EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2016.12.19. kreativ.hu, Bátorfy Attila: ˝Azt hittük, minden fasza lesz. Nem lett az.˝

    Részlet. Beszélgetés Vágvölgyi B. Andrással, a Magyar Narancs egykori főszerkesztőjével.


    "Weyer Balázs és Kóczián Péter A Mérleg utca nyelve című cikksorozatban leírták, hogy Fodor Gábor 1993-ban még Fidesz tagként részt vett egy belsős SZDSZ-es találkozón, ahol eldöntötték, hogy ki lesz a párt miniszterelnök-jelöltje (Kuncze Gábor lett). A szabaddemokraták megsértődtek a cikksorozaton, Tamás Gáspár Miklós és Eörsi István elítélték Weyeréket, György Péter pedig védelmükbe vette őket."


    Előzmény:

    • Magyar Narancs 1995.05.18. + 1995.05.25. + 1995.06.01. Galottai Balázs - Kóczián Péter: A mérleg utca nyelve (3 részes cikksorozat)
    • Magyar Narancs, 1995.06.22. E.I.: Egyszerűen vacakság
    • Magyar Narancs, 1995.06.29. Bozóki András: A méreg foga
    • Magyar Narancs, 1995.06.29. Kőszeg Ferenc: T. Szerkesztőség!
    • Magyar Narancs, 1995.06.29. Vágvölgyi B. András: Pont, távolból

  • 2016.12.30. karpattur.karpatinfo.net, Hobo: A Gulag virágai - színházi előadás

    Földes László Hobo írásából és válogatásából készült előadás, A Gulag virágai a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban. Az előadás ismertetője.

    Hobo: "Karig Sára csodálatos versein, Eörsi István Gulag-dalain vagy Rózsás János megrázó visszaemlékezésein kívül nem sok mindent találtam az évek során."

  • 2017.01.01. (1.szám) Bécsi Napló, Gömöri György: Illyés Gyula a magyar írók egységéről a forradalomban

    Könyvkritika Illyés Gyula, Naplójegyzetek 1956-57. Atlantisz sorsára jutottunk című kötetéről.

    • A kötet adatait és az Eörsire vonatkozó részt megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2017.01.01. (1.szám) Bécsi Napló, Pomogáts Béla: Búcsú a magyar forradalomtól
    — Az írószövetség 1956. decemberi közgyűlése —

    Elemzés. Eörsi István is az elítélt írók között volt. 

  • 2017.01.11. Magyar Szó, Anatómiai lecke
    Urbán András az újvidéki Szerb Nemzeti Színházban rendez

    Az az újvidéki Szerb Nemzeti Színházban megkezdődtek az Anatómiai lecke című előadás olvasópróbái. Az előadás Danilo Kiš műve alapján készül.

    „Az Anatómiai leckét a pamflet világirodalom gyöngyszemeként is említették már, Eörsi István szerint Danilo Kiš egyik beszélgetésük alkalmával fő művének nevezte ezt az írását... »és én most, amióta elolvashattam, csatlakozom véleményéhez, kis módosítással: ez a legeredetibb műve, és a legtöbb gondolati izgalmat ez váltja ki, továbbá ez a legprofetikusabb alkotása. Minthogy eredendően nem művészi vállalkozás, hanem pamflet, esszé és vallomás, a Fövenyóra és a Borisz Davidovics világteremtő erejével természetesen vetekedhet.« – írta Eörsi István.”

  • 2017.01.13. Magyar Hírlap, Ludwig Emil: Fekete – vörös esztendő

    „Budapesten találkoztak 1957. január első napjaiban a bolgár, csehszlovák, román és szovjet pártfőnökök a magyar Forradalmi Munkás Paraszt Kormány vezetőivel. Hivatalos közlemény szerint a magyarországi és a nemzetközi helyzetről tárgyaltak.”

    A „magyar kérdés” az ENSZ-ben. Az ezt követő napok, hónapok, a politikai változások, a büntető perek, Kádár János beszéde május elsején, menedékjogot kérők Ausztriában. Eörsi István büntetőperének említése.

  • 2017.02.01. (2.szám) Havi Magyar Fórum, Csurka István: Dr. Utólag Visszaemlékezése

    Soros Györgyről, Eörsiről, Lukács Györgyről.

    • Kapcsolódó tartalmakat találhat a Havi Magyar Fórum, 2010.07.01. (7.szám) Csurka István: Dr. Utólag visszaemlékezése című cikknél felsoroltaknál és még több Magyar Fórumos cikknél.

  • 2017.02.01. (6.szám) Nemzeti, Balázs Géza: Mintha tragikomédia...
    NÉZŐPONTOK

    Színikritika a Nemzeti Színház Gulag virágai című Hobo-darabról, melynek rendezője Vidnyánszky Attila.

    „Vajon milyen beszédmód, milyen megközelítés lehet hiteles a Gulag kapcsán? Egy történet? Egy tragikus sors? Egy túlélő? Egyszerűbb megoldás: montázs a Gulaggal kapcsolatos írásokból. Eörsi István, Karig Sára, Vaszilij Grosszman, Variam Salamon, Viszockij... Ahogy azt egy irodalmi színpad tenné, az idézetek után bemondva a szerzőt.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Nemzeti, 2016.06.01. (9.szám) Földes László Hobo A GULAG VIRÁGAI
    • Nemzeti, 2016.10.01. (2.szám) Papp Gábor Zsigmond: TESTVÉR, HA KIJUTSZ INNEN ÉLVE...
    • Nemzeti, 2017.02.01. (6.szám) Kukorelly Endre: Zsil, zsiv, zsiv, bugyet zsitty
    • Nemzeti, 2017.09.01. (1.szám) A GULAG VIRÁGAI 

  • 2017.02.01. (6.szám) Nemzeti, Kukorelly Endre: Zsil, zsiv, bugyet zsitty
    A GULAG VIRÁGAI

    Színikritika a Nemzeti Színház Gulag virágai című Hobo-darabról, melynek rendezője Vidnyánszky Attila. A gulágok bűneiről. József Attila fájdalmáról, amiért nem hívták meg a Szovjet Írók Első Kongresszusára 1934-ben. Sztálinról és Leninről. Fotó: jelenet a darabból.

    „A korabeli dokumentumok, Rózsás János visszaemlékezései és mozgalmi dalok részletei melletti Gulag virágai Majakovszkij, Oszip Mandelstam, Eörsi István, Karig Sára, Vlagyimir Viszockij verseire alapoz. És Vaszil Sztusz táborból kicsempészett műveire.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Nemzeti, 2016.06.01. (9.szám) Földes László Hobo A GULAG VIRÁGAI
    • Nemzeti, 2016.10.01. (2.szám) Papp Gábor Zsigmond: TESTVÉR, HA KIJUTSZ INNEN ÉLVE...
    • Nemzeti, 2017.02.01. (6.szám) Balázs Géza: Mintha tragikomédia...
    • Nemzeti, 2017.09.01. (1.szám) A GULAG VIRÁGAI 

  • 2017.02.01. Heti Világgazdaság (online kiadás), Murányi Gábor: Meghalt Horváth Dávid fotóművész

    Részlet. Eörsi István említése. Fotók

  • 2017.02.25. fedor.blog.hu, Fedor: Beszélő idézet Orbán mögött

    A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján Orbán Viktor beszédet mondott, mögötte a felirat: "Hol sírjaik homorultak". (Fotó)


    "Valóban Petőfi parafrázisról van szó, amely keserű leírása a parcella nyolcvanas évekbeli állapotának. A mondat ugyanis Eörsi István egyik írásából származik, amely a Szamizdat Beszélő egyik 1985-ös számában jelent meg először." Hosszas idézet a cikkből.


    Előzmény:

    • Beszélő (Szamizdat – 1985/3.) 1985.15.szám és Beszélő, 2005. 11.szám (Folyóirat – november) E.I.: Halottak napján


    Reagálás:

    • ma.hu, 2017.02.28. ma.hu: Nagy botrányt kavart a közösségi média oldalain az idézet


  • 2017.02.28. ma.hu, ma.hu: Nagy botrányt kavart a közösségi média oldalain az idézet
    Beszédes a háttér Orbán mögött, vagy nem is a háttérrel van baj?

    A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján Orbán Viktor beszédet mondott, mögötte a felirat: "Hol sírjaik homorultak". (Fotó)

    A Facebookon sokan kiakadtak, hogy rosszul idézték Petőfit.


    "Valóban Petőfi parafrázisról van szó, amely keserű leírása a parcella nyolcvanas évekbeli állapotának. A mondat ugyanis Eörsi István egyik írásából származik, amely a Szamizdat Beszélő egyik 1985-ös számában jelent meg először." 

    "Tehát magával az idézettel semmi baj, sokkal inkább az a megbotránkoztató, ahogy az illiberális Orbán Viktor a Moszkva érdekei miatt mártírrá vált hőseink sírjánál, egy nyugatias liberális írótól vett idézet előtt állva mondta el az elhangzott beszédét."


    Előzmény:

    • Beszélő (Szamizdat – 1985/3.) 1985.15.szám és Beszélő, 2005. 11.szám (Folyóirat – november) E.I.: Halottak napján
    • fedor.blog.hu, 2017.02.25. Fedor: Beszélő idézet Orbán mögött


  • 2017.02.szám 2000, Almási Miklós – Nádra Valéria: Lukács – töredékek, személyesen
    RÉSZLETEK EGY KÉSZÜLŐ ÉLETÚT-INTERJÚBÓL

    Beszélgetés Almási Miklóssal. 

  • 2017.02.szám Kortárs, Szigethy Gábor: Napló múltidőben
    1957. február
    Kortársalgó

    Visszaemlékezés. A február 15-i bejegyzésből:

    „Újsághír: »A Fővárosi Ügyészség vádiratot adott ki Eörsi István 26 éves költő, Angyal István 29 éves építésvezető, Szabó Béla 23 éves tisztviselő, Molnár Sándor 21 éves segédmunkás, Horváth Sándorné szül. Tollasi Ilona háztartásbeli és dr. Káldor Veronika 29 éves orvos ellen.« A múlt század hetvenes éveiben az Élet és Irodalom szerkesztőségében találkoztam Eörsi Istvánnal. Kölcsönösen nem kedveltük meg egymást. Életműve felületes ismerete alapján helyét soha meg nem találó embernek tartottam, tartom őt, aki számára – az irodalmi életben íróként talpon maradása érdekében – mindennapi feladat volt elfelejteni előző napi önmagát. […] Izgatásért ült néhány évig börtönben Eörsi István. Ha erre gondolok, utólag sem értem néhai Eörsi István Marx-szerelemmel átitatott izgága természetét.”

  • 2017.02.szám Kortárs, Tóbiás Áron: Sorsok, utak, életek ’56

    Visszaemlékezés.

    „Obersovszky Gyula: Én például annak köszönhetem, hogy mégis a szakmában maradhattam, mert az ENSZ főtitkára maga személyesen járt el, mint azt megtudtam, és ezért előbb divatlapszerkesztőként dolgoztam, azután kitalálták ezt a Sportfogadás című megoldást. Riporter: Obersovszky Gyula egyik volt fogolytársa, Eörsi István a következőképpen aposztrofálta ezt a kitüntető főszerkesztői címet: Képzeljük el, hogy 1849 után Kossuth Lajos itthon marad, nem megy örökös száműzetésbe Turinba, és megkapja a korabeli lóverseny-lap főszerkesztését...”

    Alcímek: AKIT AZ ÚR A SZÁRNYAI ALÁ VETT: SIPOS ETE ÁLMOS. Utóhang. KÉT HALÁLRAÍTÉLT: MÉCS IMRE ÉS OBERSOVSZKY GYULA. Utószó. AZ AKASZTOTTAK BALLADÁJA. Utóirat.

  • 2017.02.szám Műút, Váró Kata Anna: Múltunk és jelenünk
    XI. DESZKA Fesztivál a Kortárs Magyar Drámáért
    Debreceni Csokonai Nemzeti Színház,
    2017. március 27. – április 2.

    Beszámoló a XI. Deszka Fesztiválról, ahol a 26 produkció döntő többsége magyarországi ősbemutatónak számított. A fesztiválon magyar szerzők külföldi társulatok által idegen nyelven színre vitt darabjai is bekerültek a válogatásba. Bemutatták Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című darabját is (rendező: Polgár Csaba).

    • Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre című kötete adatait megtekinthetik a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

  • 2017.03.01. (3.szám) Havi Magyar Fórum, Kimmel István: Írók és költők a XX. század diktatúráiban IV.

    Illyés Gyula munkásságáról, az Egy mondat a zsarnokságról című verséről, elemzéseiről. Idézetek Vasy Géza könyvének Életrajzi vázlatából. Aczél Györggyel való kapcsolatáról, Sinkovics Imréről, Sütő Andrásról, József Attiláról. Eörsi Istvánról – írói életművéről, a Fejbólintók című versének idézése [Megjelent az Ütni az ördögöt című kötetében].

    • Eörsi István: Ütni az ördögöt című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Előzmény:

    • index.hu, 2005.10.13. Index–MTI: Meghalt Eörsi István
    • Vágvölgyi B. András: Eörsi István című monográfia – a kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kiadványok résznél.

  • 2017.03.11. Magyar Idők, Haiman Éva: Csodák ideje a Péterfyben
    Oláh Vilmos: Minden diktatúrát halálosan utáltam, legyen az zöld, barna vagy vörös

    Beszélgetés Oláh Vilmos sebésszel, akit 1957-ben megpróbáltak egy koncepciós perbe is belekeverni. Személyes benyomásai az ’56-os forradalomban meghatározó szerepet játszó Péterfy Sándor utcai Kórházzal kapcsolatban. Élményeit A forradalom kórháza című könyvében is megírta. Tóth Ilonával kapcsolatos emlékei.

    „Obersovszky Gyula, Eörsi István ott nyomtatták a röplapokat.”

  • 2017.03.24. Magyar Nemzet, Makrai Sonja: Világnap Maléterrel és Esterházyval

    A tizenegyedik DESZKA fesztiválról, amely a kortárs magyar drámákért jött létre.

    „A sokszínű, kifejezetten igényes válogatás ezúttal elsősorban ötvenhat emlékezete (Emlékezés a régi szép időkre, Pali, Hubertusz) és a besúgók, hatalmi zsarolások témája köré szerveződött…”

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Nemzet, 2017.03.24. Makrai Sonja: Világnap Maléterrel és Esterházyval
    • Alföld, 2017.07.szám Nánay István: Múltfaggatás 


  • 2017.03.szám Ellenfény, Kondorosi Zoltán: „Szélcsendes öt perc a történelemben”
    Fényváltások: A Kaukázusi krétakör

    Bertolt Brecht Kaukázusi krétakör című darabja eddigi magyar színpadi történetének összefoglalása.

    „Két év múlva, 1992-ben Babarczy László Kaposvárott rendezte meg az előadást. Ehhez készült Eörsi István fordítása. (»Eörsi István fordítása Garai Gáborénál autentikusabb, nyelve nyersebb és színpadibb«) – jegyzi meg egy korabeli kritika, amely szerint »a Brecht-példázat«, illetve a Babarczy rendezte előadás »arra világít rá, hogy jog és erkölcs konfliktusa ma is feloldhatatlan. A megszenvedett sors és a felelősségtudattal és áldozatvállalással hitelesített emberi kapcsolat a rendiséget preferáló ideologikus hatalom szemében ma sem ér fel egy jó pedigrével.«”

    Előzmény:

    • Színház, 1993.02.szám P. Müller Péter: Kaukázusi krétapor

  • 2017.03.szám Kortárs, Márkus Béla: „...összefog a hazugság a múló idővel”
    1956 irodalmi lenyomata a rendszerváltás előtt

    „Pomogáts Béla, aki 1991-ben Medvigy Endrével költői antológiát állított össze Ezerkilencszázötvenhat, te csillag címmel, a »Mikor a rózsák nyílni kezdtek« című, Vas István költeményét idéző, már hivatkozott tanulmánya egyik fejezetében – Versekben élő forradalom – állítja: a hatvanas évek közepétől a nyolcvanasok végéig igazából nem az elbeszélő próza, hanem a költészet tartotta fenn a maga metaforikus nyelvén a magyar forradalom emlékezetét. A hazaiak közül Eörsi István, Tornai József, Kalász Márton, Obersovszky Gyula, Ágh István, Bella István, Szepesi Attila, Utassy József, Nagy László, Nagy Gáspár és Petri György nevét sorolja, az utóbbi három költő verseinek néhány sort szentelve.”

    Alcímek: „MEGTAGADJUK AZ ISTENT ÉS MAGUNK!” „...AZ ÚGYNEVEZETT »KÉNYES« KÉRDÉSEK” „A TÖRTÉNELMI MOZGÁSIRÁNYOK ÉRZÉKELTETÉSE” „...A MUNKÁSOSZTÁLY VILÁGNÉZETÉNEK TALAJÁRÓL” „...AZ IGAZSÁGOT ÖSSZE AKARNÁM SZEDNI” „ÚJ TEHETETLENSÉG DÜHÉVEL”.

    A kötetben Eörsi István: A kérdés és a Ma húsz éve című versei jelentek meg.

    • Az Ezerkilencszázötvenhat, te csillag című könyv adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikk:

    • Fejér Megyei Hírlap, 1991.10.30. zágoni: EZERKILENCSZÁZÖTVENHAT, TE CSILLAG

  • 2017.04.08. Magyar Idők, Ablonczy László: Az Uborkafa lázadói
    MAGYAR JÁTÉKSZÍN – Változatok a cenzúrára 1945 után

    Példák a színházakat ért cenzúrára. A Karnyóné Nemzeti Színházbeli története. A Szent Johanna és Major Tamás. Bánffy Miklós A Nagyúr című Attila-drámája. Márai Sándort, Németh Lászlót, Zilahy Lajost sem vette fel a repertoárba Major. Eörsi István említése.

    Fotó: Békekölcsönjegyzés a Nemzeti Színházban 1950-ben. Az asztalnál Major Tamás igazgató, mögötte Ruttkai Éva (gyöngysorral), az első sorban a második Ferrari Violetta.

  • 2017.04.25. Heti Világgazdaság (online kiadás), Kozák Márton: A lábtörlő dala vs. a szabadság himnusza

    A választási rendszer megváltoztatásának szükségessége. Eörsi István A lábtörlő dala című versének idézése.

    „Csak született vesztes kér lapot hamiskártyástól. Szinte kihallani a lábtörlő vágyakozását: Töröld belém a lábad / töröld belém a lábad / úgy sóvárgok utánad / töröld belém a lábad! Ámde Eörsi István e halhatatlan sorokat 1966-ban, Kádár és Brezsnyev élete delén vetette papírra. Azóta egy pártállam kimúlt, és itt az új, miközben zeng a mai pesti srácok rigmusa: (»kell a CEU, kell a TASZ, Orbán Viktor hülye fasz«). Ezek szavazatát a mai pártok nem kapják, hiába álmodoznak.”

    • A vers megjelent Eörsi István Változatok egy közhelyre című kötetében. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél. 

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Symposion, 1967. 22.szám eörsi istván versei
    • Kincskereső, 1997.01.01. (1–2.szám) Eörsi István versei


  • 2017.05.16. Heti Világgazdaság (online kiadás), Tokfalvi Elek: Pihenő a Gösserben

    „Mi szükség volt arra, hogy a TASZ, tiszta szívének és tiszta pólóinak erejében bízva meghívja kávézni a szerinte félős »Zsoltit«, hátha sikerül felszínre hozni a lelkében lappangó jóságot? […] A publicista minden mocsokfröccsentésére és élvezkedő tabuszegésére az a válasz, hogy az ellenoldalon valaki, valahol, egy, öt, tíz, tizenöt éve milyen nagyjából hasonlót mondott. Mindegy, hogy az illető halott (mint a Gösser sörözőben szóba hozott Eörsi István, akinek ez a publicista szellemi és erkölcsi értelemben a cipőfűzőjét nem köthetné meg), mindegy, hogy nem sajtótermékben, hanem a sokkal kevesebbek által és véletleszerűen olvasott közösségi médiában mondták (mint a 24.hu két munkatársa, akiket a publicista május 9-én még feltétlenül meg akart hívni, aztán hat nap múlva egyiküknek már a nevére sem emlékezett, ennyire sokkolta a támadás) – a dolog föl van jegyezve, és bármikor előkapható, elő is kapják, amikor kell.” Fotó

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.