EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2005.11.29. Népszabadság, Népszabadság: Lukács György-díj
    HÍREK

    Rövidhír. A Lukács György Alapítvány kuratóriuma Eörsi István írónak (posztumusz) ítélte oda a Lukács György-díjat.

    Kapcsolódó cikk:

    • litera.hu, 2005.11.29. Eörsi István posztumusz kitüntetést kapott

  • 2005.11.30. Népszabadság, Lakat T. Károly–Gyárfás Tamás: Nap-kelte: mocskolódás

    Reflexió Szerbhorváth György cikkére, melyben cenzúrával vádolta a Nap-Kelte szerkesztőségét. Kik voltak a Nap-kelte vendégei 2005-ben? A felsoroltak között szerepel Eörsi István is.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2005.10.07. (40.szám) E.I.: MEGCENZÚRÁZTAK a Nap-keltében
    • Népszabadság, 2005.11.26. Szerbhorváth György: Kádár visszajött

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat az előzményben megjelölt Eörsi-cikk felsorolásánál.

  • 2005.11.Könyvjelző, Végel László: A rejtezkedő Eörsi

  • 2005.11.szám Beszélő (Folyóirat – november), E.I.: Halottak napján

    Másodközlés, megjelent a Szamizdat Beszélő 15. számában, 1985-ben. A jegyzetek a Beszélő

    Összkiadáshoz készültek 1992-ben.

    Lukács György temetése.


    Reagálás:

    • litera.hu, 2011.04.02. Pályi Márk: Harminc éve halt meg Gáli József
    • gepnarancs.hu, 2013.10.22. Gusztos István: Elzabrált ország, elzabrált ünnepek
    • Népszava, 2017.02.27. Beszélő-idézet Orbán mögött
    • Látó, 2019.11.szám György Péter: Gyász és ünnep között

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszabadság, 1989.10.21. E.I.: Elvesztettem egy fogadást – M. G. P.: A Szabadsághegy Angyalföldön – Gyárfás Miklós: Vizsgadolgozat

  • 2005.11.szám Beszélő (Folyóirat – november), Ludassy Mária: Eörsivel Eörsiről

    Nekrológ Eörsi verseinek idézésével, megjegyzésekkel. Fotók

  • 2005.11.szám Criticai Lapok, Oroszlán Anikó: Új fordítások és aktualizálás
    – magyar Shakespeare-előadások kapcsán –

    Az I. Nemzetközi Shakespeare Fesztivál keretében 2005. július 7-én konferenciát is tartottak Shakespeare műveinek fordításairól A magyar Shakespeare címmel. Oroszlán Anikó szövegének szerkesztett változata. Eörsitől is idéz egy Shakespeare-fordításra vonatkozó gondolatot.

    „Úgy vélem, a színésznek és a nézőnek egyaránt esélyt kell adni arra, hogy – ha már Shakespeare kora a maga eredendő közvetlenségében nem támasztható fel – a darabok ős-eredeti modernségét élvezhessék.”

    Előzmény:

    • Napjaink, 1989.04.szám Tarján Tamás: Változatok Shakespeare-re
    • Színház, 1990.07.szám E.I.: Shakespeare, a megoldhatatlan

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja SHAKESPEARE nevét.

  • 2005.11.szám Criticai Lapok, Zappe László: Két világ
    Büchner: Danton halála
    Kaposvári Csiky Gergely Színház

    Színikritika. Rendező: Réthly Attila.

    „Kovács Márton zenéi általában tragikus-groteszk hangolást adnak a jeleneteknek, Eörsi István pedig songokat is írt a darabhoz, ettől azonban Büchner műve nem lett brechtivé, s amennyi a szövegekből a társulat énekesi képességein átszüremlik, az inkább Eörsi életművéhez tartozik, mintsem a Kosztolányi Dezső fordította darabhoz.”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 2005.11.szám Ezredvég, LUKÁCS GYÖRGY
    [Bartókról]

    Részlet abból a magnetofonos interjúsorozatból, amelyet Eörsi István és Vezér Erzsébet készített Lukács Györggyel, nem sokkal a halála előtt.

  • 2005.11.szám Holmi, Végel László: A magyar Jób
    Eörsi István halálára

    „Elsősorban költőnek tartotta magát, s bár némi szkepszissel vettem tudomásul önmeghatározását, utólag elismerem, hogy igaza volt. Ugyanis a verseibe tört be először az a világ, amelyet évtizedeken át az ész fegyelme háttérbe szorított, vagy amiről nem akart tudomást venni. Eörsi önmagát fosztotta meg költői aurájától. […] Verseiben, drámáiban, prózájában, esszékönyveiben azt keresték, ami a publicisztikájában tárult fel, s nem azt, ami abból hiányzott. […] Sokszor úgy gondolom, hogy Eörsi Istvánban egy ártatlan gyermek szíve vitatkozik, felesel a kérlelhetetlen, kritikus szellemmel.”

    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 2015.10.16. (42.szám) Kis János: Eörsi hiánya

    Kapcsolódó cikk:

    • Élet és Irodalom, 2004.04.23. (17.szám) Végel László: A kötéltáncos
    • kapost.hu, 2015.10.22. H. I. (Huszka Imre): A város, s a színház, mely annyit köszönhet neki, hallgat

  • 2005.11.szám Jelenkor, Krónika

    „2005. október 13-án, 74 éves korában elhunyt Eörsi István költő, író, műfordító. A magyar szellemi élet rendkívül sokoldalú szereplőjeként irodalmi, drámaírói, dramaturgi munkássága mellett publicistaként is tevékeny résztvevője volt a közéletnek. Többek között József Attila-díjban, a Frank­furter Autorenstiftung-díjban, osztrák műfordítói díjban, Déry Tibor-jutalomban, a Színikritikusok Díjában és Kossuth-díjban részesült. Emlékét megőrizzük.”

  • 2005.11.szám Kritika, Címlap

    Eörsi István portréfotója. Fotó: Bánhalmai János.

  • 2005.11.szám Kritika, Révész Sándor: Felszegett fejjel

    Nekrológ.

    Kapcsolódó cikk:

    • Heti Világgazdaság (online kiadás), 2021.06.16. Révész Sándor: A nemet mondás élvezete és magánya

  • 2005.11.szám Mozgó Világ, Balla D. Károly: Példám képei
    Hónapló

    A szerzőnek nem voltak példaképei, csak kedvencei. De ha valaha rászánná magát, hogy példaképet válasszon, az Eörsi lenne. A Szépírók Társasága fesztiváljáról.

    „Nem ismertem személyesen Eörsi Istvánt. Ám abban a szerencsében volt részem, hogy – talán két éve – levelezésben álltunk. Rendszeres kapcsolattartásról persze nem számolhatok be, nagy ritkán váltottunk csak rövid üzenetet, leginkább egymás írásaira reagáltunk. És nemcsak én az övéire. Figyelt rám, olvasta publicisztikáimat, pár okos szóval reflektált a neki tetszőkre, ami nagyon jólesett. A kettős állampolgárságról tartott népszavazás tanulságait megvonó egyik januári cikkében pedig – ezt joggal gondolhatom valódi megtiszteltetésnek – hivatkozott a témában írt kis tanulmányomra, idézett is belőle. Ezek után talán mondanom sem kell, hogy ebben a kérdésben is egyetértettünk. […] A kíméletlen őszinteségét csodáltam leginkább. A bátorságát, amellyel azokat az igazságokat is kimondta, amelyek őrá nézve is kínosak voltak. Ahogy magával szemben is könyörtelen tudott lenni, és szembenézett múltjával, jelenével (szókimondására a halálos betegségével kapcsolatos megnyilvánulásai lehetnének a szélsőségesen »jó« példák). Ahogy megalkuvást nem tűrő következetessége oda vezetett, hogy a magyar szabadgondolkodás lelkiismeretévé vált. Ahogy nyelv, nemzet, származás, vallás dolgában ugyanolyan kérlelhetetlen tudott lenni, mint az apró emberi vagy nagy filozófiai kérdésekben. Ahogy mindig azt mondta, amit gondolt. És mindig azt gondolta, amit érzett.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 2005.01.07. E.I.: Utószó helyett
    • Magyar Nemzet Online, 2005.01.07. MNO: Eörsi István: Dávid Ibolya nemcsak a futballhoz nem ért

  • 2005.11.szám Színház, Meghalt Eörsi István

    Rövidhír.

  • 2005.12. Theater Heute, Henning Rischbieter: Der optimistische Nein-Sager
    Zum Tod des ungarischen Dramatikers István Eörsi

    Részlet a cikkből. Eörsi István emléke életén pályáján keresztül. Lukáccsal való kapcsolata. Intellektuális varázsa, színházi fordításai.

    „Nehéz, fájdalmas belegondolni, hogy most már halott. De a példája megmaradt, egy politikai író, egy független gondolkodó példája.”

  • 2005.12.01. (48.szám) 168 óra, Koltai Tamás: Mostanában + 2005.12.08. (49.szám) Koltai Tamás: Elnézést

    A kihallgatásról, a Hordókról, a Sírkő és kakaóról, néhány szó a többi művéről.

    „Az alábbiakban néhány gondolatot kívánok fűzni hozzá. Szigorúan csupán a válogatás számomra fontos műveiről szólok, vállalva a személyes értelmezés esetlegességét. […] Eörsi István európai érvényű tehetség.”

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi István: A fogadás. 18 dráma című és a Sírkő és Kakaó című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 
    • Eörsi István Hordók című írása megjelent a Tragikomédiák című kötetében. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

    Előzmény:

    • Criticai Lapok, 1998.11.01. (11.szám) E.I.:AZ INTERJÚ


  • 2005.12.01.exsymposion.hu, Balázs Attila: Madách-kommentárok avagy a Yugo-ember tragédiája

    (Részlet. Halász Gábor, Balázs Attila, Dragan Klaic, Lazar Stojanovic, Végel László, Vesna Kesic, Jovan Cirilov, Sziveri János és Ljubisa Ristic gondolatainak összeollózása.)

  • 2005.12.01.Magyar Narancs, Tandori Dezső: Érzet bejár (Ballét)

  • 2005.12.02. (48.szám) Élet és Irodalom, Vásárhelyi Mária: Nem így képzelte a Rendet
    Szimbolikus történetek Eörsi halálának árnyékában

    Eörsi–Schmidt-per. Ugyanabban az időpontban, amikor Eörsit temették, „a Fővárosi Ítélőtáblán ítéletet hirdettek. Schmidt Mária felperes ugyanazon szerző két különböző írása miatt indított pert a Népszava és az Élet és Irodalom ellen.” Ezt a tárgyalóteremben az ÉS jogi képviselője meg is jegyezte, de Schmidt ügyvédje gyorsan tovább is lépett ezen. Az ítélet indoklása, jogi képtelensége. Schmidt mindazokat az orgánumokat perbe fogta, amelyek lehetőséget adtak Eörsinek, hogy kifejtse az ítélettel kapcsolatos véleményét. „A Népszabadság – kifejezetten a pertől tartva – Eörsi egy, az üggyel foglalkozó írását annak ellenére sem közölte, hogy a szerkesztő vezércikkben írta meg, hogy annak minden mondatával egyetért.” A Nap-kelte is megcsonkította Eörsi szövegét, erről írt utolsó cikkében (Élet és Irodalom, 2005.10.07. 40.szám) E.I.: MEGCENZÚRÁZTAK a Nap-keltében). Az Eörsit elmarasztaló ítéletek miatt nem emelték fel a szavukat a nemzetközi és magyarországi jogvédő szervezeteknek és önkéntes jogvédőknek sem. „Eörsi Istvánnal nagyon sok mindenben nem értettem egyet. Gyakran haragudtam rá igazságtalan és feleslegesen durva véleményeiért, amelyekkel sokszor a hozzá legközelebb állókon ejtet sebet. Lehet, hogy csak csekély mértékben értettünk egyet a közélet kérdéseinek megítélésében. Ahogy ő Adyról írta, én róla tudtam mindig is, hogy ő Valaki, ami ebben a senkik által determinált világban nem kevés.”

     Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2003.06.20. (25.szám) Egy túlélő: A negyven másodperc
    • Élet és Irodalom, 2003.07.04. (27. szám) Schmidt Mária, Gerő András: Tisztelt Szerkesztőség!
    • Élet és Irodalom, 2003.07.11. (28.szám) Eörsi István: Furcsa pár
    • Élet és Irodalom, 2003.07.11. (28.szám) Vásárhelyi Mária: A valószínűtlenség valószínűsítése
    • Élet és Irodalom, 2003.07.18. (29.szám) Gerő András: Tisztelt Szerkesztőség! – Eörsi válasza
    • Élet és Irodalom, 2005.10.07. (40.szám) E.I.: MEGCENZÚRÁZTAK a Nap-keltében
    • Élet és Irodalom, 2005.10.14. (41.szám) Gyárfás Tamás, Orosz József: Mélyen tisztelt Eörsi Úr! Kedves István!

    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 2005.12.09. (49.szám) Gerő András: A publicista hazudik
    • Élet és Irodalom, 2005.12.16. (50.szám) Schiffer András: Vádak és a vita méltósága
    • Élet és Irodalom, 2005.12.16. (50.szám) Vásárhelyi Mária: Süketek párbeszéde?
    • Heti Világgazdaság (online kiadás), 2004.09.09. MTI: Eörsi István 300 ezret fizet, amiért züllöttnek nevezte Schmidt Máriát
    • Vásárhelyi Mária: Méltóság és szabadság - Kalligram Könyvkiadó, 2013.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Demokrata, 2003.07.17. (29.szám) Seszták Ágnes: Tűzparancs Schmidt Máriára
    • Élet és Irodalom, 2003.07.18. (29.szám) Szále László: Egy fontos mondathoz
    • Élet és Irodalom, 2003.07.25. (30.szám) Koltai Tamás: A Shylock-jelenség
    • Élet és Irodalom, 2003.07.25. (30.szám) Csizmadia Ervin: A gyűlöletbeszéd értelmezése – Tolerancia és/ vagy pluralizmus
    • Élet és Irodalom, 2003.07.25. (30.szám) Ernst Nolte: Állásfoglalás az Élet és Irodalom című hetilap fejtegetéseihez
    • 168 óra, 2003.07.31. (31.szám) Baranyi Ferencné: Negyven másodperc
    • Élet és Irodalom, 2003.08.01. (31.szám) Eörsi István: A gyűlöletbeszédről
    • Élet és Irodalom, 2003.08.01. (31.szám) Hanák András: Megjegyzések Ernst Nolte állásfoglalásához
    • Élet és Irodalom, 2003.08.01. (31.szám) Karsai László: Humánus tömeggyilkosok
    • Élet és Irodalom, 2003.08.08. (32.szám) Dr. Sik János, Dr. Pelle János: Nyilatkozat
    • Élet és Irodalom, 2003.08.08. (32.szám) Gusztos István: Bármit lehet mondani?
    • Élet és Irodalom, 2003.08.15. (33.szám) Ungváry Krisztián: Noltéról írni
    • Élet és Irodalom, 2003.08.29. (35.szám) E.I.: Ungváry Krisztián megvédi Ernst Noltét
    • Élet és Irodalom, 2003.09.05. (36.szám) Ungváry Krisztián: A „tanítvány” válaszol
    • Élet és Irodalom, 2003.09.12. (37.szám) Hahner Péter: Tessék inkább szépen, nyugodtan olvasgatni!
    • Élet és Irodalom, 2004.03.12. (11.szám) Eörsi István: Beperelt Schmidt Mária
    • gondola.hu, 2004.03.18. Személyiségi jogot sértett Eörsi
    • Népszava, 2004.03.19. Sz. T. I.: Eörsi elcsúszott a „züllöttségen”
    • Népszabadság, 2004.03.19. Lencsés Károly: Schmidt részben nyert, részben vesztett Eörsi ellen
    • Magyar Hírlap, 2004.03.19. mti: Sajtóper
    • Magyar Nemzet, 2004.03.19. MTI: Röviden – Eörsi István pert vesztett
    • Népszabadság, 2004.03.23. Dr. Donáth Ferenc: Züllött-e a történelemhamisító?
    • 168 óra, 2004.03.25. (12.szám) Jolsvai András: Személyzeti ügyek
    • Élet és Irodalom, 2004.03.26. (13.szám) Eörsi István: Beperelt Schmidt Mária II.
    • Magyar Hírlap Online, 2004.03.30. dr. Fazekas Béláné: Nehéz a felfogásom
    • Fundamentum, 2004.04.szám Ítélet a Schmidt kontra Eörsi-perben
    • hocipo.hu, 2004.04.14. (8.szám) Farkasházy Tivadar: ORBÁNNAK JÖNNIE KELL. Nem értem (Részlet)
    • Élet és Irodalom, 2004.05.07. (19.szám) Donáth Ferenc: Történelem és joggyakorlás
    • Élet és Irodalom, 2004.05.21. (21.szám) Schmidt Mária: Kifogások – Doháth Ferenc válasza
    • Mozgó Világ, 2004.06.szám Pikó András: „Vegytisztaság csak a laboratóriumokban van”
    • Mozgó Világ, 2004.07.szám Eörsi István: Válasz hat pontban
    • Népszabadság, 2004.09.09. MTI: Schmidt Mária kontra Eörsi István: Schmidt nyert
    • Origo.hu, 2004.09.09. MTI: Eörsi pert vesztett Schmidt Mária ellen
    • Heti Világgazdaság (online kiadás), 2004.09.09. MTI: Eörsi István 300 ezret fizet, amiért züllöttnek nevezte Schmidt Máriát
    • gondola.hu, 2004.09.09. Pert vesztett Eörsi Schmidt Máriával szemben
    • Magyar Nemzet Online, 2004.09.09. MNO: Eörsi István pert vesztett Schmidt Máriával szemben
    • Magyar Hírlap, 2004.09.10. mti: Sajtóper
    • Magyar Nemzet, 2004.09.10.Munkatárs: Schmidt pert nyert Eörsi ellen
    • Népszabadság, 2004.09.10. Kunstár Csaba: Schmidt Mária pert nyert
    • osaarchivum.org, 2004.09.10. Polgári Körök Hírlevele 88. szám
    • Magyar Nemzet, 2004.09.16. Csontos János: A közszolgálat botránya
    • Élet és Irodalom, 2004.09.17. (38.szám) Ludassy Mária: Jogbiztonság
    • Népszabadság, 2004.09.18. Révész Sándor: A hamisíthatatlan történelem
    • Magyar Nemzet Online, 2004.09.20. MNO: Eörsi István (A nap idézete)
    • Népszava, 2004.09.20. Eörsi István: Pervesztés után
    • Magyar Hírlap Online, 2004.09.21. Kolláth György: Jóhírnév
    • litera.hu, 2004.09.22. Eörsi pert vesztett
    • Magyar Hírlap Online, 2004.09.24. Eörsi István: Az alkotmányjogász higgadtsága
    • Élet és Irodalom, 2004.09.24. (39.szám) Dr. Donáth Ferenc: Történelem a tárgyalóteremben
    • Élet és Irodalom, 2004.09.24. (39.szám) Eörsi István: A sajtó szabadsága
    • Élet és Irodalom, 2004.09.24. (39.szám) Kovács Zoltán: Élet
    • litera.hu, 2004.09.25. Horn Gabriella: Ítélet a Schmidt-Eörsi perben: nem bírálhatók korlátlanul a közszereplők
    • Magyar Nemzet, 2004.09.27. Bayer Zsolt: Új moralisták, farizeusok (36. rész)
    • Magyar Hírlap Online, 2004.09.28. Kolláth György: A torreádor és a bika
    • hocipo.hu, 2004.09.29. Farkasházy Tivadar: Nem értem – Üzletasszony
    • Élet és Irodalom, 2004.10.08. (41.szám) Gerő András: A szabadság szemete – Kovács Zoltán: válasz
    • Élet és Irodalom, 2004.10.15. (42.szám) Varga László: A(z egyik) „háziszerz ő” belekotyog
    • Népszabadság, 2004.10.18. O. Cs.: Eldöntött menetek
    • Magyar Demokrata, 2004.10.28. (43.szám) K. J.: Média. Szemenszedett
    • Élet és Irodalom, 2004.11.12. (46.szám) Gerő András: A vörös köd
    • Élet és Irodalom, 2004.12.17. (51.szám) Halmai Gábor: Becsületvédelem és sajtószabadság
    • Élet és Irodalom, 2007.02.09. (6.szám) E.L: Kiegészítés
    • Stop.hu, 2007.10.09. MTI: A Népszavának fájhat Eörsi indulata
    • Élet és Irodalom, 2007.10.12. (41.szám) Jogerős ítélet
    • Élet és Irodalom, 2007.10.12. (41.szám) Kovács Zoltán: Élet
    • Politikatudományi Tanulmányok, 2012.02. Pál Gábor: A gyűlöletbeszéd fogalma a politikai vitákban. Értelmezések és alkalmazások
    • Élet és Irodalom, 2012.07.13. (28.szám) Kovács Zoltán: Mi más
    • Élet és Irodalom, 2012.08.03. (31.szám) Prof. Dr. Schmidt Mária: Közlemény
    • Élet és Irodalom, 2013.04.05. (14.szám) Cifra Mihály: A röfögő alattvaló

  • 2005.12.02. Népszava, Márton László: Járkálj csak, halálraítélt

    Levél Mécs Imrének, Mécs szocialista frakcióhoz csatlakozása miatt, amivel egyetért. A szerző felsorolja azokat az okokat, amik eltávolították őt az SZDSZ-től.

    „Amikor megláttam neved az SZDSZ alapítói között Göncz Árpád, Szabó Miklós, Eörsi István társaságában, úgy éreztem, van párt, legalább egy, amelynek vezetői tudják, miről szólt 1956. […] Te sohasem követeltél magadnak és nem is kíséreltél meg kialakítani ilyen szerepkört. Göncz Árpád személyének ragyogásával tíz évig megtette, »amit megkövetel a haza«, Szabó Miklós és Eörsi István már nincsenek közöttünk. Ezért jutott neked most az 56-os képviselő szerepe.”

  • 2005.12.05. Magyar Nemzet, Seszták Ágnes: Az utolsó töltény
    Pillanatfelvétel

    Moldova György önéletrajzi töredékeinek hatodik kötetéről. „Moldova a Nap-keltében reklámozza könyvét. […] Önéletrajzában, akár könyveiben, csupa áruló, betegesen megalkuvó, rossz és még rosszabb jellemű sunyi alakok vonulnak el a szemünk előtt. Kivéve a mamáját és az egy Kardos Györgyöt, a Magvető volt igazgatóját, akit Moldova tökéletesnek és Grál-lovagnak lát, ami Kardos ’56 előtti tevékenységét ismerve némiképp elgondolkodtató.”  Moldova Che Guevara bolíviai naplóját is megírta, ami Sesztáknak tetszett, és írt is róla egy kritikát a Magyar Ifjúságban. Ez Moldovának nem tetszett. Hogy írt erről Moldova a könyvében? Seszták válaszai a vádakra. Eörsi említése.

    Kapcsolódó cikk, ahol Eörsi használta ezt a kifejezést: Moldova író

    • Élet és Irodalom, 1988.06.24. (26.szám) E.I.: Bedobom a törülközőt

  • 2005.12.08. Népszava, Hell István: A címszereplő is bakizott

    Sólyom László baklövéseiről. A parlamenti pártokkal való egyeztetés nélkül szándékozik kiírni a 2006-os parlamenti választásokat. Eörsi István említése.

  • 2005.12.09. (49.szám) Élet és Irodalom, Gerő András: A publicista hazudik

    Eörsi–Schmidt-per. Reflexió Vásárhelyi Mária: Nem így képzelte a Rendet (Élet és Irodalom, 2005.12.02. 48.szám) című cikkére.

    Gerő szerint Vásárhelyi Mária, a „lap háziszerzője” valótlanságokat állít vele kapcsolatban. Ennek igazolására saját korábbi cikkeiből idéz. Az ÉS és a Demokrata közti hasonlóságról és különbségről.

    „Vásárhelyi a hivatkozásokkal azt a látszatot kelti, mintha állításai megalapozottak lennének. A hivatkozott szövegek viszont egyáltalán nem támasztják alá azt, amit állít. Hamisít, és ezért hazudik.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2003.06.20. (25.szám) Egy túlélő: A negyven másodperc
    • Élet és Irodalom, 2003.07.04. (27. szám) Schmidt Mária, Gerő András: Tisztelt Szerkesztőség!
    • Élet és Irodalom, 2003.07.11. (28.szám) Eörsi István: Furcsa pár
    • Élet és Irodalom, 2003.07.11. (28.szám) Vásárhelyi Mária: A valószínűtlenség valószínűsítése
    • Élet és Irodalom, 2003.07.18. (29.szám) Gerő András: Tisztelt Szerkesztőség! – Eörsi válasza
    • Élet és Irodalom, 2004.10.08. (41.szám) Gerő András: A szabadság szemete
    • Élet és Irodalom, 2005.10.07. (40.szám) E.I.: MEGCENZÚRÁZTAK a Nap-keltében
    • Élet és Irodalom, 2005.10.14. (41.szám) Gyárfás Tamás, Orosz József: Mélyen tisztelt Eörsi Úr! Kedves István!
    • Élet és Irodalom, 2005.12.02. Vásárhelyi Mária: Nem így képzelte a Rendet

    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 2005.12.16. (50.szám) Schiffer András: Vádak és a vita méltósága
    • Élet és Irodalom, 2005.12.16. (50.szám) Vásárhelyi Mária: Süketek párbeszéde?
    • Heti Világgazdaság, 2014.01.08. (2.szám) HVG: Vásárhelyi Mária: Méltóság és szabadság
    • Vásárhelyi Mária: Méltóság és szabadság - Kalligram Könyvkiadó, 2013.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Demokrata, 2003.07.17. (29.szám) Seszták Ágnes: Tűzparancs Schmidt Máriára
    • Élet és Irodalom, 2003.07.18. (29.szám) Szále László: Egy fontos mondathoz
    • Élet és Irodalom, 2003.07.25. (30.szám) Koltai Tamás: A Shylock-jelenség
    • Élet és Irodalom, 2003.07.25. (30.szám) Csizmadia Ervin: A gyűlöletbeszéd értelmezése – Tolerancia és/ vagy pluralizmus
    • Élet és Irodalom, 2003.07.25. (30.szám) Ernst Nolte: Állásfoglalás az Élet és Irodalom című hetilap fejtegetéseihez
    • 168 óra, 2003.07.31. (31.szám) Baranyi Ferencné: Negyven másodperc
    • Élet és Irodalom, 2003.08.01. (31.szám) Eörsi István: A gyűlöletbeszédről
    • Élet és Irodalom, 2003.08.01. (31.szám) Hanák András: Megjegyzések Ernst Nolte állásfoglalásához
    • Élet és Irodalom, 2003.08.01. (31.szám) Karsai László: Humánus tömeggyilkosok
    • Élet és Irodalom, 2003.08.08. (32.szám) Dr. Sik János, Dr. Pelle János: Nyilatkozat
    • Élet és Irodalom, 2003.08.08. (32.szám) Gusztos István: Bármit lehet mondani?
    • Élet és Irodalom, 2003.08.15. (33.szám) Ungváry Krisztián: Noltéról írni
    • Élet és Irodalom, 2003.08.29. (35.szám) E.I.: Ungváry Krisztián megvédi Ernst Noltét
    • Élet és Irodalom, 2003.09.05. (36.szám) Ungváry Krisztián: A „tanítvány” válaszol
    • Élet és Irodalom, 2003.09.12. (37.szám) Hahner Péter: Tessék inkább szépen, nyugodtan olvasgatni!
    • Élet és Irodalom, 2004.03.12. (11.szám) Eörsi István: Beperelt Schmidt Mária
    • gondola.hu, 2004.03.18. Személyiségi jogot sértett Eörsi
    • Népszava, 2004.03.19. Sz. T. I.: Eörsi elcsúszott a „züllöttségen”
    • Népszabadság, 2004.03.19. Lencsés Károly: Schmidt részben nyert, részben vesztett Eörsi ellen
    • Magyar Hírlap, 2004.03.19. mti: Sajtóper
    • Magyar Nemzet, 2004.03.19. MTI: Röviden – Eörsi István pert vesztett
    • Népszabadság, 2004.03.23. Dr. Donáth Ferenc: Züllött-e a történelemhamisító?
    • 168 óra, 2004.03.25. (12.szám) Jolsvai András: Személyzeti ügyek
    • Élet és Irodalom, 2004.03.26. (13.szám) Eörsi István: Beperelt Schmidt Mária II.
    • Magyar Hírlap Online, 2004.03.30. dr. Fazekas Béláné: Nehéz a felfogásom
    • Fundamentum, 2004.04.szám Ítélet a Schmidt kontra Eörsi-perben
    • hocipo.hu, 2004.04.14. (8.szám) Farkasházy Tivadar: ORBÁNNAK JÖNNIE KELL. Nem értem (Részlet)
    • Élet és Irodalom, 2004.05.07. (19.szám) Donáth Ferenc: Történelem és joggyakorlás
    • Élet és Irodalom, 2004.05.21. (21.szám) Schmidt Mária: Kifogások – Doháth Ferenc válasza
    • Mozgó Világ, 2004.06.szám Pikó András: „Vegytisztaság csak a laboratóriumokban van”
    • Mozgó Világ, 2004.07.szám Eörsi István: Válasz hat pontban
    • Népszabadság, 2004.09.09. MTI: Schmidt Mária kontra Eörsi István: Schmidt nyert
    • Origo.hu, 2004.09.09. MTI: Eörsi pert vesztett Schmidt Mária ellen
    • Heti Világgazdaság (online kiadás), 2004.09.09. MTI: Eörsi István 300 ezret fizet, amiért züllöttnek nevezte Schmidt Máriát
    • gondola.hu, 2004.09.09. Pert vesztett Eörsi Schmidt Máriával szemben
    • Magyar Nemzet Online, 2004.09.09. MNO: Eörsi István pert vesztett Schmidt Máriával szemben
    • Magyar Hírlap, 2004.09.10. mti: Sajtóper
    • Magyar Nemzet, 2004.09.10.Munkatárs: Schmidt pert nyert Eörsi ellen
    • Népszabadság, 2004.09.10. Kunstár Csaba: Schmidt Mária pert nyert
    • osaarchivum.org, 2004.09.10. Polgári Körök Hírlevele 88. szám
    • Magyar Nemzet, 2004.09.16. Csontos János: A közszolgálat botránya
    • Élet és Irodalom, 2004.09.17. (38.szám) Ludassy Mária: Jogbiztonság
    • Népszabadság, 2004.09.18. Révész Sándor: A hamisíthatatlan történelem
    • Magyar Nemzet Online, 2004.09.20. MNO: Eörsi István (A nap idézete)
    • Népszava, 2004.09.20. Eörsi István: Pervesztés után
    • Magyar Hírlap Online, 2004.09.21. Kolláth György: Jóhírnév
    • litera.hu, 2004.09.22. Eörsi pert vesztett
    • Magyar Hírlap Online, 2004.09.24. Eörsi István: Az alkotmányjogász higgadtsága
    • Élet és Irodalom, 2004.09.24. (39.szám) Dr. Donáth Ferenc: Történelem a tárgyalóteremben
    • Élet és Irodalom, 2004.09.24. (39.szám) Eörsi István: A sajtó szabadsága
    • Élet és Irodalom, 2004.09.24. (39.szám) Kovács Zoltán: Élet
    • litera.hu, 2004.09.25. Horn Gabriella: Ítélet a Schmidt-Eörsi perben: nem bírálhatók korlátlanul a közszereplők
    • Magyar Nemzet, 2004.09.27. Bayer Zsolt: Új moralisták, farizeusok (36. rész)
    • Magyar Hírlap Online, 2004.09.28. Kolláth György: A torreádor és a bika
    • hocipo.hu, 2004.09.29. Farkasházy Tivadar: Nem értem – Üzletasszony
    • Élet és Irodalom, 2004.10.08. (41.szám) Gerő András: A szabadság szemete – Kovács Zoltán: válasz
    • Élet és Irodalom, 2004.10.15. (42.szám) Varga László: A(z egyik) „háziszerz ő” belekotyog
    • Népszabadság, 2004.10.18. O. Cs.: Eldöntött menetek
    • Magyar Demokrata, 2004.10.28. (43.szám) K. J.: Média. Szemenszedett
    • Élet és Irodalom, 2004.11.12. (46.szám) Gerő András: A vörös köd
    • Élet és Irodalom, 2004.12.17. (51.szám) Halmai Gábor: Becsületvédelem és sajtószabadság
    • Élet és Irodalom, 2007.02.09. (6.szám) E.L: Kiegészítés
    • Stop.hu, 2007.10.09. MTI: A Népszavának fájhat Eörsi indulata
    • Élet és Irodalom, 2007.10.12. (41.szám) Jogerős ítélet
    • Élet és Irodalom, 2007.10.12. (41.szám) Kovács Zoltán: Élet
    • Politikatudományi Tanulmányok, 2012.02. Pál Gábor: A gyűlöletbeszéd fogalma a politikai vitákban. Értelmezések és alkalmazások
    • Élet és Irodalom, 2012.07.13. (28.szám) Kovács Zoltán: Mi más
    • Élet és Irodalom, 2012.08.03. (31.szám) Prof. Dr. Schmidt Mária: Közlemény
    • Élet és Irodalom, 2013.04.05. (14.szám) Cifra Mihály: A röfögő alattvaló

  • 2005.12.09. (49.szám) Élet és Irodalom, Károlyi Csaba: Friss és Vidám

    Könyvkritika a Friss tinta! [mai gyerekversek] című kötetről. A kötetben helyet kapott Eörsi István 2 verse is.

    A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekinthetik a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.