Cikkek
-
1971.12.25. (52.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Godot kudarcaiból
Széppróza.
1972–1978. (3.szám) Életjel Évkönyv, Az Életjel estéi
HÓPÁVA
A Csáth Géza Művészetbaráti Kör versmondóinak búcsúestjeRészlet a műsorból. Eörsi István: Egy álom — elmondta Pajor Gizella.
1972.01.08. (2.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Az év legviccesebb története
Egy társaság szilvesztere, ahol azzal szórakoztatták magukat, hogy versenyt rendeztek, ki meséli el az elmúlt év legviccesebb történetét. A zenész, Lajoska története.
1972.01.Nagyvilág, Gombár Endre: Mai magyar költők Finnországban. Kutak országa
(Részlet. Prózai művek, drámafordítások, színházi bemutatók az új finn műfordító-nemzedék munkája nyomán. Anna-Maija Raittila válogatásában és fordításában Kutak országa címmel magyar költői antológia kiadására került sor Helsinkiben. A kötetben szerepel Eörsi István is.)
1972.01.szám Irodalmi Szemle, Tóth László: A földön maradni
(Dušan Kužel: Kitérő egyenesek, Madách 1971)Részlet a könyvkritikából egy Eörsi-idézettel. „Csak akkor tekinthetem magam a körülmények áldozatának, ha beletörődőm az áldozat szerepébe.”
Előzmény:
- Kritika, 1968.09.szám E.I.: Felelősség és konszolidáció
1972.01.Társadalmi Szemle, Folyóiratainkból
(Eörsi István: Költészet és ideológia - Új Írás, 1971.11. A politikai költészetről. Eörsi cikke Heine, Petőfi, Victor Hugo és Charles Baudelaire példáján mutatja be a múlt századi európai lírának a társadalmi-ideológiai-politikai folyamatokat művészileg ˝tudatosító˝ fejlődését.)
1972.01.Tiszatáj, Rigó Béla: Orbán Ottó: A föltámadás elmarad
(Orbán Ottó verseinek, nyelvezetének elemzése új verseskötete apropóján. A prózaversekről. ˝Eörsi István vívódva boncolja néhány művét, mert maga sem tudja eldönteni, prózát vagy verset hozott-e létre.˝)
1972.02.19. (8.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Végrendelet
A feleséggyilkosságért 27 évi börtönbüntetésre ítélt férfi öngyilkosságot követett el. Hogyan élte meg a börtönben töltött utolsó hatvanhárom napját? Még állásajánlatot is kapott a börtönben a szabadulása utáni idejére. Mit kezdhetne magával, ha kiszabadulna, hiszen odakint minden és mindenki ismeretlen, és még az őrök is hiányoznának neki…
1972.03.04. (10.szám) Élet és Irodalom, Bátki Mihály: Antigoné farmerban
Színikritika Eörsi István: Örökösök című drámájáról. Pinceszínház diákszínjátszói – rendező: Mezei Éva.
1972.03.04. (10.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Színházszagú színházak
Színházi tapasztalatok Berlinben és Kamenzben. Brecht: A péküzlet és Aristophanész: A béke című darabjai a Deutsches Theaterben.
1972.03.18. (12.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Lonci narancssárgában
Vers.
1972.03.18.Népszabadság, Tanácskozott a Magyar Írók Szövetségének taggyűlése
(A vitában felszólalt Eörsi István is.)
1972.03.25. (13.szám) Élet és Irodalom, E.I. Költő álruhában
Könyvkritika Robert Browning: Tébolydacella című kötetéről.
1972.03.szám Alföld, Cynolter Károly: Devecseri Gábor: Bikasirató
Devecseri Gábor költészetéről, a Bikasirató című költeményéről, melyet a szerző Federico García Lorca Siratóénekéhez hasonlít. Miben hasonlít hozzá, és miben különbözik attól. A mű igazi témájáról.
„A Bikasiratóban nem a költői pátosz tiltakozik minden brutalitás ellen, »hanem maguk a dolgok, a tenger, az egész felidézett világ« (Eörsi István): s ebben azonos Homérosszal Devecseri Gábor költői üzenete, mert a nagy görög is e művészi program teljesítése révén vált a világ és a magyar kultúra integráns részévé.”
Kapcsolódó cikk:
- Magyar Hírlap, 1970.12.25. E.I.: Robbanó kilométerkövek közt
1972.04.14. Esti Hírlap, f. f.: Ők a bárka, ők a ló
AUCASIN ÉS NICOLETE
AZ ORSZÁGOS EGYETEMI SZÍNJÁTSZÓ FESZTIVÁL UTÁNA négynapos fesztiválon részt vett Eörsi István is.
1972.04.Színház, Földes Anna: A "kritikai abszurd" dráma. Négyszemközt
(Részlet. Beszélgetés Páskándi Gézával a Vendégség bemutatója után.)
1972.05.01. (5.szám) Könyvtáros, Pomogáts Béla: Huszonöt év magyar drámája 2.
Tanulmány.
„Korunk európai drámairodalmának egyik legtöbb vitát kavart változata, az Ionesco, Beckett és Mrožek nevéhez fűződő drámai groteszk nálunk is művelőire talált. Örkény említett drámáján kívül elsősorban Eörsi István és Görgey Gábor érdekes műveiben öltött testet ez a szemléletmód és ez a dramaturgia.”
1972.05.06. (19.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Lapalji bohózat
Széchenyi István iratai a bécsi irattárban a megírnivaló dráma lehetőségét nyújtja a szerző számára. Károlyi Árpád az irattár nyugalmazott igazgatója „nemcsak a király nimbuszát akarta megmenteni, hanem egyik szellemi példaképének, a Legnagyobb Magyarnak királyhű érzületét is. […] Fogcsikorgatva küzdött azért a lojális Széchenyi-képért, amelyet maga Széchenyi semmisített meg minden mondatában.”
1972.05.27. (22.szám) Élet és Irodalom, E.I. A pantomim jövője
Beszámoló az első nemzetközi pantomimfesztiválról, melyet Zalaegerszegen a városi KISZ-bizottság és az Ifjúsági Ház rendezett meg, Köllő Miklós kezdeményezésére.
1972.05.szám Új Látóhatár, hírek
Részlet. A hollandiai Mikes Kelemen Kör szeptember 21 és 24 között Bergenben rendezte idei tanulmányi napjait. A tanulmányi napoknak budapesti vendégei között volt Eörsi István is, aki a költészet néhány érdekes vetületéről beszélt.
1972.06.03. (23.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A derű forrása
Könyvkritika. Robert Burns: Versek.
Reagálás:
- Zalai Hírlap, 1972.07.02. Szomráky Sándor: Lyra Mundi: Goethe, Burns és Jeszenyin versei
- Csongrád Megyei Hírlap, 1972.07.16. Szomráky Sándor: Lyra Mundi: Goethe, Burns és Jeszenyin versei
- (Veszprémi) Napló, 1972.07.22. Szomráky Sándor: Lyra Mundi: Goethe, Burns és Jeszenyin versei
- Kisalföld, 1972.08.06 (184.szám) Szomráky Sándor: Lyra Mundi: Goethe, Burns és Jeszenyin versei
1972.06.09.Népszava, MTI: A Vígszínház 1972-73-as tervei
(Új drámára kötöttek szerződést Eörsi Istvánnal is.)
1972.06.11. Magyar Szó, E.I.: Egy álom
Vers Lukács Györgyről.
A három Eörsi
A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója
(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.
