EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1968.12.28. (52.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Előítélet

    Az egykori futballista, Dr. H. régi szerelmi históriái egyikét mesélte el Eörsinek. Dr. H. egy állami ítéletvégrehajtó lányába habarodott bele. Miután az apa elárulta foglalkozását egy vacsora alkalmával, dr. H. elmenekült a helyszínről. „Különösen figyelemre méltónak találta, hogy az atyai közlés pillanatok alatt gyöngéd érzelmeit is kioltotta. Ebből a tényből messzemenő következtetéseket vont le a tudat, az érzelem és az ösztönök kapcsolataira vonatkozóan, kijelentette, hogy e szférák önállósítása burzsuá misztifikáció.” Eörsi megkérdezte, hogy mit válaszolt volna, ha egy hírhedt ügyész vagy vérbíró lett volna az apa…

  • 1968.12.szám Jelenkor, Taxner-Tóth Ernő: Színházi levél Budapestről

    Részlet. A drámai nyelv fontosságáról. Eörsi István Hordók című darabjának nyelvi megformálásáról. A tartalom és forma dialektikus viszonyáról a Hordók példáján bemutatva. Az intellektuális színház mibenléte.

    „Eörsi darabjával már nehezebb dolgunk van, mivel ő szándékosan mond le a mélységi hátterű történetről és jellemekről annak érdekében, hogy erkölcsi-bölcseleti problémáit minél kiélezettebb formában vethesse föl.”

    • Eörsi István Hordók című írása megjelent a Tragikomédiák című kötetében. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

    Kapcsolódó tartalom:

    • Színház, 1968.02.szám E.I.: Hordók. Drámamelléklet – 1. rész
    • Színház, 1969.01.szám E.I.: Hordók. Drámamelléklet – 2. rész
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi drámájának címét.


  • 1968.12.szám Korunk, Tallózás
    Dózsa György — 1968.
    (Népszabadság, 1968. szeptember 22, 28, 29.)

    Vita Kósa Ferenc és Csoóri Sándor Ítélet című „filmvázlatáról”.

    Előzmény:

    • Új Írás, 1968.09.szám Kósa Ferenc – Csoóri Sándor: Ítélet – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1968.09.22. Rényi Péter: Ítélet, de ki felett? – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1968.09.28. E. I.: Fellebbezés
    • Népszabadság, 1968.09.28. Tóth Dezső: Forradalom – erőszak – humanizmus – Nincs a rendszerünkben

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1968.09.29. Rényi Péter: Az Ítélet és ítéletei
    • Magyar Hírlap, 1968.10.01. Papp Antal: Felnőtteknek, felnőttesen
    • Észak-Magyarország, 1968.10.06. (235.szám) Párkány László: Mennyit ér egy filmvázlat?
    • Észak-Magyarország, 1968.10.10. (238.szám) Párkány László: Mi lesz veled közönség?
    • Magyar Hírlap, 1968.10.10. Á.P.: A film forradalmasító szerepe és a Dózsa-vita
    • Csongrád Megyei Hírlap, 1968.10.13. Papp Zoltán: Ítélet – szélsőségesen
    • Zalai Hírlap, 1968.10.20. Török András: Forradalom és humanizmus
    • Magyar Ifjúság, 1988.05.06. (19.szám) Viták évszakai

  • 1968.12.szám Nagyvilág, Franz Kafka: Az odú

    Elbeszélés. Fordította: Eörsi István.

    • Franz Kafka: Elbeszélések és Az éhezőművész című köteteiben található AZ ODÚ című Eörsi-fordítás. A kötetek adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó tartalom:

    • Kritika, 1969.01.szám E.I.: Odúban
    • szinhaz.online, 2024.11.24. Mintha élne – 3 egyfelvonásos Kafka nyomán a Radnóti és a Gólem Színház együttműködésében


  • 1969.01.01. (1.szám) Filmkultúra, Trethon Judit: A fiatal nézők nevében

    Reflexió Kenedi, Eörsi és egy ismeretlen szignójú szerző (R) Népszabadságban megjelent, külföldi filmek átvételéről szóló cikkeire. A levélíró Kenedi és Eörsi érvelésével egyetért, de további filmek országunkba való behozatalát sürgeti.

    Előzmény:

    • Filmkultúra, 1968.09.01.(5.szám) Kenedi János: TÖPRENGÉSEK A FILMÁTVÉTEL GYAKORLATÁRÓL ÉS FILMMŰVELTSÉGÜNKRŐL – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1969.01.22. R: Akit ostornak rendelt a gondviselés
    • Élet és Irodalom, 1969.01.18. (3.szám) E.I.: A Filmkultúrában olvastam. Filmátvétel

    Kapcsolódó cikk:

    • Élet és Irodalom, 1969.02.08. (6.szám) E.I.: Még egyszer a filmátvételről

  • 1969.01.02. (1.szám) Határőr (A Hazáért), Kárpáti György: Üvöltés

    A Magyar Néphadsereg Művészegyüttese tánckara műsoráról.

    „Ennyi dicséret után némi kritika: Eörsi István kitűnő, epigramma rövidségű bevezető sorai egy-egy szám előtt érthetetlenek Bordás Gabi előadásában.”

  • 1969.01.03. Magyar Hírlap, Bogáti Péter: Öt verskötet
    KÖNYVSZEMLE

    Rövid könyvkritika öt most megjelent verseskötetről, köztük Eörsi István: Változatok egy közhelyre című kötetéről.

    • A könyv adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Híd, 1965.02.szám Eörsi István versei. VÁLTOZATOK EGY KÖZHELYRE
    • Népszabadság, 1968.12.20. F. R. Könyvszemle
    • Hajdú-Bihari Napló, 1969.02.02. (27.szám) Simon Zoltán: Három költő, három világ
    • Új Könyvpiac, 2000.10.01. (10.szám) Tandori Dezső olvasta. Összegyűjtött szögek
    • Népszabadság, 2001.02.06. Tandori Dezső: Eörsi István dalszövegezései
    • Népszabadság, 2001.08.10. Tandori Dezső: Azt igen? 

  • 1969.01.04. (1.szám) Élet és Irodalom, Faragó Vilmos: Költők, futás közben

    Könyvkritika Eörsi István: Változatok egy közhelyre című kötetéről.


    A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1969.01.11. (2.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Don Juan igaza

    A német és a francia színház összehasonlítása. A német színház többlete Brecht; ennek magyarázata. Benno Besson, a Deutsches Theater főrendezője Molière: Don Juan című darabját rendezte meg Berlinben brechti szellemben. 

  • 1969.01.18. (3.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A Filmkultúrá-ban olvastam
    Filmátvétel

    A filmátvételi bizottság bírálata. Reagálás Kenedi János interjújára, melyet Bors Ferenccel, a Mokép igazgatójával készített a filmátvétel elvi és gyakorlati problémáiról. Rendben van, hogy könnyű, szórakoztató filmeket átvesznek, de a súlyos filmeket miért utasítják el? Vannak filmek, melyeket ideológiai okokból nem vesznek át, mert károsnak ítélik azokat. A meztelenség és a pornográfia közti különbség.

    „Semprun vagy Forman többet árt a magyar nép ízlésének és kultúrájának, mint az üzleti célból ömlesztett giccsek? […] a hivatali szemlélet nemcsak az igazság, hanem az erény birtokosának is képzeli magát.”

    Előzmény:

    • Filmkultúra, 1968.09.01.(5.szám) Kenedi János: TÖPRENGÉSEK A FILMÁTVÉTEL GYAKORLATÁRÓL ÉS FILMMŰVELTSÉGÜNKRŐL – Nincs a rendszerünkben

    Reagálás:

    • Népszabadság, 1969.01.22. R: Akit ostornak rendelt a gondviselés
    • Filmkultúra, 1969.01.01. (1.szám) Trethon Judit: A fiatal nézők nevében
    • Élet és Irodalom, 1969.02.08. (6.szám) Eörsi István: Még egyszer a filmátvételről

  • 1969.01.22. Népszabadság, R: Akit ostornak rendelt a gondviselés

    Eörsi és Kenedi János filmátvételi bizottságról írt bírálatával száll vitába. Kenedi interjúja Bors Ferenccel, a MOKÉP igazgatójával a Filmkultúrában. A szerző Eörsit a „magyar glosszaírás Attilájá”nak nevezi.

    „Nem azért van baj — így Eörsi — a magyar filmátvétellel, mert ezt vagy azt rosszul csinálják, hanem mert hivatalnokok csinálják, akik persze »jórészt kinevezett művészeti szakemberek«, akik tehát nem is érthetnek a művészethez. A »hivatali szemlélet« az, amelyből a prüdéria következik, a »hivatali ablakokból« tűnik minden hamisnak stb. […] Hogy van-e elég ilyen hivatalnokunk? Biztos nincs. De hogy van sok, aki jobban ismeri a helyzetet, mint Kenedi és Eörsi, akinek művészi és ideológiai ítélete is megalapozottabb, mint az övéké, az bizonyos.”

    Előzmény:

    • Filmkultúra, 1968.09.01.(5.szám) Kenedi János: TÖPRENGÉSEK A FILMÁTVÉTEL GYAKORLATÁRÓL ÉS FILMMŰVELTSÉGÜNKRŐL – Nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 1969.01.18. (3.szám) E.I.: A Filmkultúrában olvastam

    Reagálás:

    • Filmkultúra, 1969.01.01. (1.szám) Trethon Judit: A fiatal nézők nevében
    • Élet és Irodalom, 1969.02.08. (6.szám) E.I.: Még egyszer a filmátvételről

  • 1969.01.25. (4.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Az idő rostájában

    Emlékezés Ady Endrére az Ady-évfordulón. Vezér Erzsébet Arcok és vallomások sorozatban megjelenő Ady-könyvéről. A divatos Ady-ellenesség okairól. „Adynak elsősorban az intellektusa kényelmetlen.” Ady „Én-kultuszáról”, objektivitásáról. Az Idő rostájában című verséről.


    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 1969.03.01. (9.szám) Eörsi István: Muszáj-Herkules vagy kell-Toldi?

  • 1969.01.szám Dolgozók, Wolfgang Weyrauch: Monológ 3

    Részlet. Eörsi István fordítása.

  • 1969.01.szám Kritika, E.I.: Odúban

    Kafka utolsó, befejezetlen elbeszéléséről. 

    • Franz Kafka: Elbeszélések és Az éhezőművész című köteteiben található AZ ODÚ című Eörsi-fordítás. A kötetek adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó tartalom:

    • Nagyvilág, 1968.12.szám Franz Kafka: Az odú
    • szinhaz.online, 2024.11.24. Mintha élne – 3 egyfelvonásos Kafka nyomán a Radnóti és a Gólem Színház együttműködésében

  • 1969.01.szám Munka, Bernáth László: Új szellemi front a fasizmus ellen

    Drámamelléklet – 2 rész.

    • Az első rész: Színház, 1968.02.szám E.I.: Hordók

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1968.02.szám E.I.: Hordók. Groteszk játék 2 részben (és az itt megjelölt cikkek)
    • Pesti Műsor, 1968.10.04. (31.szám) E.I.: Hordók
    • Fejér Megyei Hírlap, 2016.11.04. (w)d: Színházi est: A kihallgatás
    • Színház, 2018.12.szám Szabó István: Drámák Sorsa
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi drámájának címét.
    • Eörsi István Hordók című írása megjelent a Tragikomédiák című kötetében. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 


  • 1969.01.szám Színház (Drámamelléklet), E.I.: Hordók

    Eörsi: Hordók és Sírkő és kakaó című darabjai. Elemzés.

    „...kompromisszum- és vakon-hősies típusok genezisét kutatja szatirikus igénnyel...”.

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi István Hordók című írása megjelent a Tragikomédiák című kötetében. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

    Kapcsolódó tartalom:

    • Színház, 1968.02.szám E.I.: Hordók. Drámamelléklet – 1. rész
    • Színház, 1969.01.szám E.I.: Hordók. Drámamelléklet – 2. rész
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darabok címét.


  • 1969.01.Valóság, Kovács András: A Valóság tíz éve

    (Részlet a Valóság című folyóiratról. A sok érdekes írás megtalálásában nagy segítséget nyújthatnának a napi- és hetilapok. ˝Nem száraz tartalomjegyzék közlésére gondolok, ilyen még akad, hanem olyasmire, amit egy időben az ÉSben Eörsi Istvántól olvashattunk, aki kiemelt egy-egy tanulmányt, részletesen elemzett, s ezzel kedvet csinált ahhoz, hogy az ember utánanézzen annak a folyóiratnak, amely különben ritkán kerül a kezébe.˝)

  • 1969.02.02. Hajdú-Bihari Napló, Simon Zoltán: Három költő, három világ
    Olvasónapló

    Három új verseskötet kritikája. Eörsi István Változatok egy közhelyre című verseskötetéről. „...a versek többsége fanyar, ironikus hangvételű, szkeptikus.” A másik két kötet: Ágh István: Rézerdő – Ratkó József: Fegyvertelenül.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

    Kapcsolódó cikkek:

    • Híd, 1965.02.szám Eörsi István versei. VÁLTOZATOK EGY KÖZHELYRE
    • Népszabadság, 1968.12.20. F. R. Könyvszemle
    • Magyar Hírlap, 1969.01.03. Bogáti Péter: Öt verskötet
    • Új Könyvpiac, 2000.10.01. (10.szám) Tandori Dezső olvasta. Összegyűjtött szögek
    • Népszabadság, 2001.02.06. Tandori Dezső: Eörsi István dalszövegezései
    • Népszabadság, 2001.08.10. Tandori Dezső: Azt igen?

  • 1969.02.07. (3.szám) Köznevelés, H. B.: Új folyóirat: a Színház

    A Színház című folyóirat első száma. Főszerkesztője: Boldizsár Iván.

    „...az új magyar dráma kitörési kísérleteiről és eredményeiről (Gyurkó, Eörsi, Örkény, Görgey, Hubay darabjai) szól.”

  • 1969.02.08. (6.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Még egyszer a filmátvételről

    Glossza. A filmátvételi bizottság bírálatáról szóló cikke miatt Eörsit a Népszabadságban R. „a magyar glosszaírás Attilájá”-nak nevezte. Eörsi tételesen reagál R. cikkében megfogalmazott gondolatokra, megismétli a filmátvételi bizottsággal kapcsolatos kifogásait. Eörsi úgy gondolja, hogy a támadás nem egyetlen cikkét, hanem egész publicisztikai tevékenységét illeti.

    Előzmény:

    • Filmkultúra, 1968.09.01.(5.szám) Kenedi János: TÖPRENGÉSEK A FILMÁTVÉTEL GYAKORLATÁRÓL ÉS FILMMŰVELTSÉGÜNKRŐL – Nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 1969.01.18. (3.szám) E.I.: A Filmkultúrá-ban olvastam
    • Népszabadság, 1969.01.22. R: Akit ostornak rendelt a gondviselés

    Reagálás:

    • Filmkultúra, 1969.01.01. (1.szám) Trethon Judit: A fiatal nézők nevében

  • 1969.02.08. Népszabadság, E. Fehér Pál: Majakovszkij – újra magyarul

    Az Európa Kiadó négykötetes válogatása – Majakovszkij válogatott művei I., II. (Európa) – kapcsán költészetéről, a kötet kritikája.

    „Az új fordítások többsége Eörsi István tollából származik. Eörsi újra lefordította a híres Szergej Jeszenyinhez című hosszabb verset — és a Lenin-poémát, valamint több szatírát. Tellér Gyula korábbról ismert fordításai mellett Eörsi az, aki a leginkább eltalálta, vagy legalább megközelítette a majakovszkiji hangot. Nem »poetizálja át« egy múlt századi eszmény nevében, amint ezt több korábbi fordítás tette, hanem azzal a racionális okfejtéssel azonosul, azokkal a szikár, máskor meg kiáltó képekkel, melyek jellemzőek az orosz költőre. Lehet, sőt egyes esetekben bizonyos, hogy Eörsi fordításai nem tapadnak szó szerinti hűséggel az eredetihez, szemben az előző tolmácsolásokkal, de ez, az esetek döntő többségében, javára válik.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1969.02.15. (7.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A Színház-ban olvastam
    Imperatívuszok

    Barabás Tamás beszámolójáról, melyben arról írt, hogy a Művelődésügyi Minisztérium színházi főosztálya milyen eszközökkel befolyásolja a színházak műsortervét. A „járulékos” darabokról, amelyek után a színház külön pénzt fizet be a kulturális alapba. Más produkciók külön támogatásba részesülnek a kulturális alapból. Milyen elvi mérlegelések alapján döntenek? 

  • 1969.02.19. Magyar Hírlap, Papp Antal: Irodalom a gyorsuló világban

    A legújabb irodalmi vitákról, a fiction és a non-fiction, a szépirodalom és a tényirodalom arányának, viszonylatainak feltűnő megváltozásáról. A Nagyvilág februári számában Elbert János kerekasztalhoz invitálta az írókat, kritikusokat, hogy nézzenek szembe a kérdéssel teljes valójában. S a lap mindjárt közöl is néhány hozzászólást.

    „Eörsi István az általános illúzióvesztésről beszél, a világszerte visszájára fordult hit és az intézményesített demagógiák által kiváltott közönyről, amelyből a lelkiismeretesen dokumentált tényékhez menekül az olvasó.”

    Előzmény:

    • Nagyvilág, 1969.02.szám Dokumentum és irodalom

  • 1969.02.22. (8.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Blöff

    A Hétfői Hírek beszámolója egy bűncselekményről, ami tulajdonképpen egy blöff volt. „…a blöffök virágzásának idején ártalmatlan játék lehet a fegyver, és ártó fegyver a játék.” 

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.