EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1969.04.szám Kortárs, E.I.: Viszontlátás, búcsú
    Sejtem már

    Versek.

    Reagálás:

    • Hajdú-Bihari Napló, 1969.04.09. Zöldi László: A rádió mellett

  • 1969.04.szám Kritika, E.I.: Az író felel
    Jegyzetek a tragikomédiáról

    Miért vonzódik Eörsi a tragikomédiához? A tragikomédia műfajának elemzése. Az abszurd bélyegét sütötték a Sírkő és kakaó című tragikomédiájára, pedig szerinte realisztikus parabola. Brecht és Csehov példája. A Hordók című darabjának félremagyarázása – mit akart ábrázolni a darabjával. Hermann István bírálata a Színházban.

    „»Hordók« című darabom például azt akarta ábrázolni, hogyan őrli meg még a legértékesebb embert is az értelmiség jelentős részére oly jellemző szellemi defetizmus és eleve védekező alapállás. Álmélkodva tapasztaltam, hogy némelyek, akik nyilván beletörődtek már saját elidegenedett hordólétükbe, ez ellen írott darabomból a hordó lét abszolút mindenhatóságának védelmezését olvasták ki. íme egy valóságos tragikomédiai szituáció: a kritikus kidugja fejét magaválasztotta komfortos hordójából, és alaposan letol engem, amiért a hordóba bújást elkerülhetetlennek tartom, holott éppen azért írtam a darabot, hogy — legalábbis morálisan — szétzúzzam a hordóját. Mégsem bosszantottak az ilyen félreértések: az ember akkor kezd önvédelmi manőverezésbe, ha megszokott nyugalmát támadás éri.”

    Előzmény:

    • Színház, 1968.02.szám Hermann István: Három magyar bemutató

    Reagálás:

    • Irodalmi Jelen, 2002.12.szám Hegyi Réka: Jegyzetek a Cseresznyéskertről
    • Beszélő (Folyóirat – január – február), 2003.01-02.szám E.I.: „Ha Hegel és Schelling telefonon vitatkoztak volna...”

  • 1969.04.szám, Nagyvilág, Beat költők versei
    Lawrence Ferlinghetti: Eufória

    Versfordító: Eörsi István.

  • 1969.04.Színház, E.I.: Jegyzetek Az óriáscsecsemőről

    (Déry Tibor: Az óriáscsecsemő című abszurd drámájáról, melyet 1926-ban írt, s melyet most végre előadtak.
    Reagálás: Színház, 1969.06. Pályi András: Abszurd színház - magyar módra?)

  • 1969.04.Színház, Mihályi Gábor: Abszurd dráma magyar módra. Kísérletek és eredmények

    (Az abszurd dráma története külföldön és Magyarországon. Eörsi: Sírkő és kakaó; Hordók.
    Reagálás: Színház, 1969.06. Pályi András: Abszurd színház - magyar módra?)

  • 1969.05.01. (3.szám) Filmkultúra, E.I.: A kötéltánc dicsérete
    Jiri Menzel három filmje

    Menzel Szeszélyes nyár, a Bűntény a mulatóban és a Szigorúan ellenőrzött vonatok című filmjeiről.

    Fotó: Jiří Menzel és filmjelenetek.

    Reagálás:

    • Beszélő, 1994.06.23. (Hetilap – 25.szám) Glauziusz Tamás: A macska mozija

  • 1969.05.03.Népszabadság, B. É.: A világ teremtése

    (A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének új bemutatója. Ihletői a mitológia és Jean Effel karikatúrái voltak. Alapanyaga I. V. Stok komédiája. Átdolgozta és rendezte Balogh Géza. Eörsi István gunyoros-ötletes dalszövegei.)

  • 1969.05.10. (19.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Japán császárfa

    Glossza. Per egy japán császárfa kerítésen átlógó ágáról – birtokháborítás. Védettséget kapott a növény, mivel dédapját Széchenyi István honosította meg. „Helyes volna, ha a japán császárfa ügyével foglalatoskodó bírák, ügyvédek, szakértők, mindenféle-fajta hivatali és jogi személyek ezzel a perrel együtt megoldanák a többi ilyen jellegű problémát is: a japán császárfa védettségének újbóli kinyilvánításával egyidőben kimondanák a fogorvosi ház védettségét, és ha e két védettség ellentmondásba kerül egymással, akkor az ellentmondásnak is védettséget biztosítanának.”

  • 1969.05.10. (19.szám) Élet és Irodalom, Eörsi István új versei

    Csak kulcsok és virágok; Szokásaim közé...; Laci és Fodor

  • 1969.05.16. Magyar Nemzet, A. G.: Folyóiratszemle
    Figaro és Tót úr
    Színház

    A Színház című lap legutóbbi számának szemléje. Mihályi Gábor az abszurd drámákról írt.

    „Mihályi — miután elemzi Eörsi István »Sírkő és kakaó« című játékát — megállapítja, hogy Görgey is, Eörsi »túlságosan is következetesen alkalmazzák a brechti elidegenítés effektusát...«”

    Előzmény:

    • Színház, 1969.04.szám Mihályi Gábor: Abszurd dráma magyar módra

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1969.06.szám Pályi András: Abszurd színház – magyar módra?
    • Iskolakultúra, 1997.01.szám Tarján Tamás: Az ember „fordított” tragédiája

  • 1969.05.17. (20.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Tézisek az olvashatatlan költészetről és Juhász Ferencről

    Könyvkritika. Juhász Ferenc: Vázlat a mindenségről. (Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1970.) Viták, nézeteltérések, indulatok Juhász költészete kapcsán. Faragó Vilmos bírálta A szent tűzözön regéi című kötetet, amivel Eörsi István is egyetértett.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1969.04.26. (17.szám) Somlyó György: Az elolvashatatlan költeményekről nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 1969.05.17. (20.szám) E.I.: Tézisek az olvashatatlan költészetről és Juhász Ferencről
    • Élet és Irodalom, 1969.05.24. (21.szám) Somlyó György: Eörsi tézisének bázisáról – E.I. válasza
    • Híd, 1971.03.szám Dér Zoltán: A személyiség expanziója
    • Magyar Hírlap, 1980.11.23. Szerdahelyi István: Juhász Ferenc versprózái – Nincs a rendszerünkben
    • Ezredvég, 1996.09.szám Szerdahelyi István: Üldözöttek vetélkedője
    • Kapu, 2014.01.szám (január) Makray Imre: Ami késik nem múlik...
    • Élet és Irodalom, 2018.08.17. (33.szám) Reichert Gábor: A fiatal Juhász Ferenc és a „társadalmi megrendelés”
    • Irodalmi Szemle, 2019.07–08. szám Márton László: Egy recenzió története
    • Irodalmi Szemle, 2019.07–08. szám Pataky Adrienn: A „népi szürrealista” és az Újholdasok

  • 1969.05.24. (21.szám) Élet és Irodalom, Somlyó György: Eörsi téziseinek bázisáról
    E.I. válasza

    Könyvkritika. Juhász Ferenc: Vázlat a mindenségről. (Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1970.) Viták, nézeteltérések, indulatok Juhász költészete kapcsán. Faragó Vilmos bírálta A szent tűzözön regéi című kötetet, amivel Eörsi István is egyetértett.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1969.04.26. (17.szám) Somlyó György: Az elolvashatatlan költeményekről nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 1969.05.17. (20.szám) E.I.: Tézisek az olvashatatlan költészetről és Juhász Ferencről
    • Élet és Irodalom, 1969.05.24. (21.szám) Somlyó György: Eörsi tézisének bázisáról – E.I. válasza
    • Híd, 1971.03.szám Dér Zoltán: A személyiség expanziója
    • Magyar Hírlap, 1980.11.23. Szerdahelyi István: Juhász Ferenc versprózái – Nincs a rendszerünkben
    • Ezredvég, 1996.09.szám Szerdahelyi István: Üldözöttek vetélkedője
    • Kapu, 2014.01.szám (január) Makray Imre: Ami késik nem múlik...
    • Élet és Irodalom, 2018.08.17. (33.szám) Reichert Gábor: A fiatal Juhász Ferenc és a „társadalmi megrendelés”
    • Irodalmi Szemle, 2019.07–08. szám Márton László: Egy recenzió története
    • Irodalmi Szemle, 2019.07–08. szám Pataky Adrienn: A „népi szürrealista” és az Újholdasok

  • 1969.05.31. (22.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A szakértelem dicsérete

    Könyvkritika Molnár Gábor Péter: Olvasópróba című könyvéről. 

  • 1969.05.31. (22.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Mibe kerül egy regény?

    Glossza. Székely András Népszabadságban megjelent cikkéről, melyben elpanaszolja, hogy a képzőművészeknek gyakran meg kell alkudniuk a kereslettel. A képzőművészek gondjainak szembeállítása az írókéval. 

  • 1969.05.szám Kritika, E.I.: Árnyékbokszolás

    Vita. A Magyar Filozófiai Szemle, 1969.januári számában Vas Ida bírálja Heller Ágnes filozófus morális küldetéséről szóló tanulmányát. Eörsi István ellenérvei.

    „Magam sem értek mindig egyet Heller esztétikai felfogásával, Vajda Mihálynak pedig éppen a szóban forgó tanulmányát bíráltam meg tavalyelőtt az Ésben, Mi nem lesz a kommunizmusban? című írásomban. Csakhogy a »vita« szó eredetileg ellentétes nézetek összecsapását jelentette. A vitázók ilyetén csoportosítása módosította a szó jelentését: ezentúl a vita csoportos árnyékbokszolást jelent, varázslatos, rituális mutatványt, amelyben egymás mellé sorakozó sportolók csépelik jórészt képzeletbeli ellenfeleiket. Ennek a számnak a szerkesztői éppoly merészen változtatták meg a nyelvi valóságot, mint Vas Ida azt a szöveget, amelyet megsemmisített.”

    Előzmény:

    • Magyar Filozófiai Szemle, 1967.02.szám Vajda Mihály: Objektív természetkép és társadalmi praxis – Nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 1967.05.27. (23.szám) E.I.: A Magyar Filozófiai Szemlé-ben olvastam. Mi nem lesz a kommunizmusban?
    • Magyar Filozófiai Szemle, 1969.01.szám Vas Ida: A filozófus morális küldetéséről – Nincs a rendszerünkben

  • 1969.05.szám Új Látóhatár, hírek

    Részlet. A Nemzetközi PEN Club Mentonban tartott kongresszuson részt vett a turistaként Franciaországban tartózkodó Eörsi István is.

  • 1969.05.Színház,K.T.: Egy színházi műhely modellje.

    (Részlet. Raffai Sarolta Diplomások című drámája Kecskeméten.)

  • 1969.06.12. Magyar Hírlap, Lukácsy András: a Vígszínház befejeződő és következő szezonjáról
    Beszélgetés az igazgatóval

    Beszélgetés Lenkei Lajossal, a színház igazgatójával a most zárult szezonról és a jövő évi szezon terveiről. Az új fiatal generációra – köztük Eörsi Istvánra – is szeretnének építeni a jövőben.

  • 1969.06.14. (24.szám) Élet és Irodalom, E.I. Egy műfordító naplójából

    Eörsi a műfordítás nehézségeiről ír, annak kapcsán, hogy milyen indokokkal utasítják el, illetve jelentetik meg műfordításait. 

  • 1969.06.18. Esti Hírlap, Fencsik Flóra: Vállaljuk, hogy tömegszínház vagyunk!
    Évad végi beszélgetések 1.

    Beszélgetés Lenkei Lajossal, a Vígszínház igazgatójával profilról, kockázatról, sikerről, bukásról, fiatalításról. Eörsi István darabjának említése.

  • 1969.06.21. (25.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Miért tékozlunk?

    Könyvkritika Tamkó Sirató Károly: A Vízöntő-kor hajnalán című verseskötetéről.

  • 1969.06.28. (26.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Veszélyek

    A képtelen, a szerencsés, a humanizmus-születe és a köznapi veszélyhelyzetekről, ahol már nem fenyegetnek az előző veszélyek, csak éppen mi cserélődtünk ki. „Bekap ez a veszély, eszünkbe sem jut, hogy védekezhetnénk, egészben csúszunk le a nyelőcsövön, gyomrát belülről nem emésztőgödörnek látjuk, hanem vörös kártyaszobának, helyet foglalunk benne, és eljátsszuk életünket.”

  • 1969.06.szám Budapest, Gábor István: Színházi évad és új gazdasági mechanizmus

    Részlet. Új magyar művek a színházakban. A Pesti Színház bemutatta Eörsi István groteszkjét, a Hordókat.

  • 1969.06.szám Nagyvilág, Krónika
    Berlini folyóirat magyar színházakról

    A berlini Theater der Zeit márciusi számában Martin Linzer beszámolója a budapesti színházi műsorokról, a mai magyar drámáról. „A Brecht-hatás elsősorban Eörsi groteszk komédiáiban érződik.” Örkény Tótékjáról.

    „Dicséri Eörsi István »Hordók« című komédiáját is. [...] Visszatér Eörsi korábbi művére, a »Sírkő és kakaó«-ra is, hangsúlyozza, hogy ennél az írónál a groteszk alkalmazása nem jelenti a divat olcsó követését, hanem erőteljes társadalmi elkötelezettség kifejeződése, amelyet nem kísér semmiféle kétértelműség.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.