EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2021.07.szám Alföld, Harmath Artemisz: Összművészeti keresztény pedagógia
    Kezd őszülni a nyár; Angyalmese; Gólyahír. Irodalmi szöveggyűjtemények és református pedagógiai ötlettárak, szerk. Miklya Luzsányi Mónika és Miklya Zsolt

    A tankönyvcsalád szemléje. Négy- plusz négykötetesre tervezett sorozat – irodalmi szöveggyűjtemények.

    „Előfordulnak itt örök kedvencek [Weöres Sándor, Nemes Nagy Ágnes, Kányádi Sándor, Móra Ferenc, Lázár Ervin), az utóbbi évtizedben a kortárs antológiákban elhanyagolt nagyok (így Zelk Zoltán, Károlyi Amy, Pilinszky János, Csukás István, Takács Zsuzsa, Horgas Béla, Géczi János, Petőcz András, Oravecz Imre, Mosonyi Aliz) vagy népszerűek, mint Gazdag Erzsi. Töretlen népszerűségű, valamikori »fiatal költők« (Kiss Ottó, László Noémi, Szabó T. Anna, Kovács András Ferenc, Ranschburg Jenő, Nyulász Péter, Eörsi István, Miklya Zsolt).”

    • Az Angyalmese – Irodalmi szöveggyűjtemény Pedagógus ötlettár 3-4. osztály December, Január, Február című kötetben Eörsi István Halpagár (126. oldal) és Bumburi (127. oldal) című versei találhatóak.

  • 2021.08.19. (33.szám) Élet és Irodalom, Bán Zoltán András: Alázatos kérelem

    Idézi Eörsi István könyvcenzúrát javasló beszédének azt a részletét, amely a Magyar Írók Szövetsége közgyűlésén, 1981. december 12-én hangzott el. Csatlakozik véleményéhez, és azt kéri a kormánytól, hogy vezessék be a Tiltott könyvek jegyzékét.

  • 2021.09.07. klubradio.hu, Klubrádió: A nemzet lenézés és mítosz nélkül

    Az adás vendége Wessely Anna szociológus és művészettörténész. A haza és a haladás szembeállítása. Eörsi István Két konda című versét Valcz Péter olvasta föl a műsorban.

    Video: Eörsi István 2004-ben, miután a bíróság jogerősen elmarasztalta és jelentős pénzösszeg megfizetésére kötelezte egy publicisztikája miatt.

    • A Tartalom ikonra, majd a dokumentum címére kattintva meghallgatható a vers, megnézhető a rövid videorészlet.

  • 2021.09.10. (36.szám) Élet és Irodalom, Weiss János: Ex libris
    Platón: Phaidón
    Fekete Éva: Lukács György
    Heller Ágnes: Tragédia és filozófia
    Steiger Kornél: Tanulmányok a sztoikus etika köréből

    Fekete Éva: Lukács György című kötetének kritikája. „Eörsi István írja Az interjú című drámájának 1989-es változatában: »Én nem azt utasítom el, hogy kommunista lett, hanem hogy jó képet vágott a sztálini elfajuláshoz, és feláldozta szellemi függetlenségét«”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház (Drámamelléklet), 1989.01.szám E.I.: Az interjú
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 2021.09.12. Heti Világgazdaság (online kiadás), Máté-Tóth András: A pápa elég jelentős szereplő ahhoz, hogy politikai muníciót lehessen belőle gyarapítani

    A teológus szerző írása a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusról, mely véleménye szerint nem politikai esemény, ám határozott politikai üzenete van. Eörsi István Magyar Narancsban megjelent Látogatás előtt című verséről, mely szembeszállt az akkori pápa abortuszellenes politikájával.

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1991.08.08. E.I.: Látogatás előtt
    • birtalan.blogspot.com, 2010.03.29. Birtalan Balázs: Digitális könyvtár, kihelyezett egység

    A témával kapcsolatos további cikkeket elolvashatja a honlapon, ha a keresőmezőbe beírja a LÁTOGATÁS ELŐTT mondatot.

  • 2021.09.17. (37.szám) Élet és Irodalom, Szabados Bettina: Hűségből jeles

    50 éve halt meg Lukács György, tanítványa, Eörsi István idén lett volna 90 éves. Milyen jelentősége van ma az utókor számára életművüknek? Hogyan őrizte (esetleg szüntette) meg vagy éppen gondolta tovább a munkásságukat az utókor? Eörsi szerepe a „konzerválásban”. 

    Reagálás:

    • Múlt és Jövő, 2022.01.szám Vajda Mihály: Késleltetett reflexiók 

  • 2021.10.22. 168.hu, MTI: Karácsony Gergely szerint minden nap kötelező ragaszkodni ’56 eseményeihez
    Felavatták Eörsi István emléktábláját.

    Az 1956-os forradalom évfordulója alkalmából tartott rendezvényen felavatták Eörsi István Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, ’56-os forradalmár emléktábláját, melyet egykori lakhelyén, a Belgrád rakpart 27. szám alatti ház falán helyzetek el.

    Karácsony Gergely és Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes beszédének rövid részlete.

    Fotó

  • 2021.10.22. litera.hu, Greff Anddrás: Radnóti Sándor: „Ez volt a két nagy sebe a Kádár-korszaknak”
    Az írók országa 3.

    Beszélgetés Radnóti Sándorral 1956 irodalmi emlékezetéről.

    „A 60-as évek elejétől a forradalom életben maradt vezetői kezdtek kijönni a börtönből. Ők ébren tartották 56 emlékét, de mondjuk Eörsi István alapélménye volt, hogy lényegében nem találja meg a maga egykori társaságát, mert ő a börtönviseltségével állandóan emlékezteti a többieket arra, amire nem akarnak emlékezni. Visszaemlékezett például egy jelenetre (lásd ezt a Litera-interjút! – a szerk.): Csoóri Sándorral beszélget, aki egy idő után azt mondja, hogy ne haragudj, mennem kell, mert a Belvárosi Kávéházban várnak a fiúk. A fiúk Konrád Györgytől Gyurkó Lászlón keresztül Sükösd Mihályig, Hernádi Gyuláig azok voltak, akik valaha Eörsi társaságát is jelentették, de Csoóri nem hívta oda, Eörsi szerint azért, mert nem akartak egy olyan emberrel találkozni, aki élő emlékeztetőjele volt a forradalomnak. [...] A másik nagy áttörés – irodalmi nívóról beszélve – Eörsi István volt, aki eleve azon mért mindenkit, hogy mi a viszonya az 56-os forradalomhoz. Ezen a mércén a legtöbben elbuktak, őket mélyen megvetette, és nem volt tapintatos: mind a magánéletben, mind a közpublikációiban, ahol lehet, csépelte őket.”

    Kapcsolódó cikk:

    • litera.hu, 2005.10.17. Keresztury Tibor – Vágvölgyi B. András: Eörsi István: Ebből nem tudok kimászni...

  • 2021.10.23. index.hu, Sereg Andrtás: A röpcédulázástól a titkos megemlékezéseken át a demonstratív sétáig

    1956 megünneplése az elmúlt évek során a belügy „kíséretével”. Antall néma tüntetése, a demonstratív emlékséták, a „repülő egyetem” előadása, lakáskonferenciák és csendes felvonulás. A köztársaság kikiáltása utáni időszakban Göncz Árpád kifütyülése, és Boross Péter, akkori belügyminiszter véleménye az ügyről. A 2006-os botrányos események. Eörsi István említése. Fotók

  • 2021.10.24. klubradio.hu, Pályi Márk: A valóságérzékelés és az ’56-os forradalom

    Pályi Márk Eörsi László történész segítségével idézte meg a legendás forradalmár, Angyal István alakját, majd elhangzottak Gáli József Angyal Istvánról szóló szövegei is Kornis Mihály előadásában, aki a felolvasások szünetében mesélt is az íróról. Az adásban, amely témáit az 1945 utáni korszellem fokozott valóságigénye köré igyekezett szervezni, Eörsi István Románc az ulti-csatatér lovagjairól című versét is felolvasta Valcz Péter színművész, melyben a költő és publicista ugyancsak szabadságharcos barátai emlékét idézte meg.

    Hangfelvétel és fotók.

    • A Tartalom ikonra, majd a dokumentum címére kattintva meghallgatható a beszélgetés.

  • 2021.10.szám Mozgó Világ, Mélyi József: Katz és Richter Magyarországon

    Gerhard Richter Valós látszat című kiállítása, benne Benjamin Katz fotósorozataival a Magyar Nemzeti Galériában. Eörsi István említése.

  • 2021.12.22. (51–52.szám) Élet és Irodalom, Lukácsy András: Lelet a limbusból

    Publicisztika. A szerző költözködés közben rálelt egy 1956-os tavaszi Új Hang kiadásra, ennek tartalmában szemezget. „Megjelenését követően öt hónappal kitört a forradalom, és szétzilálta ezt a sort.” Mi történt ezek után az írókkal, költőkkel? Eörsi István említése.

    Előzmény:

    • Új Hang, 1956.03–04.szám (március – április) E.I.: Téli képek

  • 2021.12.szám Kortárs, Boga Bálint: Szubjektív emlék Pilinszkyről

    Egy 1974 júniusi emlék Pilinszky dedikálásáról, melyben meghívta őt és feleségét szerzői estjére. Eörsi István említése.

  • 2022.01.szám Múlt és Jövő, Vajda Mihály: Késleltetett reflexiók

    Lukács György életrajza. Fekete Éva Lukács György — Késleltetett életrajz című kötetéről. Fotó

    „Szabados Bettina elhiszi Lukácsnak — Eörsi István nyomán —, hogy hű akart lenni a pártjához, ha már egyszer elkötelezte magát mellette. »Eörsi Lukács hűségét valami/valamiféle/egyfajta vallásos szükséglettel próbálja magyarázni.« Csakhogy Lukács, 1915-ös Naplója tanúsága szerint, képtelen volt a vallásosságra — mondja Szabados Bettina. Hát akkor? Most elhagyom Szabados szövegét, mert ettől kezdve tulajdonképpen Eörsit elemzi. Én sem hiszem, hogy Lukácsot valamifajta vallásos szükséglet akadályozta volna meg abban, hogy »elárulja« a pártját.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Élet és Irodalom, 2021.09.17. (37.szám) Szabados Bettina: Hűségből jeles

  • 2022.02.18. (7.szám) Élet és Irodalom, György Péter: Egy építész, több író
    Forgách András rajzaihoz

    Forgách András rajzairól – 6 rajza íróbarátairól, többek közt Eörsi Istvánról. „S ott vannak mind a többiek, megannyi magyar író. Eörsi István utolsó napjaiban felejthetetlen tekintete, Nádasdy mosolya.”

  • 2022.02.szám Jelenkor, P. Müller Péter: A folytatódó jelenlét dramaturgiája

    Könyvkritika. Radnóti Zsuzsa: Megmozdult irodalom. Válogatás Radnóti Zsuzsa írásaiból és közéleti megszólalásaiból. Összeállította és szerkesztette Légrádi Gergely.

    „Az ebben a könyvben [Lázadó dramaturgiák. Drámaíróportrék] tárgyalt szerzők: Mészöly, Sarkadi, Csurka, Eörsi, Örkény, Weöres, Nádas, Kornis, Márton, Spiró és Kárpáti Péter voltak. A mostani gyűjteményes mű a fentieken túl (az eddigi névsort némileg megrostálva) bemutatja Háy János, Borbély Szilárd, Visky András, Székely Csaba, Esterházy Péter, Térey János munkásságának drámairodalmi területét, külön-külön portrékban tárgyalva az ezredforduló körüli és az azt követő két évtizedben keletkezett színdarabokat.”

    • A kötet/ek adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2022.03.11. (10.szám) Élet és Irodalom, Gajdó Tamás: Hivatása: dramaturg
    Radnóti Zsuzsa: Megmozdult irodalom. Kossuth Kiadó, Budapest, 2021, 430 oldal, 4800 Ft

    Könyvkritika. Radnóti Zsuzsának a 2003-ban megjelent Lázadó dramaturgiák című kötetének említése, melyben Eörsi István is szerepel. „A most kiadott életműkötet vázát a felsorolt művekből vett, némileg átszerkesztett, átdolgozott írások adják…”

    Radnóti Zsuzsa „Lázadó dramaturgiák” című kötete adatait és az Eörsi Istvánról szóló részletet megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2022.03.szám Múlt és Jövő, Huszár Ágnes: MAGYAR IRODALOM – BERLINBŐL NÉZVE

    Könyvismertetés Thomas Sparr Hotel Budapest, Berlin... Magyarokról Németországban című könyvéről és egy Kertész Imréről szóló antológiáról. Kertész Imre Miért Berlin? című írásának újraközlése (Múlt és Jövő, 2006/3).

    „Lukács ennek a könyvnek a legfontosabb alakja, szinte minden szereplőjével személyes kapcsolatban állt, de ha nem is, szellemi hatása akkor is kiterjedt mindegyikükre. Így igazolódik az, amit Eörsi István tanítványként mondott Lukácsról: »A jelentős filozófus, a költőhöz hasonlóan, életművén kívül, vagy inkább annak közvetítésével egy típust is létrehoz saját hétköznapi énjéből, és ez a típus az emberek értékskálájába behatolva olykor fontosabbá válhat a megírt műveknél is.«”

    •  Ez a tanulmány Eörsi István: Üzenet mélyvörös levélpapíron című kötetéből való. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Egri Újság, 1990.01.26. (2.szám) Lőrinczné Thiel Katalin – Loboczky János: Eörsi István Lukács Györgyről
    • Kritika, 1992.10.szám E.I.: A kényelmetlen Lukács
    • Fejér Megyei Hírlap, 1992.10.16. hell: Kritikai ősz


  • 2022.05.szám Mozgó Világ, Kőrizs Imre: Az alma és a fája

    Könyvkritika Závada Pál: Apfelbaum. Nagyvárad-Berlin-Budapest című kötetéről.

    „Talán nem túl profán a megjegyzés, de ezzel és főleg azzal, ahogy a könyvben Balla Zsófiától, Bodor Ádámtól Parti Nagy Lajoson, Darvasin és Radnóti Sándoron át Eörsi Istvánig, Selyem Zsuzsáig és Tompa Andreáig számos író jelenik meg egy-egy rövid vagy egészen villanásszerű kámeaszerepben, az Apfelbaum nemcsak olyan nyilvánvaló előképekhez kötődik, mint Az ember tragédiája vagy az Anyegin, hanem az olvasónak akár Kormos István »Pór Jutká«-t, »Domokos Matyi«-t és »Vas Pistá«-t felléptető Vackorja is az eszébe juthat.”

    Az Eörsiről szóló részlet:

    53

    Egy tiergarteni sétán kétezerben

    Eörsi Pista bevezetést tartott

    nekünk Lacival a bolhapiacnak

    s imádott Brechtjének titkaiba.

    Hogy művészként meghaladta a rendszert,

    melyet szolgált. – Brecht műve élveteg,

    mert élvezi a dialektikát, és

    ez kritikai szemléletre vall,

    meg ennek gyönyörére: Nincs remény, mert

    a világ iszonyú, de hassuk át

    az ész derűjével! Ez ellentmondás,

    ámbár inkább lélektani, semmint

    logikai. Nem tételes kifejtést,

    hanem érzéki teremtést óhajt.

  • 2022.06.szám Kortárs, Bedecs László: Dobai Péter pályakezdése
    Részlet egy készülő monográfiából

    „Az 1956-os forradalom után, amelyben az Írószövetségnek és számos nagynevű írónak, köztük a később bebörtönzött Déry Tibornak, Háy Gyulának, Eörsi Istvánnak és másoknak elévülhetetlen érdemei voltak, a politika gyanakodva kezelte és erős kontroll alatt tartotta az irodalom intézményeit.”

  • 2022.08.szám Filmvilág, Pólik József: Mit üzent a császár?
    NAJMÁNYI LÁSZLÓ (1946–2020)

    Najmányi László életműve. Betiltott Kádár-kori közérzetfilmje, Kafka-adaptációja: A császár üzenete. A film elemzése, Najmányi memoárja a filmjéről, a megfigyelésekről, a  Spions-pojektről, Breznyik Péterről, forgatási koncepciójáról, a film operatőréről, Dobos Gáborról, a film alacsony költségvetéséről, a szereplők rögtönzéseiről.

    „Jelen volt az akkori underground szellemi élet színejava – Najmányi Ascher Tamás, Valló Péter, Halász Péter, Eörsi István nevét említi –, és olyan emberek is, akiket inkább az esemény happening jellege vonzott: »Tartótisztek, spiclik, célszemélyek, rózsadombi néptáncosok, belvárosi csibészek, kertvárosi kékharisnyák, párttagok és pártonkívüliek, tiltottak, tűrtek, támogatottak, az állampárti nómenklatúra gyermekei, kivételezettjei és üldözöttjei, kvázi-hippik és kvázi-yippik, orvosok, közgazdászok, mérnökök, jogászok, független és elkötelezett írók, művészek, »amatőr« és »profi« rendezők és színészek, építészek, diákok és professzorok, néhány gyári munkás, pitiáner bűnözők, nagystílű szélhámosok, hívők és ateisták.« […] Najmányi tartott attól, hogy a filmet betiltják, mivel »szereplői között számos betiltott művész – Eörsi István, a Kassák Stúdió tagjai stb. – volt, akinek még a nevét sem volt szabad nyilvánosan kimondani abban az időben.«”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a film címét.

  • 2022.09.01. (szeptember) Irodalmi Jelen, Cs. Nagy Ibolya: Tamási Áron debreceni útjai
    125 éve született Tamási Áron
    A város és vendége: 1929, 1933, 1935, 1943, 1954

    Életrajz.

    „1954. április 25-ére előadóestet hírelt a debreceni Néplap: »a TIT megyei szervezete és az Új Hang szerkesztősége 1954. április 25-én vasárnap este 7 órai kezdettel irodalmi estet rendez a központi kultúrotthonban.« […] A Hajdú megyei Néplap április 28-i tudósítása (Az Új Hang irodalmi estjéről – O. Gy., Obersovszky Gyula) megemlíti a TIT korábbi, most megvalósuló ötletét, miszerint e közösségi-kulturális forma gyakoribbá tétele épülésére volna a városnak. S végre teljességében olvashatták az érdeklődők, hogy kik voltak a jeles est meghívott vendégei […] kiemeli Tamási Áron szereplését”

    Az irodalmi esten részt vett Eörsi István is.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Hajdú-Bihari Napló (Néplap), 1954.04.24. Az Új Hang irodalmi estje a Központi Kultúrotthonban
    • Hajdú-Bihari Napló (Néplap), 1954.04.28. o.gy.: Az „Uj Hang” irodalmi estjéről

  • 2022.10.12. facebook.com, A bőség zavara
    ESTI SZÖKŐ – 397
    Vita szőrmentén

    Egy egykori vita felidézése. Az ’56 utáni konszolidációs évek megalkuvásairól. Sükösd találkozásai az az állambiztonsági tisztekkel. Eörsi válasza (Bátortalan közbeszólás). Déryről, a Belvárosi Kávéház értelmiségi műhelyéről, kollektív amnéziájáról. Sükösdtől idéz, majd hozzáteszi: „Vitatom ugyan (de ezúttal csak zárójelben), hogy a remekművek a kompromisszumok következtében jöttek létre, de sohasem vitattam, hogy a tehetséges emberek tehetsége folytán remekművek jöttek létre ebben a korszakban.”

    „A becsukott író (Eörsi) és a be nem csukott, ellenben beszervezett író (Sükös Mihály) vitázik húsz éve, 1992-ben a Kritika lapjain. Érdekes. Eörsi még igen finom, talán nem ismeri hiánytalanul a leborított lapokat.”

    Sükösd „Bánatos válasz”-a.  Egy-egy fotó a két vitatkozó íróról.

    Előzmény:

    • Kritika, 1992.04.szám Kovács Dezső: Diadalok és nyomorúságok
    • Kritika, 1992.06.szám E.I.: Bátortalan közbeszólás. Sükösd Mihály: Bánatos válasz
    • Magyar Demokrata, 1999.12.02. (48.szám) M. A. G.: Minden elképzelhető – Nincs a rendszerünkben

  • 2022.10.13. facebook.com, A bőség zavara
    ESTI SZÖKŐ – 211

    Eörsi István a világról, a múltról, a jövőről 1991-ben. Az 1991-es, Beszélőben megjelent Ludassy Máriával folytatott beszélgetés felidézése.

    „Eörsi István épp olyan üdítően, szórakoztatóan, elszálltan és elkeserítően okos a halála után tizenhét évvel, mint volt hatvan évesen.”

    Előzmény:

    • Beszélő (Hetilap – 24.szám), 1991.06.15. Ludassy Mária: Formális köszöntő helyett tartalmi vita

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.