EÖRSI LÁSZLÓ (1955- )

Cikkek, tanulmányok

  • 2000.05.02. Népszabadság, E.L.: Ki volt a parancsnok?

    Reagálás a lap április 3-i számában megjelent Ki volt a Corvin köz parancsnoka? című írásra. Pongrátz valóban a Corvin köziek főparancsnoka volt kb. 4 napig. Ám „örökös főparancsnok” nem lehetett, mivel elődje, Iván Kovács László, utódja Fáncsik György volt. Erre a pozícióra most már M. Nagy Gábor is pályázik.

  • 2000.09-10.szám Beszélő, E.L.: Corvin köz 1956
    A tanulmány helyes címe: A Kilián laktanya és a Corvin köz kapcsolata

    A két legismertebb felkelőbázis szerepe a forradalomban – Legendák és a valóság.

  • 2000.10.30. Magyar Hírlap, E.L.: Tóth Ilona pere nem volt koncepciós

    Vita Tóth Ilona és társai peréről.


    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 2000.11.16. Gyenes Pál: Fellebbezés Tóth Ilona és társai ügyében
    • Magyar Hírlap, 2000.12.04. Eörsi László: Érvek helyett csúsztatás

  • 2000.11.13. Népszava, E.L.: Az előléptetések

    Az 1956–57-es karhatalmisták, politikai tisztek előléptetéséről. Szalay Róbert, Bánkuty Géza.

    „Az utóbbi években a két vitéz közösen dolgozik a szélsőjobboldali, nyilaspárti kiadványok előállításán. Ha a tények tiszteletében a legkevésbé sem, legalább valamiben ők is konzekvensek: ahogy annak idején tetteikkel, most szellemiségükkel igyekeznek szétrombolni ‘56-ot. De miért vállalja velük ennyire a közösséget Pongrátz Gergely, aki most Szalay előreléptetését kezdeményezte?”

  • 2000.11.16. Magyar Hírlap, Gyenes Pál: Fellebbezés Tóth Ilona és társai ügyében

    Vita Tóth Ilona és társai peréről.


    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 2000.10.30. E.L.: Tóth Ilona pere nem volt koncepciós


    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 2000.12.04. Eörsi László: Érvek helyett csúsztatás

  • 2000.12.01. (48.szám) Élet és Irodalom, E.L.: Angyal István levele a Markó utcai fogságból

    Angyal írása azt bizonyítja – ellentétben egyes vélekedésekkel –, hogy a legkevésbé sem számolt le az életével a fogságában. Ennek ellenére nem vidám olvasmány...

  • 2000.12.04. Magyar Hírlap, Eörsi László: Érvek helyett csúsztatás

    Vita Tóth Ilona és társai peréről.


    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 2000.10.30. E.L.: Tóth Ilona pere nem volt koncepciós
    • Magyar Hírlap, 2000.11.16. Gyenes Pál: Fellebbezés Tóth Ilona és társai ügyében 

  • 2000.12.13. Népszabadság, E.L.: A Haider-csalogató
    2001.05.11. Népszabadság, Helyreigazítás
    2003.06.06. (23.szám) Élet és Irodalom, E.L.: Bírósági bukták

    Népszabadság:

    Ábrahám Dezső, az 1956-os Magyarok Világtanácsának főtitkára, az 1956-os Szellemiségű Magyar Nemzeti Párt elnöke meghívta rendezvényükre Jörg Haidert. ‘56-ot ismét a szélsőjobb irányába igyekszik tolni. A Napi Magyarország ’56-os hőstetteiről tudósított – alaptalanul –, miközben Szabó Miklós hírszerzővel dolgozott. „A főtitkár-elnök a honvágytól sújtva 1962-ben hazajött és 1965-ben letartóztatták. Állításával ellentétben azonban nem politikai okokból (államellenes izgatás) hanem csalás, sikkasztás, okirathamisítás vádjával ítélték el három évre.” Bánkuty Géza hasonló cselekedetei.


    Helyreigazítás a Népszabadságban:

    E cikk miatt Ábrahám pert indított a Népszabadság ellen, amit meg is nyert, ám azóta újabb források kerültek elő, amelyek igazolják a cikk (A Haider-csalogató) megállapításait.


    Élet és Irodalom:

    A Népszabadság pervesztései szélsőjobboldali „’56-ossal” szemben. Legutóbb Szalay Róbert nyugállományú tiszt „jó hírnevét” sértették meg. Szalay az 1999-es 1956 A forradalom igaz története című művével vált ismertté, amelyben 1956-ot összemosta a fasizmussal és az antiszemitizmussal. ’56-os múltját hazugságokkal igyekszik rekonstruálni. Mi az igazság Szalay múltjáról? 

  • 2000.29-30.szám Budapesti Negyed, E.L.: Budapest ostroma, 1956

    Felkelőcsoportok megalakulása, tevékenysége.

  • 2001. 1956-os Intézet Évkönyve, E.L.: Iránytű a diákoknak?
    Orbán Éva: Iránytűnk ’56. A szerző saját kiadása, 2000. 374 o.

    Könyvkritika.

    „…e kötet az Oktatási Minisztérium pályázatára készült, érettségi és felvételiző diákok részére, oktatási segédanyagként. […] e kötet is csak nagyon kevéssé felel meg a tudományosság kritériumainak. De oktatási célra más okokból is teljesen alkalmatlan.”

  • 2001. Új könyvek (könyvtárak állománygyarapítási tanácsadója), Eörsi László (1955): Corvinisták, 1956.

    Könyvkritika.

  • 2001.02.16. (7.szám) Élet és Irodalom, E.L.: Gulyás rémverziói

    Gulyás János portréfilmje (A világ legmocskosabb rehabilitációja) a viszontagságait elmesélő Szlama Árpádról szól. Kiváló előadókészségével a legbornírtabb valótlanságokat is elhiteti az alkotókkal és a kritikusokkal egyaránt…


    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 2001.03.16. (11.szám) Gulyás János: Az Eörsi László-féle tényverziók 
    • Élet és Irodalom, 2001.04.06. (14.szám) E.L.: Sajnálom, de… 

  • 2001.03.16. (11.szám) Élet és Irodalom, Gulyás János: Az Eörsi László-féle tényverziók

    Gulyás János portréfilmje (A világ legmocskosabb rehabilitációja) a viszontagságait elmesélő Szlama Árpádról szól. Kiváló előadókészségével a legbornírtabb valótlanságokat is elhiteti az alkotókkal és a kritikusokkal egyaránt…


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2001.02.16. (7.szám) E.L.: Gulyás rémverziói


    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 2001.04.06. (14.szám) E.L.: Sajnálom, de…

  • 2001.04.06. (14.szám) Élet és Irodalom, E.L.: Sajnálom, de…

    Gulyás János portréfilmje (A világ legmocskosabb rehabilitációja) a viszontagságait elmesélő Szlama Árpádról szól. Kiváló előadókészségével a legbornírtabb valótlanságokat is elhiteti az alkotókkal és a kritikusokkal egyaránt…


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2001.02.16. (7.szám) E.L.: Gulyás rémverziói
    • Élet és Irodalom, 2001.03.16. (11.szám) Gulyás János: Az Eörsi László-féle tényverziók 


  • 2001.04.szám Beszélő, E.L.: A „szabadnépesek”
    A székház elfoglalása

    A Szabad Nép székházában történt ’56-os események, a résztvevők életrajza.

  • 2001.04.szám Hadtörténeti Közlemények, E.L.: Civil felkelők az 1956-os forradalomban

    A budapesti felkelők 1956. október 23 – november 11.

  • 2001.10.24. Magyar Hírlap, Kurcz Béla: Legenda és a valóság
    Corvinisták: könyv a VIII. kerület fegyveres csoportjairól

    Könyvkritika.

  • 2001.10.26. (29.szám) Heti Válasz, Tulipán Éva: A vereség dicsérete
    Pesti srácokra emlékezve

    Eörsi László: „Corvinisták, 1956” című kötetének kritikája.

  • 2001.10.szám Beszélő, E.L.: „Tizenkét évig íródott...”
    Kő András – Nagy J. Lambert: Kossuth tér 1956. Teleki László Alapítvány, Bp., 2001.

    Könyvkritika. Az 1956 október 25-i Kossuth téri sortűzről.

    Nem elég az óriási ismeretanyag, ha a kötetet rosszul szerkesztik, és a szerzők állításaik bizonyítására képtelenek.

  • 2001.11.01. (44.szám) 168 óra, Kurcz Béla: Az utolsó kivégzés

    Beszélgetés az 1956 utáni megtorlásról Szakolczai Attilával és Eörsi Lászlóval.

  • 2001.11.07. Magyar Nemzet, Ablonczy Bálint: Plakátversek és corvinisták
    Történészek írásai az 1956-os Intézetben

    Három megjelent kötet – köztük Eörsi László: „Corvinisták 1956” – bemutatója.

  • 2001.11.07. Népszava Pál Melinda: Három feltáró kötet 1956-ról

    Három megjelent kötet – köztük Eörsi László: „Corvinisták 1956” – bemutatója.

  • 2001.11.23. Népszabadság, E.L.: Mindenki (lehet) áruló
    Eredeti cím: CSŐCSELÉK ‘56-OSOK NÉLKÜL

    „A Demokrata legfrissebb számában Bertók László Attila – egy 1957-es kihallgatási jegyzőkönyv bemutatásával – azt igyekszik bizonyítani, hogy Mécs Imre voltaképpen a forradalom árulója, aki megérdemli, hogy az igazi ‘56-osok a Nemzeti Sírkertben akár akasztással is fenyegessék. Ez a módszer és a dokumentumhoz fűzött kurta kommentár egyaránt bizonyítja, hogy alantas politikai cél vezérelte a szerzőt, és talán emiatt mellőzte még a legminimálisabb szakmai követelményeket is.”

  • 2001.11.szám Igazunk ’56, Horváth Lajos: Igenis sortűz volt a Honvédelmi Minisztérium előtt

    Folytatódott a vita az 1956. október 24-i állítólagos sortűz kapcsán, ám bizonyítékok ezúttal sem kerülnek elő.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.