EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2016.04.15. parameter.sk, Széky János: Kire legyünk dühösek?

    Részlet. A híres embereket ért vádak, büntetések és a következmények Kiss László úszóedző kapcsán.


    "...akik 56 után ültek, és nyilvánossághoz jutottak, azok már a diktatúra első lazulásának idején, amikor visszatérhettek hivatásukba, nyíltan beszéltek róla. Az írók – Eörsi Istvántól Fekete Sándorig, Déry Tibortól Varga Domokosig – megírták magukról, és nem úgy, hogy ők valamit most jóvátesznek a hivatásbeli működésükkel. Aztán 1989 tájékán a teljes közvélemény értesülhetett róla, kit, milyen váddal, hány évre ítéltek el, és mikor szabadult."

    .


  • 2016.04.27. hirado.hu, MTI: Bemutatták A másik Magyarország hangja – Dokumentumok az Írószövetség 1986-os közgyűléséről című kötetet

    A Magyar Írószövetség szerepe a közéletben. Az 1986-os írószövetségi közgyűlésről.

    „A több mint 400 oldalas kiadvány tartalmazza az MSZMP illetékes szerveinek az 1986-os írószövetségi közgyűlés előkészítésével összefüggő egyes dokumentumait, jelentéseit, a kétnapos közgyűlés teljes jegyzőkönyvét több mint 250 oldalon, majd a retorziókkal, kilépésekkel kapcsolatos iratokat, végül válogatást ad az írószövetség új elnöksége első néhány ülésének jegyzőkönyveiből, illetve a közgyűléssel kapcsolatos sajtópolémiákból. A közgyűlésen az írók közül felszólalt többek között Csurka István, Csoóri Sándor, Eörsi István, Fekete Gyula, Kiss Gy. Csaba, Sánta Ferenc, a hatalom oldaláról pedig Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Köpeczi Béla művelődési miniszter.”

    A kötet adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2016.05–06. szám Criticai Lapok, Balogh Géza: BRECHT ÉS A BÁBOK
    Bertolt Brecht: A kaukázusi krétakör

    Kritika a Budapesti Bábszínház előadásáról.

    „A kaukázusi krétakör számos jó magyar fordításban hozzáférhető. Ezek közül Eörsi Istvánét választották az előadás létrehozói. A gazdag választékból valószínűleg ez a legszikárabb, a legkevésbé »költői«. Olyan puritán és olyan hiteles, mint a Budapest Bábszínház vállalkozása.”

  • 2016.05.11. irodalmijelen.hu, Varga Melinda: ÖTVENHATTÓL JAPÁNIG

    László Noémi beszélgetése Vágvölgyi B. Andrással az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezte az Álljunk meg egy szóra-estek legutóbbi rendezvényén. A Kolorádó Kid című könyvéről és filmjéről – ennek kapcsán Eörsi Istvánról –, ’56-ról, utazásairól, disszidálásairól, a könyv szerepéről. A Tokyo Underground című könyvéről. Fotók

  • 2016.05.12. (19.szám) 168 óra, Jolsvai András: Mondanom sem kell

    A szerző kifogásai a Műcsarnok kiállításaival szemben. Számára lelki higiénia, hogy nem teszi be a lábát az intézménybe.

    „…a Fekete-féle magántársaság ilyetén helyzetbe hozása, intézményekkel, pénzzel és hatalmi pozíciókkal való mérhetetlen kistafírozása botrány…”

    Eörsi István írt arról, milyen kellemetlenül érezte magát, amikor kijött a börtönből, és szembesülnie kellett azzal a ténnyel, hogy barátai, ismerősei már mind megkötötték a maguk paktumát a Kádár-korszakkal, beálltak a sorba, és csak kínos volt nekik egy ilyen figura, aki az elárult forradalomra emlékeztette őket.”

  • 2016.05.21. (118.szám) Észak-Magyarország, ÉM-BA: Ellenőrzött hatalom?
    Annyira azért nem...
    Félmúlt
    Radikális, de szakszerű

    1991. ÁPRILIS 24. „Még mindig aktuális Eörsi István Sírkő és kakaó című műve – a komédia először 1968-ban került színpadra. Azóta a hatalom ellenőrizhetőbb, de még mindig elmosódik a határ az élés és a visszaélés között – idézi a szerzőt a lap abból az alkalomból, hogy a szerencsi közönség is megismerheti az előadást az egri Gárdonyi Géza Színház művészeinek jóvoltából.”

  • 2016.05.szám Ellenfény, Bíró Kristóf: Az idő elkoptathatja a bűnt?

    Színikritika Eörsi azonos című könyvéből készült előadásról, az Emlékezés a régi szép időkre címűről, melyet Polgár Csaba állított színpadra Znamenák István főszereplésével az Örkény István Színház stúdiójában. Eörsi börtönéveiről. A kötetben ugyan nem szerepel, de az előadáson elhangzik Eörsi Sztálin halálára írott verse is.

    Előzmény:

    • Új Hang különkiadás, 1953.03.szám (március) E.I.: Sztálin
    • Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre – A kötet adatait megtekinthetik a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2016.06.02. (22. szám) Heti Válasz, Végh Alpár Sándor: Brecht fénye lidércfény
    Zsilip

    Naplójegyzetek. Fotó: Brecht

    Az újságon nyomdahiba miatt téves a dátum.

    „Arról írtam egyszer, hogy szerintem Brecht elsősorban irodalmi nagyvállalkozó volt, aki soha nem fizette ki alvállalkozóit. Pedig nélkülük aligha került volna a neve utcatáblákra, az arcát sem rajzolták volna bélyegre, bélyegekre. Hazai rajongói elolvasták, és püff, a fejemre vágtak. Nem véletlenül. A nevére fölesküdött kritikusok csapatot alakítottak, mely a Molnár Gál Péter, Koltai Tamás, Eörsi István, Walkó György, Almási Miklós összeállításban dicsérte, védelmezte, és már-már Shakespeare magasába emelte Brechtet [Munkanaplójának magyar kiadását viszont megcsonkították].”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1998.02.szám Eörsi István: Magánbeszéd Brechtről
    • Magyar Hírlap, 1998.02.14. Végh Alpár Sándor: Nagy a riadalom, Brecht úr
    • Magyar Hírlap, 1998.02.17. Koltai Tamás: Brecht – és akik renyhék gondolkodni; + Végh Alpár válasza
    • Fejér Megyei Hírlap, 1998.02.19. g. g.: Brecht, a „szalonképtelen”
    • Magyar Hírlap, 1998.02.28. Mihályi Gábor: A cáfolatok cáfolata
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat a Színház, 1998.02.szám Eörsi István: Magánbeszéd Brechtről című cikk felsorolásánál.

  • 2016.06.09. (23.szám) 168 óra, Szegő János: Saját élet
    Könyvhét 2016

    Esterházy Péter Hasnyálmirigynapló című új könyvéről.

    „Ám igazi társa és figurája a hasnyálmirigyrák, akit el is nevez Hasnyálkának és Mucinak is. Ketten elválaszthatatlanok. Egyek. Azzal, hogy Esterházy a tumorból egy női karaktert teremt a rá jellemző ironikus eleganciával, illeszkedik egy olyan tradícióhoz, melynek elődje Hajnóczy Péter és Eörsi István volt. Incselkedik és kokettál vele. Udvarol neki.”

  • 2016.06.10. 168ora.hu, Horn Gabriella: Mácsai Pál a városligeti beruházásról: ígéretes épületek és morális dilemma

    Részlet. Beszélgetés Mácsai Pállal, az Örkény István Színház alapító igazgatójával. A következő évad tervei között említi:

    „Az ötvenhatos forradalom hatvanadik évfordulója kapcsán bemutatjuk Eörsi István börtönfeljegyzéseit, az Emlékezés a régi szép napokra –t. Érdekes egybeesés, hogy a szöveget a hetvenes években Pogány Judit lopta be a bőröndjében Magyarországra, mikor Franciaországból hazautazott.”

  • 2016.06.16. (24.szám) Heti Válasz, Sümegi Noémi: Leukémia kisasszony és a dögös csaj, Hasnyálka
    Esterházy Péter és a rákregények

    „Esterházy Péter Hasnyálmirigynaplójának számos irodalmi előzménye van, ám a betegség »kiírása« a nyugatos írók óta sokat változott. Irodalmi értékű-e a testi szenvedés rögzítése, amit a nagy elődök még titkolni akartak?”

    Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül, Babits és Kosztolányi, Nádas Péter Saját halál, Hajnóczy Péter, Eörsi István, Birtalan Balázs, Szentesi Éva, Dobozi Eszter és Andrassew Iván művei hasonló témában.

    Fotók: Esterházy Péter és Dés LászlóBabits Mihály a betegágyon – Karinthy és Kosztolányi

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2005.08.12. (32.szám) E.I.: Betegségemről

    Kapcsolódó cikkek:

    • Somogyi Hírlap (Vasárnapi), 2005.09.11. (37.szám) Titkolózó magyar nagybetegek
    • (Veszprémi) Napló, 2005.09.11. Titkolózó magyar nagybetegek
    • Criticai Lapok, 2006.01.szám Budai Katalin: In memoriam Eörsi István
    • Színház, 2008.05.szám Kutszegi Csaba: Mindent tudott a színpadon
    • Heti Világgazdaság, 2010.10.30. (43.szám) Murányi Gábor: Gyászmunka
    • Holmi, 2014.10.szám Kis János: Egy torzó befejezése. Eörsi Istvánról
    • Magyar Hírlap, 2015.09.26. Dippold Pál: Tahók – Nincs a rendszerünkben
    • valasz.hu, 2015.10.08. Szőnyi Szilárd: Hogyan beszéljünk tisztességesen Esterházy Péter rákjáról?
    • Élet és Irodalom, 2015.10.16. (42.szám) Kis János: Eörsi hiánya
    • Élet és Irodalom, 2021.06.11. (23.szám) Végel László: Eörsi-nosztalgia

  • 2016.08.01. (8.szám) Havi Magyar Fórum, Hajdú Demeter Dénes: Eltitkolt káderlapok
    JÖHET IDŐ, HOGY EMLÉKEZNI BÁTRABB DOLOG LESZ, MINT TERVEZNI

    Történelmi áttekintés. Krausz Náthán (írói nevén: Göndör Ferenc) Vallomások könyve című kötetéről, a történelemhamisításokról, Kun Béláról, a mai baloldali és liberális pártokról. Eörsi István említése.

    „A hazai marxista szellemiségű, internacionalista – kozmopolita, de mindenképpen idegen érdekeket érvényesítő pártok – időnként különválva, máskor közös szervezeti keretben működve – nem múlt nélkül fejtik ki káros, nemzeti hagyományokat pusztító hatásukat.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Havi Magyar Fórum, 2001.05.01. (5.szám) Hajdú Demeter Dénes: Eltitkolt káderlapok

  • 2016.08.11. (32.szám) 168 óra, Karácsony Ágnes: Színházsűrűség
    A jelenről szólni a jelennek

    Beszélgetés Vörös Róbert dramaturg, író, rendezővel, aki ősztől a Vígszínház irodalmi vezetője lesz.

    „Színpadra írtuk Eörsi István Történetek egy hideg faházban című novelláját, amely Angyal Istvánról szól, az ’56-os forradalom zsidó mártírjáról, a Tűzoltó utcai ellenállók parancsnokáról. Az érettségi bankettemen volt a bemutatónk, 1981-ben. Meghívtuk rá Halász Pétert, Monori Lilit, Székely B. Miklóst, Angelus Ivánt és Eörsi Pistát is, aki akkor tért haza New Yorkból. Bekéredzkedtünk a Kilián laktanya színpadára. Ott játszottuk az előadást, ahol huszonöt évvel korábban a nemzetőrség alakult. Eörsi Pista zokogott.”

  • 2016.08.25. (34.szám) Heti Válasz, Zsuppán András: „Képesek vagyunk az önkorrekcióra is”
    Reflektor
    Rendhagyó Szőcs Géza-interjú

    Részlet az interjúból.

    „Szívszorító a köztévé leépülése, a kormány médiapolitikája kudarc – mondja Szőcs Géza. A miniszterelnök főtanácsadója szerint az európaiak fenyegetett bennszülöttek lettek a saját földrészükön, és az igazi menekültekre nem jellemző az erőszakosság.”

    „ha nincs a váratlanul gyorsan megtörtént rendszerváltás, ha Brezsnyev, Csernyenko, Andropov, Kádár és Grósz elvtársak még néhány évvel vagy évtize4ddel tovább maradnak életben és hatalomban, ha ma is előttünk álló feladat volna a rendszerváltás, akkor együtt szervezkedne Demszky és Csurka, Krassó és Csengey Dénes, Orbán Viktor meg Tamás Gáspár Miklós. Ugyanazokban a lapokban publikálna Csoóri és Kenedi János, összejárna Konrád és Kodolányi, Esterházy és Alexa Karcsi, Nagy Gáspár és Eörsi István meg Mészöly Miklós. Ha közben nem temettük volna el legtöbbjüket.”

  • 2016.08.30. hirado.hu, MTI: Hat bemutatót tervez az évadban az Örkény István Színház

    Az Örkény színház tervei az új évadban. Vattamány Zsolt, a VII. kerület polgármestere és Mácsai Pál, az Örkény Színház igazgatója bejelentései.

    „A stúdióban Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című művét Znamenák István szereplésével Polgár Csaba állítja színpadra október 23-i bemutatóval. A monodrámát az 1956-os szabadságharc 60. évfordulójára, a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál támogatásával mutatják be.”

  • 2016.08.szám (augusztus) Kapu, Kéri Edit: A német nép 100 év alatti megszüntetési terve

    Egy dokumentum szerint 1945-ben az USA és SZU megállapodtak „hogy 100 év alatt állandó idegen bevándorlással feltöltik, és megszüntetik Németországban »a tiszta német fajtát«, a német népet. […] Csakis »titkos paktum« lehetett, a két állam zsidósága között! […] Nem antiszemita indíttatásból írom ezt a cikket, hanem tényeket elemzek, és elrettent ez az európai bevándorlási cirkusz – amelyet már egyértelműen Soros György vezényel – ázsiai embercsempészek, migrációs agitátorok és európai szabadkőműves páholyok által! […] Nálunk minden délben más város, vagy falu harangja szólal meg a rádióban, s előtte kb. 1 percben elmondják a templom és harang korát, történetét. Eörsi István zsidó író panaszkodott a rádióban: »Miért vagyok én köteles ezt minden délben végighallgatni?«”

  • 2016.09.05. mult-kor.hu, 1956, ahogyan még soha korábban nem tárgyalták

    Konferencia 2016. szeptember 8-10-én az egri Eszterházy Károly Egyetemen. Rainer M. János, a rendezvény egyik főszervezője az eseményről tartott sajtótájékoztatón elmondta, olyan konferenciát szerettek volna tető alá hozni, amelyre korábban még nem volt példa 1956 kapcsán.


    "Harminc évvel ezelőtt Eörsi István lakásán gyűlt össze több mint 70 egykori résztvevő, akik együtt beszélgettek 1956-ról. Ott volt a forradalom idején miniszterelnökként tevékenykedő, később ellenzéki gondolatai miatt az MSZMP-ből is kizárt Hegedüs András, valamint Rácz Sándor, a Nagy-budapesti Központi Munkástanács elnöke is."

  • 2016.09.06. 24.hu, Bodnár Judit Lola: Hagyni kéne ezt az egész munkadolgot, és színházat nézni egész évadban

    Válogatás a 2016/17-es színházi évad előadásaiból. Radnóti Színház, Vígszínház, Katona József Színház, Örkény István Színház ("...Polgár Csaba rendezésében pedig egy, az ’56-os emlékévhez választott Eörsi István-művet is bemutatnak, az Emlékezés a régi szép időkre Znamenák István szereplésével érkezik, még idén..."), Átrium és a vidéki színházak.

  • 2016.09.27. onkormanyzat.mti.hu, Göncz Árpád Városközpont

    A XIII. Kerületi Önkormányzat 2016. szeptember 27-én a Göncz Árpádról elnevezett városrész névadó ünnepségét rendezte meg. Beszámoló és Göncz Árpád rövid életrajza.

    Az ünnepségen Eörsi István Még feljebb! Göncz Árpádnak című versét Hegedűs D. Géza a kerület díszpolgára szavalta el.  

  • 2016.10.06. (40.szám) Heti Válasz, Osztovits Ágnes: Az írószövetség rendszert vált
    Pártállami kultúrpolitika 1986-ban

    „Harminc évvel ezelőtt és harminc évvel az 1956-os forradalom leverése után viharos közgyűlést tartott az írószövetség. A jegyzőkönyvet és a hozzá kapcsolódó dokumentumokat az évfordulóra tette közzé a lakiteleki Antológia Kiadó.”


    A másik Magyarország hangja – Dokumentumok az írószövetség 1986-os közgyűléséről című kötetről, az 1986-os írószövetségi közgyűlésen történtekről. Fotók: Hernádi Gyula beszél az írószövetség ’86-os közgyűlésén, a színpad előtt Eörsi IstvánCsoóri Sándor és Aczél György 1986-ban – Konrád György 1989-ben

    • A kötet adatait és az Eörsi Istvánról szóló részleteket elolvashatja a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2016.10.18. socfest.hu, ’56-os börtönmonológ az Örkényben

    Eörsi István író 1956 decemberétől 1960 augusztusáig börtönbüntetését töltötte a forradalomban betöltött szerepéért. Fogva tartásának éveiről az Emlékezés a régi szép időkre című könyvében számolt be, amelyet a forradalmi emlékév alkalmából most az Örkény István Színház színpadán visznek színre. Rendező: Polgár Csaba. Bemutató: 2016. október 21. 

    "Legalább egy évtizedig próbáltam magam rábírni arra, hogy írjam meg ezt a könyvet. Egyszer csak megéreztem – 1986 őszén –, hogy ha tovább halogatom a munkát, az anyag kisiklik a kezemből. A halottak, akik közé féltem lelátogatni, bejelentették, hogy fogytán a türelmük. Most már – legalábbis ez idő szerint úgy tetszik – nem kellene bátorság a megírásához. Ennek irodalmi szempontból is csak örülni lehet. A bátorság nem esztétikai kategória, és sajnálatra méltóak azok a történelmi korszakok, amelyekben a politikai kockázatvállalás művészi erénynek minősül." (Eörsi István, 1989)

    • A kötetek (szamizdat és legális kiadás) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikk:

    • Heti Válasz, 2016.10.27. (43 szám) V. Nagy Viktória: Kádár János lelkiismerete – S. N.: BÖRTÖNMONOLÓG (keretes cikk)

  • 2016.10.20. (42.szám) Heti Válasz, Somogyi Marcell: Kis októberi forradalmak
    Emlékezés 1956 évfordulóira
    reflektor

    „1956 és a szovjet csapatok »ideiglenes hazánkban állomásozása« – ez volt a Kádár-rendszer két szupertabuja, és a tilalom a forradalom utáni 25 évben jórészt el is lehetetlenítette a méltó emlékezést. Mi változott a rendszerváltással? Milyenek voltak az elmúlt hatvan év október huszonharmadikái?”

    Eörsi István említése.

    Fotók: 1989. október 23-án az 56-os járat harminchárom év után újra befut a Kossutht térre – 2006. október 23: A rohamrendőrök és a tüntetők – Krassó György

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kritika, 1991.09.szám Vásárhelyi Miklós: MONORI SZELLEM – Nincs a rendszerünkben
    • Beszélő (Hetilap – 43.szám), 1992.10.24. Litván György: Kilencvenkettőben nyolcvanhatról
    • Magyar Nemzet, 2002.10.19. Modor Ádám: Holtak a nappaliban
    • Magyar Nemzet, 2006.11.09. Laczik Erika – Szarka Ágota: Az emlékezők kihagyó emlékezete
    • Magyar Nemzet, 2006.11.17. Eörsi László – Laczik Erika – Szarka Ágota: Az ügynök nyomában
    • Rendszerváltó archívum, 2017.03.szám (szeptember) Szeredi Pál: Sztereotípiák boncasztalon

  • 2016.10.22. Heti Világgazdaság (online kiadás), Balla István: „Hűséget esküdött a halottaknak”

    Beszélgetés Polgár Csabával, aki Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című kötete (először szamizdatban jelent meg) alapján az Örkény Színházban monodrámát rendez. Részlet Eörsi István börtönnaplójából. Fotók.

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2016.10.27. (43 szám) Heti Válasz, V. Nagy Viktória: Kádár János lelkiismerete
    Ötvenhatos személyiségek az Operában
    S. N.: BÖRTÖNMONOLÓG (keretes cikk)

    „Mélyre ásott titkokról beszélt utoljára nyilvánosan az idős és beteg Kádár János 1989 tavaszán. Sötét múltjának visszatérő démonai most egy dokumentumdráma keretében elevenednek meg az operaház nézőtere alatt.”

    A Kádár utolsó beszéde című dokumentumdrámáról és a többi, hasonló témát feldolgozó alkotásokról. Fotók

    A Börtönmonológ című keretes cikkben Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre – börtönmonológ című monodrámájáról számol be a szerző.

    • A darabról bővebben is olvashat a honlapon az Eörsi István / Színház, film résznél.
    • Az Emlékezés a régi szép időkre című kötetek (szamizdat és legális kiadás) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikk:

    • socfest.hu, 2016.10.18. ’56-os börtönmonológ az Örkényben

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.