EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2005.10.28. kuruc.info, Egy kulcsfideszes kétkulacsossága

    Publicisztika Schmidt Mária életéről és munkásságáról. Az Index vitafórumáról – amely a szerző szerint kedvez a balliberális oldalnak. Tulajdonosáról, Nobilis Kristófról, elnökéről, Dr. Ungár Andrásról, aki Schmidt Mária férje. Jó kapcsolatokat ápolnak Tamás Ervinnel, Suchman Tamással, Seres Lászlóval, Csermely Péterrel. Baló Györgyről, Bayer Zsoltról, Betlen Jánosról – akiket Schmidt baráti köréhez sorol. További jó kapcsolatai Erdős Ákossal, Kolosi Tamással, Kolosi Péterrel (akinek legjobb barátja Dobrev Klára). Gerő Andrással való kapcsolata. Schmidt publikációinak és egyetemi tevékenységének listája, önéletrajza.

    „Schmidt Orbán Viktor egyik bizalmi embere, de ugyanakkor széles balliberális kapcsolatrendszerrel is rendelkezik…”

    „Az Élet és Irodalom nevű szennylapban Eörsi István azt írja, hogy a két barát intézetei között állami támogatásra született egyezség: »Csakhogy – mint említettem – két sikeres bizniszértelmiségi összefogásának vagyunk tanúi. Ezért nem kerülhető ki a kérdés: nincs-e összefogásukban is valami biznisz? Ezt a lehetőséget nem hessenthetjük el. Schmidt Mária tudományos felügyelete alá a XX. század került, Gerő András pedig a megelőző századokat birtokolja majd. Intézeteik kutatási területe egymás előzménye és folytatása, nincsenek egymással konkurencia-viszonyban. De szükségük lehet egymásra. Ugyanis a két főmecénás közül – akinek szívéhez és pénzforrásaihoz rejtekútjuk van – egy adott kormányzati ciklusban csak az egyik lehet hatalmon. A vesztes pártfogoltja ezért mindig veszélyben érezheti tudományos kutatását és bizniszét. Hosszabb távon tehát érdemes lehet barátkozni, hogy a mindenkori vesztes számíthasson nyerő helyzetben lévő kollégája segítségére.«”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 2003.07.11. (28.szám) Eörsi István: Furcsa pár (és az itt felsorolt cikkek)
    • Élet és Irodalom, 2003.06.20. (25.szám) Egy túlélő: A negyven másodperc

  • 2005.10.28. Népszava, Bozóki András: A hatalomnak kell elszámolnia

    Publicisztika az 1956-os magyar forradalomról.

    „A kezdetben lassú »olvadás« egyre mélyülő társadalmi és gazdasági válsághoz vezetett. A történelem iróniája, hogy az önmagát baloldalinak és forradalminak nevező rendszerrel szemben éppen a kritika és a forradalom fegyverével léptek fel az elnyomottak. Ennek a tragikus lelkiismereti válságnak lett jelképes alakja Nagy Imre. Ezt a válságot élték át a hithű, de meghasonlott kommunisták. Ebből a válságból születtek újjá – mint például Eörsi István – a lélekben szabad emberek.”

  • 2005.10.29. Népszabadság, Lengyel László: Kampány és politika
    Eörsi István emlékének

    A politikai, választási kampányokról, a negatív kampányokról. A kommunikációs frontvonal áthelyeződése a bulvársajtóra. Orbán csapata és a karaktergyilkosság, Gyurcsány próbálkozásai. A többi párt. Az erőviszonyok kiegyenlítettsége.

    „Ha egyszer elkészül az 1989-esek, a Kételkedés terén a Kétkedés emlékműve, bizonyosan rákerül a legtürelmetlenebb magyar, Eörsi István neve. Ott áll majd Antall József, Benda Gyula, Benda Kálmán, Csengey Dénes, Donáth Ferenc alatt, Krassó György és Levendel László, Mészöly Miklós, Nagy András, Perjés Géza, Petri György, Solt Ottilia, Szabó Miklós, Szűcs Jenő, Varga Domokos, Vági Gábor, Vásárhelyi Miklós felett. Igen, Eörsi és ők valamennyien olvasták a történelmet. Látták, hogyan futnak hanyatt-homlok győzhetetlen hadak, hogyan omlanak be szétrombolhatatlan erődök. Kétkedtek vezérek és propagandisták szavainak rossz garasában. S tudták, hogy a hajó egyszer a végtelen tenger végére ér. Eörsi és Petri, Mészöly és Vásárhelyi együtt csóválták fejüket a lehető világok legjobbikában, ahol az Isten maga tervezte a lukat a szobák tetején. Az emlékműbe bevésve négy sor, amit ő fordított magyarra: »Te, aki vezető vagy, ne feledd el, / Hogy azért lettél az, mert kétkedtél a vezetőkben! / Engedd hát meg a vezetetteknek, / Hogy kételkedjenek!« Kétkedem.”

  • 2005.10.29. Népszabadság, Révész Sándor: A múlt köde
    2001. október

    Hóman Bálint újratemetésén több miniszter is részt vett [Dávid Ibolya igazságügy-miniszter, Rockenbauer Zoltán kultuszminiszter, valamint Pálinkás József, az oktatási tárca vezetője] a miniszterelnök felkérése, vagy jóváhagyásával, ő maga azonban távol maradt.

    „A tiszteletadás kétségbevonhatatlanul a Németországgal szövetséges Magyarország politikusának, »Hitler és Mussolini faji gondolata« képviselőjének, a német orientáció egyik legeltökéltebb hívének szólt…”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Narancs, 2001.10.25. (43.szám) E.I.: OptiPista – Interpelláció
    • Népszabadság, 2005.10.29. Révész Sándor: A múlt köde. 2001. október
    • Népszava, 2015.06.27. Friss Róbert: Hóman Bálint és az ő szobra

  • 2005.10.30. Magyar Nemzet Képeslap (MN. Vasárnapi kiadása), Bayer Zsolt: Ott kívül a magyarázat

    Gyurcsány Ferencnek címzett írás. Az ENSZ-nyilatkozat és a magyar írók.

    „Tudja, Gyurcsány úr, a legnagyobbat ennek a nemzetnek az írói köpték föl, a levegőbe, amikor aláírták azt a nyilatkozatot, amely elítélte, hogy az ENSZ tárgyalja a »magyar kérdést«. […] Most, hogy Eörsi meghalt, leírták, hogy felállva tisztelgett Tersánszky Józsi Jenő emlékének, mert ő volt az egyetlen, aki nem írta alá azt az ocsmányságot. Én úgy tudom, hogy Ottlik volt az egyetlen.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • litera.hu, 2014.07.18. Jánossy Lajos – Keresztury Tibor – Szekeres Dóra: Egyébként mindig alkotói válság van, nem? 1. rész
    • Élet és Irodalom, 2018.08.24. (34.szám) Radnóti Sándor: Eörsi István
    • További kapcsolódó cikkeket találhat a fenti két cikk felsorolásainál.

  • 2005.10.30.folder.hu, kain: Eörsi István (1931-2005) - "Nem én mentem, a fal jött nekem" (Nekrológ.)

  • 2005.10.31. Népszabadság, Zalán Eszter: Bejrútban Eörsi Istvánról olvasnak

    Beszélgetés a Sorstalanság arab fordítójával, az iraki származású Thaier Saleh-hel, amiért megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést, és aki 1979 óta él Magyarországon. Fordításairól. Miért tartja fontosnak lefordítani Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versét. Fotó: Thaier Saleh.

    „Hamarosan megjelennek Esterházy Péterről és Eörsi Istvánról szóló írásaim is – teszi hozzá. Mert mint kiderül, az An Nahar kulturális rovatának vezető asszonya számon tartja a magyar írókat. Amint megtudta, hogy Eörsi István meghalt, megkérte Thaiert, írjon cikket az íróról.”

  • 2005.10.31.The Guardian, Nicholas Jacobs: Obituary letter: Istvan Eörsi

  • 2005.10.Könyvjelző, Körössi P. József: Mindennek van értelme; E.I.: - monológok

  • 2005.10.szám 2000, Bojtár Endre: A Gombrowicz-év

    Gombrowicz születésének századik évfordulója. Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című könyve.

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2005.10.szám Beszélő (Folyóirat – október), Lapzártakor érkezett a hír, hogy meghalt Eörsi István író. Halála mindannyiunk számára pótolhatatlan veszteség.

    Címlapfotó a fenti szöveggel. 

  • 2005.10.szám Kritika, Gervai András: Ember és Zolnay

    Könyvkritika 2 kötetről. A Sámán, Zolnay Pál fimrendező. Az Ember-léptékben többek között Eörsi István írásait is olvashatjuk.

    • Az Ember-lépték című kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 2005.11-12.szám (november – december) Kapu, Rózsa-Flores Eduardo: Férfikorom legszebb ősze (tele?)

    Részlet. A brazíliai helyzetről. Kusza gondolatok a The Best of Communism című CD hallgatása közben.

    „Mínusz egy Eörsi. Azért a hozzávaló zene. Bemondták a hírekben. Én tudom. Ment is, maradt is. Eörsi, olyan, van még egy. Más nevű hasonszőrű állatka pediglen számtalan. Nem szomorkodom tehát. Csak kíváncsi vagyok, jövő tavasszal a pocsolyából melyik kicsike, szőrös potrohú négylábú fog majd lenácizni. Engem és téged is, nyájas olvasóm! Hungary”

  • 2005.11-12.szám (november–december) Kapu, Horváth Ádám: Rasszizmus nyugaton és a Nyugati Pályaudvarnál
    A FEHER EMBER ALKONYA

    Interjú Danival, akit a Nyugati Pályaudvar aluljáróban egy cigánytársaság megverte. Ő gázpisztollyal próbálta védeni magát, de menekülés lett a vége. Aztán előkerültek a rendőrök is, és előállították az egész társaságot. Danit 24 órás előzetes letartóztatásba helyezték, a támadókat elengedték, és 2 támadó ellen eljárást indítottak. Az eset kapcsán a szerző a bevándorlóktól hallott élményeiről, majd itthon történt – cigányokkal kapcsolatos – esetekről mesél. Rövid beszélgetés Dr. Somogyi Jánossal, a Magyar Helsinki Bizottság volt ügyvédjével, aki szerint a Kőszeg Ferenc vezette bizottságnak nem a tárgyilagosság volt fontos, „próbáltak minden apró-cseprő ügyet diszkriminációs, kirekesztő színben feltüntetni. […] Kőszegék szinte vadásztak az olyan ügyekre, ahol cigány származásúakat ért vélt vagy valós sérelem és igyekeztek ezeket az eseteket nagy dobra verni. […] Kőszeg Ferenc a Helsinki bizottság elnökeként 2001. március 9-én harminchét magyar értelmiségi aláírásával levelet intézett Lionel Jospin akkori francia miniszterelnökhöz. Ebben megköszönték, hogy Franciaország befogadta a – szerintük – Magyarországról származásuk miatt elmenekülni kényszerülő zámolyi cigányokat.” Az aláírók között volt Eörsi István is. 

    Kapcsolódó cikkek:

    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a honlapon, ha a keresőmezőbe beírja a ZÁMOLYI szót, vagy JOSPIN nevét.



  • 2005.11-12.szám Balkon, Segély Koncept fesztivál az underground művészet dokumentumainak megőrzéséért

    Segélyfesztivál az underground művészet dokumentumainak megőrzéséért 2005. október 1-2., 16h, GÖDÖR KLUB, Bp. V., Erzsébet tér. Október 2-án Eörsi István versek Hobo és Márta István előadásában (részletek az 1983-as Szkénében előadott Eörsi est anyagából).

  • 2005.11.01. (51.szám) Premier, Kukorelly Endre: Ősz

    Őszi gondolatok.

    „Bemondta a rádió, hogy meghalt Eörsi. Ilyenkor mit kell csinálni. Mi a szokás? Megnézed a könyveit? Nézzem meg a könyveit? Megnéztem. Ezt se olvastam, ezt se. Egyszer majd ki fogom törölni a telefonomból a számát?”

  • 2005.11.01. (6.szám) Szittyakürt, Ifj. Tompó László: A LIBERÁLIS ISKOLA CSŐDJE

    Magyar Bálint oktatáspolitikájáról, liberális szemléletéről.

    „Magyar Bálint és hívei fájlalják, hogy nálunk még nincs teljesen így, hogy vannak általános- és középiskolák, amelyekben nem kötelező tananyag Kertész Imre és Eörsi István, annál inkább Szabó Dezső vagy Wass Albert. Hogy nem minden gimnázium mellékhelyisége szolgál a serdülő ifjúság »csillapíthatatlan« nemi vágyának kiélésére, hogy közülük nem mindegyik engedélyezi a lágy és nem lágy drogok, a kendermag és egyéb füvek szívását, osztályfőnöki óra címén a tanárnak a drogokat népszerűsítő előadást, vagy akár a tananyagot megkövetelő tanár diákok és szülők közös akaratából való azonnali eltávolítását. […] A jelek szerint a liberális világhódítók a magyar ifjúság erkölcsi-szellemi tönkretételével akarják saját gyermekeiknek megnyerni a jövőt a mi őseink földjén.”

  • 2005.11.01. (8-9.szám) Kincskereső, E.I.: Az ördögfióka és a tündér

    Vers.

  • 2005.11.01. (8–9.szám) Kincskereső, Friss tinta!
    [mai gyerekversek]

    A kötetben Eörsi István versei is szerepelnek.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 2005.11.01. Szombat, Szántó T. Gábor: Eörsi István halálára

    Nekrológ. Fotók

    „A maga kétségbevonhatatlan igazságába vetett hite vezette, s vezette némelykor félre, ha vitatkozott. Imponált, hogy olykor saját elvbarátaiba is belekötött; hogy szuverén módon fogalmazta meg világlátását a maga korlátjaival együtt, s hogy az igazságtalanság legkisebb jelére képes volt tollat ragadni. Irritált bántó stílusa; hogy képtelen volt belátni, ha tévedett; s hogy ez az igazságtalanságokra oly kifinomult érzékkel lecsapó, jellegzetesen közép-európai sorsú író, élete alkonyán sem volt képes kiegyensúlyozottabb gondolkodásra. […] Küzdött a személyes hangért, mint minden író, de önmagával szemben is levetkőzhetetlen iróniája miatt nem találta meg, csak épp e gyakran személytelenítő iróniában. […] Egy ember, aki annyit viaskodott kései műveiben az általa nem-létezőnek tartott Istennel és a zsidósággal, fölényes és olykor felszínes mondatokat is megengedve e tárgyban, s aki oly könnyen ironizált mindazzal, ami másnak szent, önmagának is gyanús kellett volna, hogy legyen, és bizonyára az is volt. […] Jóbi sors várt rá élete alkonyán. Leukémiába belehalt fiát kellett eltemetnie, amikor már maga is küzdött e kórral. Betegségéről az Élet és Irodalomban írt megrendítő vallomást, melyben azonban iróniája számomra már nem volt igazán hihető, inkább a drámaíróként önmagának írt életszerephez való hűség, s valami transzcendens utáni elemi vágyakozás diktálhatta a Leukémia-kisasszonyhoz szóló sorokat.”

    Kapcsolódó vers:

    • Élet és Irodalom, 2005.08.12. (32.szám) E.I.: Betegségemről

  • 2005.11.03. (44.szám) 168 óra, Kitapsolás

    Megzavarták Bozóki András ünnepi beszédét a Műegyetemen. Az 1956-os megemlékezésen az első sorokban ülők közül sokan hangos tapssal, fiatalok egy csoportja pedig füttyel adott hangot nemtetszésének. A 168 óra fórumozóinak vitája a kitapsolások, kifütyülések okairól.


    „Eörsi nevének említése tényleg »felháborító« volt. Aki ismerte, annak fájt Eörsi – Bozóki által említett – bátorsága. Mert belőlük az hiányzott.” 

  • 2005.11.03. (44.szám) Magyar Demokrata, Szalay Károly: Kegyeltek és kegyvesztettek
    SZÓKIMONDÓ

    Publicisztika Eörsi Istvánról halála kapcsán. Megismerkedésükről, Lukács Györgyhöz pártolásáról, Sztálinról írt verséről, 1956-ról, Eörsi börtönbe zárásáról és kiszabadulása utáni éveiről, Aczél tiltásairól, nyugat-berlini ösztöndíjáról, a Duna-szaurusz elleni tüntetésről, betegségéről, az SZDSZ-ből való kilépéséről, Kossuth-díjáról.

    „1989 után liberális heccmeiszter vált belőle. […] Számomra érthetetlenül, egyfolytában hadakozott és gyalázkodott minden ellen, aminek magyar jellege volt. […] Azért haragudtam meg rá legfőképpen, mert antiszemita pofozkodássá fújta föl két részeg író kakaskodását egy költőnői altest körül. […] Ez a kis kelekótya, minden lében két kanál mitugrász élete alkonyán következetes, bölcs és erkölcsös férfiúvá nőtte ki magát.”

    A két részeg író pofozkodása: Papp Endre állítólag leütötte, majd megrugdalta, és lebüdöszsidózta Sipos Gyulát.

    • Eörsi István Sztálin című verse a Munkás, paraszt, értelmiség munkaverseny lázában ég! Agitatív antológiaköltészet Magyarországon 1945-1956 című kötetben is megjelent. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Hang különkiadás, 1953.03.szám (március) E.I.: Sztálin (és az itt felsorolt cikkek)
    • Magyar Narancs, 2000.06.29. E.I.: Séta egy incidens körül
    • Magyar Demokrata, 2000.08.03. (31.szám) Lovas István: Kádár: Le a szemlélőrojttal! „Pár fészkébe piszkító, sanda, tetves, hazaáruló zsidó”
    • Élet és Irodalom, 2000.05.19 (20.szám) E.I.: Cáfolat. Lovas Istvánnak, hódolattal
    • Magyar Nemzet, 2000.06.22. Lovas István: Mi folyik a Rubicon medrében?
    • Magyar Fórum, 2000.07.06. (27.szám) Varga Imre: Európa a büfében
    • friweb.hu, 2001.01.06. Kalász István: Érti?
    • Szombat, 2001.05.01. Karafiáth Orsolya: Séta egy vers körül
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a SZTÁLIN szót, a KOSSUTH-DÍJ kifejezést (2005-től), illetve a kapcsolódó cikkeknél található felsorolásoknál.

  • 2005.11.03. (44.szám) Magyar Demokrata, Szentmihályi Szabó Péter: A Nagy Testvér figyel téged
    VISSZASZÁMLÁLÁS

    Publicisztika. Az MSZP kampányáról, Amerika szerepéről, Auschwitz relativizálásáról.

    „A már-már holokauszttagadó Blair álláspontjáról beszámoló londoni Times szép nekrológban vett búcsút Eörsi Istvántól, a »magyar íróitól és aktivistáról, aki kulcsszerepet játszott a szovjet uralom elleni sikertelen lázadásban 1956-ban«. A névtelen cikk az orwelli újbeszél és a balliberális kettős mérce kiváló teljesítménye, a szerző külön kiemeli Eörsi Duna-parti lakásának nagyszerűségét, nem szólva a kiváló ételekről és italokról. Nekem és sokunknak kissé más a véleményünk Eörsiék 1990 utáni szerepéről, persze mi itt éltünk és (ismét) saját bőrünkön éreztük, mit hozott ez az újabb »felszabadulás« is – nekik. De hát halottakról jót vagy semmit, úgyhogy maradjunk a semminél.”

    Előzmény:

    • Times Online, 2005.10.22. Istvan Eorsi. Hungarian writer and activist who played a key part in the unsuccessful revolt against Soviet rule in 1956

  • 2005.11.03. Magyar Hírlap, Béndek Péter: November 4-e ünnepe felé

    Vajon október 23-a vagy november 4-e örökségének tekinthető-e inkább köztársaságunk?

    „Haynauinkat magunkban hordozzuk, éppen csak uralkodói nyájassággal tekintünk rájuk, és azt ünnepeljük, hogy sikerült ad acta tennünk őket anélkül, hogy emlékeznénk rá, mit is tettek.”

    „Az Apró–Gyurcsány–Dobrev érdekkör mi vagyunk. […] Az Apró- stb. érdekkör mi vagyunk. Azok, akik joggal hivatkoznak minden mozdulatukkal az ’57-től formálódó kompromisszumra, amelytől Eörsi István majd hanyatt esett a börtönből kijövet. Magyarország a rossz kompromisszumok, a határolt forradalmak hazája.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.