EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2006.02.07. litera.hu, A Sajtófotó pályázat díjai
    2005-ben ismét Dezső Tamás a legjobb

    A MÚOSZ és a Fotóriporterek Társasága által kiírt XXIV. Magyar Sajtófotó pályázat díjazottai. Az Emberábrázolás – portré (egyedi) kategóriájának képei közül az első helyezést Horváth Dávid szellemi szabadfoglalkozású Eörsi István 2005 című fotójával érte el.

    • Horváth Dávid Eörsiről készült 3 fotóját megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Dokumentumok / Fotótár című résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • litera.hu, 2005.11.17. Tagsági bélyeg 2.
    • litera.hu, 2008.01.22. Rapai Ágnes: Színről színre

  • 2006.02.08. Népszabadság, Trencsényi Zoltán: Főpróba

    Halász Péter a budapesti Műcsarnokban megrendezte saját búcsúszertartását. Utolsó performanszán – amelyen egy nyitott koporsóba is befeküdt – több száz közeli barátja és rajongója búcsúzott tőle. Befeküdt a Műcsarnokban felállított ravatal nyitott koporsójába, hogy onnan nézze-hallgassa végig búcsúzó barátait. Fotó

    „Valaki Eörsi Istvánt idézi, aki szerint: »Senki nem tud úgy haldokolni, mint Halász Péter.«”

  • 2006.02.09. litera.hu, Vágvölgyi B. András: Búcsú
    Halász Péter virtuális temetésén

    Tudósítás. Eörsi István említése.

    „2006. február 6-án volt egy performansz a Műcsarnokban: Halász Péter virtuális temetése. Többek között Földényi F. László, Szentjóby Tamás, Kari Györgyi, Sugár János, Bozsik Yvette, Konrád György, Najmányi László és Vágvölgyi B. András vettek búcsút a művésztől.”

  • 2006.02.09.Népszabadság, Képgaléria: Sajtófotó 2005

  • 2006.02.10. (3.szám) Majsai Polgári Fórum, K. H. I.: NAPLÓJEGYZET (FEBRUÁR)

    Debreczeni Sándorról. Fotó

    „A rendszerváltoztatás hajnalán történt, hogy a radikálisan liberális nézeteiről elhíresült Eörsi István érveit kétes színű indulatokba mártva nekirontott a magyar demokraták egyik vezetőjének, Csoóri Sándornak. A költő egyik barátja úgy nyugtázta ezt a támadást, hogy Eörsi István lábujjhegyre emelkedett, és beleharapott Csoóri Sándor bokájába.”

    A fenti idézet téves, mert a kioktatott férfi Kenedi János volt. Ezt írta Eörsi éppen Csoóri védelmében: „Kenedi János lábujjhegyre állt, és így, ágaskodva beleharapott Csoóri Sándor bokájába.”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a BELEHARAPOTT CSOÓRI SÁNDOR BOKÁJÁBA mondatot.

  • 2006.02.10. (6.szám) Élet és Irodalom, Koltai Tamás: Tett, következmény

    Színikritika Szophoklész: Oidipusz előadásáról a Nemzeti Színházban. Rendező: Sopsits Árpád.

    „Théba királyának története arra int – a közelmúltban Eörsi István volt az, aki nem győzte a fejünkbe verni ezt az aktuális igazságot –, hogy a tetteknek következményei vannak. A következmény nélküli tettek, a le nem vont morális tanulságok, a föltáratlan múlt iratszekrényeiben lappangó titkok összemossák a bűnt és a vétket, a tettest és az áldozatot, s lehetetlenné teszik a megbocsátást és a föloldozást.”

  • 2006.02.10. (6.szám) Élet és Irodalom, Vásárhelyi Mária: „Fel kéne szabadulni már!”

    Reflexió az ügynökvitához – Szabó István ügye.

    „Ideje szembenéznünk azzal, hogy mind a mai napig a titkosszolgálatok működtetőinek hálójában vergődünk. Közvetlenül vagy közvetve ők – és az új elitből verbuválódott szövetségeseik – akadályozzák tizenöt éve az ügynökkérdés tisztességes megoldását. A magyar társadalom pedig, beleértve az értelmiséget is, fejét a homokba dugva nem akar tudomást venni arról, hogy mindaddig nem ér véget a rendszerváltás folyamata, ameddig ez a kérdés nem rendeződik egyszer s mindenkorra. […] Számomra fontos kérdés az is, hogy sok-sok éves hallgatás után sokan miért érzik úgy, hogy éppen ez a történet teremt megfelelő alkalmat a nyilvánosan vállalt szolidaritásra. Az elmúlt években annyi valóban kiváló embert hurcoltak meg nyilvánosan az értelmiségi elit néma asszisztenciája mellett! Nem száznegyven, hanem talán tizennégy magyar értelmiségi sem protestált együtt Mécs Imre évek óta tartó, nyilvános gyalázása ellen. De nem került sor ilyesmire akkor sem, amikor a »független« magyar bíróság Eörsi Istvánnal szemben meghozta a véleményszabadság alkotmányos elvét megcsúfoló ítéletét. Most csupán azért említem éppen őket, mert Mécs Imre a siralomházban, Eörsi pedig magánzárkában üldögélt azokban a hónapokban, amikor Szabó István a jelentéseit írta. Persze van ebben logika; hiszen ha Szabó István esetében eltekinthetünk attól, amit 57-ben tett, akkor ugyanez áll Mécsre és Eörsire is.”


    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 2005.06.10. (23.szám) E.I.: Két tétova kérdés Kornai János rendhagyó önéletrajzának elolvasása után
    • Élet és Irodalom, 2006.02.17. (7.szám) Fencsik Flóra: Mit tegyünk bűneinkkel?
    • Élet és Irodalom, 2006.02.24. (8.szám) Kis János: Illusztráció az ügynökügyhöz
    • Élet és Irodalom, 2006.03.17. (11.szám) Himmer Péter: Az ügynökügy tragikumához
    • Élet és Irodalom, 2006.04.14. (15.szám) Faragó Vilmos: Szót kér az aláíró
    • Élet és Irodalom, 2006.06.09. (23.szám) Hahner Péter: Eörsi már hozzászólt
    • Eörsi István: Zárt térben című kötete (Honlapon: Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű)

  • 2006.02.11. Népszava, Szász István: Züllöttségek

    Jegyzet az Eörsi–Schmidt–Népszava-perről és a Magyar Nemzet Gyurcsány Ferencről írt mondatairól. A bíróság a „züllött” kifejezést találta sértőnek Eörsi írásában, Gyurcsány esetében viszont nem volt sértő… Ez nem más, mint kettős mérce.

    „Lapunk pert vesztett, s a bíróság ítélete értelmében bocsánatot kért. Azért, mert a nemrég elhunyt Kossuth-díjas író, költő, publicista Eörsi István egyik ironikus írását közöltük, melyben – a bíróság ezt állapította meg – megsértettük dr. Schmidt Mária (Fidesz közeli Terror Háza-igazgató – a szerk.) személyiségi jogait. Dr. Schmidt nem az, aki annyiban hagyja, ha az ő jó hírnevébe gázolnak. Nem törődött vele, hogy gyógyíthatatlan betegségében Eörsi közben elhunyt, tovább perelt azért, mert egykori publicistánk olyat mert róla írni, hogy »ha volnának a jobboldalnak züllött figurái, akkor talán akadna olyan, tőlem elütő gondolkodású publicista, aki dr. Schmidtet is közéjük sorolná«”.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2003.06.20. (25.szám) Egy túlélő: A negyven másodperc
    • Élet és Irodalom, 2003.07.11. (28.szám) E.I.: Furcsa pár
    • Élet és Irodalom, 2003.07.18. (29.szám) Gerő András: Tisztelt Szerkesztőség – Eörsi válasza
    • Népszava, 2004.09.20. E.I.: Pervesztés után
    • Népszava, 2004.12.08. Népszava: Schmidt Mária beperelte lapunkat
    • Népszava, 2006.01.21. Népszava-információ: Eörsi István halála ellenére is folytatja a pert Schmidt Mária
    • Népszava, 2006.01.28. Részítélet
    • Magyar Nemzet, 2006.02.08. Balavány György: Egy csöndes, polgári fordulat – Nincs a rendszerünkben

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikkek felsorolásánál.

  • 2006.02.15. gondola.hu, Varga Domokos György: Értelmiség, titkosszolgák, ügynökök
    Gondola-interjú dr. Schmidt Mária történésszel, A titkosszolgálatok kulisszái mögött szerzőjével

    Beszélgetés Schmidt Máriával új kötetéről, arról, hogy miért fogadják könyvét a balliberális oldalon fanyalgással, miért támadják. Vásárhelyi Miklósról, az Eörsi-Schmidt-perről. Andressew Iván „vértahók” jelzőjéről, a relativizálás vádjáról. Eörsi Terror Házát ért kritikájáról. Az irányítása alatt álló XX. Század Intézetről és a XXI. Század Intézetről. A Szabó István melletti kiállókról, amikor kiderült, hogy besúgó volt.

    „Eörsi István pont azokban a negyvenes években szocializálódott, amikor a gyűlölet volt az egyetlen elfogadható érzés, ami egy igaz kommunistában ébredhetett az osztályellenséggel vagy az imperializmus »ügynökeivel« szemben. Eörsi bennem ellenséget látott, s ezért személyemben támadott. Nem azzal vitatkozott, hogy mit állítok, hanem minősíthetetlen hangon mocskolt. Ez egyébként a balliberális, posztkommunista tábornak a jellegzetessége. Tessék felütni a különböző gyűlöletorgánumokat, az Élet és Irodalmat, a 168 órát, a Népszavát: mindig személyre támadnak, a legalantasabb, a legaljasabb módon.”

  • 2006.02.17. (7.szám) Élet és Irodalom, Fencsik Flóra: Mit tegyünk bűneinkkel?

    Reflexió az ügynökvitához – Szabó István ügye, aki a vétséget azzal követte el, hogy nem vállalta föl tettét.

    „Jaj, Eörsi Pista, most hiányzol csak igazán! Most, hogy egy lelepleződés nyomán megint egyszer kettéválik ama bizonyos »ballib« értelmiség, s dúl a moralizálás oda meg vissza. Micsoda széles vigyorral szemlélnéd a díszbemutató émelyítő szimpátia-felvonulását, a politikusokat, amint az ünnepelt művész hátát lapogatják, miként szednéd ízekre a rendező illogikus érvelését, önsajnálatát a tévéstúdióban! És milyen irgalmatlanul, jó humorral írnád meg mindezt! Te megtehetnéd. Teljes erkölcsi alappal. Nem csak azért, mert hajdan vigyorogva vállaltad sorsod, a börtönt. És nem csak azért, mert onnan kilépve se alkudtál meg soha. Hanem azért is, mert szembenéztél még korábbi önmagaddal is: a naiv, szívből sztálinista kamasz Eörsivel, az önkéntes dicshimnuszszerzővel. Nem vártad meg, amíg a szélsőjobb borítja rád a régmúltadat, hanem magad álltál elő vele.”


    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 2005.06.10. (23.szám) E.I.: Két tétova kérdés Kornai János rendhagyó önéletrajzának elolvasása után
    • 2006.02.10. (6.szám) Élet és Irodalom, Vásárhelyi Mária: „Fel kéne szabadulni már!”
    • Élet és Irodalom, 2006.02.24. (8.szám) Kis János: Illusztráció az ügynökügyhöz
    • Élet és Irodalom, 2006.03.17. (11.szám) Himmer Péter: Az ügynökügy tragikumához
    • Élet és Irodalom, 2006.04.14. (15.szám) Faragó Vilmos: Szót kér az aláíró
    • Élet és Irodalom, 2006.06.09. (23.szám) Hahner Péter: Eörsi már hozzászólt
    • Eörsi István: Zárt térben című kötete (Honlapon: Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű)

  • 2006.02.17. Hetek, Szobota Zoltán: Demokratúra

    Beszélgetés Varga László történésszel a lebuktatott ügynökökről. Kézdi-Kovács Zsolt feltárulkozásáról, Balassa Péter szembenézéséről. Nagy Imre 1989-es újratemetésén a négyszáz kivégzett áldozat nevének felolvasása egyben a kádárizmus temetésévé is vált. A Kádár-korszak jellemzése. Eörsi István az Írószövetség közgyűlésén (1986-ban), a cenzúra bevezetését szorgalmazta. „A megdöbbent kollégáknak elmondta, hogy sokkal tisztességesebb dolognak tartaná, ha kerek perec megmondanák, hogy mit szabad írni, és mit nem.” Varga pere a Nemzetbiztonsági Hivatallal.

    „Mindent egybevetve Dénes Jánosnak volt igaza, amikor egy ellenzéki konferencián azt találta mondani, hogy végül is az egész diktatúra alatt egy ürülékfolyóban éltünk, és csak azon vitatkozhatunk, hogy az kinek meddig ért.”

  • 2006.02.17. Népszava, Népszava-információ: Zsuzsanna Gahse vette át a német Chamisso-díjat

    A Svájcban élő író-műfordító több magyar író, köztük Eörsi István műveinek fordítója Münchenben vette át a díjat Esterházy Péter laudációjával. A díj és névadója története, az eddigi díjazottak.

  • 2006.02.20. harag.eu, Merényi Anna: Eörsi István Kaposváron
    Tisztelgés a Mester előtt

    A Halálom reggelén című darab műsorfüzete. Idézet a Marat halála című előadás egyik verséből, Eörsi dalszövege. Eörsi István méltatása. Fotók

    „A félreértéseket elkerülendő le kell szögezni, hogy a Halálom reggelén című műnek semmi köze az író, vagyis Eörsi István halálához. A Csiky Gergely Színház vezető dramaturgja sosem mondott le róla, hogy a hosszú évekig nagy sikerrel játszott Kihallgatás után más darabját is bemutassa anyaszínháza. A Kleist utolsó napját feldolgozó drámát először 2001-ben adta oda többünknek elolvasásra, köztük kedves színész-rendezőjének, Lukáts Andornak is. […] Bolondul szerette az életet: enni, inni, beszélni, ölelni, kacagni… És dolgozni mindenek felett. Otthon és a színházban. Autóba ülni, levezetni Kaposvárra, hóban-fagyban, vagy épp kánikulában; beülni a próbára, jegyzetelni, elmondani, mit gondol, meghallgatni a másikat, és főleg szeretett új feladatot kapni: hogy egy kiadós ebéd után bevehesse magát aprócska színészházi lakásába új rímeket faragni. [...] Nem vitás, hogy a Kaposvár-jelenség Eörsi István nélkül sosem lett volna egy nemzedék sorsdöntő élményévé. A Marat halála maradt élete legfontosabb színháza munkája.”

    • A Rivalda 2005–2006. Nyolc mai magyar dráma című kötet adatait és az ebben szereplő Eörsi István: Halálom reggelén (5-46. oldal) című darabját elolvashatja az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Filológiai Közlöny, 2000.03–04.szám Gönczy Gabriella – Erdődy Orsolya: Irodalmi hagyatékok gondozása
    • Színház (Drámamelléklet), 2000.09.szám E.I.: Stimming fogadójában
    • kapost.hu, 2015.10.22. H. I. (Huszka Imre): A város, s a színház, mely annyit köszönhet neki, hallgat (és az itt felsorolt cikkek)
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 2006.02.22. litera.hu, Walter Benjamin: Egyirányú utca. Berlini gyermekkor a századforduló táján

    Könyvkritika. Részlet az Egyirányú utcából. Részlet a Berlini gyermekkorból (Eörsi István fordítása). 

  • 2006.02.24. (8.szám) Élet és Irodalom, Kis János: Illusztráció az ügynökügyhöz

    Reflexió az ügynökvitához – Szabó István ügye. Vita Bauer Tamás érveivel. Szabad-e az ügynökmúlt tényeit a nyilvánosság elé tárni? A D-209-es ügy – Medgyessy Péter. A „Képesi-ügy” – Szabó István. Idézet Eörsi István Gombrowiczából. A „Hajdú”-ügy – Tar Sándor.


    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 2006.03.17. (11.szám) Himmer Péter: Az ügynökügy tragikumához


    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 2005.06.10. (23.szám) E.I.: Két tétova kérdés Kornai János rendhagyó önéletrajzának elolvasása után
    • Élet és Irodalom, 2006.02.10. (6.szám) Vásárhelyi Mária: „Fel kéne szabadulni már!”
    • Élet és Irodalom, 2006.02.17. (7.szám) Fencsik Flóra: Mit tegyünk bűneinkkel?
    • Élet és Irodalom, 2006.04.14. (15.szám) Faragó Vilmos: Szót kér az aláíró
    • Élet és Irodalom, 2006.06.09. (23.szám) Hahner Péter: Eörsi már hozzászólt
    • Eörsi István: Zárt térben című kötete (Honlapon: Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű)

  • 2006.02.24. kuruc.info, Florovits Attila: Nyílt levél Pozsonyi Ádámhoz

    Olvasói levél. Pozsonyi Vészharang című írására reagál, szerzőjét szélsőséges elhajlónak tartja.

    „Gondolatmenetének kijavítása érdekében megfontolásra javaslom a következőket. Amennyiben az ország állampolgára egyenlősdi és humanista, haladó elveket valló, úgy az abortusz reá nézve kötelező legyen. Ugyanez vonatkozzon élettársára, házastársára is. Ha az állampolgár eszmei példaképei között megtalálható Konrád György, Heller Ágnes, vagy Eörsi István bármelyike is, úgy ivartalanítását haladéktalanul elvégeztetni kötelező legyen. Ugyanez vonatkozzon az ilyen elvetemült egyén gyermekeire is.”

    Előzmény:

    • Magyar Demokrata, 2005.11.17 (46.szám) Pozsonyi Ádám: Vészharang – Nincs a rendszerünkben

  • 2006.02.25–26. Új Magyar Szó, csg: Magyar az idei Chamisso-díjas

    A díj idei kitüntetettje a Svájcban élő Zsuzsanna Gashe. Több magyar író – köztük Eörsi István – műveit fordította német nyelvre. 

  • 2006.02.27.archivnet.hu, Gergely Ferenc: Kilépések, visszalépések

    (Magyar Írók Szövetsége.)

  • 2006.02.szám (február) Kapu, Urbán Péter: A tábornok vallomása

    Horváth József III/III-as vezérkari őrnagy visszaemlékezéséről, amely a szocializmus negyven évben működő állambiztonsági eseményekről szól. A visszaemlékezésből könyv is született (HORVÁTH József: A tábornok vallomása, Meztelenül a Duna-gate ügyben, Bp., 1990.). A Szamizdatvirágzás avagy így legyeskedtünk a demokratikus ellenzék körül című fejezetben szerepel Eörsi István neve is.

    • A kötet adatai és tartalomjegyzéke megtekinthető a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2006.02.szám Holmi, Szegő János: Műkritikák léteznek
    Kardos András: A véletlen tekintet

    Könyvkritika a szerző első önálló kötetéről.

    „A könyvön végigvonuló politikai motívum is, amelyet a baloldaliság huszadik századi útjaként lehet kibontani, több rétegben jelenik meg. Lukács moszkvai éveitől Eörsi István börtönévein át, egy remek Koestler-elemzésen (A Rubasov-elmélet) keresztül a demokratikus ellenzék fordulatáig, minden ponton a téma konkrétan, valóságszerűen (ha ezek megtörténtek, akkor hogyan?) és elvontan (mit jelenthet?) is értelmezésre szorul.”

    • A kötetben szerepel Eörsi István: Történetek egy hideg faházban című írása.
    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek/ Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2006.02.szám Korunk, K. L.: Eörsi Istvánnal – Lukácstól Nagy Imréig

    A szerzőnek (Kántor Lajos) küldött (1971-ben és 1996-ban) három Eörsi-levél idézése. Lukács Györgyről és Nagy Imre-cikkéről. A lapban 1971-ben megjelent Közök című vers szövege.

    Előzmény:

    • Korunk, 1971.02.szám Eörsi István verseiből
    • Korunk, 1996.10.szám K. H. Nagy Imre időszerűtlen időszerűsége

  • 2006.03–04.szám História, Gajdó Tamás: A magyar színházművészet a rendszerváltozás után

    Részlet a Magyar Tudománytár 6. kötetének Előadóművészet, zene, film című fejezetéből (260-267. oldal). 

    „Eörsi István a kaposvári társulat számára újrafordította a Hamletet (1983), A vihart (1986), az Othellót (1989) és a Katona József Színháznak a Coriolanust (1988), majd egyre több színházi alkotó mellőzte a klasszikus fordításokat.”

  • 2006.03.02. (9.szám) 168 óra, Koltai Tamás: Mostanában. Fiúk, szerverek, kutyák

    Idézés Eörsi Gombrowicz-könyvéből.

    „A tiszta moralitás szempontjából nincs strukturális különbség kis és nagy gaztettek között. Az erkölcsi világrendet a legkisebb gaztett is halálra sebzi.”

  • 2006.03.03. (9.szám) Élet és Irodalom, Tandori Dezső: Tőrmellék Hamletnek

    „Mivel nemsokára megjelenik (vagy már meg is jelent) a szerencsétlen Töredék Hamletnek c. első könyvem, e dologban egy egész halom, törmelékhalom belső töredékem van, amit egyrészt el fogok itt mondani, másrészt, és ez cikkem lényege, el se merek mondani.”

    Eörsi István említése.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.