EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1970.02.21. (8.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Szépek vagyunk

    Filmkritika Rényi Tamás: Krebs, az isten és Rózsa János: Bűbájosok című filmjéről. 

  • 1970.02.szám Irodalomtörténet, Almási Miklós: Színház – a könyvüzletben

    Részlet. A groteszkről.

    „Itt kellene frontnyitó vitát indítani, s nem a status quo merev őrzésén fáradozni, mert különben azok a vonások fognak továbbélni a fiatalok kísérleteiben, melyek e bújócska következtében, a deformálódás jegyeit viselik magukon. Eörsi István, Görgey Gábor — vagy azok a fiatalok, akik az Új írás ankétján Örkényre szavaztak — csak úgy találhatnak rá a groteszkben rejlő korszerű és velünk szövetséges, értünk vitázó hangjára, ha tisztességgel számot vetünk a szatírával szembeni előítéleteinkkel.”

  • 1970.02.szám Színház, Almási Miklós: Közéletiség: egy fogalom válsága – vagy egy műfaj fázisváltása

    Mi mindenről nem szeret írni a szerző, miért bosszankodik? Az úgynevezett közéletiségről és a közéleti dráma kategóriájáról, a politikai színházról. A hatalom és a morál, a közöny és cselekvési lehetőség ütközése és összefüggésének darabjai. Eörsi Sírkő és kakaója.

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1970.03.07. (10.szám) Élet és Irodalom, E.I. Szerencse

    Vers.

  • 1970.03.14. (11.szám) Élet és Irodalom, E.I. Utazás egy koponya körül

    Filmkritika. Karinthy Frigyes.: Utazás a koponyám körül; rendező: Révész György.

    Reagálás:

    • Erdélyi Napló, 1998.08.25. (34.szám) Vajda Zoltán: Utazás egy nagy koponya körül

  • 1970.03.21. (12.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Egy folyamat végső állomásai

    Széppróza.

  • 1970.03.28. (13.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Panaszkönyvi bejegyzés

    Glossza. Márkus István cikke az ÉS-ben egy vidéki város Nagy Férfiújáról, aki bevásárlása után megkerülte a sort a pénztárnál. Eörsi nem érti, miért kellett Márkusnak elhallgatnia a Nagy Férfiú nevét, de még a városét is, ahol az eset történt. Ezért beír Márkus írói panaszkönyvébe.

  • 1970.03.szám Kortárs, E.I.: Herakleitosz óta
    Közök

    Versek.

  • 1970.04.25. (17.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Jelenetek egy abszurd filmből

    „Utóbbi időben mind tolakodóbb gyanú ébredt bennem, két irányú: a költői költészet és a prózai szabadvers iránt.” Eörsi írt egy versciklust, majd próza formájában is megírta, és megvizsgálta, hogy a szöveg vers maradt-e, és hogy van-e különbség a két változat között. A három változat: A lázadó – Kivégzés – Háború.  


    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 1970.05.02. (18.szám) Lendvay Kamilló: Válasz aggályokra

  • 1970.04.26. Népszabadság, E. I.: Egy elmaradt fellépés helyett

    Gisela May április 28-ra tervezett zeneakadémiai előadóestje a művésznő megbetegedése miatt elmaradt. Ennek apropóján egy 1969. november 18-i párizsi előadás méltatása, ahol Brecht-songokat énekelt. Eörsi két verse: A Brecht-dalok megértéséhez – Gisela May a színpadon.

    • A verseket megtalálhatja Eörsi István A nemek és az igenek című kötetében is. A kötet adatait és tartalomjegyzékét elolvashatja a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

  • 1970.04.szám Dolgozók, Wolfgang Weyrauch: Monológ

    Eörsi István fordítása.

  • 1970.04.szám Munkásőr, Majakovszkij: Lenin

    Versrészlet – fordító: Eörsi István.

  • 1970.04.szám Századok, Bellér Béla: Történelmi film-e az ítélet?

    Kósa Ferenc és Csoóri Sándor Dózsa-filmnovellája, az Ítélet körül 1968-ban kirobbant vitáról.

    Előzmény:

    • Új Írás, 1968.09.szám Kósa Ferenc – Csoóri Sándor: Ítélet – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1968.09.22. Rényi Péter: Ítélet, de ki felett? – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1968. 09.28. E.I.: Fellebbezés

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 1970.04.Valóság, E.I.: A ferdítések - ferdítések

    (Hozzászólás Sándor Pál Valóságban megjelent Fordítások — ferdítések című írásához. Sándor kifogásolja a Marx-fordításokat, ezzel száll vitába Eörsi. )

  • 1970.05.02. (18.szám) Élet és Irodalom, Lendvay Kamilló: Válasz aggályokra

    Hozzászólás Eörsi István cikkéhez, melyben a költőiségről elmélkedett. Szerinte Eörsi három szövegváltozata nem is változat, hanem három vers.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1970.04.25. (17.szám) E.I.: Jelenetek egy abszurd filmből

  • 1970.05.16. (20.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Az igazságok sokféleségéről
    Levél egy kritikushoz

    Egy 1961-es Valóságban Eörsi olvasott egy tanulmányt az új amerikai költészetről, ami sivár érzéssel fogta el. Elhatározta, hogy levelet ír a szerzőnek, csakhogy ezt a cikket ő maga írta. Meg is írta a levelét Eörsi Istvánnak…


    Előzmény:

    • Valóság, 1961.01.szám E.I.: Lázadás és menekülés

  • 1970.05.23. (21.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Befejezetlenül

    Filmkritika Vas Judit: Befejezetlenül című dokumentumfilmjéről. 

  • 1970.05.23.Szegedi Egyetem, Farkas Benjámin: Folytatja sikersorozatát az Egyetemi Színpad

    (A József Attila Tudományegyetem Egyetemi Színpadának vendégszereplése Déry Tibor Óriáscsecsemő című darabjával.)

  • 1970.05.szám Nagyvilág, Nemzetközi Költőtalálkozó Budapesten

    Heinz Kahlau: Az öreg kőműves. Paul Wiens: Anyagcsere.

    Versfordító: Eörsi István.

  • 1970.05.szám Népművelés, Dr. Bécsy Tamásné: EGY SOROZAT – EGY ELŐADÓ
    Pécsi próba

    A pécsi Doktor Sándor Művelődési Központ művészeti sorozatairól. Az idei évadban esztétikai kollégiumot szerveznek. A tematika felsorolása, a koncepció magyarázata, tanulságok levonása. Fotó: a hallgatóság

    „Az előadó állandóságát viszonylag könnyű volt biztosítani. Eörsi István író vállalta a tematika kidolgozását s az öt előadás megtartását. […] A vezető személye, kedélye, közvetlensége, humora — a sorozat állandó hangulati elemeként — kedvezően befolyásolta a légkört.”

  • 1970.05.szám Új Írás, E.I.: Mit tegyünk?
    Heller Ágnes: A szándéktól a következményig

    Könyvkritika és elemzés Heller Ágnes új könyvéről, amely 1957–58-as etikai egyetemi előadásainak átdolgozott, könyvvé formált, de koncepciójában lényegileg változatlan szövegét tartalmazza.

    „Írásomban csak terjedelmileg tengenek túl a kifogások: ugyanis sokkal fontosabbnak vélem a nézeteltérések felvetését, mint a helyesnek tartott – esetleg mégoly fontos – tételek hosszadalmas idézgetését és ismételgetését. Az egész műre azonban feltétlenül érvényes Heller meghatározása: »A filozófia éppen a ’mit tegyünk?’ kérdésre ad – közvetve vagy közvetlenül – választ, tehát az embert helyes vagy helytelen választásra befolyásolja«. Meggyőződésem szerint a kérdések és a válaszok tisztán, érthetően csendülnek fel a könyvben, és a helyes választás irányában befolyásolják az olvasót.”

  • 1970.06.06. (23.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Beszélgetések a Könyv-utcában

    Életképek, ellesett társalgások a könyvhéten a Könyv (Váci) utcából. 

  • 1970.06.20. (25.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A mutatvány

    Széppróza. Egy világhírű kötéltáncos lelki segítségnyújtása a kiégett város romjainál. Az igazságot a nagyközönség sohasem tudta meg. 

  • 1970.06.szám Alföld, Némedi Eszter: Három kötet dráma
    EÖRSI ISTVÁN: TRAGIKOMÉDIÁK, GÖRGEY GÁBOR: KOMÁMASSZONY, HOL A STUKKER? KARINTHY FERENC: HÉT JÁTÉK

    Könyvkritika a három drámagyűjteményről és a bemutatott darabokról.

    „A felsorolt jónéhány rokon vonás ellenére is külön világ a három drámakötet. Eörsi Istvánnak, úgy érezzük, Brecht a szellemi őse. Darabjait a példázat szándékával írja. Szituációi markánsak, dialógusai lendületesek, az egyértelműen megfogalmazott drámai mondanivaló hiánya miatt azonban darabjai széthullnak.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.