EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2010.03.Debreceni Disputa, Király Péter: "Még nem tudjuk, mi lesz belőle"

    (Könyvkritika. Lieve Joris: A melankolikus forradalom.
    Az Eörsi Istvánról szóló részletek a Kötetek/Eörsi Istvánról szóló kötetrészek fejezet alatt találhatóak.)

  • 2010.03.Erdélyi Toll, A Székely Útkereső levelesládájából II.

    (Horpácsi Sándor — Beke Sándornak 1991-ben.)

  • 2010.03.szám (ősz) Eső, Jenei Gyula: Egy családregény hálójában
    Beszélgetés Saád Katalinnal

    Beszélgetés Saád Katalinnal, Eörsi István volt feleségével, dramaturggal, íróval, a családjáról szóló regénye befejezése előtt. Miért fájt neki a családja? Miket lát ma másképp velük kapcsolatban. Történelmi korszakok a család életében. Hogyan élte meg a Rákosi-, majd a Kádár-kort? Az „ügynök-barát” jelentéseiről, akit később szembesített tettével. Édesanyjáról, aki színésznői pályáját hagyta ott a családjáért, és saját színésznői ambícióiról, a színházhoz való vonzódásáról. Az egyedüllét és a magány különbségéről. A Surányban eltöltött évekről, az iskolai évekről. Eörsi antiszemitizmussal vádolta Saád apját. Mennyit segített neki Eörsi szellemi társként. Az Új Embernél és a Színháznál töltött időszakról. Segédrendezősége a Nemzeti Színháznál. A kaposvári szerepvállalás közrejátszott Pályi Andrással való válásának. Nyugatnémet ösztöndíj Peter Stein színházánál. Pályája későbbi állomásai. A tanyasi élet, a falubeliek véleményei a Csupaszon című könyvéről. A téeszelnök bosszúja egy riportja miatt. A valláshoz való viszonyáról, ezzel kapcsolatos vitáikról Eörsivel.

    „1983-ban Eörsi Istvántól lánya született. […] Aczél arra próbált rávenni, hogy beszéljem le a férjemet, Eörsi Istvánt, a szamizdatolásról, s akkor mehetek segédrendezőnek. […] Szükségem volt Eörsire, ő meg azt mondta, tudja, hogy én komolyan veszem a házasságot. Azt akarta, vegyem őt komolyan, s én komolyan is vettem.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Eső, 2000.04.szám (tél) Valachi Anna: Tükör által világosan
    • Eső, 2003.03.szám (ősz) Saád Katalin: Érettségi találkozó
    • Eső, 2006.04.szám (tél) Saád Katalin: Történelmi papírlapok
    • Eső, 2012.04.szám (tél) Saád Katalin: Gyónástitok

  • 2010.03.szám Múlt és Jövő, Dalos György: Demszky az antivilágban

    Demszky Gábor és az 1972-es „vörös kokárdás demonstráció”. Jobboldali támadások és legendák. Demszky vagánysága. Az 1982-es Bem szobor előtti tüntetés. Rendőrségi verések, szamizdatolás, Krassó György. Fotók

    „Demszky bizonyos büszkeséggel jegyezte meg, hogy védekezés közben egyiküket legnemesebb részén rúgta meg. Aznap este Eörsi István lakásán az akkori és későbbi »köménymag« heves vitát folytatott a túl szerényre sikeredett akció célszerűségéről. Eörsi ekkor megbírálta Demszky szerinte túl agresszív fellépését, leszögezvén, hogy intézményekkel van bajunk és nem emberekkel. Eközben azt az aforisztikus megállapítást tette, miszerint »a rendőrnek nincs töke«”.

    Kapcsolódó cikk:

    • Mozgó Világ, 2006.12.szám Dalos György: Nyugállomány

  • 2010.03.szám Octogon, PÉLDÁS PANELEK
    Az Év Homlokzata 2009 díj

    Az Év Homlokzat Díj nyertese Szathmáry Andrea, oklevelet kapott Frics Pál. Fotók

    „Szuggesztív tekintet, fitymáló, ráncos vagy ragyogóan friss arc minden homlokzat. A városi terek és az otthon betonból, üvegből, fémből, fából konstruált »köntösei«. »Egymásba ékelve szorosan / ül két homlokzat a villamosban, / szűk térben a nézés összekoccan, / és a sok vágy egymásba rohan« – írta Eörsi István groteszk, Városiak című műfordításában, egy asszociatív párhuzammal megerősítve az építészet folyamatos jelenlétét, emberivel való azonosságát, közvetlen közelségét a hétköznapokban.”

    Kapcsolódó tartalom:

    • Eörsi István versfordítását – Wolfenstein, Alfred: Városiak (Städter in Hungarian) – megtekintheti az Eörsi István / Versfordítások résznél.

  • 2010.03.szám Somogy, Tornai József: Pannónia istennő költői
    SZÉPIRODALOM

    Tornai véleménye az irodalmi életről.

    „Kívülről figyeltem az irodalmi életet. Szabó Lőrincet, Nemes Nagy Ágnest, Sinka Istvánt, Lakatos Istvánt és másokat kiebrudaltak a lapoktól, a rádióból. Helyükre a »forradalmat« élvezők tódultak: Kuczka Péter, Somlyó György, Kónya Lajos, Zelk Zoltán, Devecseri Gábor, Aczél Tamás, Benjámin László, Vészi Endre, Eörsi István és a náluk jelentéktelenebb ujjongók.”

  • 2010.04.01. (3.szám) Napút, Báthori Csaba: Párhuzamos képzetek Rilke és József Attila költészetében

    Részlet a tanulmányból. Idézi Rilke Geschrieben für Karl Grafen Lanckoronski című versének Eörsi-fordítását. 

  • 2010.04.15. (15.szám) Magyar Fórum, Tánczos Frigyes: Töprengés a magyar költészet napján

    Jegyzet a magyar és a nemzeti költészet hiányáról, a kiadók és a folyóiratok válságáról. Megemlíti Eörsi Látogatás előtt című versét.

    „...ami kétségkívül magyar- vallás- és nemzetellenes. A költemény tipikusan egy szabadelvű, ateista, antiklerikális elme szüleménye.”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1991.08.08. E.I.: Látogatás előtt

    Eörsi versével kapcsolatos cikkeket találhat az előzményben jelzett cikknél.

  • 2010.04.16. Magyar Hírlap, Alexa Károly: Plágium, „vendégszöveg”

    Esterházy Péter éles bírálata. Bevezetés a szépirodalomba című könyvében Alexától idéz egy bonmot-t Lukács György és a realizmus kapcsolatáról. Másoktól is idéz, de egyesek, például Eörsi társasága a könyvben lankasztóak. Hiányolja Esterházy könyveiből az idézetek szerzőinek a listáját. Politikai szerepvállalással vádolja Esterházyt, plágiumnak minősíti, hogy könyveiben teljes elbeszéléséket vesz át jelöletlenül. A Javított kiadásban apja besúgói iratait regényesítette, tőkésítette.

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2010.04.22. (16.szám) Heti Válasz, Somogyi Marcell: Aczél György intrikái

    Feljelentette a miniszter Orbán Viktor segítőjét.

    Beszélgetés Pozsgay Imrével a Hoover Intézetben elhelyezett hagyatéka 2009-es felszabadítása kapcsán a hajdani kultúrpolitikáról. Kapcsolata az egykori társaival. Fotó: Pozsgay Imre

    „Egyébként nem csak a »katonás« Zsámbéki Gáborékkal, de sok más »urbánus« értelmiségivel volt jó kapcsolatom, legalábbis Lakitelekig. Konrád Györggyel, Eörsi Istvánnal egy egyetemre jártunk, Levendel László lakásán pedig mindenkivel találkoztam, aki ebben a körben számított.”

  • 2010.04.22.metropol.hu, MTI: Megnyílt a XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

    (Részlet. Ámosz Oz izraeli író kapta a Budapest Nagydíjat.)

  • 2010.04.23. (16.szám) Élet és Irodalom, Konrád György: Ámosz Oz felfedezőúton

    Részlet az izraeli íróról szóló publicisztikából. Eörsi István említése. Elhangzott 2010. április 22-én a XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, a Budapest Nagydíj átadásakor.

  • 2010.04.23.ujkonyvpiac.hu, MTI: Ámosz Oz átvette a Budapest Nagydíjat

    (Konrád György és Demszky Gábor méltatása a díj alkalmából.)

  • 2010.04.szám 2000, Bán Zoltán András: A barátság fonala

    Részlet. Magyarországon a drámaírók nem tudnak darabot írni. Eörsi és Görgey szocialista realista abszurdokat írt – Sírkő és kakaó.

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 2010.04.szám Alföld, Tőzsér Árpád: Érzékek csőcseléke
    NAPLÓJEGYZETEK 1998-BÓL

    A szeptember 16-i bejegyzésben Eörsi Shakespeare Othellójának újrafordításáról.

    „Eörsi brutalitása Móricka erőfitogtató »nyelvi brutalitása«. […] De a szükséges és adekvát nagy költészettel, sajnos, Eörsi Othellója sem szolgál. S ezt a darabba nem szervesülő, erőtlen »nyelvi brutalitásokkal« kompenzálni természetesen hiú törekvés.”

    • A kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a mű címét.

  • 2010.04.szám Kritika, Koltai Tamás: A cenzúra színeváltozása Színházparadoxon XLVI.
    nol.hu, 2010.04.27. Koltai Tamás: A cenzúra színeváltozása Színházparadoxon XLVI.

    Vitatkozó felek az aczéli kultúrpolitikáról. Eörsi Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából című darabjának bemutatója után – 1989. október 26-án – Eörsi és Németh Miklós párbeszéde a Várszínházban.

    „A premiert követő banketten Németh Miklós odalépett Eörsihez, gratulált, majd azt mondta, ez kitűnő darab, eddig miért nem játszották? »Mert maguk betiltották« válaszolta Eörsi. […] Szó nélkül sarkon fordult, és faképnél hagyta Eörsit.”

  • 2010.05.05. Népszabadság, Végh Károly: Az erős forint mítosza

    Elemzés. Egy Eörsi-idézet:

    „A munkaviszonyban állók anélkül élik át az erős forint áldásait, hogy át kellene élniük az egyidejűség szégyenét (a kifejezés Eörsi Istvántól származik), mert mások az erős forint miatt veszítik el munkájukat, reményüket.”

    Kapcsolódó cikkek, ahol előfordul az „egyidejűség szégyene” kifejezés:

    • Magyar Nemzet, 1975.06.01. E.I.: Kondor Béla a kiállításán. Miközben (Versek)
    • Kortárs, 1982.10.szám E.I.: Az egyidejűség szégyene (novella)
    • Beszélő (Szamizdat – 1985/3.) 1985.15.szám E.I.: Halottak napján
    • Népszabadság, 1989.10.21. E.I.: Elvesztettem egy fogadást
    • Magyar Lettre Internationale, 1993.09.szám (nyár) E. I.: Időm Gombrowiczcsal 1993. FEBRUÁR intellektuális napló
    • Híd, 1996.01.szám Bányai János: Eörsi István, az elbeszélő
    • Színház (Drámamelléklet), 1997.10.szám E.I.: EGY PRÓBAFOLYAMAT STÁCIÓI. Színpadi variációk a Jób könyvére
    • 2000, 1999.04–05.szám E.I.: Karrier. Miközben. Egyenleg. Itt és ott. Alázatos kérelem
    • Beszélő (Folyóirat – szeptember – október), 2000.09–10.szám E.I.: A szégyen
    • Kritika, 2003.11.szám E.I.: Álom a teraszon
    • Magyar Hírlap, 2004.10.09–10. E.I.: Gyász Dr. Noha hétköznapjai
    • Beszélő, (Folyóirat – november) 2005.11.szám E.I.: Halottak napján. Ürügyeim
    • galamus.hu, 2010.10.17. Szász Anna: Kilencven perc – másutt

  • 2010.05.06.Magyar Narancs, Szőnyei Tamás: Lukács György levelei - Az állambiztonsági szolgálat mint a filozófus postása

    (Születésének 125. évfordulója alkalmából konferenciát tartottak Budapesten, és kötetbe gyűjtötték Dosztojevszkij-tanulmányait. Az 1957-től kezdődő megfigyeléséről. Az Esztétika című kötetéről. Visszaemlékezésében Eörsi az "értelem szigetének" nevezte Lukács dolgozószobáját "a tökéletesen idióta szellemiségű politikai kultúra kellős közepén".)

  • 2010.05.szám Híd, Karl-Markus Gauß: A Dunán lefelé

    Esszérészletek. Adamik Lajos fordítása. Eörsi István Zárt térben című regényéről. Eörsi a lázadó, az „ideális kommunista”, a „sziporkázó szellemű ember”, akit hol ünnepeltek, hol betiltották darabjait, könyveit. Méltatás.

    „A Zárt térben egy olyan magyar író utolsó regénye, aki vérmérséklete és hajlama okán lett lázadó, s akiből soha nem lehetett kiölni sem a gúnyos, sem a felszabadult nevetést.”

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

    Kapcsolódó cikkek:

    • Neue Zürcher Zeitung, 2010.01.07. I. R.: Die Lehre der Donau
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi kötetének címét.

  • 2010.06.04. (22.szám) Élet és Irodalom, Ágoston Zoltán: Az értelemkeresés szenvedélye
    Radnóti Sándor: Az Egy és a Sok. Bírálatok és méltatások

    Könyvkritika. A kötet Radnóti Sándor elmúlt tíz évének rövidebb írásait fogja egybe. Eörsi Istvánt búcsúztató írás is helyet kapott a könyvben: Nagy valaki (Eörsi István halálára) 31. oldal.

    A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél. 

  • 2010.06.05. barkaonline.hu, Zalán Tibor blogja

    Részlet a blogból. Egy régi könyvheti emlékét idézi fel, amikor egy közeli asztalnál ült Eörsi és Mészöly is. Senki sem megy egyikőjük asztalához se. Egy óra múlva odalép hozzá egy fiatal srác, és – mivel nincs pénze – azt kéri, hogy adja neki ingyen a könyvét, majd jövőre megadja. Odacsúsztat neki egy papírpénzt, hogy úgy nézzen ki, mintha fizetne érte. Így is történt.

    „A két élő legenda elismerően bólogat. Egy eladott könyv az utolsó negyedórában, nem semmi. Szerényen mosolygok vissza rájuk, a népszerű és keresett író keresetlen szerénységével...”

  • 2010.06.19.live-pr.com, OTS: Österreichische Staatspreise für literarische Übersetzung vergeben

  • 2010.06.szám Holmi, Radics: „Mint a húsleves vagy a hegymászókötél”
    Verses öröknaptár

    Könyvkritika. Liget, 2009. Kiadó-szerkesztő: Horgas Béla, Levendel Júlia, Horgas Judit.

    Eörsi István: Sirató című verse is szerepel a kötetben.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 2010.06.szám Látó, Szávai János: Töprengő
    WEBNAPLÓ

    Részlet. Apollinaire A Mirabeau-híd című verséről.

    „Négy fordítását találom a versnek, Vas Istvántól, Illyés Gyulától, Mészöly Dezsőtől és Eörsi Istvántól – mindegyikük félrefordítja.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.