EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1969.06.Színház, Pályi András: Abszurd színház - magyar módra?

    (A "magyar abszurd színházról". Vita Mihályi Gáborral és Eörsi Istvánnal.
    Előzmény:
    Színház, 1969.04. Mihályi Gábor: .Abszurd dráma magyar módra. Kísérletek és eredmények; Eörsi István: Jegyzetek Az óriáscsecsemőről.)

  • 1969.06.Tiszatáj, Mi van a fiókban? Két flekk Simai Mihállyal

    (Beszélgetés Simai Mihállyal életéről, irodalmi próbálkozásairól, szegedi íróvá válásáról, a Tiszatájjal való kapcsolatáról, versesköteteiről. Az Új Hangban ˝...az 1950-es évek közepén Eörsi István bemutató kritikában foglalkozott írásaimmal.˝)

  • 1969.07.12. (28.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A glosszaíró halála

    „Közkeletű, de teljességgel megalapozatlan hiedelem, hogy igazság csak egy van, tévedés pedig sok.” Példák saját cikkírói tapasztalatból.

  • 1969.07.19. (29.szám) Élet és Irodalom, E.I. Monológ Károlyi Mihályról

    Károlyi Mihályné emlékezéseinek második kötete – Együtt a száműzetésben – kapcsán Károlyi Mihályról.

  • 1969.07.26. (30.szám) Élet és Irodalom, E.I. Egy vándorszínész nyomában

    Petőfi Sándor legendája: rossz színész volt. Fekete Sándor: Petőfi, a vándorszínész című könyvéről, melyben e legendának járt utána. Vajon miként hatott Petőfi színészi pályája költői stílusára?


    Reagálás:

    • Kritika, 1972.07.szám Martinkó András: Tallózás Petőfi-ügyben
    • Tiszatáj, 1973.01.szám A Petőfi-életrajz kérdéseiről. Beszélgetés Fekete Sándorral

  • 1969.07.szám Kritika, Berkes Erzsébet: Eörsi István: Változatok egy közhelyre
    Szemle

    Könyvkritika Eörsi István Változatok egy közhelyre című verseskötetéről.

    „Lehet, hogy drámákkal fogja emlékezetessé tenni nevét irodalomtörténetünkben, de az is lehet, hogy erős közéleti affinitása miatt esszékkel. Költőműhelye, lehet, hogy nem nagyszabású. Mégis kár, hogy elfüggönyözte ablakait. Nem lát ki belőle, s nem is gyújt mindenhez világot. Ismeri a járást, tárgyai tapintását — s vakon közlekedik közöttünk, biztonsággal. Önmagával is — hasztalanul — el akarja hitetni, hogy így a jó. Pedig országnyi lélegzettel indult pályájára, s most szűk világának levegője fojtogatja is. Szellőztetni kéne: kint eső, napsütés, lombot borzoló szél jár.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1969.07.szám Kritika, Lukács György: Az esztétikum sajátossága

    A Kritika hátlapborítóján Lukács György: Az esztétikum sajátossága című könyvének fotója. Fordító: Eörsi István.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításköteteknél.

  • 1969.07.szám Nagyvilág, Ernst Jandl öt verse

    A harmincas évekből. Ötödik lenni. A fuvallom. Camping.

    Eörsi István fordításai.

  • 1969.08.02. Esti Hírlap, Ifjú szívekben?

    A Petőfi Irodalmi Múzeum kiadványa Ady halálának 50. évfordulója tiszteletére – Ifjú szívekben élek? címmel. A megszólalók között szerepel Eörsi István.

    A kötet adatait és Eörsi István kötetbeli szövegét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél. 

  • 1969.08.09. (32.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Három kérdés a kritika tárgyköréből

    1/ Jellemhiba-e, ha valaki rossz könyvet ír?

    2/ Kiknek a hitét tartsuk tiszteletben?

    3/ Kiket ne bíráljunk?

  • 1969.08.30. (35.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A szerencse

    Velencei, firenzei úti beszámoló. Eörsi Újvidéki barátjával, Bányai Jánossal és feleségével megbeszéltek egy találkozót, de napokig elkerülték egymást, és mindkét fél borzalmas dolgokat képzelt az „elveszett” félről. Mikor végre egymásra találtak, kiderült, mi okozta a galibát. Ezután Eörsi szerencsésnek érezte magát. „A balszerencséhez kell igazán szerencse.”

  • 1969.08.szám Kortárs, Alföldy Jenő: Eörsi István: Változatok egy közhelyre

    Könyvkritika, Eörsi költészetének elemzése.

    „Gúnyból és öngúnyból, rafináltan naiv éléből és nem akármilyen marxista műveltségből tevődik össze Eörsi sajátos világa. […] Bár ritkán érezzük verseiből az alkotói szenvedély magas hőfokát, Eörsi nem csak egyszerűen »egy sajátos hang a kórusból«, akinek az a pikantériája, hogy kultúráltan szellemeskedik. Enfant terrible magatartásában határozottan különül el a kétkedés a közönytől, a hitetlenség a destrukciótól, a kettős látás a mindegy álláspontjától. S ez Eörsitől a feltétlen őszinteség biztosítékává válik, az ál-pátosz- és képmutatásmentes odaadás példájává.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Reagálás:

    • Magyar Nemzet, 2007.01.06. Csontos János: Félretolt hegyek

  • 1969.08.Új Írás, Juhász Mária: Egyéniség és forradalom. Majakovszkij új kiadása alkalmából.

    (Részlet. Majakovszkij Válogatott Műveinek új, két kötetes kiadása. A fordítók közt: Eörsi István.)

  • 1969.09.06. (36.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A módszer

    Monte-carlói és nizzai rulettezési tapasztalatok. 

  • 1969.09.14.Népszava, Rideg Gábor: A fővárosi színházakról

    (A fővárosi tanács vb-ülésének értékelése a főváros 1968-69-es színházi évadjáról. Beszélgetés Kurcz Györggyel, a népművelési főosztály vezetőjével. Határozottabb művészi és politikai állásfoglalásra lett volna szükség. A drámapályázatra meghívták többek közt Eörsi Istvánt is.)

  • 1969.09.27. (39.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Római forgácsok

    Római úti beszámoló. Hogyan lehet olcsón Rómába jutni? Mire kell vigyázni a sixtusi kápolnában? 

  • 1969.09.Színház, Balogh Géza: Lengyel folyóirat a magyar színházakról

    (A Dialog című lengyel színházi folyóiratban Danuta Zmij elemzése a magyar színházművészetről, Budapest 1968/69-es színi évadjáról. A budapesti előadásokról: "imponálóan sok a magyar dráma a főváros színházainak műsorán". A fővárosi és a vidéki színjátszás közötti különbség. A nézők színészközpontúsága. Az új hullám szerzői közt: Örkény, Eörsi, Görgey.)

  • 1969.09.Társadalmi Szemle, Kovács Kálmán: A Kritika hatodik évfolyamáról

    (Részlet. Eörsi István cikke az Ezüstkorról.)
    Előzmény:
    Élet és Irodalom, 1968. 02.17. Eörsi István: Levél egy módszerről
    Élet és Irodalom, 1968. 04. 20. Eörsi István: Az ember és a múltja
    Kritika, 1968. 09. Eörsi István: Felelősség és konszolidáció

  • 1969.09.Új Írás, E.I.: Szabadság, szerelem. Öldöklő nyári fényben

    (Versek.)

  • 1969.09.Valóság, E.I.: Bölcsesség és rigófütty. Déry Tibor önéletírásáról

    (Könyvkritika Déry Tibor Ítélet nincs című kötetéről.)

  • 1969.10.05.Népszabadság, A rádió műsorából

    (Bertolt Brecht-műsor a Kossuthon, melyet az író vallomásaiból, tanulmányaiból Eörsi István állított össze.)

  • 1969.10.15.Népszava, Hary Márta: A Rádió mellett

    (Rádiókritika. Eörsi István Bertolt Brecht című kompozíciójáról.)

  • 1969.10.18. (42.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A brazil

    Ki, mit olvas a Le Monde-ban a Károlyi Mihály emlékére alapított művésztelepen Vence-ban. Egy ott lakó brazil beszámolója arról, mi minden történt, amióta honfitársai ellopták az amerikai nagykövetet. Hogyan viszonyulnak ehhez a lakóhoz a többiek? 

  • 1969.10.25. (43.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A pillanat

    Egy párizsi eszpresszó pillanatképei. 

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.