EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1969.05.24. (21.szám) Élet és Irodalom, Somlyó György: Eörsi téziseinek bázisáról
    E.I. válasza

    Könyvkritika. Juhász Ferenc: Vázlat a mindenségről. (Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1970.) Viták, nézeteltérések, indulatok Juhász költészete kapcsán. Faragó Vilmos bírálta A szent tűzözön regéi című kötetet, amivel Eörsi István is egyetértett.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1969.04.26. (17.szám) Somlyó György: Az elolvashatatlan költeményekről nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 1969.05.17. (20.szám) E.I.: Tézisek az olvashatatlan költészetről és Juhász Ferencről
    • Híd, 1971.03.szám Dér Zoltán: A személyiség expanziója
    • Magyar Hírlap, 1980.11.23. Szerdahelyi István: Juhász Ferenc versprózái – Nincs a rendszerünkben
    • Ezredvég, 1996.09.szám Szerdahelyi István: Üldözöttek vetélkedője
    • Parnasszus, 2007.06.01. (2.szám) Borsik Miklós: Juhász Ferenc és a kisforma
    • Kapu, 2014.01.szám (január) Makray Imre: Ami késik nem múlik...
    • Élet és Irodalom, 2018.08.17. (33.szám) Reichert Gábor: A fiatal Juhász Ferenc és a „társadalmi megrendelés”
    • Irodalmi Szemle, 2019.07–08. szám Márton László: Egy recenzió története
    • Irodalmi Szemle, 2019.07–08. szám Pataky Adrienn: A „népi szürrealista” és az Újholdasok

  • 1969.05.31. (22.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A szakértelem dicsérete

    Könyvkritika Molnár Gábor Péter: Olvasópróba című könyvéről. 

  • 1969.05.31. (22.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Mibe kerül egy regény?

    Glossza. Székely András Népszabadságban megjelent cikkéről, melyben elpanaszolja, hogy a képzőművészeknek gyakran meg kell alkudniuk a kereslettel. A képzőművészek gondjainak szembeállítása az írókéval. 

  • 1969.05.szám Kritika, E.I.: Árnyékbokszolás

    Vita. A Magyar Filozófiai Szemle, 1969.januári számában Vas Ida bírálja Heller Ágnes filozófus morális küldetéséről szóló tanulmányát. Eörsi István ellenérvei.

    „Magam sem értek mindig egyet Heller esztétikai felfogásával, Vajda Mihálynak pedig éppen a szóban forgó tanulmányát bíráltam meg tavalyelőtt az Ésben, Mi nem lesz a kommunizmusban? című írásomban. Csakhogy a »vita« szó eredetileg ellentétes nézetek összecsapását jelentette. A vitázók ilyetén csoportosítása módosította a szó jelentését: ezentúl a vita csoportos árnyékbokszolást jelent, varázslatos, rituális mutatványt, amelyben egymás mellé sorakozó sportolók csépelik jórészt képzeletbeli ellenfeleiket. Ennek a számnak a szerkesztői éppoly merészen változtatták meg a nyelvi valóságot, mint Vas Ida azt a szöveget, amelyet megsemmisített.”

    Előzmény:

    • Magyar Filozófiai Szemle, 1967.02.szám Vajda Mihály: Objektív természetkép és társadalmi praxis – Nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 1967.05.27. (23.szám) E.I.: A Magyar Filozófiai Szemlé-ben olvastam. Mi nem lesz a kommunizmusban?
    • Magyar Filozófiai Szemle, 1969.01.szám Vas Ida: A filozófus morális küldetéséről – Nincs a rendszerünkben

  • 1969.05.szám Színház, K.T.: Egy színházi műhely modellje
    Raffai Sarolta Diplomások című drámája Kecskeméten

    Színikritika a kecskeméti Katona József Színház előadásáról. A rendező: Pethes György. Eörsi István említése. 

  • 1969.05.szám Új Látóhatár, hírek

    Részlet. A Nemzetközi PEN Club Mentonban tartott kongresszuson részt vett a turistaként Franciaországban tartózkodó Eörsi István is.

  • 1969.06.12. Magyar Hírlap, Lukácsy András: a Vígszínház befejeződő és következő szezonjáról
    Beszélgetés az igazgatóval

    Beszélgetés Lenkei Lajossal, a színház igazgatójával a most zárult szezonról és a jövő évi szezon terveiről. Az új fiatal generációra – köztük Eörsi Istvánra – is szeretnének építeni a jövőben.

  • 1969.06.14. (24.szám) Élet és Irodalom, E.I. Egy műfordító naplójából

    Eörsi a műfordítás nehézségeiről ír, annak kapcsán, hogy milyen indokokkal utasítják el, illetve jelentetik meg műfordításait. 

  • 1969.06.18. Esti Hírlap, Fencsik Flóra: Vállaljuk, hogy tömegszínház vagyunk!
    Évad végi beszélgetések 1.

    Beszélgetés Lenkei Lajossal, a Vígszínház igazgatójával profilról, kockázatról, sikerről, bukásról, fiatalításról. Eörsi István darabjának említése.

  • 1969.06.21. (25.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Miért tékozlunk?

    Könyvkritika Tamkó Sirató Károly: A Vízöntő-kor hajnalán című verseskötetéről.

  • 1969.06.28. (26.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Veszélyek

    A képtelen, a szerencsés, a humanizmus-születe és a köznapi veszélyhelyzetekről, ahol már nem fenyegetnek az előző veszélyek, csak éppen mi cserélődtünk ki. „Bekap ez a veszély, eszünkbe sem jut, hogy védekezhetnénk, egészben csúszunk le a nyelőcsövön, gyomrát belülről nem emésztőgödörnek látjuk, hanem vörös kártyaszobának, helyet foglalunk benne, és eljátsszuk életünket.”

  • 1969.06.szám Budapest, Gábor István: Színházi évad és új gazdasági mechanizmus

    A berlini Theater der Zeit márciusi számában Martin Linzer beszámolója a budapesti színházi műsorokról, a mai magyar drámáról. „A Brecht-hatás elsősorban Eörsi groteszk komédiáiban érződik.” Örkény Tótékjáról.

    „Dicséri Eörsi István »Hordók« című komédiáját is. [...] Visszatér Eörsi korábbi művére, a »Sírkő és kakaó«-ra is, hangsúlyozza, hogy ennél az írónál a groteszk alkalmazása nem jelenti a divat olcsó követését, hanem erőteljes társadalmi elkötelezettség kifejeződése, amelyet nem kísér semmiféle kétértelműség.”

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi István Hordók című írása megjelent a Tragikomédiák című kötetében. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darabok címét.

  • 1969.06.szám Nagyvilág, Krónika
    Berlini folyóirat magyar színházakról

    A berlini Theater der Zeit márciusi számában Martin Linzer beszámolója a budapesti színházi műsorokról, a mai magyar drámáról. „A Brecht-hatás elsősorban Eörsi groteszk komédiáiban érződik.” Örkény Tótékjáról.

    „Dicséri Eörsi István »Hordók« című komédiáját is. [...] Visszatér Eörsi korábbi művére, a »Sírkő és kakaó«-ra is, hangsúlyozza, hogy ennél az írónál a groteszk alkalmazása nem jelenti a divat olcsó követését, hanem erőteljes társadalmi elkötelezettség kifejeződése, amelyet nem kísér semmiféle kétértelműség.”

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi István Hordók című írása megjelent a Tragikomédiák című kötetében. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darabok címét.

  • 1969.06.szám Színház, Pályi András: Abszurd színház – magyar módra?

    A „magyar abszurd színházról”. Vita Mihályi Gáborral és Eörsi Istvánnal.

    „Ami most voltaképp szólásra bír, az a SZÍNHÁZ áprilisi számának vezető helyen közölt két cikke, Mihályi Gábor Kísérletek és eredmények és Eörsi István Jegyzetek Az óriáscsecsemőröl című írása. Mindketten a »magyar abszurd« kérdését feszegetik. […] Vajon Csurka István Ki lesz a bálanya? című darabjáról miért nem bizonyítjuk be, hogy »abszurd«? Sarkadi és Örkény után ez sem lenne különösebben nehéz feladat. S ez már utalás arra is, hogy a két fiatal, tehetséges »abszurd« drámaírónkat miért nem érzem abszurdnak. Mert Görgey Gábor és Eörsi István esetében is hasonló jelenségről van szó, mint Örkénynél. Élnek a lehetőséggel, hogy abszurd szituációkat alkalmazhassanak a színpadon.”

    Előzmény:

    • Színház, 1969.04.szám Mihályi Gábor: Abszurd dráma magyar módra. Kísérletek és eredmények
    • Színház, 1969.04.szám E.I.: Jegyzetek Az óriáscsecsemőről

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Nemzet, 1969.05.16. A. G.: Folyóiratszemle
    • Iskolakultúra, 1997.01.szám Tarján Tamás: Az ember „fordított” tragédiája

  • 1969.06.Tiszatáj, Mi van a fiókban? Két flekk Simai Mihállyal

    (Beszélgetés Simai Mihállyal életéről, irodalmi próbálkozásairól, szegedi íróvá válásáról, a Tiszatájjal való kapcsolatáról, versesköteteiről. Az Új Hangban ˝...az 1950-es évek közepén Eörsi István bemutató kritikában foglalkozott írásaimmal.˝)

  • 1969.07.12. (28.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A glosszaíró halála

    „Közkeletű, de teljességgel megalapozatlan hiedelem, hogy igazság csak egy van, tévedés pedig sok.” Példák saját cikkírói tapasztalatból.

  • 1969.07.19. (29.szám) Élet és Irodalom, E.I. Monológ Károlyi Mihályról

    Károlyi Mihályné emlékezéseinek második kötete – Együtt a száműzetésben – kapcsán Károlyi Mihályról.

  • 1969.07.26. (30.szám) Élet és Irodalom, E.I. Egy vándorszínész nyomában

    Petőfi Sándor legendája: rossz színész volt. Fekete Sándor: Petőfi, a vándorszínész című könyvéről, melyben e legendának járt utána. Vajon miként hatott Petőfi színészi pályája költői stílusára?


    Reagálás:

    • Kritika, 1972.07.szám Martinkó András: Tallózás Petőfi-ügyben
    • Tiszatáj, 1973.01.szám A Petőfi-életrajz kérdéseiről. Beszélgetés Fekete Sándorral

  • 1969.07.szám Kritika, Berkes Erzsébet: Eörsi István: Változatok egy közhelyre
    Szemle

    Könyvkritika Eörsi István Változatok egy közhelyre című verseskötetéről.

    „Lehet, hogy drámákkal fogja emlékezetessé tenni nevét irodalomtörténetünkben, de az is lehet, hogy erős közéleti affinitása miatt esszékkel. Költőműhelye, lehet, hogy nem nagyszabású. Mégis kár, hogy elfüggönyözte ablakait. Nem lát ki belőle, s nem is gyújt mindenhez világot. Ismeri a járást, tárgyai tapintását — s vakon közlekedik közöttünk, biztonsággal. Önmagával is — hasztalanul — el akarja hitetni, hogy így a jó. Pedig országnyi lélegzettel indult pályájára, s most szűk világának levegője fojtogatja is. Szellőztetni kéne: kint eső, napsütés, lombot borzoló szél jár.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1969.07.szám Kritika, Lukács György: Az esztétikum sajátossága

    A Kritika hátlapborítóján Lukács György: Az esztétikum sajátossága című könyvének fotója. Fordító: Eörsi István.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításköteteknél.

  • 1969.07.szám Nagyvilág, Ernst Jandl öt verse

    A harmincas évekből. Ötödik lenni. A fuvallom. Camping.

    Eörsi István fordításai.

  • 1969.08.02. Esti Hírlap, Ifjú szívekben?

    A Petőfi Irodalmi Múzeum kiadványa Ady halálának 50. évfordulója tiszteletére – Ifjú szívekben élek? címmel. A megszólalók között szerepel Eörsi István.

    A kötet adatait és Eörsi István kötetbeli szövegét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél. 

  • 1969.08.09. (32.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Három kérdés a kritika tárgyköréből

    1/ Jellemhiba-e, ha valaki rossz könyvet ír?

    2/ Kiknek a hitét tartsuk tiszteletben?

    3/ Kiket ne bíráljunk?

  • 1969.08.30. (35.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A szerencse

    Velencei, firenzei úti beszámoló. Eörsi Újvidéki barátjával, Bányai Jánossal és feleségével megbeszéltek egy találkozót, de napokig elkerülték egymást, és mindkét fél borzalmas dolgokat képzelt az „elveszett” félről. Mikor végre egymásra találtak, kiderült, mi okozta a galibát. Ezután Eörsi szerencsésnek érezte magát. „A balszerencséhez kell igazán szerencse.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.