Cikkek

• 2020.12.szám Mozgó Világ, Végel László: Mindennapi félelmeink

  Kapcsolattartás a járvány idején. A mostani „kocsonyás” szellemi életről, amik a szerzőt a harmincas évekre emlékeztetik. Krleža újraolvasása. Ady Endre Komp-országa. A fegyverkezésről, a fasizmus fenyegetéséről, a bécsi terrortámadásról, az iszlámmal kapcsolatos nézetekről, Hitler iszonyata a keveredéstől, félelem az idegenektől, a migrációtól.

  „Tizenöt éve hagyott itt bennünket az ’56 miatt raboskodó Eörsi István, és mindig megdobban a szívem, amint észreveszek valami kis jelet, hogy valaki még emlékezik rá. Akadnak, akik Eörsi nevének hallatán megkérdezik: mit szólna a mai helyzet láttán? Élete végén gyakorta kémlelte Magyarország égboltját, ahol tornyosultak a vészfelhők. Megérezte a jövőt, mint annyi minden mást is. Napjainkban Európa égboltja is igencsak ködbe vész. Amikor ereje fogytán volt, Ady költeményeiből idézett. Nem lehetett versenyre kelni vele, hiszen számtalan Ady-verset tudott fejből. Írás közben felugrott az íróasztala mellől, és dolgozószobája közepén Adyt szavalt. Bizonyára ilyenkor szedte össze maradék erejét, hogy minél pontosabban tárja fel Magyarország helyzetét. Betegsége előrehaladtával egy alkalommal megakadt, nem tudta folytatni az Ady-verset. Anikó segítségére sietett, és lassan, szótagolva folytatta a következő strófát. Aztán csend lett a szobában. Eörsi állt az ablak előtt, és hosszasan nézte a budai hegyeket. Majd halkan, lehet, hogy csak a saját kedvtelésére verselte Bandus sorait. Így nevezte Adyt: Bandus.”

  Tartalom

• 2021.01.27. corvinak.hu, Gallai Sándor: A kommunizmus kísértete

  Rod Dreher írót az amerikai közéleti viszonyok a kommunista időkre emlékeztetik, és akik bírálni merészelik a progresszív ideológiát, azokat ellenfeleik személyükben és szakmailag is megpróbálják lejáratni. Trump és a közösségi média. A nagy szolgáltatók letiltásai. A Trump mellett és ellene kiállók. Összehasonlítás a Kádár-rendszer politikai elnyomásával.

  
  

  "Aki másként gondolkodik, jobban jár, ha nem politizál, mert a szólásszabadság hazájában »[A] sorsunkat meghatározó tényeket sem illik néven nevezni«, s »[A]kire megharagszanak, arról kimutatják, hogy születése pillanatától gonosztevő«. A két idézet nem Dreher könyvéből, hanem Eörsi Istvántól származik."

  
  

  Előzmény: 

  Beszélő (Szamizdat - 1986/1.), 1986.16.szám E.I.: Búcsú egy naiv embertől

  
  

  Tartalom

• 2021.01.szám Filmvilág, Schubert Gusztáv: Mag a földben
  Jób lázadása
  magyar műhely

  Gyöngyössy Imre és Kabay Barna a Jób lázadása című filmje elmaradt hazai sikerének lehetséges magyarázata. Ugyanígy félreolvasták Roberto Benigni holokausztkomédiáját (Az élet szép, 1997).

  „A Jób lázadása holokausztfilm, de rendhagyó holokausztfilm, és ezzel próbára tette ítészeit, a profi kritikus ugyanis szabálykövető, a mintakönyv szerint mér, és a tökéletességet kéri számon a filmen. […] Ha Isten igazságos és mindenható, hogyan lehetséges a rengeteg gonoszság a Földön? (A sok könyvespolcnyi Jób-irodalomból Ernst Bloch esszéjét és Eörsi István bölcs monográfiáját – Utasok a senkiföldjén – érdemes leemelni.)”

  • Eörsi István: Utasok a senkiföldjén – Jóbok könyve című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  Tartalom

• 2021.01.szám Mozgó Világ, Révész Sándor: A politikus csizma díja
  Reflex

  Szitás Katalin Értelmiség és politika című könyvéről. Miért, és hogyan került annyi értelmiségi a politikába az 1990-es években? Miért nem lehet valaki egyszerre értelmiségi és politikus? Miért, és hogyan változott meg az értelmiség megítélése 2010 után? Mit mondanak erre a rendszerváltás korszakának meghatározó véleményformálói? Miként tekintenek akkori énjükre, és hogyan látják magukat ma? Akik megszólalnak a kötetben: Pető Iván, Magyar Bálint, Juhász Pál, Kőszeg Ferenc, Bozóki András, Szalai Júlia, Hann Endre, Szelényi Iván, Dalos György, Radnóti Sándor, Vajda Mihály.

  „Pető Iván interjújából: »Ott volt például az önkényes lakásfoglalók kilakoltatása. Eörsi ennek kapcsán egy írásában brutálisan nekiment az egyik SZDSZ-es polgármesternek vagy alpolgármesternek, aki a kilakoltatásokat elrendelte, és hiába magyarázta utólag az ember, hogy egy polgármesternek, akinek törvények alapján kell tevékenykedni, 500 lakáskérelem van az asztalán, mérlegelnie kell, hogy az üresen álló lakásokba milyen szociális szempontok alapján kerüljenek az emberek.«”

  Előzmény:

  • Népszava, 2000. 07.17. Eörsi István: Mégsem levelet írok

  Kapcsolódó cikkek:

  • Népszava, 2000.07.19. Ungár Klára – Molnár István: Levelet nem érdemes írni
  • Népszava, 2000.07.22. TGM: Kérdés az SZDSZ-höz
  • Népszava, 2000.07.24. Koromzay Annamária – Farkas Jenő: Egy telefon + Hell István: Lakni emberi jog + Józsa Márta: Kinek nem levele… + Mondatok a hozzászólók leveleiből
  • Hetek, 2000.07.29. Hetek-összeállítás: Csituló hullámok
  • Népszava, 2000.07.31. Magyar Bálint: Szabadság és szolidaritás + Nehéz Posony István: Fedél nélküliek, liberálisok + Falus Péter: Kedves Barátaimhoz! + Reményi Géza: Ha nem írt volna…
  • Népszava, 2000.08.15. Eörsi István: Visszapillantás a Király utcából
  • Magyar Demokrata, 2000.08.17. (33.szám) Káosz a Király utcában
  • Népszabadság, 2004.07.31. Révész Sándor: A múlt köde – 2000. július

  Tartalom

• 2021.02.szám, Kortárs, Molnár Miklós: Szümpozium

  Versek. E. I. A GLOBÁLIS ELEKTRONIKUS GULÁGRÓL

  Tartalom

• 2021.03.szám 2000, Szilágyi Ákos: Igazoló jelentések kora
  VALLOMÁS ÉS DOKUMENTUM

  „A tiltások intézményesítésének, kodifikálásának már puszta felvetése a »konszolidáció rendszere« elleni támadásnak minősült, ami nemcsak a hatalom, de a kortárs írók és szerkesztők körében sem aratott osztatlan sikert, mint azt Eörsi István hozzászólásának fogadtatása mutatta az Írószövetség 1981 elején tartott közgyűlésén, melyben Eörsi – ironikusan – azt javasolta, hogy a »kézivezérlés«, megfoghatatlan, személyfüggő »három T« helyett legyen inkább Magyarországon is lengyel mintára cenzúrahivatal, vagyis jobb lenne, ha a hatalom – személyi alkuk és bármikor visszavonható engedmények helyett – nyílttá tenné a cenzúrát, amit úgyis gyakorol.”

  Tartalom

• 2021.04.szám (június) Újvárad, Kőrössi P. József: Eörsi - csakazértis 90

  Történetek, emlékek Eörsi Istvánról.

  
  

  Fotók:

  • Eörsi István a Vörösmarty téri standnál az Ünnepi Könyvhéten, a kilencvenes évek derekán
  • Írók Váradon (Gittai István, Eörsi István, Podmaniczky Szilárd, Peer Krisztián, Péterfy Gergely, Kemény István)

  Tartalom

• 2021.04.szám Mozgó Világ, Révész Sándor: A filozófus és az otromba hozzávetés
  Reflex

  Kis János Szabadságra ítélve (Életrajzi beszélgetések Meszerics Tamással és Mink Andrással) című könyvéről.

  „»A hős sokat hibázik, de a történet végén eljut oda, ahová kezdettől törekszik« — ezt idézi Kis János az Eörsi Istvánról szóló írásából azzal, hogy ez áll az ő életére is. […] Varga Zsuzsanna írása pedig meg sem született volna, ha a Beszélőben nem jelenik meg két szép és emelkedett laudáció Kis Jánosról, a távozó pártelnökről Eörsi István és Tamás Gáspár Miklós tollából. Varga Zsuzsanna éppen velük vitatkozva fejtette ki valóban kevéssé hízelgő és kevéssé igazságos véleményét a pártelnökről, amelyet a szerkesztők vonakodva adtak nyomdába, és amit Eörsi István a következő számban vissza is utasított.”

  A szerző neve helyesen: Vajda Zsuzsanna

  • A kötet adatait, fülszövegét és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  Előzmény:

  • Népszabadság, 1991.10.07. E.I.: Eszdéeszmefuttatás – Kistől Tölgyessyig
  • Beszélő, 1991.11.02. (Hetilap – 44.szám) Tamás Gáspár Miklós: Ecsetvonások Kis János arcképéhez – Nincs a rendszerünkben
  • Beszélő, 1991.11.23. (Hetilap – 47.szám) Vajda Zsuzsanna: Vezetők és mítoszok
  • Beszélő, 1991.11.30. (Hetilap – 48.szám) E.I.: Szóvá teszek egy ízléstelenséget

  Tartalom

• 2021.06. szám Jelenkor, Sándor L. István: Egy legenda születése
  Ács János Marat/Sade-rendezésének fogadtatása

  Eörsi István említése.

  Tartalom

• 2021.06.11. (23.szám) Élet és Irodalom, Végel László: Eörsi-nosztalgia

  Publicisztika Eörsi István 90. születésnapjára. „Egyre inkább terjed az Eörsi-nosztalgia, aminek több oka is lehet. Napjaink brutális közéleti nyelvhasználatában az Eörsi-nosztalgia nemcsak Eörsi szókimondásával és éleslátásával magyarázható, hanem azzal is, hogy mindig elegánsan és szellemesen fejtette ki nézeteit. Tisztelte ellenfeleinek emberi méltóságát, legértékesebb írásaiban képes volt arra is, hogy vita közben elismerje ellenfelének egyik-másik értékes gondolatát. A polémia gentlemanje volt.”

  Előzmény:

  • Élet és Irodalom, 2005.08.12. (32.szám) E.I.: Betegségemről

  Tartalom

• 2021.06.13. klubradio.hu, Pályi Márk: Eörsi István: Ma húsz éve

  Eörsi Ma húsz éve című versét 1978. június 16-án, Nagy Imre és mártírtársai kivégzésének huszadik évfordulóján írta. A versben fölidézi, hogyan jutott be a börtönbe a gyászhír, és a kádári megtorlások gyilkosok között vigyorogva fütyörésző túlélőjeként megfogalmazza korszakos életelvét is, mikor azt írja, hogy „hallgat, de teli torokból”, illetve „saját arcból álarcot hord”.

  Eörsi István versét Valcz Péter színművész előadásában hallgathatjuk meg.

  • A Tartalom ikonra, majd a dokumentum címére kattintva meghallgatható a vers.

  Tartalom

• 2021.06.15. 168.hu, 168: Konferenciával emlékeznek Eörsi Istvánra
  Írók, költők, filozófusok, színészek beszélgetnek a 90 éve született író életművéről.

  „A próféta vak és a szamár lát – ezzel a címmel tart megemlékezést a FUGA kulturális központ Eörsi Istvánról 2021.06.16-án. Az eseményen filozófusok, költők, írók, színészek beszélgetnek az 1931. június 16-án született író életművéről.

  A délelőtti konferenciáról készült, vágott felvételt holnap este töltik fel a FUGA YouTube-csatornájára, ahol 18 és 22 óra között lesz elérhető.”

  (A videófelvételek a cikkben található linkre kattintva elérhetőek.)

  A rendezvényen közreműködik Ascher Tamás, Babarczy Eszter, Bezerédi Zoltán, Eörsi László, Fehér Renátó, Halasi Zoltán, Harmath Artemisz, Imreh András, Kis János, Kőrössi P. József, Krusovszky Dénes, Kurdi Imre, Mesterházi Mónika, Pogány Judit, Saád Katalin, Szabados Bettina, Vágvölgyi B. András és Végel László.

  Tartalom

• 2021.06.16. Heti Világgazdaság (online kiadás), Révész Sándor: A nemet mondás élvezete és magánya
  90 éve született Eörsi István

  Megemlékezés, életút. Az Időnk Eörsivel című kötetről. Fotók

  Előzmény:

  • Hajdú-Bihari Napló, 1956.12.20. K.M.: Két műszak helyett csak egy dolgozik az Alföldi Nyomdában
  • Magyar Narancs, 1991.08.08. E.I.: Látogatás előtt
  • Népszabadság, 1998.03.27. E.I.: A sajtószabadság napján
  • Magyar Demokrata, 1998.04.02. (13.szám) Kecskés János: „Ha Molnárékat véletlenül elüti egy villamos”
  • Magyar Narancs, 1998.04.09. Tamás Gáspár Miklós: Kedves barátaim,
  • Élet és Irodalom, 1998.04.10. (15.szám) Bruck András: A félmúlt emberei
  • Magyar Narancs, 1998.04.16. Olvasóinkhoz, valamint TGM-höz
  • Népszava, 1998.04.23. Eörsi István: Pártérdek és erkölcs
  • Népszabadság, 1998.04.28. Az olvasó oldala – Levélturmix
  • Népszava, 1998.04.30. Retus, cenzúra, érdek, erkölcs – Vágvölgyi B. András: Egy pártközleményhez + Bayer Zsolt: Összefekvők + E.I.: Az öngólkirálynak
  • Élet és Irodalom, 1998.05.01. (18.szám) Kovács Zoltán: Pártmunkások
  • Élet és Irodalom, 1998.05.08. (19.szám) Schillinger Erzsébet: Tisztelt Kovács Zoltán
  • Népszabadság, 1999.06.07. Eörsi István: A miniszterelnök boldoggá tesz
  • Napi Magyarország, 1999.06.09. Ugró Miklós: Örömszerzés
  • Népszabadság, 1999.06.23. Eörsi István: Egy levél, kommentárral
  • Népszabadság, 1999.06.25. D. Horváth Gábor: Levélsors
  • Élet és Irodalom, 2002.07.19. (29.szám) Lantai András: Ki a grállovag?
  • Élet és Irodalom, 2002.07.26. (30.szám) Szekeres Imre: A látszat csal
  • Élet és Irodalom, 2005.08.12. (32.szám) E.I.: Betegségemről
  • Népszava, 2005.10.15. Dési János: A nemet mondás tudósa
  • Kritika, 2005.11.szám Révész Sándor: Felszegett fejjel

  Tartalom

• 2021.06.16. millasreggeli.hu, Eörsi István

  Idézet Eörsi Istvántól:

  "Magyarnak vallom magam, ez a kultúra nevelt, de ha összeütközne bennem az ember és a hon, feltétlenül az előbbit választanám."

  Tartalom

• 2021.06.18. (24.szám) Élet és Irodalom, Kis János: Az ateista Jób
  Még egyszer a Jóbok könyvéről

  „Pista nemcsak a vallásos hitet utasította el: nem bízta magát a hegeli világszellemre sem, és mire a Jóbok írásába belefogott, már a világszellem Marxtól származó, materialista átértelmezése iránt is kételyei támadtak.”

  Elhangzott június 16-án a FUGA Budapesti Építészeti Központban az Eörsi 90 emlékülésen.

  
  

  Előzmény:

  • Holmi, 2014.10.szám Kis János: Egy torzó befejezése. Eörsi Istvánról

  Tartalom

• 2021.06.19. 168.hu, Vágvölgyi B. András: A börtöntől a Kossuth-díjig – 90 éve született Eörsi István

  Visszatekintés Eörsi István életére. Elhangzott az Eörsi 90 emlékkonferencián 2021.06.16-án. Fotó

  
  

  „Eörsi 1944 tavaszától 1944 őszéig félmeztelenül járt, ő aztán nem visel sárga csillagot. […] 74 évesen, temetése napján, az Orbán-kurzus hivatalos történelemhamisító asszonya még perelte.”

  Tartalom

• 2021.06.25. (25.szám) Élet és Irodalom, Babarczy Eszter: Vitatkozni Eörsivel

  Elhangzott az Eörsi 90 emlékkonferencián június 16-án.

  „Eörsi olyasvalaki, akire legyinteni lehet. Most, hogy erre a konferenciára készülve végigolvastam két publicisztikai kötetét, értem, miért is legyintettek rá, de azt is érzem, hogy egyáltalán nem lehet rá legyinteni: olyasvalaki volt, olyasvalamit képviselt, amivel mindenkinek, akit a politika érdekel, szembe kell néznie egyszer, vagy inkább folyamatosan.”

  Eörsi kellemetlen kérdéseiről, mindenre reagáló publicisztikáiról, a kompromisszumokról, Tar Sándor ügyéről, optimizmusáról.

  
  

  Kapcsolódó cikkek:

  • Élet és Irodalom, 1999.11.19. (46.szám) Egy levélváltásról. E.I.: A mélypont – Ungváry Rudolf: Nem hiszem el – Petri Lukács Ádám: A Bűn az nem lesz könnyebb
  • Élet és Irodalom, 1999.11.26. (47.szám) Egy levélváltásról – Márton László: Miről szól az ítélet? – György Péter: „Ami személyes, és ami szent” – Dés László: Mi baja van Eörsi Istvánnak? – Kornis Mihály: Elégtelen – Rajk László: Unalom és remény – Tamás Gáspár Miklós: Kenedi Jánosnak
  • Élet és Irodalom, 1999.12.03. (48.szám) Egy levélváltásról – Endreffy Zoltán: Tud-e egy felmosórongy bűnbánatot tartani? – Haraszti Miklós: Katarzis és törvény – Wilhelm Droste: A sebek és az akták
  • Élet és Irodalom, 1999.12.10. (49.szám) Egy levélváltásról – E.I.: Katarzis magyar módra – Kukorelly Endre: Mi nekem a véleményem – Kis János: Jobb helyzetben vagyunk-e?
  • 168 óra, 1999.12.23. (51–52.szám) Galló Béla: Spionjáték
  • Élet és Irodalom, 2000.04.07. (14.szám) E.I.: Tar és Petri
  • Élet és Irodalom, 2000.04.14. (15.szám) Hahner Péter: Kedvenc íróim védelmében
  • Hetek, 2000.05.13. Pusztai Attila: Bűn és megbocsátás
  • Magyar Nemzet, 2016.03.05. Körmendy Zsuzsanna: Emléktöredékek Tar Sándorról

  Tartalom

• 2021.06.szám Alföld, Jánossy Lajos: Simon Balázs-rongyszőnyeg
  RÉSZLETEK EGY KÉSZÜLŐ REGÉNYBŐL

  „Az alábbi bekezdések egy készülő regényből valók. Az itt megjelenő főalakot a Simon Balázs barátommal megélt élményanyagból merítettem. […] Az illegalitást Simon a játszóterekhez vagy a jelmezbálokhoz hasonlította: mindenki annak képzeli magát, aminek akarja, középszerű írók nagy írókként, középszerű filozófusok nagy filozófusokként tündökölnek. Ebben az ítéletében sem ismert pardont; Hölderlin és Rilke között nem szoríthatott helyet Eörsinek vagy Harasztinak. Karl Korsch és Gramsci között nem fértek el a Lukács-óvoda néhai hallgatói. Én viszont, noha Simon érvei elől kitérni nem tudtam, egyre növekvő izgalommal hallgattam a Szabad Európában, mit csinál Haraszti vagy Eörsi, imponáltak a hivatalos Magyarország hétköznapjait megtagadók.”

  Tartalom

• 2021.06.szám Filmvilág, Hegyi Zoltán: Mindenütt otthon
  Szomjas György

  Nekrológ. Szomjas életpályája, a szerző emlékei róla.

  „Ginsberggel való találkozásomat is a Gyurinak köszönhetem. Eörsi Pistával hármasban csavarogtunk a Belvárosban. Tizenkilenc évesen láthattam azt a fickót, aki miatt könyvet loptam. Az Üvöltést.”

  Tartalom

• 2021.07.02. merce.hu, Weiss János: Az én generációm Lukácsa

  Hogyan ünnepelték meg 1985-ben Lukács György születésének centenáriumát. A Wider den mißverstandenen Realismus (A kritikai realizmus jelentősége ma) és a Demokratisierung heute und morgen című köteteiről.

  „Eörsi István írja Az interjú című dráma 1998-as változatában (Eörsi a darab szereplőjeként mondja Lukácsnak): »Halála után államosították. Új Lukács-tanítványokat jelöltek ki, többnyire olyanokat, akikkel Ön szóba sem állt. A régieket elhallgattatták, vagy kikergették az országból.«”

  Hivatkozások:

  • Eörsi István: A fogadás – A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
  • Eörsi István: Interjú – A kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  Kapcsolódó cikkek:

  • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  Tartalom

• 2021.07.03. Magyar Hang, Lakner Dávid: Saját halhatatlanság – kilencven éve született Eörsi István

  Könyvkritika és a kötet születésének története.

  • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  Kapcsolódó cikkek:

  • Magyar Hang, 2021.07.03. Lakner Dávid: Saját halhatatlanság – kilencven éve született Eörsi István
  • itera.hu, 2023.09.22. Merülés #6 – Vendég: Kőrössi P. József
  • 24.hu, 2023.10.08. Farkas Norbert: Ezt írta Eörsi István a halál kapujából

  
  

  Tartalom

• 2021.07.18. klubradio.hu, Pályi Márk: Eörsi István: Búcsú egy naiv embertől

  Eörsi István Búcsú egy naiv embertől című visszaemlékezését hallgathatják meg Krassó Miklós filozófusról, Valcz Péter színművész előadásában.

  A Tartalom ikonra, majd a dokumentum címére kattintva meghallgatható a vers.

  Előzmény:

  • Beszélő (Szamizdat – 1986/1.), 1986.16.szám E.I.: Búcsú egy naiv embertől

  Tartalom

• 2021.07.21. könyvterasz.hu, Balogh Ernő: Emelt szintű hiányok
  Magyar irodalmi művek 1956–2016 | Balogh Ernő kritikája

  Részlet a könyvkritikából.

  „Sokak értékrendjében Balla Zsófia, Eörsi István, Kántor Péter, Kukorelly Endre, Péterfy Gergely, Spiró György, Tóth Krisztina, Végel László és Závada Pál is jóval jelentősebb annál, mint amit a szerkesztők válogatása sugall.”

  Tartalom

• 2021.07.szám Alföld, Harmath Artemisz: Összművészeti keresztény pedagógia
  Kezd őszülni a nyár; Angyalmese; Gólyahír. Irodalmi szöveggyűjtemények és református pedagógiai ötlettárak, szerk. Miklya Luzsányi Mónika és Miklya Zsolt

  A tankönyvcsalád szemléje. Négy- plusz négykötetesre tervezett sorozat – irodalmi szöveggyűjtemények.

  „Előfordulnak itt örök kedvencek [Weöres Sándor, Nemes Nagy Ágnes, Kányádi Sándor, Móra Ferenc, Lázár Ervin), az utóbbi évtizedben a kortárs antológiákban elhanyagolt nagyok (így Zelk Zoltán, Károlyi Amy, Pilinszky János, Csukás István, Takács Zsuzsa, Horgas Béla, Géczi János, Petőcz András, Oravecz Imre, Mosonyi Aliz) vagy népszerűek, mint Gazdag Erzsi. Töretlen népszerűségű, valamikori »fiatal költők« (Kiss Ottó, László Noémi, Szabó T. Anna, Kovács András Ferenc, Ranschburg Jenő, Nyulász Péter, Eörsi István, Miklya Zsolt).”

  • Az Angyalmese – Irodalmi szöveggyűjtemény Pedagógus ötlettár 3-4. osztály December, Január, Február című kötetben Eörsi István Halpagár (126. oldal) és Bumburi (127. oldal) című versei találhatóak.

  Tartalom