EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1969.11.01. (55.szám) Új Symposion, Podolszki József: változatok több közhelyre

    (Könyvkritika. Eörsi István: Változatok egy közhelyre, Magvető, Budapest, 1968.
    ˝Mindent összegezve, sok, túl sok bosszantó és érzékeket elfásító barikádot állított a költő csekély számú értékei köré.˝)

  • 1969.11.22. (47.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Rulett-rondó

    Vers.

  • 1969.11/12.Színház, Pályi András: A "forma egésze" és a dramaturgia. Könyvszemle

    (Hermann István: Szent Iván éjjelén. Drámairodalmunk körképe. 21 drámaírói portré.)

  • 1969.12.06. (49.szám) Élet és Irodalom, E.I. Isten büntetése

    A My Lai-i vérengzés Vietnamban. „Elnyomó szerv két okból ölhet fegyverteleneket: vallási, faji stb. dogmák hatására, vagy félelemből: Ha nem tudja, honnan és ki lő rá, legbiztosabbnak azt véli, ha mindenhol és mindenkit kiirt.” Hogyan szabadul meg a lelkiismeret a bűntől? 

  • 1969.12.13. (50.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A maszkkészítő műhelyében

    Két jelenet Marcel Marceau pantomimművész műsorából. A maszkmester-jelenet módszerének hasonlósága az epikában. Eörsi is hordott vigyorgó álarcot éveken át, és utána róla sem jött le a maszk. 

  • 1969.12.20. (51.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Három nézőpont

    Pártatlan leírás – halárusítás a boltban, ahol a hentes ingerülten ráripakodik a ficánkoló halra. A hentes nézőpontja, amikor is magyarázkodik viselkedése miatt, és sértve érzi magát a ponty magatartása miatt. A ponty nézőpontja, aki elismeri, hogy nem volt helyes, hogy ficánkolt, de ezzel nem akarta a hentest megsérteni, de nincs módja elnézést kérni tőle. Viselkedése spontán reakció volt a szabadságra, úgy érezte, most végre kedvére kinyújtózhat. Megérdemli, hogy a hentes ráripakodott, csak éppen nem tartja méltányosnak, hogy a hentes letegezte őt.

  • 1970.01.01. (1.szám) Filmkultúra, E.I.: Gengszterek és mizantrópok
    Egy őrült éjszaka
    MÉRLEG

    Filmkritika az Egy őrült éjszaka című filmről. Rendező, forgatókönyvíró: Kardos Ferenc. Az őrült éjszaka akciója egyetlen éjszaka és egy helyen, egy élelmiszerboltban zajlik. A meglepetésekkel teli és groteszk kulcsban megfogalmazott cselekvés során fény derül a korrupció mechanizmusára és ennek a mechanizmusnak a mozgástörvényeire. Mindenki bűnös, a menedzser, az értékesítő személyzet, az álellenőrök, és ezt sugallja a film, mindenki egyszerre szenved kárt. Jancsó Szegénylegények című filmjének példája. A humor létjogosultságáról. Komikum és logika összefüggése.

    „…egyfajta meghatározott morál és logika lehetőségeit kísérjük végig ezen az őrült éjszakán.”

    Fotó: Jelenet a filmből

  • 1970.01.01.Hamburger Morgen Post, Literatur-Land Ungarn: Leben, Sterben, Lesen

  • 1970.01.10. (2.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Bemutatás

    Glossza. A The Hungarian P.E.N. (Le P.E.N. Hongrois) Füst Milán novellája elé berakta Déry Tibor önéletrajzi regényéből a Füst Milánról szóló fejezet egy részét „Füst Milán portréja” címmel. Így az olvasók eleve előítélettel fognak neki Füst novellájának elolvasásához. 

  • 1970.01.10. (2.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Kalandozások a teremtés körül
    (Az Úr naplójából)

    Pontokba szedett napló – dalokkal kísérve. Az Úr az állatok után megteremtette az embert. Majd jött a kígyó, a megkísértés és a száműzetés. Az Úr visszahívja az emberpárt a Paradicsomba, mert „a Paradicsom teljesen fölösleges létesítmény, ha nincsenek lakosai. Az intézménynek nagyobb szüksége van az emberre, mint az embernek az intézményre.” Az emberek nem akartak visszamenni a Paradicsomba, azt mondták, nem találják az utat, de az angyalok megmagyarázták nekik, hogy az egybeesik a mennybe vezető úttal, és egy útbaigazító nótát is elénekeltek nekik. Az Úr 4 napig várta őket a Tiltott Fák alatt, amikor is megjelent a Kígyó az emberpár üzenetével…

  • 1970.01.17. (3.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Hová jussunk el?

    Vita képzőművészetünk helyzetéről és feladatairól.

    A Magyar Nemzet 1970. január 11-i számában megjelent Csakugyan tetszik? című írásról.


    Reagálás:

    • Esti Hírlap, 1970.01.19. Dersi Tamás: Kulturális jegyzetek
    • Esti Hírlap, 1970.01.24. dersi: A tények beszéde
    • Élet és Irodalom, 1970.01.24. (4.szám) E.I.: „Gyanítom”

  • 1970.01.19. Esti Hírlap, Dersi Tamás: Kulturális jegyzetek
    A közönség Adyja * Múzeum és forint
    A vitához pontosan kell olvasni

    Varga József válogatásában most újabb Költészet és forradalom című Ady-cikkgyűjtemény jelent meg. A szombatonkénti ingyenes múzeumba járásról.

    Eörsi a Magyar Nemzet cikkírójával vitázik. „Hangja fölényes, kioktató...” glosszája az ÉS-ben képzőművészetünk zavaros helyzetéről. Vita képzőművészetünk helyzetéről és feladatairól.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1970.01.17. (3.szám) E. I.: Hová jussunk el?

    Reagálás:

    • Esti Hírlap, 1970.01.24. dersi: A tények beszéde
    • Élet és Irodalom, 1970.01.24. (4.szám) E.I.: „Gyanítom”

  • 1970.01.24. (4.szám) Élet és Irodalom, E.I. „Gyanítom”

    Vita képzőművészetünk helyzetéről és feladatairól.

    Glossza. A Magyar Nemzet 1970. január 11-i számában megjelent Csakugyan tetszik? című cikkről írt Eörsi az ÉS január 17-i számában. Erre reagált Dersi az Esti Hírlapban; kifogásolta Eörsi idézési- és vitamódszerét. Eörsi válaszai Dersi kifogásaira.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1970.01.17. (3.szám) E.I.: Hová jussunk el?
    • Esti Hírlap, 1970.01.19. Dersi Tamás: Kulturális jegyzetek


    Reagálás:

    • Esti Hírlap, 1970.01.24. dersi: A tények beszéde

  • 1970.01.24. (4.szám) Élet és Irodalom, E.I. Sziszüphosz boldogsága

    Sziszüphoszt elítélték az istenek. Camus gondolatai erről. „Sziszüphosz a hatalmas istenektől eltérően nem fogadhatja el a változatlan sors gondolatát. […] váltakozva részesülhet a két legfőbb boldogságban: megsemmisítheti bölcsen az isteneket és botorul becsaphatja önmagát.”


    Kapcsolódó cikk:

    • Élet és Irodalom, 1996.05.31. (22.szám) Mihancsik Zsófia: Az ötlábú bárány. Eörsi Istvánnal beszélget Mihancsik Zsófia


  • 1970.01.24. (4.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Késői kísérlet

    Színikritika • Shakespeare: Rómeó és Júlia, Pinceszínház. Eörsi nézi a diákok próbáját, és elmeséli gondolatait a darabról és a látottakról. A szövegért megdicséri Mezei Évát és Balogh Gézát, a színjátszásért Sörös Sándort és Szakácsi Sándort. 

  • 1970.01.24. Esti Hírlap, dersi: A tények beszéde

    A Magyar Nemzet 1970. január 11-i számában megjelent Csakugyan tetszik? című írásról, az Esti Hírlapban megjelent glosszára reagált Eörsi az Élet és Irodalom január 17-i számában. Vita képzőművészetünk helyzetéről és feladatairól.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1970.01.17. (3.szám) E.I.: Hová jussunk el?
    • Esti Hírlap, 1970.01.19. Dersi Tamás: Kulturális jegyzetek

    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 1970.01.24. (4.szám) E.I.: „Gyanítom”

  • 1970.01.31. (5.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Illatos recenzió

    Glossza. A Magyar Hírlapban [1970.01.22.], F.L. tollából megjelent, hogy Babel Odesszai történetek-ei Odessza zsidónegyedében játszódnak le, „hőseiket »Babel oly jól ismerte, hogy beírta őket a világirodalomba.«” F.L. szerint „Nehéz, sokszor nem éppen jó illatú atmoszférája van ezeknek az írásoknak, de ilyen emberek csak ilyen légkörben élhetnek.”

  • 1970.02.14. (7.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Kézcsókom, Cecilia

    Glossza. A Postás Dolgozó című havilapban B. Gy. 35 művet ismertet 2 oldalon keresztül. Idézetek a cikkből. 

  • 1970.02.14. (7.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Sors és vágy

    Kafka naplójában ír a sorsról és a vágyról (könnyűatléta-lét). „Bizony nem válogathatjuk össze tetszésünk szerint erényeinket. Ha valakik akarunk lenni, akkor tudatosan vállalnunk kell egyéniségünk rossz (kényelmetlen, bántó) következményeit is.” Petőfi és Arany példája. Kafka mindig elégedetlen volt, el akart jutni a mennybe, az viszont az elégedettség birodalma. „A mennyben is ragaszkodott a pokolhoz, melyet sajátjának tudott. Így emelkedett századunk nagy öncsalói fölé: a lényétől idegen boldogság vágyáról nem mondott le, de oda helyezte, ahová való: a lehetetlen birodalmába.”

  • 1970.02.21. (8.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Szépek vagyunk

    Filmkritika Rényi Tamás: Krebs, az isten és Rózsa János: Bűbájosok című filmjéről. 

  • 1970.02.szám Irodalomtörténet, Almási Miklós: Színház – a könyvüzletben

    Részlet. A groteszkről.

    „Itt kellene frontnyitó vitát indítani, s nem a status quo merev őrzésén fáradozni, mert különben azok a vonások fognak továbbélni a fiatalok kísérleteiben, melyek e bújócska következtében, a deformálódás jegyeit viselik magukon. Eörsi István, Görgey Gábor — vagy azok a fiatalok, akik az Új írás ankétján Örkényre szavaztak — csak úgy találhatnak rá a groteszkben rejlő korszerű és velünk szövetséges, értünk vitázó hangjára, ha tisztességgel számot vetünk a szatírával szembeni előítéleteinkkel.”

  • 1970.02.Színház, Almási Miklós: Közéletiség: egy fogalom válsága - vagy egy műfaj fázisváltása

    (Részlet. Mi mindenről nem szeret írni a szerző, miért bosszankodik. Az úgynevezett közéletiségről és a közéleti dráma kategóriájáról, a politikai színházról. A hatalom és a morál, a közöny és cselekvési lehetőség ütközése és összefüggésének darabjai. Eörsi Sírkő és kakaója.)

  • 1970.03.07. (10.szám) Élet és Irodalom, E.I. Szerencse

    Vers.

  • 1970.03.14. (11.szám) Élet és Irodalom, E.I. Utazás egy koponya körül

    Filmkritika. Karinthy Frigyes.: Utazás a koponyám körül; rendező: Révész György.

    Reagálás:

    • Erdélyi Napló, 1998.08.25. (34.szám) Vajda Zoltán: Utazás egy nagy koponya körül

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.