EÖRSI LÁSZLÓ (1955- )

Cikkek, tanulmányok

  • 1994. 1956-os Intézet Évkönyve, E.L.: Széna tér ’56 (Márton Erzsébet)

    Filmkritika a dokumentumfilmről. Fórum Film Alapítvány – 1993. Rendezte és fényképezte: Lugossy István, történész szakértő-riporter: Kresalek Gábor.

  • 1994.01.06. Magyar Hírlap, E.L.: Történetírás – divat szerint

    Berki Mihály: Pufajkások című kötetéről.


    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 1994.01.11. Berki Mihály: Történetírás helyett gyalázkodás
    • Magyar Hírlap, 1994.01.13. E.L.: „Döntse el az olvasó” + Berki Mihály: Nem csalódtam
    • Beszélő, 1994.04.szám lt (Solt Ottilia): Azok a piszkos tények / Hungaristák / Szakértői segítség

  • 1994.01.11. Magyar Hírlap, Berki Mihály: Történetírás helyett gyalázkodás
    (Válasz Eörsi Lászlónak)

    Berki Mihály: Pufajkások című kötetéről.


    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1994.01.06. E.L.: Történetírás – divat szerint


    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 1994.01.13. E.L.: „Döntse el az olvasó” + Berki Mihály: Nem csalódtam
    • Beszélő, 1994.04.szám lt (Solt Ottilia): Azok a piszkos tények / Hungaristák / Szakértői segítség

  • 1994.01.13. Magyar Hírlap, E.L.: „Döntse el az olvasó” + Berki Mihály: Nem csalódtam…

    Berki Mihály: Pufajkások című kötetéről.


    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1994.01.06. E.L.: Történetírás – divat szerint
    • Magyar Hírlap, 1994.01.11. Berki Mihály: Történetírás helyett gyalázkodás

  • 1994.03.02. Pesti Hírlap, Bokor Imre: Rákosi Mátyás fia és unokája

    Eörsi István: A szabadító című verséről. Eörsi Lászlóról, aki „letagadja... a sortüzeket az 1956-os forradalom történéseiből”, Berki Mihállyal való vitájáról. Szerinte a 2 Eörsi Rákosi Mátyás leszármazottja.


    Kiegészítés a cikkhez; Részletek Bokor Imre életútjából (Ki Kicsoda. Biográf, 1994): T.: Honvéd Kossuth Ak., 1949–50, Híradó Mérnöki Ak., Leningrád, 1952–57. É.: 1951–52 Székesfehérvárott századparancsnok, 19587–60 a Zrínyi Miklós Kat. Ak. Főtanára, 1967–86 a VII. ker. Tan. tagja.

  • 1994.04.szám Beszélő, lt (Solt Ottilia): Azok a piszkos tények / Hungaristák / Szakértői segítség

    Berki Mihály: Pufajkások című kötetéről.


    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1994.01.06. E.L.: Történetírás – divat szerint
    • Magyar Hírlap, 1994.01.11. Berki Mihály: Történetírás helyett gyalázkodás
    • Magyar Hírlap, 1994.01.13. E.L.: „Döntse el az olvasó” + Berki Mihály: Nem csalódtam

  • 1994.08.12. Élet és Irodalom, Szabó A. Ferenc: Eörsi László: A Tűzoltó utcai felkelőcsoport a forradalomban

    Könyvkritika.

  • 1994.10.28. Népszabadság, E.L.: A Tompa – Ráday utcai felkelők


  • 1994.11.04. Magyar Hírlap, E.L.: A Bástya csoport
    1956. november negyedike után

    Az 1956-os forradalom leverése után ellenálló csoportok jöttek létre és buktak el. Ilyen volt a Bástya csoport is.

  • 1994.11.11. Népszabadság, E. L.: Talán torkig vannak ’56-tal
    Magyar József új filmje sorsáról

    Interjú Magyar Józseffel.

  • 1994.24.szám Beszélő, E.L.: Feltáratlan tények
    A Kahler-bizottság második jelentése, Antológia Kiadó, Lakitelek, 1994

    Az Igazságügyi Minisztérium Kahler Frigyes-vezette Tényfeltáró Bizottsága (TB) megjelentette a „Sortüzek-1956” II. kötetét. A bizottságot Balsai István (leköszönő) igazságügy-miniszter hozta létre a kormány 1993. január 21-i határozata értelmében, mely szerint fel kell tárni az elmúlt rendszer bűncselekményeit, és ennek alapján bűnvádi eljárást kell indítani a felelősök ellen.

  • 1994.42.szám Beszélő, E.L.: Göndör, Bütyök, Cigány és a többiek

    Az 1956-os forradalom leghevesebb harcai a VIII–IX. kerületben, főként a Nagykörút és az Üllői út környékén zajlottak, ahol a legismertebb felkelőcsoportok: a Corvin köziek, a Práter, a Tűzoltó és a Tompa utcaiak, a Kilián laktanyabeliek tevékenykedtek. Mellettük az úgynevezett Göndör-csoport is nagymértékben kivette a részét a fegyveres ellenállásból.

  • 1995. 1956-os Intézet Évkönyve, E.L.: Adalékok az 1956-1957-es ellenállás történetéhez
    Hatalom és társadalom a XX. századi magyar történelemben
    A „Bástya” csoport


  • 1995. 1956-os Intézet Évkönyve, E.L.: Hintsch György: Irgalmatlanul

    Filmkritika. Rendezte: Hintsch György. Produkcióvezető: Vámosi András. Forgatókönyv Alapítvány, 1994.

    Mansfeld Péter halálos ítélete és kivégzése.


    Reagálás:

    • Magyar Nemzet, 2002.11.15. E.L.: Az „elrabolt forradalomról”

  • 1995. 1956-os Intézet Évkönyve, E.L.: Lugossy István: Az áldozat

    Filmkritika. Rendező, operatőr: Lugossy István. Történész-szakértő, riporter: Kresalek Gábor.


    A Péterfy Sándor utcai kórház eseményei, Péch Géza sorsának bemutatása. 

  • 1995. 1956-os Intézet Évkönyve, E.L.: Magyar József: A mi forradalmunk (I–V.)

    Filmkritika a dokumentumfilmről. Rendező: Magyar József. Fórum Film Alapítvány, 1993.

    Hibák, pontatlanságok, tárgyi tévedések a film bizonyos részeiben.


    Pongrátz Gergelyről és Fónay Jenőről: „Lebecsülésük nélkül megállapítható, hogy mai pozíciójuk révén szerepeltetésük messzemenőkig eltúlzott. Fónayt egyébként nem forradalmi tettei, hanem az őt sújtó nemigen érthető halálos ítélete, 1989 előtti illegális szerepe, majd politikai funkciója tette ismertté. Pongrátz, az ’56-os dokumentumfilmek szinte állandó szereplője, bőven kap lehetőséget korrektnek nemigen mondható könyve (Corvin köz 1956.) egy-egy részének ismételgetésére.”

  • 1995. 1956-os Intézet Évkönyve, E.L.: Ordódy György: „Magyarország levegőjét szívtam” (Tova Meyer)

    Filmkritika.

  • 1995. E. L.: Adalékok az 1956–1957-es ellenállás történetéhez
    In Hatalom és társadalom a XX. századi magyar történelemben. Szerk.: Valuch Tibor. Osiris Kiadó – 1956-os Intézet.

    A „Bástya”-csoport ellenállása a forradalom fegyveres leverése után.

  • 1995.02.21. (7.szám) 168 óra, E.L.: Tisztelt 168 Óra!

    Reagálás a lap február 7-i számában megjelent Pokol Bélával készült interjúra. Pokol politikai elkötelezettségéről és a „pokoli” kezdeményezésről.

  • 1995.04.szám Múltunk, E.L.: Angyal István saját kezű vallomásai
    (1956. december.)
    Dokumentumok

    1991-ben jelent meg Angyal István 1956. november 25-i „Saját kezű vallomása”. Azóta Angyal újabb – 1956 decemberi – önvallomásai váltak hozzáférhetővé. Szintén igen fontos kordokumentumok a forradalomról, a politikai ellenállásról és a bajtársakról.


    Reagálás:

    • Holmi, 1996.10.szám Radnóti Sándor: Forradalmi dráma Angyal István önvallomásairól


    E.L.: Angyal István saját kezű vallomásai (1956. december). Múltunk, 1995.04.szám
  • 1995.08.szám Rubicon, E.L.: Egy hithű forradalmár
    Angyal István


  • 1996.06.14. Magyar Hírlap, E.L.: A corvinisták viszontagságos útja

    A Corvin köziek már november 4-én este elvonultak bázisukról, Pongrátz Gergely egy-két napon belül lemondott a parancsnokságról, így Fáncsik György vette át a vezetést. A mintegy 300 fős csoport nyugatnak indult...


    Reagálás:

    • Új idők, 1996.07.15. N. L.: Ma toll a fegyver 


  • 1996.07.15. Új Idők, N. L.: Ma toll a fegyver
    Pongrátz Gergely nem fél a hazugságoktól

    Pongrátz Gergely nem is annyira a cikkre reflektál, inkább kifogásolja az őt ért bírálatokat.


    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1996.06.14. E.L.: A corvinisták viszontagságos útja


  • 1996.08-09.szám Rubicon, E.L.: A pesti srácok
    FEGYVERES FELKELŐK – A FORRADALOM KATONÁI

    A budapesti 1956-os felkelőkről.


A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.