EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1968.10.20. (247.szám) Pest Megyei Hírlap, Padányi Anna: HORDÓK
    Eörsi István drámája a Pesti Színházban

    Színikritika.

    „A dráma elemei, ütközői, mozgatói a barátság, az emberség, a humanitás, a kultúra, a félelem, a fasizmus, a gyávaság. […] A darabban megfelelő számú dramaturgiai és gondolati elem híján az írónak nem sikerült végig tartó feszültséget teremteni.”

    • Eörsi István Hordók című írása megjelent a Tragikomédiák című kötetében. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

    Kapcsolódó tartalom:

    • Színház, 1968.02.szám E.I.: Hordók. Drámamelléklet – 1. rész
    • Színház, 1969.01.szám E.I.: Hordók. Drámamelléklet – 2. rész
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi drámájának címét.


  • 1968.10.20. Népszava, Szombathelyi Ervin: Hordók
    PESTI SZÍNHÁZ

    Színikritika Eörsi Hordók című darabjáról. A rendező: Horvai István.

    „Eörsi István már első színpadi művében, a Sírkő és kakaóban megmutatta, hogy erős vonzódása van az abszurd, a groteszk iránt. Most bemutatott darabjában a valószerű keveredik a groteszkkel, ugyanakkor nagymértékben az elvont gondolatiság jellemzi.”

    • Eörsi István Hordók című írása megjelent a Tragikomédiák című kötetében. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

    Kapcsolódó tartalom:

    • Színház, 1968.02.szám E.I.: Hordók. Drámamelléklet – 1. rész
    • Színház, 1969.01.szám E.I.: Hordók. Drámamelléklet – 2. rész
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi drámájának címét.


  • 1968.10.20. Zalai Hírlap, Török András: Forradalom és humanizmus

    (Rényi Péter, Tóth Dezső és Eörsi István vitája Kósa Ferenc — Csoóri Sándor Ítélet című filmvázlata kapcsán.)
    Előzmény:
    Népszabadság, 1968.09.28. Eörsi István: Fellebbezés
    Népszabadság, 1968.09.29. Rényi Péter: Az ítélet ítéletei

  • 1968.10.23. Népszabadság, Koltai Tamás: Hordók
    Eörsi István színműve a Pesti Színházban

    Színikritika. Groteszk tragédia kegyetlenség nélkül.

    „Az elmondottakból világos, hogy Eörsi keveset törődik a történet valósághitelével. Mint egy nyilatkozatában mondja, nem a konkrét történelem érdekelte. […] Eörsi tehát nem drámai konfliktusban gondolkodik, hanem filozófiai erőtérhez szerkeszt erővonalakat, amelyek Gordon körül sűrűsödnek.”

    • Eörsi István Hordók című írása megjelent a Tragikomédiák című kötetében. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

    Kapcsolódó tartalom:

    • Színház, 1968.02.szám E.I.: Hordók. Drámamelléklet – 1. rész
    • Színház, 1969.01.szám E.I.: Hordók. Drámamelléklet – 2. rész
    • 168 óra, 2004.11.18. (46.szám) Koltai Tamás: Ártatlanságom kora
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi drámájának címét.

  • 1968.10.27. Magyar Szó, Gál László: Böngésző
    JACQUELYNE-RŐL

    Szendrey Júliáról, aki Petőfi eltűnése után férjhez ment Horváth Árpádhoz, a „púpos gnóm”-hoz.

    „Olvasom, hogy most azzal »védi« valaki Júlia emlékét, hogy »lagzi nem volt, még nászéjszaka sem«. Az »És« vitázója (Eörsi István) megállapítja, hogy négy gyerek született e nászból. Valami talán mégiscsak történt a púpos gnóm és Julis között.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1968.10.19. (42.szám) E. I.: Júlia és az erény

  • 1968.10.szám Kortárs, E.I.: Utóhangok egy szerelemhez
    Szégyen

    Versek.

    Kapcsolódó cikk (vers):

    • Dolgozók, 1978.05.szám E.I.: Utóhangok egy szerelemhez

  • 1968.11.02. (44.szám) Élet és Irodalom, E.I. Utazás egy font hús körül

    Könyvkritika Hegedűs Géza: Kentaur és angyal című könyvéről. 

  • 1968.11.02. (44.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Szerény kérdés

    Glossza. Gálos Tibor az ÉS-vitában a magyar tagozatú osztályok bevezetése ellen foglalt állást. Eörsi idéz Gálos írásából, majd megjegyzi, hogy „vajon nem fogalmazna a nyelvi kulturáltság magasabb fokán, ha magyar tagozatú osztályba járt volna?”.

  • 1968.11.06. (45.szám) Ország-Világ, Antal Gábor: „Hordók”
    — Bemutató a Pesti Színházban —

    Színikritika Eörsi István színművéről. A rendező Horvai István. Fotó: Gordon Iván kibújik a hordóból... (Tomanek Nándor)

    „Rokonszenves Eörsi elítélő véleménye gyáva barátokról, demagógokról, közönyösekről, hisztérikus háziasszonyokról és még hisztérikusabb műtörténészekről. […] Ez a darab nem kritikai dráma hordókról és magatartási lehetőségekről, ez egy drámai kritika, nem írt színműről.”

    • Eörsi István Hordók című írása megjelent a Tragikomédiák című kötetében. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

    Kapcsolódó tartalom:

    • Színház, 1968.02.szám E.I.: Hordók. Drámamelléklet – 1. rész
    • Színház, 1969.01.szám E.I.: Hordók. Drámamelléklet – 2. rész
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi drámájának címét.


  • 1968.11.09. (45.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Légyott

    Vers.

  • 1968.11.09. (45.szám) Film Színház Muzsika, Matisse modorában

    Az Eörsi Hordók című darabjában feltűnő egyik Matisse-képről kérdezi egy olvasó, hogy eredeti, vagy reprodukció volt-e. Szinte Gábor díszlettervező elmondja, hogy a képet ő festette Eörsi elmondása szerint. Fotó.

    • Eörsi István Hordók című írása megjelent a Tragikomédiák című kötetében. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

    Kapcsolódó tartalom:

    • Színház, 1968.02.szám E.I.: Hordók. Drámamelléklet – 1. rész
    • Színház, 1969.01.szám E.I.: Hordók. Drámamelléklet – 2. rész
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi drámájának címét.


  • 1968.11.15. (37.szám) Pesti Műsor, APOLLINAIRE

    Műsorismertetés. Az Egyetemi Színpadon Apollinaire halálának 50. évfordulója alkalmából emlékestet tartanak. Fordítók: Eörsi István, Radnóti Miklós, Réz Pál, Rónay György, Somlyó György és Vas István. Rendező: Fodor Tamás.

  • 1968.11.16. (46.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Baleset

    A Szlovén Nemzeti Színház két pesti előadásának egyikéről. Harold Pinter darabja közben a nézők a fülhallgatón keresztül csak zörejeket és zúgást hallottak. Eörsi Megpróbálta kitalálni a színpadon zajló eseményeket. „És hirtelen belémötlött: hátha egymást sem értik azok odafent? Hátha három különböző halandzsa-nyelven akarják meggyőzni egymást valami olyan igazságról, amelyre egyáltalán nincs nyelv?”

  • 1968.11.22. (22.szám) Köznevelés, Gábor István: Színházi Figyelő
    A KRIMITŐL SHAKESPEARE- IG

    Színikritika. Eörsi István A hordók című darabja a Vígszínházban.

    „Túlságosan elvont és általánosító, a történelmi helyzetet az indokoltnál is jobban elrajzoló színművében Eörsi nem birkózik meg teljesen vállalt feladatával. Ám jelez és bírál egy magatartást; és ahhoz képest, hogy manapság sok nyugati és hazai darab ennek a befeléfordulásnak, ennek a hordószemléletnek inkább az apoteózisát zengedezi, igazán csak megbecsülés illetheti Eörsit a téma érdekes fölvázolásáért.”

    • Eörsi István Hordók című írása megjelent a Tragikomédiák című kötetében. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

    Kapcsolódó tartalom:

    • Színház, 1968.02.szám E.I.: Hordók. Drámamelléklet – 1. rész
    • Színház, 1969.01.szám E.I.: Hordók. Drámamelléklet – 2. rész
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi drámájának címét.


  • 1968.11.23. Magyar Hírlap, A Néphadsereg Művészegyüttesének új műsora

    A Néphadsereg Művészegyüttese Tánckarának új – Üvöltés című – műsorában Eörsi István versei.

  • 1968.11.25. Magyar Szó, Fehér Ferenc: A szép szó aranykapui

    Az általános iskolások jugoszláviai magyar olvasókönyveiről. Ki mindenki kap helyet a régiek mellett az újak közül? Többek között Eörsi István.

  • 1968.11.30. (48.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Siker

    Széppróza. Egy énekes lemondta az esti fellépését az Operaházban, mert berekedt. Az Operaház igazgatója azonban nem tágított, az énekesnek este fel kellett lépnie. Egy hang sem jött ki a torkán, de eljátszotta a szerepét, helyette a kulisszák mögül egy főiskolás énekelt, és a csalást senki sem vette észre, a siker óriási volt.

    „…senki sem pótolhatatlan. De azért ne bízzuk el magunkat. Igaz ugyan, hogy a presztizs fontosabb, mint a teljesítmény, de tátogni azért tudni kell.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • (Veszprémi) Napló, 1971.03.20. E.I.: A siker
    • Csongrád Megyei Hírlap, 1971.03.21. E.I.: A siker
    • Pest Megyei Hírlap, 1971.03.28. (74.szám) E.I.: A siker
    • Somogyi Néplap, 1971.04.11. (86.szám) E.I.: A SIKER

  • 1968.12.07. (49.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Régi jótanácsok

    Könyvkritika. Bacon: Esszék. Fordító: Julow Viktor. „Bacon legfőbb érdeme – ha jól értem – az, hogy elfogulatlan könyörtelenséggel rombolta gondolkodásunk bálványait.”

  • 1968.12.14. (50.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Hol van Tolsztoj?

    Könyvkritika. Radomir Konstantinovic tanulmányáról, mely A csönd elemei, Mai jugoszláv esszék (Danilo Kiš válogatásában) című kötetről szól. Konstantinovic önmagával vitázik: „Az irodalom ott kezdődik, amikor készek vagyunk fejjel menni a falnak, legmélyebb realitása pedig kezdettől fogva ennek az illuzionizmusnak köszönheti létét.”

  • 1968.12.17. (295.szám) Pest Megyei Hírlap Különkiadása (VÁCI NAPLÓ), Karácsonyi könyvcsemegék

    Az újdonságok között van Eörsi István: Változatok egy közhelyre című kötete.

    • A könyv adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi kötetének címét.

  • 1968.12.18.(51. szám)Lobogó, K. Gy.: A tánc nyelvén

    (A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének Üvöltés című produkciójáról, melynek alcíme: Táncos furcsaságok
    két részben. Rendező: Novák Ferenc.
    ˝S végül, de nem utolsó sorban hadd említsem meg az ismert költő, Eörsi István nevét is, az ő versei vezetik be az egyes számokat.˝)

  • 1968.12.20. Népszabadság, F. R.: Könyvszemle

    Eörsi István: Változatok egy közhelyre című kötetének kritikája.

    „…közhely vagy közhelyek megverselése csak nagy ritkán avatott költővé bárkit is, s ez nemcsak a címadó vers keserűen tépelődő alapötletére (hogy tudniillik Meghalni mindig ráér az ember) értendő, hanem a kötet elején álló versek egy részére is. Ott érződik igazán a múzsai ihlet, amikor a gyötrődés, a világgal és önmagával való szembenézés (mint az Alkonyi táj, bolondokkal, vagy Trilógia című versében, amelyeket a könyv megkapóan szép értékei közé sorolnék), a gondolkodás dialektikája és az érzelmi hányódás az asszociációk és a már-már bizarrul vad képek sorát bocsátja szabadon.”

    • A könyv adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Híd, 1965.02.szám Eörsi István versei. VÁLTOZATOK EGY KÖZHELYRE
    • Magyar Hírlap, 1969.01.03. Bogáti Péter: Öt verskötet
    • Hajdú-Bihari Napló, 1969.02.02. Simon Zoltán: Három költő, három világ
    • Új Könyvpiac, 2000.10.01. (10.szám) Tandori Dezső olvasta. Összegyűjtött szögek
    • Népszabadság, 2001.02.06. Tandori Dezső: Eörsi István dalszövegezései
    • Népszabadság, 2001.08.10. Tandori Dezső: Azt igen

  • 1968.12.21. (51.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Barangolás Minotaurusz körül

    Az athéni áldozat a krétai király fiának, Minotaurusznak. Eörsi „részt vett” egy ilyen áldozaton, de csak most teszi közzé tapasztalatait, amikor megváltoztak a közerkölcsök, és végre prüdéria és elfogultság nélkül beszélhet az emberi dolgokról… 

  • 1968.12.22. Magyar Szó, Gerold László: Új színházi folyóirat

    Lapszemle. A Színház című új magyar folyóiratról. Főszerkesztő: Boldizsár Iván. Az első számban „Nagy Péter keresi a magyar dráma »karakterisztika specifikáját« [...] nagy újdonságnak tartja Örkény, Eörsi, Görgey darabjait...”

    Előzmény:

    • Színház, 1968.01.szám Nagy Péter: Újítók és szelídítők

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.