EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1971.11.szám Alföld, Ablonczy László: Tartozik és követel
    Jókai Anna drámájáról
    Stúdió – albérletben

    Színikritika Jókai Anna: Tartozik és Követel című darabjáról. A stúdiószínpadok szerepe. Mi miért kerül a stúdiószínpadra? Eörsi István Sírkő és kakaójának említése.

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1971.11.szám Új Írás, E.I.: Költészet és ideológia

    A költészet és a politikai ideológia viszonya. Heinrich Heine avagy a művészi korszak vége; a 48-as epizód; a romlások virágai.

    A költészet minden irodalmi műfajnál alkalmasabb a társadalmi folyamatok közvetlen tükrözésére. A politikai költészet pedig "...művészi lehetőségeit tekintve, egyenértékű minden más költői törekvéssel."

    Heine, Petőfi, Victor Hugo és Charles Baudelaire példáján mutatja be a múlt századi európai lírának a társadalmi-ideológiai-politikai folyamatokat művészileg "tudatosító" fejlődését.


    Reagálás:


    • Társadalmi Szemle, 1972.01.szám Folyóiratainkból 

  • 1971.12.11. (292.szám) Kisalföld, Hétvégi szórakozás

    A győri Rába Művelődési Központ programajánlója.

    „Az irodalom barátainak című műsor sorozat legközelebbi előadását Eörsi István író tartja. Az előadó a publicisztika műfaját ismerteti...”

  • 1971.12.18. (51.szám) Élet és Irodalom, E. I.: Matisse és Aragon
    Tájékozódás

    Könyvkritika Aragon Matisse-„regényéről”. Aragon jegyzeteit Matisse korrigálta. 

  • 1971.12.24. (43.szám) Pesti Műsor, Sólyom Kati irodalmi gyermekműsora

    Programismertető az Egyetemi Színpad előadásáról.

    Műsoron: Eörsi István, Weöres Sándor, Nemes Nagy Ágnes, Csoóri Sándor, Végh György, Zelk Zoltán, Hárs László, Lázár Ervin, Mándy Stefánia és Mészöly Miklós művei, valamint gyermekdalok, népi mondókák, népmesék és részlet Saint-Exupéry „A kis herceg” című művéből.

  • 1971.12.25. (52.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Godot kudarcaiból

    Széppróza.

  • 1972–1978. (3.szám) Életjel Évkönyv, Az Életjel estéi
    HÓPÁVA
    A Csáth Géza Művészetbaráti Kör versmondóinak búcsúestje

    Részlet a műsorból. Eörsi István: Egy álom — elmondta Pajor Gizella.

  • 1972.01.08. (2.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Az év legviccesebb története

    Egy társaság szilvesztere, ahol azzal szórakoztatták magukat, hogy versenyt rendeztek, ki meséli el az elmúlt év legviccesebb történetét. A zenész, Lajoska története.

  • 1972.01.szám Irodalmi Szemle, Tóth László: A földön maradni
    (Dušan Kužel: Kitérő egyenesek, Madách 1971)

    Részlet a könyvkritikából egy Eörsi-idézettel. „Csak akkor tekinthetem magam a körülmények áldozatának, ha beletörődőm az áldozat szerepébe.”

    Előzmény:

    • Kritika, 1968.09.szám E.I.: Felelősség és konszolidáció

  • 1972.01.szám Nagyvilág, Gombár Endre: Mai magyar költők Finnországban
    Kutak országa

    Részlet. Prózai művek, drámafordítások, színházi bemutatók az új finn műfordító-nemzedék munkája nyomán. Anna-Maija Raittila válogatásában és fordításában Kutak országa címmel magyar költői antológia kiadására került sor Helsinkiben. A kötetben szerepel többek közt Eörsi István.

  • 1972.01.szám Társadalmi Szemle, Folyóiratainkból

    Részlet a lapszemléből. Eörsi István: Költészet és ideológia című cikkéről. A politikai költészetről.

    „Eörsi István cikke Heine, Petőfi, Victor Hugo és Charles Baudelaire példáján mutatja be a múlt századi európai lírának a társadalmi-ideológiai-politikai folyamatokat művészileg »tudatosító« fejlődését.”

    Előzmény:

    • Új Írás, 1971.11.szám E.I.: Költészet és ideológia 

  • 1972.01.Tiszatáj, Rigó Béla: Orbán Ottó: A föltámadás elmarad

    (Orbán Ottó verseinek, nyelvezetének elemzése új verseskötete apropóján. A prózaversekről. ˝Eörsi István vívódva boncolja néhány művét, mert maga sem tudja eldönteni, prózát vagy verset hozott-e létre.˝)

  • 1972.02.19. (8.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Végrendelet

    A feleséggyilkosságért 27 évi börtönbüntetésre ítélt férfi öngyilkosságot követett el. Hogyan élte meg a börtönben töltött utolsó hatvanhárom napját? Még állásajánlatot is kapott a börtönben a szabadulása utáni idejére. Mit kezdhetne magával, ha kiszabadulna, hiszen odakint minden és mindenki ismeretlen, és még az őrök is hiányoznának neki…

  • 1972.03.04. (10.szám) Élet és Irodalom, Bátki Mihály: Antigoné farmerban

    Színikritika Eörsi István: Örökösök című drámájáról. Pinceszínház diákszínjátszói – rendező: Mezei Éva.

  • 1972.03.04. (10.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Színházszagú színházak

    Színházi tapasztalatok Berlinben és Kamenzben. Brecht: A péküzlet és Aristophanész: A béke című darabjai a Deutsches Theaterben. 

  • 1972.03.18. (12.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Lonci narancssárgában

    Vers.

  • 1972.03.18. Népszabadság, Tanácskozott a Magyar Írók Szövetségének taggyűlése

    Az elmúlt két év munkájáról. A vitában felszólalt többek közt Eörsi István. 

  • 1972.03.25. (13.szám) Élet és Irodalom, E.I. Költő álruhában

    Könyvkritika Robert Browning: Tébolydacella című kötetéről. 

  • 1972.03.szám Alföld, Cynolter Károly: Devecseri Gábor: Bikasirató

    Devecseri Gábor költészetéről, a Bikasirató című költeményéről, melyet a szerző Federico García Lorca Siratóénekéhez hasonlít. Miben hasonlít hozzá, és miben különbözik attól. A mű igazi témájáról.

    „A Bikasiratóban nem a költői pátosz tiltakozik minden brutalitás ellen, »hanem maguk a dolgok, a tenger, az egész felidézett világ« (Eörsi István): s ebben azonos Homérosszal Devecseri Gábor költői üzenete, mert a nagy görög is e művészi program teljesítése révén vált a világ és a magyar kultúra integráns részévé.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Hírlap, 1970.12.25. E.I.: Robbanó kilométerkövek közt

  • 1972.03.szám Néző, K. É.: A 400. CSÓK ÜRÜGYÉN

    Beszélgetés Várnagy Katival, Heltai Jenő: A néma levente című vígjátéka felújításának női főszereplőjével (Déryné Színház).

    „Négyszáz községbe jut el Thália Ikaruszán Madách Imre, Németh László, Molière, Eörsi István, Sarkadi Imre szava. Húsz év alatt háromszáz bemutatót, 95 ősbemutatót, 41 ezer előadást tartottak a színészek a zsinórpadlást igen, de forró hangulatú estéket nem nélkülöző kicsi »színházakban«. S még egy adat: 12 millióan váltottak jegyet a mai napig a DÉRYNÉ SZÍNHÁZ előadásaira.” 

  • 1972.04.14. Esti Hírlap, f. f.: Ők a bárka, ők a ló
    AUCASIN ÉS NICOLETE
    AZ ORSZÁGOS EGYETEMI SZÍNJÁTSZÓ FESZTIVÁL UTÁN

    A négynapos fesztiválon részt vett Eörsi István is.

  • 1972.04.szám Színház, Földes Anna: A „kritikai abszurd” dráma
    Négyszemközt

    Beszélgetés Páskándi Gézával a Vendégség bemutatója után. Eörsi István említése.

  • 1972.05.01. (5.szám) Könyvtáros, Pomogáts Béla: Huszonöt év magyar drámája 2.

    Tanulmány.

    „Korunk európai drámairodalmának egyik legtöbb vitát kavart változata, az Ionesco, Beckett és Mrožek nevéhez fűződő drámai groteszk nálunk is művelőire talált. Örkény említett drámáján kívül elsősorban Eörsi István és Görgey Gábor érdekes műveiben öltött testet ez a szemléletmód és ez a dramaturgia.”

  • 1972.05.06. (19.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Lapalji bohózat

    Széchenyi István iratai a bécsi irattárban a megírnivaló dráma lehetőségét nyújtja a szerző számára. Károlyi Árpád az irattár nyugalmazott igazgatója „nemcsak a király nimbuszát akarta megmenteni, hanem egyik szellemi példaképének, a Legnagyobb Magyarnak királyhű érzületét is. […] Fogcsikorgatva küzdött azért a lojális Széchenyi-képért, amelyet maga Széchenyi semmisített meg minden mondatában.” 

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.