EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1969.01.18. (3.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A Filmkultúrá-ban olvastam
    Filmátvétel

    A filmátvételi bizottság bírálata. Reagálás Kenedi János interjújára, melyet Bors Ferenccel, a Mokép igazgatójával készített a filmátvétel elvi és gyakorlati problémáiról. Rendben van, hogy könnyű, szórakoztató filmeket átvesznek, de a súlyos filmeket miért utasítják el? Vannak filmek, melyeket ideológiai okokból nem vesznek át, mert károsnak ítélik azokat. A meztelenség és a pornográfia közti különbség.

    „Semprun vagy Forman többet árt a magyar nép ízlésének és kultúrájának, mint az üzleti célból ömlesztett giccsek? […] a hivatali szemlélet nemcsak az igazság, hanem az erény birtokosának is képzeli magát.”

    Előzmény:

    • Filmkultúra, 1968.09.01.(5.szám) Kenedi János: TÖPRENGÉSEK A FILMÁTVÉTEL GYAKORLATÁRÓL ÉS FILMMŰVELTSÉGÜNKRŐL – Nincs a rendszerünkben

    Reagálás:

    • Népszabadság, 1969.01.22. R: Akit ostornak rendelt a gondviselés
    • Filmkultúra, 1969.01.01. (1.szám) Trethon Judit: A fiatal nézők nevében
    • Élet és Irodalom, 1969.02.08. (6.szám) Eörsi István: Még egyszer a filmátvételről

  • 1969.01.22. Népszabadság, R: Akit ostornak rendelt a gondviselés

    Eörsi és Kenedi János filmátvételi bizottságról írt bírálatával száll vitába. Kenedi interjúja Bors Ferenccel, a MOKÉP igazgatójával a Filmkultúrában. A szerző Eörsit a „magyar glosszaírás Attilájá”nak nevezi.

    „Nem azért van baj — így Eörsi — a magyar filmátvétellel, mert ezt vagy azt rosszul csinálják, hanem mert hivatalnokok csinálják, akik persze »jórészt kinevezett művészeti szakemberek«, akik tehát nem is érthetnek a művészethez. A »hivatali szemlélet« az, amelyből a prüdéria következik, a »hivatali ablakokból« tűnik minden hamisnak stb. […] Hogy van-e elég ilyen hivatalnokunk? Biztos nincs. De hogy van sok, aki jobban ismeri a helyzetet, mint Kenedi és Eörsi, akinek művészi és ideológiai ítélete is megalapozottabb, mint az övéké, az bizonyos.”

    Előzmény:

    • Filmkultúra, 1968.09.01.(5.szám) Kenedi János: TÖPRENGÉSEK A FILMÁTVÉTEL GYAKORLATÁRÓL ÉS FILMMŰVELTSÉGÜNKRŐL – Nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 1969.01.18. (3.szám) E.I.: A Filmkultúrában olvastam

    Reagálás:

    • Filmkultúra, 1969.01.01. (1.szám) Trethon Judit: A fiatal nézők nevében
    • Élet és Irodalom, 1969.02.08. (6.szám) E.I.: Még egyszer a filmátvételről

  • 1969.01.25. (4.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Az idő rostájában

    Emlékezés Ady Endrére az Ady-évfordulón. Vezér Erzsébet Arcok és vallomások sorozatban megjelenő Ady-könyvéről. A divatos Ady-ellenesség okairól. „Adynak elsősorban az intellektusa kényelmetlen.” Ady „Én-kultuszáról”, objektivitásáról. Az Idő rostájában című verséről.


    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 1969.03.01. (9.szám) Eörsi István: Muszáj-Herkules vagy kell-Toldi?

  • 1969.01.szám Dolgozók, Wolfgang Weyrauch: Monológ 3

    Részlet. Eörsi István fordítása.

  • 1969.01.szám Kritika, E.I.: Odúban

    Kafka utolsó, befejezetlen elbeszéléséről. 

    • Franz Kafka: Elbeszélések és Az éhezőművész című köteteiben található AZ ODÚ című Eörsi-fordítás. A kötetek adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó tartalom:

    • Nagyvilág, 1968.12.szám Franz Kafka: Az odú
    • szinhaz.online, 2024.11.24. Mintha élne – 3 egyfelvonásos Kafka nyomán a Radnóti és a Gólem Színház együttműködésében

  • 1969.01.szám Munka, Bernáth László: Új szellemi front a fasizmus ellen

    Drámamelléklet – 2 rész.

    • Az első rész: Színház, 1968.02.szám E.I.: Hordók

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1968.02.szám E.I.: Hordók. Groteszk játék 2 részben (és az itt megjelölt cikkek)
    • Pesti Műsor, 1968.10.04. (31.szám) E.I.: Hordók
    • Fejér Megyei Hírlap, 2016.11.04. (w)d: Színházi est: A kihallgatás
    • Színház, 2018.12.szám Szabó István: Drámák Sorsa
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi drámájának címét.
    • Eörsi István Hordók című írása megjelent a Tragikomédiák című kötetében. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 


  • 1969.01.szám Színház (Drámamelléklet), E.I.: Hordók

    Eörsi: Hordók és Sírkő és kakaó című darabjai. Elemzés.

    „...kompromisszum- és vakon-hősies típusok genezisét kutatja szatirikus igénnyel...”.

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi István Hordók című írása megjelent a Tragikomédiák című kötetében. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

    Kapcsolódó tartalom:

    • Színház, 1968.02.szám E.I.: Hordók. Drámamelléklet – 1. rész
    • Színház, 1969.01.szám E.I.: Hordók. Drámamelléklet – 2. rész
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darabok címét.


  • 1969.01.Valóság, Kovács András: A Valóság tíz éve

    (Részlet a Valóság című folyóiratról. A sok érdekes írás megtalálásában nagy segítséget nyújthatnának a napi- és hetilapok. ˝Nem száraz tartalomjegyzék közlésére gondolok, ilyen még akad, hanem olyasmire, amit egy időben az ÉSben Eörsi Istvántól olvashattunk, aki kiemelt egy-egy tanulmányt, részletesen elemzett, s ezzel kedvet csinált ahhoz, hogy az ember utánanézzen annak a folyóiratnak, amely különben ritkán kerül a kezébe.˝)

  • 1969.02.02. Hajdú-Bihari Napló, Simon Zoltán: Három költő, három világ
    Olvasónapló

    Három új verseskötet kritikája. Eörsi István Változatok egy közhelyre című verseskötetéről. „...a versek többsége fanyar, ironikus hangvételű, szkeptikus.” A másik két kötet: Ágh István: Rézerdő – Ratkó József: Fegyvertelenül.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

    Kapcsolódó cikkek:

    • Híd, 1965.02.szám Eörsi István versei. VÁLTOZATOK EGY KÖZHELYRE
    • Népszabadság, 1968.12.20. F. R. Könyvszemle
    • Magyar Hírlap, 1969.01.03. Bogáti Péter: Öt verskötet
    • Új Könyvpiac, 2000.10.01. (10.szám) Tandori Dezső olvasta. Összegyűjtött szögek
    • Népszabadság, 2001.02.06. Tandori Dezső: Eörsi István dalszövegezései
    • Népszabadság, 2001.08.10. Tandori Dezső: Azt igen?

  • 1969.02.07. (3.szám) Köznevelés, H. B.: Új folyóirat: a Színház

    A Színház című folyóirat első száma. Főszerkesztője: Boldizsár Iván.

    „...az új magyar dráma kitörési kísérleteiről és eredményeiről (Gyurkó, Eörsi, Örkény, Görgey, Hubay darabjai) szól.”

  • 1969.02.08. (6.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Még egyszer a filmátvételről

    Glossza. A filmátvételi bizottság bírálatáról szóló cikke miatt Eörsit a Népszabadságban R. „a magyar glosszaírás Attilájá”-nak nevezte. Eörsi tételesen reagál R. cikkében megfogalmazott gondolatokra, megismétli a filmátvételi bizottsággal kapcsolatos kifogásait. Eörsi úgy gondolja, hogy a támadás nem egyetlen cikkét, hanem egész publicisztikai tevékenységét illeti.

    Előzmény:

    • Filmkultúra, 1968.09.01.(5.szám) Kenedi János: TÖPRENGÉSEK A FILMÁTVÉTEL GYAKORLATÁRÓL ÉS FILMMŰVELTSÉGÜNKRŐL – Nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 1969.01.18. (3.szám) E.I.: A Filmkultúrá-ban olvastam
    • Népszabadság, 1969.01.22. R: Akit ostornak rendelt a gondviselés

    Reagálás:

    • Filmkultúra, 1969.01.01. (1.szám) Trethon Judit: A fiatal nézők nevében

  • 1969.02.08. Népszabadság, E. Fehér Pál: Majakovszkij – újra magyarul

    Az Európa Kiadó négykötetes válogatása – Majakovszkij válogatott művei I., II. (Európa) – kapcsán költészetéről, a kötet kritikája.

    „Az új fordítások többsége Eörsi István tollából származik. Eörsi újra lefordította a híres Szergej Jeszenyinhez című hosszabb verset — és a Lenin-poémát, valamint több szatírát. Tellér Gyula korábbról ismert fordításai mellett Eörsi az, aki a leginkább eltalálta, vagy legalább megközelítette a majakovszkiji hangot. Nem »poetizálja át« egy múlt századi eszmény nevében, amint ezt több korábbi fordítás tette, hanem azzal a racionális okfejtéssel azonosul, azokkal a szikár, máskor meg kiáltó képekkel, melyek jellemzőek az orosz költőre. Lehet, sőt egyes esetekben bizonyos, hogy Eörsi fordításai nem tapadnak szó szerinti hűséggel az eredetihez, szemben az előző tolmácsolásokkal, de ez, az esetek döntő többségében, javára válik.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1969.02.15. (7.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A Színház-ban olvastam
    Imperatívuszok

    Barabás Tamás beszámolójáról, melyben arról írt, hogy a Művelődésügyi Minisztérium színházi főosztálya milyen eszközökkel befolyásolja a színházak műsortervét. A „járulékos” darabokról, amelyek után a színház külön pénzt fizet be a kulturális alapba. Más produkciók külön támogatásba részesülnek a kulturális alapból. Milyen elvi mérlegelések alapján döntenek? 

  • 1969.02.19. Magyar Hírlap, Papp Antal: Irodalom a gyorsuló világban

    A legújabb irodalmi vitákról, a fiction és a non-fiction, a szépirodalom és a tényirodalom arányának, viszonylatainak feltűnő megváltozásáról. A Nagyvilág februári számában Elbert János kerekasztalhoz invitálta az írókat, kritikusokat, hogy nézzenek szembe a kérdéssel teljes valójában. S a lap mindjárt közöl is néhány hozzászólást.

    „Eörsi István az általános illúzióvesztésről beszél, a világszerte visszájára fordult hit és az intézményesített demagógiák által kiváltott közönyről, amelyből a lelkiismeretesen dokumentált tényékhez menekül az olvasó.”

    Előzmény:

    • Nagyvilág, 1969.02.szám Dokumentum és irodalom

  • 1969.02.22. (8.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Blöff

    A Hétfői Hírek beszámolója egy bűncselekményről, ami tulajdonképpen egy blöff volt. „…a blöffök virágzásának idején ártalmatlan játék lehet a fegyver, és ártó fegyver a játék.” 

  • 1969.02.23 (45.szám) Pest Megyei Hírlap, N. P.: Változatok egy közhelyre
    Eörsi István verseiről
    Könyvespolc

    Eörsi vihart kavaró írásairól, a Változatok egy közhelyre című harmadik verseskötetéről. Kiemeli kíméletlen logikáját, a durvaság határát súroló szókimondását, hajlamát a kételkedésre, a gúnyra és a játékra. Szerelmi, közéleti, politikai költészetéről.

    „Vitairataiban, néhány soros glosszáiban nem ismer sem kíméletet, sem tekintélyt, s ezért nem csoda, ha írásai vihart kavarnak az irodalmi, szellemi élet látszólagosan nyugodt vizein. […] A kapocs, amely összeköti publicisztikáit a verseivel: kíméletlen logikája, néha a durvaság határát súroló szókimondása, hajlama a kételkedésre, a gúnyra, és a játékra. […] És úgynevezett közéleti, politikai vers? Alig akad jelentős a kötetben, s tán azért, mert Eörsi a beskatulyázástól való félelmében nem válogatta be azokat...”

    • A könyv adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi kötetének címét.

  • 1969.02.27. Vas Népe, szakály: A pódiumon: Margittay Ági

    (Margittay Ági irodalmi estjén Nagy László, Ladányi Mihály, Weöres Sándor és Szécsi Margit versei mellett Eörsi novelláját is előadta.)

  • 1969.02.szám Irodalmi Szemle, Fügedi Elek: A cseh és szlovák költészet magyarul

    Részlet. A fordítók – köztük Eörsi István – méltatása.

  • 1969.02.szám Kortárs, Almási Miklós: Parabolák – tanulsággal és tanulság nélkül
    Színház, film
    Két bemutató

    Eörsi: Hordók és Sírkő és kakaó című darabjai. Elemzés.

    „...kompromisszum- és vakon-hősies típusok genezisét kutatja szatirikus igénnyel...”.

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi István Hordók című írása megjelent a Tragikomédiák című kötetében. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

    Kapcsolódó tartalom:

    • Színház, 1968.02.szám E.I.: Hordók. Drámamelléklet – 1. rész
    • Színház, 1969.01.szám E.I.: Hordók. Drámamelléklet – 2. rész
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darabok címét.


  • 1969.02.szám Kritika, Rigó László: Eörsi István: Hordók
    Bemutató a Pesti Színházban

    Színikritika.

    „Azokról mond politikai s etikai ítéletet, akik a nagy szellemi válságok idején félrehúzódnak a harc színtereitől, mindenféle konkrét és értelmes tettől, passzivitásukat álrészvétbe, álszolidaritásba rejtve vagy fellengzős gondolatmenetekbe burkolva. ítél azzal, hogy egyszerűen reprodukálja, gyakran egymással leplezteti le magatartásuk valóságos indítékait, hamis filozófiájukat, bemutatva azt, hogy a hordó-életet élők mily könnyedén és felelőtlenül sodorják veszélybe közvetlen környezetüket.”

    • Eörsi István Hordók című írása megjelent a Tragikomédiák című kötetében. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

    Kapcsolódó tartalom:

    • Színház, 1968.02.szám E.I.: Hordók. Drámamelléklet – 1. rész
    • Színház, 1969.01.szám E.I.: Hordók. Drámamelléklet – 2. rész
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi drámájának címét.


    1969.(02.szám) Kritika, Rigó László: Eörsi István: Hordók

  • 1969.02.szám Nagyvilág, Dokumentum és irodalom
    Kerekasztal

    Ankét. A dokumentumok térhódítása az irodalomban, a jelenség okai, a dokumentum-irodalom értékei. A témában megszólalnak: Elbert János, Eörsi István, Faragó Vilmos, Kolozsvári Grandpierre Emil és Nemes György. Eörsi István az általános illúzióvesztésről beszél, a világszerte visszájára fordult hit és az intézményesített demagógiák által kiváltott közönyről, amelyből a lelkiismeretesen dokumentált tényékhez menekül az olvasó.

    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 1969.02.19. Papp Antal: Irodalom a gyorsuló világban

  • 1969.02.Tiszatáj, Kálmán László: Az abszurd dráma és magyar változata
    (A magyar drámairodalom irányzatairól, kiemelve az abszurd dráma magyar változatát. Eörsi István Hordók című darabjáról.)

    • Eörsi István Hordók című írása megjelent a Tragikomédiák című kötetében. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

    Kapcsolódó tartalom:

    • Színház, 1968.02.szám E.I.: Hordók. Drámamelléklet – 1. rész
    • Színház, 1969.01.szám E.I.: Hordók. Drámamelléklet – 2. rész
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi drámájának címét.


  • 1969.03–04.szám Látóhatár, Barta András: Színházi bemutatók

    Színházművészetünk szerepéről, drámaírásunk problémáiról, a viták fontosságáról. Miért tölti be csak részben a feladatát? Az idei évad 4 drámaírója, köztük Eörsi István műveinek kiemelése. Eörsi István Hordók című drámájának elemzése.

    • Eörsi István Hordók című írása megjelent a Tragikomédiák című kötetében. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

    Kapcsolódó tartalom:

    • Színház, 1968.02.szám E.I.: Hordók. Drámamelléklet – 1. rész
    • Színház, 1969.01.szám E.I.: Hordók. Drámamelléklet – 2. rész
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi drámájának címét.


  • 1969.03.01. (2.szám) Filmkultúra, E.I.: Mit mossunk el?

    Vita Molnár Gál Péterrel a tömegfilmek és a művészfilmek közötti szakadékokról.  Eörsi azzal érvel, hogy egy érdekes történet nem a kereskedelmi film egyeduralma, nem annak különleges eredménye. Az igazán nagy művek nem nélkülözhetik a rendkívüli események vonzó erejét.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.