EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2004.02.16. Magyar Hírlap, Németh Era – Dobozi Pálma: Többségben a nem?
    A Teleki-szobor ellen az MSZP, az SZDSZ és ezernyi civil

    Vita, vélemények a Teleki-szobor felállításáról. A tiltakozók között van Eörsi István.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 2004.02.16. E.I.: Teleki szobra
    • Magyar Hírlap, 2004.02.16. Nehéz örökség
    • Népszabadság, 2004.02.20. Aczél Endre: Semleges sarokból
    • hirszerzo.hu, 2004.03.03. Political Capital: A Teleki-szobor felállítása körüli vita
    • Magyar Hírlap, 2004.04.02. Szále László: A szobor

  • 2004.02.16. Népszabadság, Seres László: Mit kíván a magyar író?

    Az írókról és az írószövetségről a Döbrentei-üggyel kapcsolatban, az írók nyílt leveléről. Döbrentei zsidózása, az írószövetség felelőssége. A szépirodalmi törvényről.

    Seres Eörsi Magyar Narancsban megjelent mondataival is alátámasztja véleményét.

    „[Eörsi] »Az írószövetségek a szovjet hatalmi övezetben kettős célt szolgáltak. Egyrészt a pártállamnak lekötelezett írók és írófunkcionáriusok segítségével biztosították az irodalom pártirányítását. (...) Az írószövetség másik feladata az volt, hogy fenntartsa az irodalom egységének fikcióját.« […] Tessék remekműveket alkotni, eladni, és valahogy megélni, nem pedig a közpénzemért kuncsorogni, alanyi jogon, nyilván.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Narancs, 1997.04.17. (16.szám) E.I.: Még egyszer az Írószövetségről (és az itt felsorolt cikkek)
    • Népszava, 2004.02.11. Hamvay Péter, Koren Zsolt: Görgey is kilépne az írószövetségből – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 2004.02.17. E.I.: Megkésett a bőgés, oroszlán!
    • Népszabadság, 2004.02.24. Grecsó Krisztián: Kézből etetni – Nincs a rendszerünkben
    • Népszava, 2004.03.17. Kathrin Lauer: Izzó golyók
    • Hetek, 2004.03.05. Kertész Ákos: Akkor hát mit is akarnak a magyar írók?
    • A témához további kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a DÖBRENTEI szót.

  • 2004.02.17. Népszabadság, E.I.: Megkésett a bőgés, oroszlán!

    Eörsi megindokolja, hogy miért lépett ki annak idején a Magyar Írók Szövetségéből. A szovjet érdekszférában az írószövetségek szerepe kettős volt: egyrészt biztosították az irodalom pártirányítását, másrészt fönntartották az irodalom egységének illúzióját. Az írók azt követelik, hogy Döbrenteit hívják vissza az írószövetség választmányából.

    „Aki most ábrándul ki Döbrentei Kornélból, az a spétreakció világbajnoka! Nincs Döbrenteinek az utolsó tizenöt évben egyetlen olyan politikai megnyilatkozása sem, amelyhez képest legutóbbi nyilvános szereplése meglepetés lenne. […] Annak idején Döbrentei a tévé nyilvánossága előtt uszított Kertész Imre Nobel-díja ellen, mert felfogása szerint Kertész Imre nem magyar, tehát művei sem magyarok. Aztán azzal kérkedett, hogy egyetlen sorát sem olvasta. A mélyen tisztelt söpredék, amelyet összetoborzott, ünnepelte őt az uszításért, és külön azért, mert sejtelme sincs arról, hogy mi ellen uszít. Felülmúlhatatlan pillanat volt ez, a tévé képernyőjéről áradt a náciszag.”

    Reagálás

    • Népszava, 2004.03.17. Kathrin Lauer: Izzó golyók

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Narancs, 1997.04.17. (16.szám) E.I.: Még egyszer az Írószövetségről (és az itt felsorolt cikkek)
    • Népszava, 2004.02.11. Hamvay Péter, Koren Zsolt: Görgey is kilépne az írószövetségből – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 2004.02.16. Seres László: Mit kíván a magyar író?
    • Népszabadság, 2004.02.24. Grecsó Krisztián: Kézből etetni – Nincs a rendszerünkben
    • Hetek, 2004.03.05. Kertész Ákos: Akkor hát mit is akarnak a magyar írók?
    • A témához további kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a DÖBRENTEI szót.

  • 2004.02.19. (7.szám) Magyar Demokrata, Szentmihályi Szabó Péter: Politikai forgatókönyvek
    KIZÖKKENT IDŐ

    Publicisztika a Tilos Rádióban elhangzottakról, miszerint „Krisztus egy fattyú”. Bauer Tamás A Tilos és a szabadság című cikke a Népszabadságban Orbán Viktorról és az egyházról. Az Élet és Irodalomban folytatódott vitáról, melyben Eörsi István Krisztus származását firtatta.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2004.01.16. (3.szám) E.I.: Krisztus származásáról
    • Élet és Irodalom, 2004.02.06. (6.szám) Süveges István: Tisztelt ÉS! + Eörsi István válasza

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Nemzet, 2004.01.22. Torkos Matild: A tényfeltáró újságíró magányossága
    • Élet és Irodalom, 2004.02.06. (6.szám) Dobrovits Mihály: A szeplőtlen fogantatásról
    • Élet és Irodalom, 2004.02.06. (6.szám) Bitó László: Szerelemgyerekből a szeretet prófétája
    • Élet és Irodalom, 2004.02.27. (9.szám) Liska Endre: Egyház- és dogmatörténet

  • 2004.02.20. (8.szám) Élet és Irodalom, Konrád György: ÉS-vacsora

    Étlap-kommentár.

    „Főételek: Zöldséges borjúcsülök Aczél Géza módra; Erdélyi tárkonyos bárány Eörsi István

    módra”

  • 2004.02.20. Népszabadság, Aczél Endre: Semleges sarokból

    A Teleki-szobor körül zajló vitáról. Európa nem vállalhat közösséget az antiszemitákkal. Miért problematikus Európára hivatkozni?

    „Eörsi: »Nyugat-Európában örök időkre száműzné magát a politika szférájából, aki szobrot akarna állítani egy antiszemita törvényeket hozó és ezeket büszkén vállaló miniszterelnöknek«. (Mármint gróf Teleki Pálnak.)”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 2004.02.16. E.I.: Teleki szobra

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához további kapcsolódó cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 2004.02.21–22. Magyar Hírlap, E.I.: Veszélyes szerencse
    Dr. Noha hétköznapjai

    Tárcanovella. A festő lottóötöse.

    • Eörsi István: Dr Noha. Történetek című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.


  • 2004.02.24. Magyar Nemzet, Varga Klára: Az elebb szakadott cérna
    Valóban nincs szükség az írószövetségre Magyarországon?

    „Szenteste a Tilos Rádióban a műsorvezető részegen azt mondja, kiirtaná az összes keresztényt. Néhány kényszeredett ejnye-bejnye után erről már a baloldali sajtó nemigen beszél, viszont a reakciók kapcsán oda lyukad ki, hogy finoman szólva nincsen szükség a Magyar Írószövetségre. A Tilos Rádió több, kiadós keresztényezését követően a Rákos menti polgári körök demonstrációt szerveztek a Tilos Rádió előtt. Ez alkalommal hangzott el Döbrentei Kornél utóbb kódolt antiszemitizmussal vádolt beszéde. E beszéd hatására Parti Nagy Lajos nyilvános levélben kilépett az írószövetségből.”

    Írók, költők levélben követelték, hogy az Írószövetség határolódjon el Döbrenteitől. Miért nem követeltek eddig ilyesmit? Példák, amikor a szerző szerint ezt kellett volna tenniük.

    „Seres állati viccesnek találja, hogy a levél aláírói az írószövetség 1956-ban megszerzett és 1986-ban visszanyert hitelére, illetve annak helyreállítására hivatkoznak. […] Seres László a köpönyeget forgatni képtelen Eörsi István segítségével kideríti azt is, hogy a rendszerváltás után írni-olvasni nem tudókat léptettek be rosszul értelmezett hazafiasságból a szakmai szervezetbe. Na most, kérem, ezek az írni-olvasni nem tudó trogloditák a határainkon túl élő magyar költők-írók voltak… Ővelük nem kívánt tovább már egy levegőt szívni a kilépő Eörsi annak idején.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • 168 óra, 2004.01.05. (5.szám) Karácsony Ágnes: Torkig vagyok – Nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 2004.01.23. (4.szám) Parti Nagy Lajos: Kilépés – Nincs a rendszerünkben
    • Népszava, 2004.01.24. Hamvay Péter: Parti Nagy Lajos kilépett az írószövetségből – Nincs a rendszerünkben
    • Népszava, 2004.01.27. Hamvay Péter: Egy tüntetés hullámai – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Nemzet, 2004.01.30. Döbrentei Kornél: Parti Nagy Lajos lépett
    • Népszabadság, 2004.02.16. Seres László: Mit kíván a magyar író? – Nincs a rendszerünkben
    • Heti Válasz, 2004.03.11. (11.szám) Tornai Szabolcs: Nem gondolatrendőrség
    • Népszava, 2006.11.08. Hamvay Péter: Magyar írószövetség: máma már nem halad tovább? – Nincs a rendszerünkben
    • Kritika, 2013.11–12.szám Ménesi Gábor: A versíró kéz nagyon be tud rozsdásodni – Nincs a rendszerünkben
    • A témához további kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a DÖBRENTEI szót.

  • 2004.02.26. (8.szám) 168 óra, Pitrolffy Tamara: Miért engem választott?
    Pogány Judit zavarokról és lázadásról

    Beszélgetés Pogány Judittal, aki azt mondja, amióta 1995-ben eljött a kaposvári Csiky Gergely Színháztól, nincs gazdája, aki figyelne rá. Mostani szerepeiről, a kaposvári évekről, Eörsiről.

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszabadság, 2012.08.04. Szemere Katalin: KÉPMENTŐ

  • 2004.02.27. (9.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Képtelen szubjektivizmus

    Publicisztika. Orbán Viktor a Nap-kelte műsorában védte meg a Demokrata című hetilapot, mely Budapest náci védőit hős hazafiaknak tüntette fel.

    „Orbán Viktor tehát mást állít, mint azok, akik szerint a háború vége egy másodpercre sem hozott felszabadulást, csak megszabadulást, melyet aztán új szolgaság követett. […] A náci vereség következtében egyszer s mindenkorra megsemmisült Hunnia úri trágyadombja, a félfeudális Magyarország, és ezen nem változtathatott sem az erőszakos kollektivizálás, sem az iszonyú törvénysértések láncolata. […] Bencsik András és Orbán Viktor álláspontja azonban nem vitaképes. Európa politikai szalonjaiból kipenderítenék őket, ha ott is így mernének beszélni. […] Megvetett, periférikus figurává válna, ha politikai barátai a nyugati demokráciákban tudomásul vennék, hogy az isten háta mögött, Budapesten miként akarja megnyerni a náci és félnáci szavazókat.”


    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 2004.03.12. (11.szám) Ungváry Rudolf: Egykori ellenségeimnek, mai ellenfeleimnek
    • karancs.nolblog.hu, 2010.10.07. bezdomnij (jehu = Gusztos István): In memoriam E. I. - 6. – Orbán-szövegről, 2004-ben...

  • 2004.02.27. (9.szám) Élet és Irodalom, Liska Endre: Egyház- és dogmatörténet

    Reflexió Dobrovits Mihály: A szeplőtelen fogantatásáról (Élet és Irodalom, 2004.02.06. 6.szám) című cikkére. A szeplőtlen fogantatás dogmája időpontjának pontosítása.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2004.01.16. (3.szám) E.I.: Krisztus származásáról
    • Élet és Irodalom, 2004.02.06. (6.szám) Dobrovits Mihály: A szeplőtelen fogantatásáról
    • Élet és Irodalom, 2004.02.06. (6.szám) Süveges István: Tisztelt ÉS! – Eörsi István válasza


    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Nemzet, 2004.01.22. Torkos Matild: A tényfeltáró újságíró magányossága
    • Élet és Irodalom, 2004.02.06. (6.szám) Bitó László: Szerelemgyerekből a szeretet prófétája
    • Magyar Demokrata, 2004.02.19. (7.szám) Szentmihályi Szabó Péter: Politikai forgatókönyvek

  • 2004.02.27. (9.szám) Élet és Irodalom, Pályi András: „Ráadásul tetszeni akarok”

    Könyvkritika Eörsi István: Zárt térben című kötetéről.

    „…a könyv legjobb oldalai épp azok, ahol a pamfletíró, a szatirikus publicista Eörsi sziporkáit élvezzük, a megidézett figurákra vetett éles, leleplező fényt, a karikaturisztikusan eltúlozott, mégis hamisítatlan emberi portrékat, a kegyetlen, vesébe látó jellemrajzokat.”

    Eörsi ugyan álneveket használ, de a könyvben szereplők könnyen azonosíthatók „a deklarált írói szándékban alighanem valamiféle dupla csavar rejlik: egyfajta felhívás sértődésre. Esetleg ez is, az is.”

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi kötetének címét.

  • 2004.02.27. (9.szám) Élet és Irodalom, Petőcz György: Hideg polgárháború?

    Publicisztika a XX. és XXI. Század Intézetek január közepén megrendezett kerekasztal-beszélgetéséről. Résztvevői: Galló Béla, Majtényi László, Somogyi Zoltán, Fricz Tamás, Lánczi András és Schmidt Mária, a beszélgetést vezette: Heltai Péter.

    „A cím általánosan osztott aggodalmakat tükröz: hova vezetnek a közéletben tapasztalható durvaságok, az acsarkodó szembenállás, az értelmiség és a média szinte teljes kettészakadása, a politikai cél által vezetett gátlástalan hazudozások és kölcsönös vádaskodások, a szaporodó utcai megmozdulások, a bíróságok támadása, a politikusok és bírák megfenyegetése, a mesterségesen felpumpált politikai hisztériák?” Újhelyi István, Pilhál György, Barangó, Gusztos Péter és Eörsi szövegeinek összehasonlítása. 

  • 2004.02.28–29. Magyar Hírlap, E.I.: A kioszkban
    Dr. Noha hétköznapjai

    Tárcanovella. Dr. Noha egy újságáruslánytól kért egy Süddeutsche Zeitungot és egy Népszabadságot. Fizetett, de 200 forinttal többet kapott vissza. A lány barátja ezért lehordta Dr. Nohát, azt mondta neki, hogy megjátsza magát. 

    • Eörsi István: Dr Noha. Történetek című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.


  • 2004.02.28. Magyar Nemzet, Candide

    Színikritika. A Candide Kaposváron. Dalszövegírók: Bródy János és Eörsi István. Fotó: Balla Eszter (Kunigunda) és Gula Péter (Candide) kettőse

    „…a magyar dalszövegírók – Bródy János és Eörsi István – a legjobb formájukat hozzák: úgy gyártanak énekelhető librettót, hogy közben azért nem kerekednek a zeneszerző fölé.”

  • 2004.02.28. Népszabadság, Kőrössi P. József: A noran női név

    A noran könyvkiadóról, melyet Kőrössi 1996-ban Köteles Gyöngyivel alapított. Novellasorozatukról, a Várad, villanyváros sorozatunkban megjelent Péter I. Zoltán Mesélő képeslapok – Nagyvárad 1885–1915 című kötetről, a könyvkiadás nehézségeiről, a Költők könyvéről, további terveikről. Fotó

    „Büszke vagyok arra, hogy több mint tíz éve, ha kiadót váltottam is, Konrád György és Eörsi István kiadója maradhattam.”

    • A kötet adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket (Eörsi István önéletrajza, a Monológ című verse és Tandori Dezső gondolatai Eörsiről) megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikk:

    • Terasz.hu, 2003.12.22. noran – Költők Könyve 2003, Karácsony

  • 2004.02.29. (9.szám) Somogyi Hírlap (Vasárnap Reggel), Szabó Zoltán Attila: Mit ér ma egy magyar klub?
    Háború az Írószövetségben

    Jegyzet a civil kezdeményezések vegetálásáról, a civil kurázsiról. Pozsgay Imre értékelése a témáról. Woody Allen híres mondata a klubhoz tartozásról. Tibori Mária életmódkutató és Szilágyi Mária pszichológus gondolatai.

    „A jelek szerint ebben a kérdésben Pozsgayval egyetért az ősellenzéki Eörsi István is. Az író mostanság azon füstölög, milyen esetlenül működik a Magyar Írószövetség. »Hazafiasnak feltüntetett pártpolitikai célzattal annyira felduzzasztották a létszámát, hogy még ironikusan sem ékesíthető a szakmai jelzővel, hiszen a tagság jelentékeny része nemcsak írni nem tud, hanem gyanúm szerint olvasni sem. A szervezet egyetlen értelme, hogy aktív tagjai klikkekbe tömörülve marakodjanak a kevéske konc körül.« Világos beszéd.”

    Háború az írószövetségben – keretes írás.

    „A bili akkor borult ki, amikor a Magyar Írószövetség választmányi tagja, Döbrentei Kornél a Tilos Rádió elleni tüntetésen alig titkoltan antiszemita beszéddel hívta fel magára a figyelmet, ám az általa összehordottakra érdemben nem reagált az írók elit klubja. […] Ezután Eörsi István kérte számon a cinkosságot a szövetségen, majd Parti Nagy Lajos és Nádas Péter is jelezte nemtetszését. Szavaiknak súlyt adva kiléptek a szervezetből.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Nemzet, 2004.01.30. Döbrentei Kornél: Parti Nagy Lajos lépett (és az itt felsorolt cikkek)
    • A témához további kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a DÖBRENTEI szót.

  • 2004.02.szám Lyukasóra, Szalay Károly: Az ezredes
    (A Magvető regénye, 8. rész)

    Emlékek a Magvető Könyvkiadóról, Kardos György káderpolitikájáról, magánéletéről, a szerkesztőség dolgozóiról, szerzőiről. A Kardos által írt búcsúbeszédről felesége, Klári temetésén, amit Szalay mondott el. Fia barátairól, öngyilkosságáról, haláláról. Beszélgetéseik a depresszióról. A RARE (Rakéta Regényújság) sorozatairól. Dalos Györggyel szembeni ellenszenvének okáról. Göncz Árpádról és a többi politikai üldözöttről. Lukács Györgyről és tanítványairól.

    „2003 végén, 2004 legelején visszagondolva Kardos rokon- és ellenszenveire, nehezen igazodom el köztük, mint valami labirintusban. Azokat, akik 1990 után az SZDSZ holdudvarába kerültek, vagy kifejezetten SZDSZ-esek lettek, furamód Kardos nem kedvelte. Gondolok itt Eörsi Pistára, Konrád Györgyre, Dalos Györgyre, Radnóti Sándorra, Haraszti Miklósra, Balassa Péterre. […] Gondolom, nem Kardosnak, hanem a kádárista pártvezetésnek lehetett az ötlete, hogy szóhoz juttassa, visszacsalogassa őket pártkeretek közé, hiszen Harasztiék, Dalosék, Eörsiék sohasem fordultak szembe magával a marxizmussal vagy valamiféle eszményített kommunizmussal. Eörsinek például azt a drámagyűjteményét, amelyben Marx is szerepel, legalább háromszor megszerkesztette velem Kardos, de Eörsi minden esetben nyilatkozott egyet, amire leszóltak föntről, hogy: állj!”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Reform, 1989.11.10. (44.szám) Kardos Györgyné: Hej, más ez a szerelem, Eörsi pajtás
    • Lyukasóra, 2004.03.szám Szalay Károly: Az ezredes (és az itt felsorolt cikkek)
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja: KARDOS GYÖRGY.

  • 2004.03.01. (2.szám) Szittyakürt, Ősbemutató

    A „Bjudapesti Nagycirkusz” humorosnak szánt, antiszemita színházi plakátja „Stephan Schleiffer (művésznevén Eörsi István) Hollókoszt című szappanoperájáról”.

  • 2004.03.01. litera.hu, Rudas Jutka: Kortárs magyar irodalom – szlovénul olvasva
    KÜLSZÍNI SZEMLE

    Irodalmunk jelenléte Szlovéniában. Eörsi István említése.

  • 2004.03.02. Népszabadság, E.I.: Az ember méltósága

    Rátkai Balázs (Keresztény Értelmiségiek Szövetsége) szerint Gyurcsány megsértette a keresztényeket alábbi mondatával: „Lehet, hogy valaki azt gondolja, ez Mária országa, de ahogy látom, Mária a kezét mindenképpen levette róla, és csak mi vagyunk itt, mi tudjuk formálni.” Idézetek József Attilától és Ady Endrétől, amelyekért ma megrónák őket is.

    „A vallásos ember méltóságát mások úgy sérthetik meg, ha gátolják hitének gyakorlásában. A vallástalan ember méltóságát pedig önmagán kívül csak azok sérthetik meg, akik meghiúsítják, hogy szabadon kifejthesse meggyőződését, akik nézeteiért üldözik vagy hátrányos helyzetbe kényszerítik. […] Már hetvenharmadik éve figyelem: olyan ország ez, ahol soha nem lehet nyugodt, aki szabadon beszél, mert vagy diktatúra van, vagy irányított és fenyegető közhangulat.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 2004.02.27. Cz. G.: Gyurcsány elnézést kért Veres püspöktől – Nincs a rendszerünkben

    Reagálás:

    • 168 óra, 2004.04.01. (13.szám) Dr. Bán Ervin: A miniszter megsértette...

    Kapcsolódó cikk:

    • Új Ember, 2004.03.07. k. l.: A miniszter bocsánatkérésére várva – Nincs a rendszerünkben


  • 2004.03.02.merliner.net, Szabó Zoltán Attila: Mit ér ma egy magyar klub?

    (A civil szféra állapotáról. Eörsi István a Magyar Írószövetségről.)

  • 2004.03.03. hirszerzo.hu, Political Capital: A Teleki-szobor felállítása körüli vita
    SAJTÓVISSZHANG

    Érvek és ellenérvek a Teleki-szobor felállításáról. A felállítást támogató, vagy elutasító és az egyéb vélemények politikusoktól és újságíróktól. Tallózás a sajtóból.

    Eörsi: „A jobboldal hazánkban semmi áron nem mondana le a tervezett szoborról, már csak azért sem, mert jelentékeny hányada antiszemitább Telekinél. A szocialisták pedig elveiket zárójelbe téve most is, mint a kényelmetlen múltját szakadatlanul kompenzáló Medgyessy kormánykodása óta annyiszor, demonstrálni akarják, hogy a nemzeti középen ők is ugyanolyan jó magyarok, mint ellenfeleik a nemzeti jobboldalon. A szabaddemokraták sajnos ebben is követik őket, az utóbbi időben nem először.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 2004.02.16. E.I.: Teleki szobra
    • Magyar Hírlap, 2004.02.16. Nehéz örökség
    • Magyar Hírlap, 2004.02.16. Németh Era – Dobozi Pálma: Többségben a nem?
    • Népszabadság, 2004.02.20. Aczél Endre: Semleges sarokból
    • Magyar Hírlap, 2004.04.02. Szále László: A szobor


  • 2004.03.03. Népszava, Hamvay Péter: Görgey és Polgár kilép, Konrád még gondolkodik
    Ismét nem határolódott el az írószövetség Döbrentei Kornél beszédétől

    A Magyar Írószövetség választmánya nem határolódott el Döbrentei Kornél Tilos Rádió előtt január 11-én mondott beszédétől, ami több író szerint antiszemita, gyűlöletre uszító volt. Mi a véleményük az íróknak az írószövetségi döntésről? Fotó: Döbrentei Kornél távozóban az írószövetség választmányának üléséről

    „Eörsi István író megkeresésünkre azt mondta, neki már nem jelent gondot az írószövetségi tagság, hiszen azt már a rendszerváltozás után megszüntette. Szerinte a történtek azokat igazolják, akik úgy vélik, nem egy, mindenkit tömörítő szövetségé a jövő, hanem több, az azonos elvek és értékek mentén dolgozó írószövetkezésé. Eörsi szerint az írószövetség esetleges széthullása csak javára lenne a magyar irodalomnak.”

    Reagálás:

    • Magyar Demokrata, 2004.03.11. (10.szám) Szentmihályi Szabó Péter: Illemtan magyaroknak és nem magyaroknak

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Nemzet, 2004.03.13. Stefka István: Kardélen
    • A témához további kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja DÖBRENTEI nevét.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.