EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1969.02.szám Tiszatáj, Kálmán László: Az abszurd dráma és magyar változata

    A magyar drámairodalom irányzatairól, kiemelve az abszurd dráma magyar változatát. Eörsi István Hordók című darabjáról.

    „Eörsi István »Hordók« című darabja ismét tragikomédia. A szerző a fasizmus szörnyűségeit tragikomikusán, groteszk oldaláról mutatja be.”

    • Eörsi István Hordók című írása megjelent a Tragikomédiák című kötetében. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó tartalom:

    • Színház, 1968.02.szám E.I.: Hordók. Drámamelléklet – 1. rész
    • Színház, 1969.01.szám E.I.: Hordók. Drámamelléklet – 2. rész
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi drámájának címét.

  • 1969.03–04.szám Látóhatár, Barta András: Színházi bemutatók

    Színházművészetünk szerepéről, drámaírásunk problémáiról, a viták fontosságáról. Miért tölti be csak részben a feladatát? Az idei évad 4 drámaírója, köztük Eörsi István műveinek kiemelése. Eörsi István Hordók című drámájának elemzése.

    • Eörsi István Hordók című írása megjelent a Tragikomédiák című kötetében. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

    Kapcsolódó tartalom:

    • Színház, 1968.02.szám E.I.: Hordók. Drámamelléklet – 1. rész
    • Színház, 1969.01.szám E.I.: Hordók. Drámamelléklet – 2. rész
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi drámájának címét.


  • 1969.03.01. (2.szám) Filmkultúra, E.I.: Mit mossunk el?

    Vita Molnár Gál Péterrel a tömegfilmek és a művészfilmek közötti szakadékokról.  Eörsi azzal érvel, hogy egy érdekes történet nem a kereskedelmi film egyeduralma, nem annak különleges eredménye. Az igazán nagy művek nem nélkülözhetik a rendkívüli események vonzó erejét.

  • 1969.03.01. (9.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Muszáj-Herkules vagy kell-Toldi?

    Glossza. A Dunántúli Napló megtámadta az ÉS Ady-számát. Azzal vádolják a cikkírókat – Vargha Balázst, Vezér Erzsébetet és Eörsit –, hogy sok idegen szót használnak a „tudományoskodás látszata” kedvéért.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1969.01.25. (4.szám) Eörsi István: Az idő rostájában


    Reagálás:

    • Magyar Nyelvőr, 1976.04.szám Nyelvművelő cikkek sajtószemléje

  • 1969.03.09. Népszabadság, Irodalmi est a Kossuth Klubban

    Rövidhír. Az Eszmélet című irodalmi esten Ágh István, Csoóri Sándor, Eörsi István, Gyurkó László és Mészöly Miklós olvasnak fel műveikből.

  • 1969.03.15. (11.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Dialógusok

    Eörsi kedveli, épp ezért gyűjti a dialógusokat. Ezekből ad közre néhányat kedvenceiből, némi kommentárral. „A leginkább azonban az olyan párbeszédeket kedvelem, amelyek villanó fénnyel ragyogják be két ember jellemét vagy helyzetét, egymáshoz való viszonylatukban.”

  • 1969.03.22. (12.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Telefonbeszélgetés

    Eörsit felhívja telefonon egy nő álnéven az író apja halálával kapcsolatban. Elmeséli történetét, és azt, hogy része volt az apja halálában. 

  • 1969.03.szám Színház, E.I.: Rézvásár
    Brecht meg nem írt darabja Berlinben

    A Berliner Ensemble Rézvásár című előadásáról. Színház – elméleti dialógusokból. A brechti színház előrelépés Shakespeare-hez.

    „Én 1968 decemberében láttam a »darabot«, a százötvenedik előadás után, telt házban. Ezt a sikert mégsem lehet intellektuális perverziónak felfogni. Oka abban rejlik, hogy — jórészt éppen Brecht és Piscator tevékenységének következtében — Németországban teljesen mást értenek színházon, mint például minálunk.”

  • 1969.04.09. Hajdú-Bihari Napló, Zöldi László: A rádió mellett

    Rádiókritika. A rádió irodalmi lapjáról, a Gondolatról, rádióváltozatáról.

    „Amikor az egyik legjobb magyar versmondó elmondta véleményét Eörsi István szavaival-gondolataival a szerelemről, eszembe jutott barátom megjegyzése. Kért, hogy olvassam el az áprilisi Kortársat, egészen jó Eörsi-verseket találhatok benne. Elolvastam. Újra és újra visszalapoztam arra az oldalra. Ezt a rádióval nem tehetem meg. De a rádió nélkül nem tettem volna meg.”

    Előzmény:

    • Kortárs, 1969.04.szám E.I.: Viszontlátás, búcsú

  • 1969.04.12. (15.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Rémlátomás

    Eörsi egy régi osztálytársa elmeséli Eörsinek, hogy minden éjjel rémálmok gyötrik, kalauz nélküli autóbuszokról álmodik, és el sem tudja képzelni, micsoda zűrzavarok lehetnek ebből. Messzemenő következtetéseket von le a kalauznélküli buszok világából. Felidézi a Magyar Nemzet [1969.03.30] egyik olvasói levelét: „tapasztalatok alapján az a benyomásom, utazó közönségünk nem tudja még gépiesen ellátni a kalauz vagy kalauznő szerepkörét”. Ebből anarchia lesz. 

  • 1969.04.19. (16.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Adatok sodrában

    Könyvkritika A szürrealizmus című kötetről. Bajomi Lázár Endre tanulmányáról és Szávai János esszéjéről. 

  • 1969.04.24. Magyar Szó, Gerold László: Három magyar színmű
    Pesti színházi séta

    Színikritika Eörsi István: Hordók, Tersánszky Józsi Jenő: A kegyelmes asszony portréja és Németh László: Széchenyi című darabokról.

    A Hordókról:

    „Műfaja szerint paraboladráma, ügyesen bonyolított, néhány kitűnő résszel és jól pergetett párbeszéddel, csupán az hat zavarólag, hogy gondolatisága nincs arányban a műfaj követelményeivel, nem elég mély a szerző filozófiája...”

    • Eörsi István Hordók című írása megjelent a Tragikomédiák című kötetében. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

    Kapcsolódó tartalom:

    • Színház, 1968.02.szám E.I.: Hordók. Drámamelléklet – 1. rész
    • Színház, 1969.01.szám E.I.: Hordók. Drámamelléklet – 2. rész
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi drámájának címét.


  • 1969.04.26. (17.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A Valóság-ban olvastam
    Eksztázis – eksztázis nélkül

    A Valóságban megjelent filmkritikáról, mely Kovács András: Eksztázis 7-től 10-ig című riportfilmjéről szól. „Az eksztázis elemzését kapjuk, eksztázis nélkül – a rendező – ezúttal szociológusi minőségében – különféle vélemények és vallomások okos csoportosításával eredményeit közli velünk.” Generációs ellentétek és konformizmus. 

  • 1969.04.26. Esti Hírlap, A világ teremtése

    Ihletői a mitológia és Jean Effel karikatúrái voltak. Alapanyaga I. V. Stok komédiája. Átdolgozta és rendezte Balogh Géza. Eörsi István gunyoros-ötletes dalszövegei.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1969.05.03. B. É.: A világ teremtése. A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének új bemutatója
    • Ország-Világ, 1969.05.21. (21. szám) N. Gy.: A „Világ teremtése”. 20 ÉV UTÁN


  • 1969.04.30. Magyar Hírlap, Lukácsy András: Művészek, akikről ritkán hallunk
    Húsz éves a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese

    Ünnepségsorozat az együttes fennállásának huszadik évfordulóján. Stok—Effel-adaptációjukról, melyet Balogh Géza dolgozott át és rendezett. Decsényi János zenei tréfáknak is beillő dalaihoz Eörsi István írt szöveget.

  • 1969.04.szám Kortárs, E.I.: Viszontlátás, búcsú
    Sejtem már

    Versek.

    Reagálás:

    • Hajdú-Bihari Napló, 1969.04.09. Zöldi László: A rádió mellett

  • 1969.04.szám Kritika, E.I.: Az író felel
    Jegyzetek a tragikomédiáról

    Az 1969. május 13-i magnós beszélgetés részlete, amely nincs benne a Megélt gondolkodás című kötetben.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1968.02.szám Hermann István: Három magyar bemutató
    • Kritika, 1969.04.szám E.I.: Az író felel. Jegyzetek a tragikomédiáról
    • Irodalmi Jelen, 2002.12.szám Hegyi Réka: Jegyzetek a Cseresznyéskertről



  • 1969.04.szám Színház, E.I.: Jegyzetek Az óriáscsecsemőről

    Déry Tibor: Az óriáscsecsemő című abszurd drámájáról, melyet 1926-ban írt, s amelyet most végre előadtak. A darabot a győri szakszervezetek Rába színjátszó csoportja adta elő, az amatőr színjátszócsoportok országos versenyének keretében, a rendező: Benkő József.

    „Az óriáscsecsemő nem vehetett részt az új drámai formák kialakításában, így hát keletkezésének évszáma csak kuriózum. Egyedüli mércéje, hogy miként állja meg ma a helyét, nem mint kísérlet, hanem mint olyan nemzetközi áramlat részese, amely — csak az értők számára megkülönböztethetően — egyesít magában kóklerséget és zsenialitást. […] Déry olyan hangulati-stiláris egységet teremt, mely egybeforrasztja a száraz nonszensz- humor és a megrázó líraiság végleteit.”

    Reagálás:

    • Színház, 1969.06.szám Pályi András: Abszurd színház – magyar módra?
    • Iskolakultúra, 1997.01.szám Tarján Tamás: Az ember „fordított” tragédiája

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1969.04.szám Mihályi Gábor: Abszurd dráma magyar módra. Kísérletek és eredmények (és az itt megjelölt cikkek)

  • 1969.04.szám Színház, Mihályi Gábor: Abszurd dráma magyar módra
    Kísérletek és eredmények

    Tanulmány. Az abszurd dráma története külföldön és Magyarországon. Eörsi: Sírkő és kakaó; Hordók.

    „Az abszurd dráma hazai elterjedésének történetéhez tartozik a Művelődésügyi Minisztérium 1967-es pályázata, amely színpadra segítette két fiatal szerző abszurd komédiáját, Görgey Gábor Rokokó háborúját és Eörsi István Sírkő és kakaóját. […] Eörsi István eretnek gondolatokkal kacérkodó abszurd komédiája, a Sírkő és kakaó is a néptől idegen vagy elidegenült hatalom mai természetrajzához szolgáltat adalékokat. […] Eörsi újabb komédiája, a Hordók gondolatilag problematikusabb, formailag, technikailag megoldatlanabb, mint a Sírkő és kakaó volt. Ám — ez a színházi világ paradoxonja — a Hordók mégis jelentős előrelépés Eörsi drámaírói pályáján. A fiatal költő és esszéíró első drámaírói jelentkezését még tartózkodás, bizalmatlanság fogadta. […] Holott, ha jóhiszeműek vagyunk, látnunk kell, hogy Örkény, Eörsi, Görgey a hatalommal való visszaélésnek olyan megnyilvánulásait támadják, amelyek távol állnak a szocializmus eszméjétől. Az, hogy ezek a művek megíródtak, színpadra kerültek, jelzi társadalmi és kulturális életünk egészséges fejlődését.”

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi István Hordók című írása megjelent a Tragikomédiák című kötetében. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

    Reagálás:

    • Magyar Nemzet, 1969.05.16. A. G.: Folyóiratszemle
    • Színház, 1969.06.szám Pályi András: Abszurd színház – magyar módra?

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház (Drámamelléklet), 1968.02.szám E.I.: Hordók. Groteszk játék 2 részben (és az itt megjelölt cikkek)
    • Színház (Drámamelléklet), 1969.04.szám E.I.: Jegyzetek Az óriáscsecsemőről
    • Iskolakultúra, 1997.01.szám Tarján Tamás: Az ember „fordított” tragédiája
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darabok címét.

  • 1969.04.szám, Nagyvilág, Beat költők versei
    Lawrence Ferlinghetti: Eufória

    Versfordító: Eörsi István.

  • 1969.05.01. (3.szám) Filmkultúra, E.I.: A kötéltánc dicsérete
    Jiri Menzel három filmje

    Menzel Szeszélyes nyár, a Bűntény a mulatóban és a Szigorúan ellenőrzött vonatok című filmjeiről.

    Fotó: Jiří Menzel és filmjelenetek.

    Reagálás:

    • Beszélő, 1994.06.23. (Hetilap – 25.szám) Glauziusz Tamás: A macska mozija

  • 1969.05.03. Népszabadság, B. É.: A világ teremtése
    A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének új bemutatója

    Ihletői a mitológia és Jean Effel karikatúrái voltak. Alapanyaga I. V. Stok komédiája. Átdolgozta és rendezte Balogh Géza. Eörsi István gunyoros-ötletes dalszövegei.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Esti Hírlap, 1969.04.26. A világ teremtése
    • Ország-Világ, 1969.05.21. (21. szám) N. Gy.: A „Világ teremtése”. 20 ÉV UTÁN


  • 1969.05.10. (19.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Japán császárfa

    Glossza. Per egy japán császárfa kerítésen átlógó ágáról – birtokháborítás. Védettséget kapott a növény, mivel dédapját Széchenyi István honosította meg. „Helyes volna, ha a japán császárfa ügyével foglalatoskodó bírák, ügyvédek, szakértők, mindenféle-fajta hivatali és jogi személyek ezzel a perrel együtt megoldanák a többi ilyen jellegű problémát is: a japán császárfa védettségének újbóli kinyilvánításával egyidőben kimondanák a fogorvosi ház védettségét, és ha e két védettség ellentmondásba kerül egymással, akkor az ellentmondásnak is védettséget biztosítanának.”

  • 1969.05.10. (19.szám) Élet és Irodalom, Eörsi István új versei

    Csak kulcsok és virágok; Szokásaim közé...; Laci és Fodor

    Kapcsolódó tartalom:

    • Pest Megyei Hírlap, 1981.07.16. (165.szám) G. Z.: A gesztenyefa halálára
    • Kurír (reggeli kiadás), 1992.04.11. E.I.: Laci és Fodor
    • Magyar Nemzet, 2001.05.09. Berényi Szabolcs: Laci és Fodor



A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.