EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2005.12.20.filmtortenet.hu, Dániel Ferenc: Kulturális méhrajzás

    (Tévékritika a Kultúrház című műsorról. Rózsa Péter utolsó interjúja Eörsi Istvánnal.)

  • 2005.12.21. (51–52 szám) Élet és Irodalom, György Péter: Az emlékezettörténet társadalomtörténete
    Hommage à Eörsi István

    Publicisztika. Az ’56 miatt börtönbe zártak azzal a tudattal éltek ott, hogy a társadalom többsége mögöttük áll. Kiszabadulásuk után rádöbbentek, hogy „1956 emlékezete számukra meghökkentő módon elhalványult.” Nem tekintették őket hősöknek, hallgatni kellett arról, ami velük történt. A rendszerváltás után sokan próbálták meg ezt az ’56-os felejtést megírni – amikor már szabad volt erről írni. „1989 után 1956 emlékezettörténetét kizárólag a politikai osztály használta, illetve használta ki, s pillanatnyi érdekeinek megfelelően alakította a felejtések és ellen-emlékezetek rendjét; tett »gazságot« az egykori résztvevők reménytelen vitáiban.” A Kádár-korszak kulturális politikája. „Minden elsüllyedt történetnek, elnémult hagyománynak van számos reménytelen és álmatlan túlélője, megfellebbezhetetlen életű morális hőse. Ilyen hűséges tanú volt az idén meghalt Eörsi István is, aki éppúgy ragaszkodott a forradalom emlékezetének evidenciájához, a sokk nyilvánvalóságához, mint Kosztolányi Dezső évtizedeken át ki nem adott novellájának hőse, az Égi jogász.” A Terror Házáról.


    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 2006.01.13. (2.szám) Standeisky Éva: 1956 emlékezettörténete

  • 2005.12.21. (51–52 szám) Élet és Irodalom, Tandori Dezső: Lezárva
    Kérjük a következő ka
    Rácsonyi ének Eőőőőrsivel

    Vers.

  • 2005.12.21. (51–52 szám) Élet és Irodalom, Turczi István: Ki messze megy
    Eörsi István-áthalás

    Vers.

  • 2005.12.21. (51–52 szám) Élet és Irodalom, Vágvölgyi B. András: 56-os film
    Oktatási napló

    Czigány Zoltán áldokumentumfilmje, az Ecseri tekercsek kapcsán arról, hogy „56-ról a rendszerváltás óta, a szólásszabadság viszonyai között nem született a dolog súlyához mérhető alkotás. […] Pedig a XX. századi magyar történelem egyetlen pozitív és játékfilmes feldolgozásra is alkalmasan látványos története 1956!” Milyen játékfilmek születtek eddig e témában? „Eörsi Pista mesélte, egyszer bemutatták valamelyik apologetikus filmet a börtönben, mozizhattak a politikaiak, majd megszakadtak a munkásszármazású pesti srácok a röhögéstől, ahogy a Horthy-rendszer karikaturisztikus elemeivel igyekeztek összemosni a forradalom tömegeit.”

  • 2005.12.22. Magyar Hírlap: Kolozsi László: Ligeti hősies küzdelme

    Könyvkritika. Eckhard Roelcke: Interjú Ligeti Györggyel. Osiris Kiadó, 2005.

    „Akárcsak Eörsi István Interjú című darabjában az idős Lukács György, a koros Ligeti György is vívódik: a könyv egyik leggyakrabban használt szava a tévút.”

  • 2005.12.24. Magyar Hírlap, Vágvölgyi B. András: Tizenhat év előre, tizenöt hátra

    A minimumról, amit a karácsonyfa alá kellene tenni. Szinergia és szolidaritás. Több empátia, figyelem. Liberális minimum, szociális minimum, nemzeti minimum. Visszatekintés az elmúlt évre, esélylatolgatás.

    „…meghalt Eörsi István író, akinek publicisztikája nagyon fog hiányozni ahhoz, hogy ez az ország esetleg mégis gatyába rázza magát”

    Reagálás:

    • Magyar Nemzet Online, 2005.12.24. MNO: Vágvölgyi B. András: Karácsony nem kellemes kötelessége

  • 2005.12.24. Magyar Nemzet Online, MNO: A nap idézete
    Vágvölgyi B. András: Karácsony nem kellemes kötelessége

    Vágvölgyi visszatekintésében a veszteségek közé sorolja Eörsi István halálát.

    „…meghalt Eörsi István író, akinek publicisztikája nagyon fog hiányozni ahhoz, hogy ez az ország esetleg mégis gatyába rázza magát), és az eljövendő esztendő sem biztos, hogy a nyereségek éve lesz.”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 2005.12.24. Vágvölgyi B. András: Tizenhat év előre, tizenöt hátra

  • 2005.12.26. litera.hu, Eörsi István: Halpagár
    A Noran Kiadó ajánlata

    Részletek a kötetből. A LUSTA LÉGY. AZ ÖRDÖGFIÓKA ÉS A TÜNDÉR. A BETEG RÁK.

    „Eörsi, közvetlen halála előtt két könyve végleges kéziratát adta át a Noran Kiadónak, a Halpagár volt az egyik. Pauer Gyula az adott helyzettől meghatározva, szellemes és filozofikus rajzokkal illusztrálta a kötetet.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2005.12.29. (52.szám) Magyar Fórum, Czegő Zoltán: Szobrot az ellenségnek!

    Ki mindenki kapott, és kik nem kaptak szobrot?

    „Arany János, akinek múlhatatlan költészeti és nyelvművelő értékeiből semmit nem vonhat le az, hogy a nemrég nagy felhajtással eltemetett Eörsi István piszkos szavakkal illette őt, mondom, egyik csodaköltőnk is veszi számba népek jelképeit Mátyás dalünnepe című eposztöredékében; említi Hunyadi hollóját, a cseh oroszlánt, amely »mérgében a nyelvét is hányja«, a szerbek vadkanfejét, meg a szerémi szarvast, mely »zöld fa tövén fekszik«. Továbbá:

    »Hát az a nap és hold, a hét sziklavárral

    S aranyos mezőben a turul madárral?

    Te vagy az, te vagy az, gyöngy kis ország,

    Erdély!«”

  • 2005.12.29. (52.szám) Pesti Műsor, PREMIEREK

    A 2006. januári premierek között lesz Eörsi István Halálom reggelén című darabja a kaposvári Csiky Gergely Színházban. A rendező: Lukáts Andor.

    • A Rivalda 2005–2006. Nyolc mai magyar dráma című kötet adatait és az ebben szereplő Eörsi István: Halálom reggelén (5-46. oldal) című darabját elolvashatja az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 2005.12.30.emasa.hu. A szerk. blogja. A titok: titok

    (Eörsi István: Halpagár c. könyvéből a Titok úr c. vers.)

  • 2005.12.31.terrorhaza.hu, Az MTV1 Nap-kelte című műsorából

    (Részlet. Beszélgetés Schmidt Máriával. Annak ellenére, hogy Eörsi István elhunyt, pere Schmidt Máriával folytatódik.)
    Előzmény:
    •Élet és Irodalom, 2003.07.11. Eörsi István: Furcsa pár
    •Élet és Irodalom, 2003.07.18. Gerő András: Tisztelt Szerkesztőség!

  • 2005.12.Berlini Híradó, Eörsi István (1931-2005)

  • 2005.12.Könyvjelző, Körössi P. József: Egy utolsó vers - Búcsú (1)

  • 2005.12.Könyvjelző, Körössi P. József: Egy utolsó vers - Búcsú (2) + Eörsi István: Az ördögfióka és a tündér (Vers)

  • 2005.12.szám Argus, Czinki Ferenc: De, viszont, ugyanakkor

    Eörsi István Dr. Noha-történetek című kötetéről.

    • Eörsi István: Dr Noha. Történetek című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.


  • 2005.12.szám Argus, Szele Bálint: „Minden mű a saját korának gyümölcse”
    Eörsi István az újrafordítás buktatóiról és a magyar Shakespeare-ről

    Interjú a Shakespeare-fordító Eörsi Istvánnal.

  • 2005.12.szám Argus, Tódor János: De, viszont, ugyanakkor
    Képaláírás

    Nekrológ helyett tisztelgés Eörsi István előtt.

    Fotó a szerzőről és Eörsiről.

  • 2005.12.szám Criticai Lapok, Kállay Géza: A magyar Vihar

    Az I. Nemzetközi Shakespeare Fesztivál keretében 2005. július 7-én konferenciát is tartottak Shakespeare műveinek fordításairól A magyar Shakespeare címmel. Kállay Géza írása a témáról, a fordítás nehézségeiről. Sokat ír Eörsiről, illetve idéz tőle.

    • Eörsi Shakespeare-fordítása köteteinek adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.

    Előzmény:

    • Színház, 2000.09.szám Kállay Géza: „Szelídebbnek szeretnél?”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darabok címét, vagy SHAKESPEARE nevét.

  • 2005.12.szám Holmi, Géher István: A magyar „Hamlet”: Arany János furcsa álcája

    Shakespeare Hamlet-je magyar fordításai, az újabb Hamlet-fordítások. Eörsi sorai.

    • Eörsi István fordításai: Shakespeare-drámák. Hamlet című kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.

  • 2005.12.szám Holmi, Radnóti Sándor: „Ebben az autisztikus regényben”
    Karátson Gábor: Ötvenhatos regény

    Könyvkritika.

    „Az író forradalmár vádlott-társai fiktív néven szerepelnek, környezetvédő társai saját nevükön. Közeli emberei kitalált neveken, más közeliek megint csak saját nevükön. Közszereplők hol így, hol úgy: Kis János saját, Eörsi István költött néven.”

  • 2005.12.szám Színház, Koltai Tamás: A forradalom emléke
    GEORG BÜCHNER: DANTON HALÁLA

    Színikritika a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott Georg Büchner: Danton Halála című előadásról. Dalszövegek: Eörsi István – dramaturg: Ari-Nagy Barbara és Eörsi István – rendező: Réthly Attila. Fotó: jelenetek a darabból

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 2005.12.szám Színház, Koltai Tamás: Szenvedélyes gondolkodó
    EÖRSI ISTVÁN (1931–2005)

    Nekrológ. Fotó: Eörsi István portréja

    „Ha valamiért szerettem Eörsit — kissé szégyenkezve írom le ezt a tízezerszer degradált szót —, akkor a pillanatnyi fölháborodásaiért, amit könyörtelen logikával, racionális indulattal azon melegében kristálytiszta írásokba objektivált. Akkor is, ha tudta, hogy nem fognak megjelenni. Lett légyen szó versről, publicisztikáról vagy drámáról. […] Eörsi, a tüzetes megkérdőjelező és végiggondoló nem állt jól a züllött kornak (hogy a bíróság által nevetségesen elvitatott jelzőjét használjam).”

    Kapcsolódó tartalom:

    • Koltai Tamás: Magyar drámák színháza – A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.