    SZÓKIMONDÓ

    A lakitelki sátorról szóló sorozat IV. része. Visszaemlékezés az 1985-ös októberi eseményekre.

    „Az 1956-os forradalomra nem csak Lakiteleken emlékeztek. Október 15–17. között rendezték volna meg az »alternatív kulturális fórumot« a Duna Intercontinental Szálló különtermében. Amelyet azonban a szervezők külügyminisztériumi nyomásra kénytelenek voltak áthelyezni. Előbb Eörsi István, majd Jeles András lakásán megtartani 80–150 fő részvételével.”

  • 2020.03.szám Mozgó Világ, Almási Miklós: Halottak élén

    Könyvkritika Radnóti Sándor: Sosem fogok memoárt írni című kötetéről.

    Hogyan írt Eörsiről?

    „Amit hiányolok a személyes portréból, az a melegség. Eörsi minden felcsattanása ellenére szerethető, mosolygós ember volt, Radnóti leírása hűvös és távolságtartó. […] Radnóti Sándor kitűnően látja, hogy az értelmiség Eörsit börtönévei után nem, vagy csak feltételesen fogadta be. Éspedig azért, mert a rendszerrel való ilyen-olyan békekötésük ezt valahogy megakadályozta.”

    Az emlékezések legnagyobb része az Élet és Irodalomban jelent meg 2017–2018-ban. Jól és kevéssé ismert emberekről olvashatunk, többek között Balassa Péter, Nemes Nagy Ágnes, Esterházy Péter, Tanay Magda, Pilinszky János, Vezér Erzsébet és Weöres Sándor alakjáról.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Hitel, 1990.18.szám Csoóri Sándor: Nappali hold (2.) – Nincs a rendszerünkben
    • 168 óra, 2020.01.09. (1–2.szám) D. Magyari Imre: Kezdettől fogva van bennem rezignáció
    • Jelenkor, 2020.07–08.szám Havasréti József: Értelmiségiek. Radnóti Sándor: Sosem fogok memoárt írni

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.