EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1969.02.23 (45.szám) Pest Megyei Hírlap, N. P.: Változatok egy közhelyre. Eörsi István verseiről. Könyvespolc

    (Eörsi vihart kavaró írásairól, a Változatok egy közhelyre című harmadik verseskötetéről. Kiemeli kíméletlen logikáját, a durvaság határát súroló szókimondását, hajlamát a kételkedésre, a gúnyra, és a játékra. Szerelmi és közéleti, politikai költészetéről.)

  • 1969.02.27. Vas Népe, szakály: A pódiumon: Margittay Ági

    (Margittay Ági irodalmi estjén Nagy László, Ladányi Mihály, Weöres Sándor és Szécsi Margit versei mellett Eörsi novelláját is előadta.)

  • 1969.02.Nagyvilág, Kerekasztal. Dokumentum és irodalom

    (Ankét. A dokumentumok térhódítása az irodalomban, a jelenség okai, a dokumentum-irodalom értékei. A témában megszólalnak: Elbert János, Eörsi István, Faragó Vilmos, Kolozsvári Grandpierre Emil és Nemes György.)

  • 1969.02.szám Irodalmi Szemle, Fügedi Elek: A cseh és szlovák költészet magyarul

    Részlet. A fordítók – köztük Eörsi István – méltatása.

  • 1969.02.szám Kortárs, Almási Miklós: Parabolák – tanulsággal és tanulság nélkül
    Színház, film
    Két bemutató

    Eörsi: Hordók és Sírkő és kakaó című darabjai. Elemzés.

    „...kompromisszum- és vakon-hősies típusok genezisét kutatja szatirikus igénnyel...”.

  • 1969.02.szám Kritika, Rigó László: Eörsi István: Hordók
    Bemutató a Pesti Színházban

    Színikritika.

    „Azokról mond politikai s etikai ítéletet, akik a nagy szellemi válságok idején félrehúzódnak a harc színtereitől, mindenféle konkrét és értelmes tettől, passzivitásukat álrészvétbe, álszolidaritásba rejtve vagy fellengzős gondolatmenetekbe burkolva. ítél azzal, hogy egyszerűen reprodukálja, gyakran egymással leplezteti le magatartásuk valóságos indítékait, hamis filozófiájukat, bemutatva azt, hogy a hordó-életet élők mily könnyedén és felelőtlenül sodorják veszélybe közvetlen környezetüket.”

    1969.(02.szám) Kritika, Rigó László: Eörsi István: Hordók

  • 1969.02.Tiszatáj, Kálmán László: Az abszurd dráma és magyar változata

    (A magyar drámairodalom irányzatairól, kiemelve az abszurd dráma magyar változatát. Eörsi István Hordók című darabjáról.)

  • 1969.03–04.szám Látóhatár, Barta András: Színházi bemutatók

    Színházművészetünk szerepéről, drámaírásunk problémáiról, a viták fontosságáról. Miért tölti be csak részben a feladatát? Az idei évad 4 drámaírója, köztük Eörsi István műveinek kiemelése. Eörsi István Hordók című drámájának elemzése.

  • 1969.03.01. (2.szám) Filmkultúra, E.I.: Mit mossunk el?

    Vita Molnár Gál Péterrel a tömegfilmek és a művészfilmek közötti szakadékokról.  Eörsi azzal érvel, hogy egy érdekes történet nem a kereskedelmi film egyeduralma, nem annak különleges eredménye. Az igazán nagy művek nem nélkülözhetik a rendkívüli események vonzó erejét.

  • 1969.03.01. (9.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Muszáj-Herkules vagy kell-Toldi?

    Glossza. A Dunántúli Napló megtámadta az ÉS Ady-számát. Azzal vádolják a cikkírókat – Vargha Balázst, Vezér Erzsébetet és Eörsit –, hogy sok idegen szót használnak a „tudományoskodás látszata” kedvéért.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1969.01.25. (4.szám) Eörsi István: Az idő rostájában


    Reagálás:

    • Magyar Nyelvőr, 1976.04.szám Nyelvművelő cikkek sajtószemléje

  • 1969.03.09.Népszabadság, Irodalmi est a Kossuth Klubban

    (Az Eszmélet című irodalmi esten Ágh István, Csoóri Sándor, Eörsi István, Gyurkó László és Mészöly Miklós olvasnak fel műveikből.)

  • 1969.03.15. (11.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Dialógusok

    Eörsi kedveli, épp ezért gyűjti a dialógusokat. Ezekből ad közre néhányat kedvenceiből, némi kommentárral. „A leginkább azonban az olyan párbeszédeket kedvelem, amelyek villanó fénnyel ragyogják be két ember jellemét vagy helyzetét, egymáshoz való viszonylatukban.”

  • 1969.03.22. (12.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Telefonbeszélgetés

    Eörsit felhívja telefonon egy nő álnéven az író apja halálával kapcsolatban. Elmeséli történetét, és azt, hogy része volt az apja halálában. 

  • 1969.03.Színház, E.I.: Rézvásár

    (Brecht meg nem írt darabja Berlinben. A Berliner Ensemble Rézvásár című előadásáról. Színház - elméleti dialógusokból. A brechti színház előrelépés Shakespeare-hez.)

  • 1969.04.09. Hajdú-Bihari Napló, Zöldi László: A rádió mellett

    Rádiókritika. A rádió irodalmi lapjáról, a Gondolatról, rádióváltozatáról.

    „Amikor az egyik legjobb magyar versmondó elmondta véleményét Eörsi István szavaival-gondolataival a szerelemről, eszembe jutott barátom megjegyzése. Kért, hogy olvassam el az áprilisi Kortársat, egészen jó Eörsi-verseket találhatok benne. Elolvastam. Újra és újra visszalapoztam arra az oldalra. Ezt a rádióval nem tehetem meg. De a rádió nélkül nem tettem volna meg.”

    Előzmény:

    • Kortárs, 1969.04.szám E.I.: Viszontlátás, búcsú

  • 1969.04.12. (15.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Rémlátomás

    Eörsi egy régi osztálytársa elmeséli Eörsinek, hogy minden éjjel rémálmok gyötrik, kalauz nélküli autóbuszokról álmodik, és el sem tudja képzelni, micsoda zűrzavarok lehetnek ebből. Messzemenő következtetéseket von le a kalauznélküli buszok világából. Felidézi a Magyar Nemzet [1969.03.30] egyik olvasói levelét: „tapasztalatok alapján az a benyomásom, utazó közönségünk nem tudja még gépiesen ellátni a kalauz vagy kalauznő szerepkörét”. Ebből anarchia lesz. 

  • 1969.04.19. (16.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Adatok sodrában

    Könyvkritika A szürrealizmus című kötetről. Bajomi Lázár Endre tanulmányáról és Szávai János esszéjéről. 

  • 1969.04.24. Magyar Szó, Gerold László: Három magyar színmű
    Pesti színházi séta

    Színikritika Eörsi István: Hordók, Tersánszky Józsi Jenő: A kegyelmes asszony portréja és Németh László: Széchenyi című darabokról.

    A Hordókról:

    „Műfaja szerint paraboladráma, ügyesen bonyolított, néhány kitűnő résszel és jól pergetett párbeszéddel, csupán az hat zavarólag, hogy gondolatisága nincs arányban a műfaj követelményeivel, nem elég mély a szerző filozófiája...”

  • 1969.04.26. (17.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A Valóság-ban olvastam
    Eksztázis – eksztázis nélkül

    A Valóságban megjelent filmkritikáról, mely Kovács András: Eksztázis 7-től 10-ig című riportfilmjéről szól. „Az eksztázis elemzését kapjuk, eksztázis nélkül – a rendező – ezúttal szociológusi minőségében – különféle vélemények és vallomások okos csoportosításával eredményeit közli velünk.” Generációs ellentétek és konformizmus. 

  • 1969.04.26. Esti Hírlap, A világ teremtése

    Rövid hír a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese produkciójáról. Jean Effel rajzai és I. V. Stok komédiája alapján Balogh Géza adaptációjában előadta A világ teremtése című oratóriumot, Eörsi István verseivel, Decsényi János zenéjével.

  • 1969.04.30. Magyar Hírlap, Lukácsy András: Művészek, akikről ritkán hallunk
    Húsz éves a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese

    Ünnepségsorozat az együttes fennállásának huszadik évfordulóján. Stok—Effel-adaptációjukról, melyet Balogh Géza dolgozott át és rendezett. Decsényi János zenei tréfáknak is beillő dalaihoz Eörsi István írt szöveget.

  • 1969.04.Nagyvilág, Beat költők versei. Lawrence Ferlinghetti: Eufória

    (Versfordító: Eörsi István.)

  • 1969.04.szám Kortárs, E.I.: Viszontlátás, búcsú
    Sejtem már

    Versek.

    Reagálás:

    • Hajdú-Bihari Napló, 1969.04.09. Zöldi László: A rádió mellett

  • 1969.04.szám Kritika, E.I.: Az író felel
    Jegyzetek a tragikomédiáról

    Miért vonzódik Eörsi a tragikomédiához? A tragikomédia műfajának elemzése. Az abszurd bélyegét sütötték a Sírkő és kakaó című tragikomédiájára, pedig szerinte realisztikus parabola. Brecht és Csehov példája. A Hordók című darabjának félremagyarázása – mit akart ábrázolni a darabjával. Hermann István bírálata a Színházban.

    „»Hordók« című darabom például azt akarta ábrázolni, hogyan őrli meg még a legértékesebb embert is az értelmiség jelentős részére oly jellemző szellemi defetizmus és eleve védekező alapállás. Álmélkodva tapasztaltam, hogy némelyek, akik nyilván beletörődtek már saját elidegenedett hordólétükbe, ez ellen írott darabomból a hordó lét abszolút mindenhatóságának védelmezését olvasták ki. íme egy valóságos tragikomédiai szituáció: a kritikus kidugja fejét magaválasztotta komfortos hordójából, és alaposan letol engem, amiért a hordóba bújást elkerülhetetlennek tartom, holott éppen azért írtam a darabot, hogy — legalábbis morálisan — szétzúzzam a hordóját. Mégsem bosszantottak az ilyen félreértések: az ember akkor kezd önvédelmi manőverezésbe, ha megszokott nyugalmát támadás éri.”

    Előzmény:

    • Színház, 1968.02.szám Hermann István: Három magyar bemutató

    Reagálás:

    • Irodalmi Jelen, 2002.12.szám Hegyi Réka: Jegyzetek a Cseresznyéskertről
    • Beszélő (Folyóirat – január – február), 2003.01-02.szám E.I.: „Ha Hegel és Schelling telefonon vitatkoztak volna...”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.