EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1969.02.23 (45.szám) Pest Megyei Hírlap, N. P.: Változatok egy közhelyre
    Eörsi István verseiről
    Könyvespolc

    Eörsi vihart kavaró írásairól, a Változatok egy közhelyre című harmadik verseskötetéről. Kiemeli kíméletlen logikáját, a durvaság határát súroló szókimondását, hajlamát a kételkedésre, a gúnyra és a játékra. Szerelmi, közéleti, politikai költészetéről.

    „Vitairataiban, néhány soros glosszáiban nem ismer sem kíméletet, sem tekintélyt, s ezért nem csoda, ha írásai vihart kavarnak az irodalmi, szellemi élet látszólagosan nyugodt vizein. […] A kapocs, amely összeköti publicisztikáit a verseivel: kíméletlen logikája, néha a durvaság határát súroló szókimondása, hajlama a kételkedésre, a gúnyra, és a játékra. […] És úgynevezett közéleti, politikai vers? Alig akad jelentős a kötetben, s tán azért, mert Eörsi a beskatulyázástól való félelmében nem válogatta be azokat...”

    • A könyv adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi kötetének címét.

  • 1969.02.27. Vas Népe, szakály: A pódiumon: Margittay Ági

    (Margittay Ági irodalmi estjén Nagy László, Ladányi Mihály, Weöres Sándor és Szécsi Margit versei mellett Eörsi novelláját is előadta.)

  • 1969.02.szám Irodalmi Szemle, Fügedi Elek: A cseh és szlovák költészet magyarul

    Részlet. A fordítók – köztük Eörsi István – méltatása.

  • 1969.02.szám Kortárs, Almási Miklós: Parabolák – tanulsággal és tanulság nélkül
    Színház, film
    Két bemutató

    Eörsi: Hordók és Sírkő és kakaó című darabjai. Elemzés.

    „...kompromisszum- és vakon-hősies típusok genezisét kutatja szatirikus igénnyel...”.

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi István Hordók című írása megjelent a Tragikomédiák című kötetében. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

    Kapcsolódó tartalom:

    • Színház, 1968.02.szám E.I.: Hordók. Drámamelléklet – 1. rész
    • Színház, 1969.01.szám E.I.: Hordók. Drámamelléklet – 2. rész
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darabok címét.


  • 1969.02.szám Kritika, Rigó László: Eörsi István: Hordók
    Bemutató a Pesti Színházban

    Színikritika.

    „Azokról mond politikai s etikai ítéletet, akik a nagy szellemi válságok idején félrehúzódnak a harc színtereitől, mindenféle konkrét és értelmes tettől, passzivitásukat álrészvétbe, álszolidaritásba rejtve vagy fellengzős gondolatmenetekbe burkolva. ítél azzal, hogy egyszerűen reprodukálja, gyakran egymással leplezteti le magatartásuk valóságos indítékait, hamis filozófiájukat, bemutatva azt, hogy a hordó-életet élők mily könnyedén és felelőtlenül sodorják veszélybe közvetlen környezetüket.”

    • Eörsi István Hordók című írása megjelent a Tragikomédiák című kötetében. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

    Kapcsolódó tartalom:

    • Színház, 1968.02.szám E.I.: Hordók. Drámamelléklet – 1. rész
    • Színház, 1969.01.szám E.I.: Hordók. Drámamelléklet – 2. rész
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi drámájának címét.


    1969.(02.szám) Kritika, Rigó László: Eörsi István: Hordók

  • 1969.02.szám Nagyvilág, Dokumentum és irodalom
    Kerekasztal

    Ankét. A dokumentumok térhódítása az irodalomban, a jelenség okai, a dokumentum-irodalom értékei. A témában megszólalnak: Elbert János, Eörsi István, Faragó Vilmos, Kolozsvári Grandpierre Emil és Nemes György. Eörsi István az általános illúzióvesztésről beszél, a világszerte visszájára fordult hit és az intézményesített demagógiák által kiváltott közönyről, amelyből a lelkiismeretesen dokumentált tényékhez menekül az olvasó.

    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 1969.02.19. Papp Antal: Irodalom a gyorsuló világban

  • 1969.02.szám Tiszatáj, Kálmán László: Az abszurd dráma és magyar változata

    A magyar drámairodalom irányzatairól, kiemelve az abszurd dráma magyar változatát. Eörsi István Hordók című darabjáról.

    „Eörsi István »Hordók« című darabja ismét tragikomédia. A szerző a fasizmus szörnyűségeit tragikomikusán, groteszk oldaláról mutatja be.”

    • Eörsi István Hordók című írása megjelent a Tragikomédiák című kötetében. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó tartalom:

    • Színház, 1968.02.szám E.I.: Hordók. Drámamelléklet – 1. rész
    • Színház, 1969.01.szám E.I.: Hordók. Drámamelléklet – 2. rész
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi drámájának címét.

  • 1969.03–04.szám Látóhatár, Barta András: Színházi bemutatók

    Színházművészetünk szerepéről, drámaírásunk problémáiról, a viták fontosságáról. Miért tölti be csak részben a feladatát? Az idei évad 4 drámaírója, köztük Eörsi István műveinek kiemelése. Eörsi István Hordók című drámájának elemzése.

    • Eörsi István Hordók című írása megjelent a Tragikomédiák című kötetében. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

    Kapcsolódó tartalom:

    • Színház, 1968.02.szám E.I.: Hordók. Drámamelléklet – 1. rész
    • Színház, 1969.01.szám E.I.: Hordók. Drámamelléklet – 2. rész
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi drámájának címét.


  • 1969.03.01. (2.szám) Filmkultúra, E.I.: Mit mossunk el?

    Vita Molnár Gál Péterrel a tömegfilmek és a művészfilmek közötti szakadékokról.  Eörsi azzal érvel, hogy egy érdekes történet nem a kereskedelmi film egyeduralma, nem annak különleges eredménye. Az igazán nagy művek nem nélkülözhetik a rendkívüli események vonzó erejét.

  • 1969.03.01. (9.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Muszáj-Herkules vagy kell-Toldi?

    Glossza. A Dunántúli Napló megtámadta az ÉS Ady-számát. Azzal vádolják a cikkírókat – Vargha Balázst, Vezér Erzsébetet és Eörsit –, hogy sok idegen szót használnak a „tudományoskodás látszata” kedvéért.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1969.01.25. (4.szám) Eörsi István: Az idő rostájában


    Reagálás:

    • Magyar Nyelvőr, 1976.04.szám Nyelvművelő cikkek sajtószemléje

  • 1969.03.09. Népszabadság, Irodalmi est a Kossuth Klubban

    Rövidhír. Az Eszmélet című irodalmi esten Ágh István, Csoóri Sándor, Eörsi István, Gyurkó László és Mészöly Miklós olvasnak fel műveikből.

  • 1969.03.15. (11.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Dialógusok

    Eörsi kedveli, épp ezért gyűjti a dialógusokat. Ezekből ad közre néhányat kedvenceiből, némi kommentárral. „A leginkább azonban az olyan párbeszédeket kedvelem, amelyek villanó fénnyel ragyogják be két ember jellemét vagy helyzetét, egymáshoz való viszonylatukban.”

  • 1969.03.22. (12.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Telefonbeszélgetés

    Eörsit felhívja telefonon egy nő álnéven az író apja halálával kapcsolatban. Elmeséli történetét, és azt, hogy része volt az apja halálában. 

  • 1969.03.szám Színház, E.I.: Rézvásár
    Brecht meg nem írt darabja Berlinben

    A Berliner Ensemble Rézvásár című előadásáról. Színház – elméleti dialógusokból. A brechti színház előrelépés Shakespeare-hez.

    „Én 1968 decemberében láttam a »darabot«, a százötvenedik előadás után, telt házban. Ezt a sikert mégsem lehet intellektuális perverziónak felfogni. Oka abban rejlik, hogy — jórészt éppen Brecht és Piscator tevékenységének következtében — Németországban teljesen mást értenek színházon, mint például minálunk.”

  • 1969.04.09. Hajdú-Bihari Napló, Zöldi László: A rádió mellett

    Rádiókritika. A rádió irodalmi lapjáról, a Gondolatról, rádióváltozatáról.

    „Amikor az egyik legjobb magyar versmondó elmondta véleményét Eörsi István szavaival-gondolataival a szerelemről, eszembe jutott barátom megjegyzése. Kért, hogy olvassam el az áprilisi Kortársat, egészen jó Eörsi-verseket találhatok benne. Elolvastam. Újra és újra visszalapoztam arra az oldalra. Ezt a rádióval nem tehetem meg. De a rádió nélkül nem tettem volna meg.”

    Előzmény:

    • Kortárs, 1969.04.szám E.I.: Viszontlátás, búcsú

  • 1969.04.12. (15.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Rémlátomás

    Eörsi egy régi osztálytársa elmeséli Eörsinek, hogy minden éjjel rémálmok gyötrik, kalauz nélküli autóbuszokról álmodik, és el sem tudja képzelni, micsoda zűrzavarok lehetnek ebből. Messzemenő következtetéseket von le a kalauznélküli buszok világából. Felidézi a Magyar Nemzet [1969.03.30] egyik olvasói levelét: „tapasztalatok alapján az a benyomásom, utazó közönségünk nem tudja még gépiesen ellátni a kalauz vagy kalauznő szerepkörét”. Ebből anarchia lesz. 

  • 1969.04.19. (16.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Adatok sodrában

    Könyvkritika A szürrealizmus című kötetről. Bajomi Lázár Endre tanulmányáról és Szávai János esszéjéről. 

  • 1969.04.24. Magyar Szó, Gerold László: Három magyar színmű
    Pesti színházi séta

    Színikritika Eörsi István: Hordók, Tersánszky Józsi Jenő: A kegyelmes asszony portréja és Németh László: Széchenyi című darabokról.

    A Hordókról:

    „Műfaja szerint paraboladráma, ügyesen bonyolított, néhány kitűnő résszel és jól pergetett párbeszéddel, csupán az hat zavarólag, hogy gondolatisága nincs arányban a műfaj követelményeivel, nem elég mély a szerző filozófiája...”

    • Eörsi István Hordók című írása megjelent a Tragikomédiák című kötetében. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

    Kapcsolódó tartalom:

    • Színház, 1968.02.szám E.I.: Hordók. Drámamelléklet – 1. rész
    • Színház, 1969.01.szám E.I.: Hordók. Drámamelléklet – 2. rész
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi drámájának címét.


  • 1969.04.26. (17.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A Valóság-ban olvastam
    Eksztázis – eksztázis nélkül

    A Valóságban megjelent filmkritikáról, mely Kovács András: Eksztázis 7-től 10-ig című riportfilmjéről szól. „Az eksztázis elemzését kapjuk, eksztázis nélkül – a rendező – ezúttal szociológusi minőségében – különféle vélemények és vallomások okos csoportosításával eredményeit közli velünk.” Generációs ellentétek és konformizmus. 

  • 1969.04.26. Esti Hírlap, A világ teremtése

    Ihletői a mitológia és Jean Effel karikatúrái voltak. Alapanyaga I. V. Stok komédiája. Átdolgozta és rendezte Balogh Géza. Eörsi István gunyoros-ötletes dalszövegei.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1969.05.03. B. É.: A világ teremtése. A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének új bemutatója
    • Ország-Világ, 1969.05.21. (21. szám) N. Gy.: A „Világ teremtése”. 20 ÉV UTÁN


  • 1969.04.30. Magyar Hírlap, Lukácsy András: Művészek, akikről ritkán hallunk
    Húsz éves a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese

    Ünnepségsorozat az együttes fennállásának huszadik évfordulóján. Stok—Effel-adaptációjukról, melyet Balogh Géza dolgozott át és rendezett. Decsényi János zenei tréfáknak is beillő dalaihoz Eörsi István írt szöveget.

  • 1969.04.szám Kortárs, E.I.: Viszontlátás, búcsú
    Sejtem már

    Versek.

    Reagálás:

    • Hajdú-Bihari Napló, 1969.04.09. Zöldi László: A rádió mellett

  • 1969.04.szám Kritika, E.I.: Az író felel
    Jegyzetek a tragikomédiáról

    Az 1969. május 13-i magnós beszélgetés részlete, amely nincs benne a Megélt gondolkodás című kötetben.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1968.02.szám Hermann István: Három magyar bemutató
    • Kritika, 1969.04.szám E.I.: Az író felel. Jegyzetek a tragikomédiáról
    • Irodalmi Jelen, 2002.12.szám Hegyi Réka: Jegyzetek a Cseresznyéskertről



  • 1969.04.szám Színház, E.I.: Jegyzetek Az óriáscsecsemőről

    Déry Tibor: Az óriáscsecsemő című abszurd drámájáról, melyet 1926-ban írt, s amelyet most végre előadtak. A darabot a győri szakszervezetek Rába színjátszó csoportja adta elő, az amatőr színjátszócsoportok országos versenyének keretében, a rendező: Benkő József.

    „Az óriáscsecsemő nem vehetett részt az új drámai formák kialakításában, így hát keletkezésének évszáma csak kuriózum. Egyedüli mércéje, hogy miként állja meg ma a helyét, nem mint kísérlet, hanem mint olyan nemzetközi áramlat részese, amely — csak az értők számára megkülönböztethetően — egyesít magában kóklerséget és zsenialitást. […] Déry olyan hangulati-stiláris egységet teremt, mely egybeforrasztja a száraz nonszensz- humor és a megrázó líraiság végleteit.”

    Reagálás:

    • Színház, 1969.06.szám Pályi András: Abszurd színház – magyar módra?
    • Iskolakultúra, 1997.01.szám Tarján Tamás: Az ember „fordított” tragédiája

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1969.04.szám Mihályi Gábor: Abszurd dráma magyar módra. Kísérletek és eredmények (és az itt megjelölt cikkek)

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.