EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2010.02.08. index.hu, valuska: A kritikáktól nem dőlnek romba

    Részlet. Vágvölgyi B. András Kolorádó Kid című filmje forgatásáról. A forgatókönyvet Eörsi István börtönnaplója és az Eörsi László által megtalált vamzerjelentések inspirálták.

  • 2010.02.08. Népszava, Hamvay Péter – Bársony Éva: Így láttuk a versenyfilmeket
    Ma este díjkiosztással ér véget a 41. Magyar Filmszemle

    Vágvölgyi B. András Kolorádó Kid című filmje a Filmszemlén.

    „Végre egy film, amelyet alkotója Eörsi István emlékének ajánl. Vágvölgyi B. András a Kolorádó Kid történetét még Eörsi István dramaturgi közreműködésével kezdte el kidolgozni, s tán az ő szellemujjának és az Eörsi László történész által szállított eredeti motívumoknak is köszönhetően a Kolorádó Kid című film jutott el alighanem legtovább a »Jó Film«-hez vezető úton, amely 1956 eseményeinek és szereplőinek nem csak méltó, hanem megrázó, magával ragadó, átélhető emléket állít.”

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a film címét.

  • 2010.02.08.index.hu, valuska: A kritikáktól nem dőlnek romba

    (Részlet. Vágvölgyi B. András Kolorádó Kid című filmje forgatásáról. A forgatókönyvet Eörsi István börtönnaplója és az Eörsi László által megtalált vamzerjelentések inspirálták.)

  • 2010.02.08.metropol.hu, MTI: Vágvölgyi B. András: komoly lehetőség egy újabb projektre

    (Vágvölgyi B. András Kolorádó Kid című filmjéről.)

  • 2010.02.09.konyves.blog.hu, KálmánG: Lieve Joris: A melankolikus forradalom - részlet

    (Részlet a könyv 1989-et taglaló fejezetéből. Nagy Imre újratemetése. Találkozás Eörsi Istvánnal a Hungária Kávéházban, aki kijelentette Pozsgay Imréről: "Egy pillanatig sem bízom benne.")

  • 2010.02.09.mtv.hu, Az elhunyt Eörsi Istvánra emlékezve

    (A Kultúrházban írók, barátok emlékeznek a 74 évesen, leukémiában elhunyt Eörsi Istvánra.)

  • 2010.02.10. (34.szám) Somogyi Hírlap, 20 ÉVE ÍRTUK

    Egy 20 évvel ezelőtti cikk felidézése.

    „GEORGE ORWELL ÁLLATFARM című regényének – Eörsi István fordítása alapján – zenés színpadi változatát mutatta be tegnap este a kaposvári Csiky Gergely Színház Ascher Tamás rendezésében. A magyarországi ősbemutató kommentátora maga a szerző, aki így foglalta össze a tragikomédiát: »minden állat egyenlő, de egyes állatok egyenlőbbek...«”

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 2010.02.10.hocipo.hu, Farkasházy Tivadar: Elveszett illúziók

    (Retkes Attiláról, aki "kilopta a pártot azok alól, akik évtizedek óta az arcukat, életüket adták hozzá". A demokratikus ellenzékről, az egykori `56-osokról, az MSZP koalíciókötéséről.)

  • 2010.02.12. (6.szám) Élet és Irodalom, Konrád György: Baráti integetés
    a nyolcvanéves Csoóri Sándornak

    Köszöntő publicisztika. Eörsi István említése.

  • 2010.02.14. kuruc.info, Tellér Gyula: Középfajú pártdráma – Esszé az SZDSZ mivoltáról

    Tanulmány. Az SZDSZ megalakulásának előzményei, kezdeti lépéseik, céljaik, az őket ért trauma (1987-es őszi lakitelki találkozó), népiesek és urbánusok, a párttá alakulás. Pártok paktumai. Az 1990-es országgyűlési választások utáni helyzet, Tölgyessy Péter szerepe, és az ellenoffenzíva. A lemorzsolódási folyamat, ellentétek a párton belül. Pető Iván elnökké választása. A Demokratikus Charta kampánya. Koalíciókötés az MSZP-vel. Miért doktriner, életidegen párt az SZDSZ? A választói támogatás hanyatlásának okai. Eörsi István említése.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Nagyvilág, 2009.09.szám Tellér Gyula: Középfajú pártdráma
    • HunHír.Hu, 2010.02.15. Tellér Gyula: Középfajú pártdráma

  • 2010.02.25. (8.szám) Barikád, Horváth Ádám: Eltűnik-e balliberális „értelmiség” a közéletből?
    – Zámoly óta semmi sem változott

    Seres László és Göncz Kinga Magyarország elleni szankciókra vágyik, ami a publicista szerint hazaárulás. Olyan régebbi esetek felidézése, melyekben – a szerző szerint – beárulták Magyarországot külföldön, és gyűlöletet szítottak, uszítottak Magyarország ellen. „E feneketlen gyűlöletből fakad a hazaárulásra való hajlam.” Néhány név és eset kiemelése: Konrád György, Vásárhelyi Mária, Kepecs Ferenc, a „Lukács György köpönyegéből előbújt filozófushad”, Vajda Mihály, Schiff András, Fischer Iván, Göncz Árpád, Tom Lantos, a zámolyi romák ügye, Katz Katalin, a liberálisok levele Lionel Jospinnek – az aláírók között van Eörsi István.

    Kapcsolódó cikkek:

    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZÁMOLYI ROMÁK kifejezést, vagy JOSPIN nevét.


  • 2010.02.26. (8.szám) Élet és Irodalom, Gervai András: Ex libris
    Lieve Joris: A melankolikus forradalom

    Részlet Lieve Joris: A melankolikus forradalom című kötetének könyvkritikájából. Eörsi István említése.

    A kötet adatait és az Eörsi Istvánról szóló részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2010.02.elle.hu, Makara Eszter: Vágvölgyi B. András. Szembenézni

    (Beszélgetés Vágvölgyi B. Andrással a Kolorádó Kid című filmjéről.)

  • 2010.02.szám Budapest, Török András: Simplicissimus Budapestje

    A budapesti emléktáblákról.

    „Mint Eörsi István és »bűntársai«, akik a Liszt Ferenc téri Vian kávéházban, az egykori Patyolatban, sajnálatos módon a nehezen megközelíthető konyhai kiadópult fölé helyezték el minden idők egyik legnagyszerűbb budapesti emléktábláját arról, hogy »Allen Ginsberg 1993. március 19-én ide hozta a gatyáját mosatni.« Alatta pedig Ginsberg ezen aktus ihlette versikéje, fakszimilében.”

    Fotók

  • 2010.02.szám Holmi, Szegő János–Radics Viktória: Két bírálat egy könyvről
    Bán Zoltán András: Meghalt a Főítész

    Részlet a könyvkritikából. Az irodalomkritikáról, mely az irodalom alapvető szolgáltatása. Bán „Az egyik oldalon elhallgat neveket, a másikon pedig túlbeszél. [...] Hogyha Petri köpése mint ellenzéki köpés gesztusértékű, akkor miért nem számít annak Konrád György, Eörsi István vagy Csalog Zsolt köpése?”

  • 2010.02.szám Literatura, Báthori Csaba: Párhuzamok Rainer Maria Rilke és József Attila költészetében

    Részlet a 2010. április 24-én Pécsett, Kultúrák találkozása az európai térben címmel rendezett konferencián elhangzott előadás szövegéből. Rilke Geschrieben für Karl Grafen Lanckoronski [Karl Lanckoronskinak] című verse utolsó három szakasza Eörsi István fordításában.

    • A Rilke versei című kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 2010.02.szám Politikatudományi Szemle, Bozóki András: A magyar demokratikus ellenzék: Önreflexió, identitás és politikai diskurzus

     Tanulmány.

    „Eörsi István, az 1981-es írószövetségi kongresszuson ironikusan azt javasolta a hatalom jelenlévő képviselőinek, hogy vezessék be a formális cenzúrát, legalább minden író tudni fogja, hogy mit lehet kimondani és mit nem.”

    Előzmény:

    • Beszélő (Szamizdat - 1982.május), 1982.03.szám Dalos György: Írók egymás közt
    • Hírmondó (The New York Review of Books, 1985.12.05.), 1986.01 (20.szám) Timothy Garton Ash: A magyar lecke
    • Alföld, 1990.03.szám Csoóri Sándor: Antigoné megfakult arca. TÖPRENGÉSEK A CENZÚRÁRÓL
    • Magyar Hírlap, 1990.10.13. Földes Anna: A válság változatai
    • Filmvilág, 1991.03.szám Reményi József Tamás: Hol kezdődik a bűn? Filmcenzúra
    • Magyar Hírlap, 1992.08.22. Tornai József: Tankok, ágyúk és az irodalom autonómiája

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó tartalmakat találhat az előzményben megjelölt cikkek felsorolásainál.

  • 2010.03.17. barikad.hu, Gruiz Márton: Olvasónk nyílt levele Szentesi Zöldi Lászlónak

    Részlet. A Jobbik gyalázásáról.

    „Szerinted »a Jobbik mögött nincs intellektus, nincs észérv, nincs szakértelem, csak indulat« a támogatói »a náciktól a kiábrándult kommunistákig terjednek«, s a párt »az 1933-as berlini és 1937-es moszkvai talajból sarjad«. Milyen ismerős szöveg! 2002-ben Eörsi István, Vásárhelyi Mária, Mészáros Tamás és egyéb megrettent társaik hergelték ehhez hasonló agymenésekkel a fanatikusabb szoci szavazókat.”

  • 2010.03.19. (11.szám) Élet és Irodalom, Bartók Imre: Ex libris

    Részlet Franz Kafka: Elbeszélések című kötetének kritikájából. A fordítók: Antal László, Eörsi István, Gáli József, Györffy Miklós, Szabó Ede és Tandori Dezső.

  • 2010.03.19. (11.szám) Élet és Irodalom, Bozóki András: A szorongás indokolatlan

    Részlet Vágvölgyi B. András: 1989 című könyvének kritikájából. Eörsi István említése.

    A kötet adatait és az Eörsi Istvánról szóló részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2010.03.19.hirado.hu, Kiss László alkotmánybíró viszontválasza Ungváry Krisztiánnak

    (Részlet a vitából. Ungvári történészi módszereiről, hitelességéről.)

  • 2010.03.25. (12.szám) Heti Válasz, Sümegi Noémi: Beállni a sebbe

    Beszélgetés Sándor György humoralistával. Fotó: Sándor György

    „És azok az értelmiségiek, akik nyolc évig homokba dugták a fejüket, most majd pillanatonként kiélik vitathatatlanul tehetségesebb kritikusi énjüket. De fasiszta veszéllyel riogatni! Az antiszemitizmus a legnagyobb bűnök egyike. Ennél már csak egy nagyobb bűn van, ha ártatlanokat is vádolnak ezzel. […] Az 1989-es breviáriumomban még együtt van Esterházy, Nádas, Csurka, Csoóri, Kornis Mityu, Megyesi Gusztáv, Eörsi István. Ezek nálam sokkal műveltebb, hivatottabb emberek, akik vállalhatnák a hídszerepet.”

  • 2010.03.26.prae.hu, MTI-PRAE.HU: Békéscsabán tartják a XV. Drámaíró Versenyt

  • 2010.03.29. birtalan.blogspot.com, Birtalan Balázs: Digitális könyvtár, kihelyezett egység
    Birtalan Balázs naplója

    Eörsi István: Látogatás előtt című verse ma még aktuálisabb, mint valaha a katolikus egyház szexuáletikai kérdésekben kifejtett véleménye miatt.

    A vers teljes szövegének közlése.

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1991.08.08. Eörsi István: Látogatás előtt

    Reagálás:

    • Heti Világgazdaság (online kiadás), 2021.09.12. Máté-Tóth András: A pápa elég jelentős szereplő ahhoz, hogy politikai muníciót lehessen belőle gyarapítani


A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.