EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2009.10.15.filmtortenet.hu, Vezér Erzsébet emlékére

    (A portréfilmben Eörsi István beszélget 80. születésnapja alkalmából az irodalomtörténésszel.)

  • 2009.10.16. (42.szám) Élet és Irodalom, Károlyi Csaba: Késő kamaszkori dokumentumok
    Követési távolság

    Részlet Pályi Sándor Márk: Holnap megdugom. Napló, írások című könyvének kritikájából.

    „A hátsó borítón Eörsi István és Kornis Mihály a fiúnak szóló kedves biztató sorai olvashatók. Eörsi írta neki 2003-ban: »mindent elbaszhatsz, ha nem vigyázol«.

    Teljes idézet: „Míg prózádat olvastam, az az érzésem támadt, hogy költő vagy. Ez az érzésem verseid olvasása közben sem csökkent jelentősen. Megítélésem szerint már most szivárog valami az írásaidból, amit pályisándormárkságnak lehet nevezni. Ez a legfontosabb. De ettől még mindent elbaszhatsz, ha nem vigyázol. Hogy mire? Ha tudnám, se árulnám el, mert akkor esetleg arra vigyáznál, amit én mondok, és nem amire kell.”

  • 2009.10.22. (43.szám) Élet és Irodalom, Márton László: A zágrábi szobor
    Kommentár a naplójegyzetekhez
    Teccettek volna forradalmat

    Részlet a 89-es naplójegyzetekből. Naplók, kommentárok, próza (1989-2009). Eörsi István említése. 

  • 2009.10.22. Népszava, Szász István: Egy rosszkedvű magyar értelmiségi
    Pomogáts Béla életéről, 56-ról, az értelmiség szolidaritásának hiányáról, közállapotainkról

    Beszélgetés a hetvenötödik születésnapját ünneplő Pomogáts Bélával életéről, 56-ról, „beszervezéséről”, az internálásról, a rendszerváltásról, az értelmiség szolidaritásának hiányáról, közállapotainkról. Fotó

    „Bár egy ideig MDF-tag voltam, sőt 1990-ben úgy nézett ki, hogy ahol lakom, a XI. kerületben képviselőnek is jelölnek, de végül ezt nem vállaltam. Főleg azért, mert noha, mint mondtam, ismertem Antall Józsefet és az MDF körül csoportosuló népi írókat, egy sor dolog ellenemre volt az MDF politizálásában. Ráadásul én jó barátságban voltam az úgynevezett »másik oldallal«, Vásárhelyi Miklóssal, Eörsi Istvánnal, Donáth Ferenccel. Úgy látszik, ez a számomra természetes nyitottság sem illett a hazai politizálásba.”

  • 2009.10.23. (39.szám) Amerikai Magyar Népszava – Szabadság, 1956: el nem múló dicsősége a haza és a szabadság szeretetének
    Angyal István élete és halála – Sokan sokféleképpen küzdöttek ugyanazért

    Az 1956-os forradalom évfordulóján megemlékezés Angyal István élettörténetével.

    „Az SZKP XX. kongresszusa után, az olvadás időszakában, amikor számos addig ismeretlen tény napvilágra került, az értelmiség körében felerősödött a rendszerrel szembeni ellenállás. Angyal nézetei irodalmi esteken, színházakban, a Petőfi Kör gyűlésein, a barátaival (Gáli József, Eörsi István, Fejes Endre írók és Csongovai Per Olaf filmrendező) folytatott beszélgetések alatt formálódtak.”

  • 2009.10.23.stop.hu, Orosz Babett - Vas Balázs: Október 23.: Lehallgatások, igazoltatások, füttykoncert a temetőben

    (Az 1956. október 23-i ünnepségek felelevenítése Fazekas Csaba történésszel.)

  • 2009.10.24. Népszava, Szász István: Kifosztott forradalom
    Nagyító

    Megemlékezés az 1956-os forradalomról. Egy tíz évvel ezelőtti beszélgetés felidézése Litván Györggyel. Mi maradt ’56-ból?

    Fotó: az ’56-os forradalom egy tankkal és a tömeggel

    „Félek tőle, hogy a nagyszerű 56-os Eörsi István szavai beteljesülnek: »Kádár János sírjában dörzsöli csontkezét, és azt morogja: nem megmondtam, hogy ellenforradalom?« Hát nem!”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1992.09.02. E.I.: Megpróbálok jól mulatni

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 2009.10.25. HunHír.hu, Falusy Márton: „Osztják a valagrendeket” – kiket is tüntetett ki Gordon Bajnai?

    Részlet. Bajnai Gordon október 23-án kitüntetéseket adott át a Parlamentben. A kitüntetettek bírálata. II. János Pál pápa magyarországi látogatása alkalmából a Magyar Narancs „cápalátogatás”-os számában Eörsi egy verssel köszöntötte a pápát.

    „A botrány nem maradt el. A pokolian rossz – mert vérbőn primitív – vers talán túlságosan is nagy vihart kavart, nem érdemelt volna akkora hűhót. Elég lett volna annyival elintézni: Eörsi vacak költő, hithű kommunistaként ilyesféle klapanciákat körmölgetett az ötvenes években is, pirinyót sem fejlődött.” Esterházy Péter azonban egy írásában védelmébe veszi Eörsit. „Eörsi gusztustalan volt. Írt egy nagyon primitív, gusztustalan verset. Méghozzá a hívő magyar emberekétől nagyon »különböző magyar nyelven«. A primitívség, gusztustalanság Esterházy szerint tehát európai tradíció. Szerintem nem az.”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1991.08.08. Eörsi István: Látogatás előtt

  • 2009.10.26. Magyar Hírlap, Várkonyi Balázs: Vérparaszt-gyalázat

    Sólyom László a Kádár-rendszer hazugságairól, és a mai új hazugságokról, a kerekasztal-tárgyalásokról írt. Ez kiverte a biztosítékot Szanyi Tibornál. „A szocialista bugris nem először igyekszik beszennyezni az államfőt: a tavasszal egyszerűen parasztnak titulálta. Olcsó lenne az ő nyóckeres stílusában visszavágni, inkább minősítse őt a példa. A Csoóri Sándort egykor megtámadó SZDSZ-es Kenedi Jánosra a szintén liberális Eörsi István mondta: Kenedi sámlira állt, és beleharapott Csoóri bokájába. Nos hát, Szanyi a következő kísérlete előtt keríthetne egy sámlit. Jó magasat!”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Nemzet 1989.05.05. E.I.: A tűrőképesség határa
    • Élet és Irodalom, 1989.06.02. (22.szám) asperján: Mekkora az a boka?
    • Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, 1994.02.22. Annus József: „Életmű vitatársa: életmű”
    • Délmagyarország, 1994.03.04. Rigó Béla: Haraphatóság
    • Délmagyarország, 1994.03.05. Annus József Rágódni

  • 2009.10.26.stop.hu, Dercsényi Dávid: Krassó Miklós evangéliuma

    (Jávor István Vagyok, aki vagyok című dokumentumfilmje.)

  • 2009.10.31. Népszabadság, Révész Sándor: A múlt köde
    2005. október

    2005 októberének hírei a sajtó tükrében. Fotók

    „Meghalt Eörsi István. A legvirgoncabb ’56-os börtöntöltelék, aki intellektuális kényelmetlenség szeretetben élte végig öröméhes életét. A környezetünk intellektuális kényelmét fölborító miértkorszak és dackorszak bölcsis korunk alkonyán fedi át egymást. Eörsinél ez az átfedés élete végéig eltartott. Hét évtizeden át borogatta föl környezete intellektuális és morális kényelmét. A dac, az intranzigencia, a hajlíthatatlan gerinc a rögeszmésedés veszélyével jár. De Eörsit ez a veszély elkerülte. Nála eszmének nem volt esélye rögösödni, mert legkedvesebb és legrégibb eszméit is folyamatosan a kétségek frontvonalában tartotta. Ő annyira hitetlen Tamás volt, hogy egész életében sebekbe furkálta az összes ujját. Minél kellemetlenebb volt egy igazság minél többek számára, annál jobban érdekelte őt, s annál szenvedélyesebben boncolgatta őket. Mindazonáltal a számára kellemetlen igazságok érdekelték a leginkább.”

  • 2009.10.szám Balkon, Magdalena Radomska: A politikailag dez/orientált test
    A test a hetvenes évek magyar művészetében. 2. rész

    Részlet. Major János művei. Eörsi Ginsbergről, a homoszexualitásról mint a lázadás egyik formájáról.

    Utalás Eörsi kötetére: István Eörsi: Mój czas z Gombrowiczem (Időm Gombrowiczcsal)

    • A kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Idegen nyelvű résznél.
    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2009.10.szám Holmi, Pap Mária: „...Hogy milyen egy háború”
    Petri György

    Részlet a Petri Györggyel készült életinterjúból. ’56-os emlékei. Eörsi István említése.

  • 2009.10.szám Új Forrás, Vilcsek Béla: A vers legyen velünk!
    Turczi István áthal(l)ásai

    Könyvkritika Turczi István Áthalások című verseskötetéről.

    „…50 verset válogat kötetébe, s az 50 verssel 50, számára leginkább fontos, nemrég elhunyt vagy ma már klasszikusnak számító költőt és verset idéz meg s azok verssorait, versrészleteit lényegíti át, formálja saját képére és alakítja saját verssé. Megidézi s mintegy költői személyisége és személyessége részévé avatja az áhítattal csodált nagy költő elődöket (Hajnal Annát, Kormos Istvánt, Szabó Lőrincet, Tamkó Sirató Károlyt, Vas Istvánt, Weöres Sándort, Zelk Zoltánt), a mesterként tisztelt barátokat (Bella Istvánt, Csorba Győzőt, Eörsi Istvánt, Faludy Györgyöt, Hernádi Gyulát, Mészöly Miklóst, Petri Györgyöt, Somlyó Györgyöt, Timár Györgyöt…”

  • 2009.11–12.szám (november–december) Kapu, Makray Imre: „Trianon – a magyar Golgota”

    Ahogyan a zsidók a Siratófalat alakították ki, úgy mi a Budavárnál alakíthatnánk ki ugyanezt a szétszórt magyarság számára. Ez tilos, mert „Ezek a judeoliberálisok ma is »kettős mércével« mérnek. […] Eörsi István magyar zsidó író a következőképpen tájékoztatta az amúgy is magyarellenes információs maszlagokból töltekező nyugati olvasókat, a Tagesspiegel újság hasábjain keresztül: »Ebben az övezetben van egy olyan egészségtelen rivalizálás, amelyben Magyarország kulcsszerepet játszik. Az I. világháború után területének kétharmadát felosztották szomszédai között. [...] Azóta ezen országok bizalmatlanok (sic!) Magyarországgal szemben, ahol a nacionalisták (ó, hogy egyem meg Eörsi fejét) mindig arról ácsingóznak (sic!), hogy legalább azon területeket kapják vissza, amelyekre a magyar történelem nyomta rá bélyegét. E bizalmatlanság gyakorta a magyar kisebbség elnyomásához és reakcióként Magyarországon még sovinisztább áramlatokhoz vezetett.«”

    Előzmény:

    • Der Tagesspiegel, 2004.04.30. Der Istvan Eörsi: Ungarn
    • Magyar Nemzet Online, 2004.05.03. Keresztes Lajos: Eörsi és Trianon
    • Magyar Nemzet, 2004.05.04. Lovas István: Napi sajtószemle

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Demokrata, 2004.05.06. (18.szám) Lovas István: Szelektív stigmák
    • Kapu, 2012.09–10.szám (szeptember-október) Makray Imre: „Ki tiltja meg, hogy elmondjam, mi bántott” már jó ideje

  • 2009.11.01. (11.szám) Criticai Lapok, Földes Anna: POGÁNY JUDITTAL – POGÁNY JUDITRÓL

    Beszélgetés Pogány Judittal múltról és jelenről, a kaposvári évekről, szerepeiről, Zsámbéki Gáborról, Ascher Tamásról, akik kijelölték színészi útját. Miért ment el Kaposvárról a Katonába? Az Örkény Színházról, Mácsai Pálról. Politikai szerepvállalásáról. „Amikor Eörsi István színházunk dramaturgja volt, rengeteget beszélgettünk, sokat tanultam is tőle. Nekem imponált, hogy valaki az én baráti körömben kockázatot vállal az igazságért és az emberi méltóságért.” Eörsi betiltott börtönnaplója [Emlékezés a régi szép időkre] kéziratának haza juttatásáról. „…én mindent, amit a szakmáról tudok, a kaposvári színházban tanultam. Teljes erőbedobással, ihletetten próbálni, lelkesedni és kritizálni.” A Kaposvár-jelenségről. A Marat/Sade-előadásról, Ács János rendezéséről. A gyerekszínházról, a tanítás élményéről, díjairól. Fotók

    • Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2009.11.10. Magyar Nemzet, Seszták Ágnes: Minden kezdődik elölről
    „Fasiszták, rasszisták, nácik Magyarországa” – ömlik már most a balliberális sajtóból és értelmiségből

    Tiltakozólista az ÉS-ben Vona Gábor TV-beli szereplései miatt. Tamás Gáspár Miklós vitája a Ma reggelben Betlen Jánossal. Utalás a Die Zeit egyik cikkére, melyben az egyik nyilatkozó TGM. Seszták szerint TGM lerasszistázza a magyarokat. „Számtalan dolgozatában beszél rajongva a cigányokról, a zsidókról pedig a legnagyobb elfogultság hangján szól...” A szerző felsorolja a cigányok által elkövetett bűneseteket. Idézetek Tóth Gy. László Balliberális eszmefuttatások határok nélkül című könyveiből.

    „»A miniszterelnök a kamerák kereszttüzében jobbra-balra villantja a pillantását…, majd diadalmas fojtott mosollyal bejelenti, hogy hogy nem tesz eleget a budapesti főpolgármester kérésének. Ez betegmosoly. Maga a mondat teljesen esztelen, a mosoly pedig a pillantásokkal a hatalmától megzavarodott személyiség gyűlöletéről és oktalan diadaláról ad hírt. Néróka mosolyog így.« (Eörsi István) »Köznapi tapasztalatok növelik a félelmemet, hogy Szent István hazájában, Mária országában megszavazzák a romák deportálását, de talán még az elgázosításukat is. Persze csak titkos népszavazáson.« (Eörsi István)”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1998.11.06. E.I.: Egy mosoly természetrajza
    • Magyar Narancs, 2000.08.17. E.I.: Nácikám jelentkezik
    • Népszabadság, 2000.09.28. E.I.: Az országimázs bajnokai

    Kapcsolódó cikkek:

    • Napi Magyarország, 1998.11.09. Ludwig Emil: A költő felejt – és felejt
    • 168 óra, 1999.02.11. (6.szám) Lang Magda: „Vakszöveg” az olvasó szemszögéből
    • Élet és Irodalom, 2002.03.22. (12.szám) E.I.: Orbán és Sztálin
    • Élet és Irodalom, 2002.04.12. (15.szám) E.I.: Adalékok egy vereséghez
    • Élet és Irodalom, 2002.04.19. (16.szám) Fencsik Flóra: Mosolyok, esélyek
    • Élet és Irodalom, 2002.04.19. (16.szám) Váncsa István: Struggle for struggle
    • Népszabadság (nol.hu), 2015.10.13. Szemere Katalin: Irodalom és disznósajt
    • Újnépszabadság, 2019.09.02. Amikor még minden másként volt

  • 2009.11.10.stop.hu, Gréczy Zsolt: Kertész Imre, magyar író

    (Kertész Imre Die Welt-interjúja miatt a jobboldal nekirontott az írónak. Csoóri Sándor és Eörsi István Rákosi Mátyást dicsőítő verseket írt az ötvenes években, de Eörsi elszámolt a lelkiismeretével. Kertésznek igaza van: "dől a rasszista szélsőjobb mocsok mindenhonnan".)

  • 2009.11.13. (46.szám) Élet és Irodalom, Bayer Judit: A nyilvánosság esete a politikai szélsőséggel és a rasszizmussal

    Részlet. Jogszerű-e, etikus-e Vona Gábor szerepeltetése a reggeli hírműsorban? Eörsi–Schmidt-per.

    „Eörsi Istvánt kártérítésre kötelezte a bíróság, amiért züllöttnek nevezte azt a történészt, aki relativizálta a II. világháború körüli eseményeket – de nem ítélik el azt, aki alázza a túlélőket, tagadja a történteket?”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2003.07.11. (28.szám) Eörsi István: Furcsa pár

    Reagálás:

    • stop.hu, 2009.11.21. STOP–Élet és Irodalom: A rasszizmus nem politikai vélemény, hanem embertelenség

  • 2009.11.15. nepszava.hu, MTI: Ujfalussy József és Sziklai László kapta az elismerést

    Az idei Lukács György-díj. A korábbi díjazottak között van többek közt Eörsi István.

  • 2009.11.21.stop.hu, STOP - Élet és Irodalom: A rasszizmus nem politikai vélemény, hanem embertelenség

    Bayer Judit a Jobbik vezetőinek közszolgálati műsorokban való szerepléséről az ÉS, 2009.11.13-i számában „A nyilvánosság esete a politikai szélsőséggel és a rasszizmussal” címmel. Utalás az Eörsi-Schmidt-perre.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2009.11.13. (46.szám)Bayer Judit: A nyilvánosság esete a politikai szélsőséggel és a rasszizmussal

  • 2009.11.szám Kortárs, Fázsy Anikó: Albert Gábor
    Köszöntjük a 80 éves írót
    „Az oldalamon is kifakadna…”

    Interjú a 80 éves íróval, Albert Gáborral. A Magyar Írószövetség 1986. novemberi közgyűléséről. Eörsi István említése az 1986. novemberi Magyar Írószövetség közgyűlésével kapcsolatban.

  • 2009.11.szám Mozgó Világ, Végel László: Csodaváró nemzetek
    Hónapló

    Magyarország, Budapest a ’90-es években, és a mai, megromlott közhangulat. A szerb szélsőjobboldal példaképe a Magyar Gárda. Az utóbbi időkben Szerbiában lezajlott tartományi és köztársasági választási eredmények figyelmet érdemelnek. A szerbiai kisebbségvédelmi törvény és Zoran Djindjic (Zoran Đinđić). A nemzeti önazonosság megőrzése.

    „Djindjic rendszeresen olvasta a német újságokat, amelyekből értesült Konrád és Eörsi, Esterházy és Nádas németországi sikereiről. Zoran Djindjic már akkor – és ezzel kapcsolatban – felvetette a magyar kulturális autonómia megteremtésének a lehetőségét. Az új törvény tulajdonképpen ennek a folytatása, noha sokan már úgy beszélnek róla, mint történelmi haditettről.”

  • 2009.12.15.Profil, Gregor Mayer

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.