EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1971.10.23. (43.szám) Élet és Irodalom, E.I. Összefüggések

    „Christián Rittelmeyer művészetszociológus a marburgi pszichológiai intézetben tapasztalati úton akarta igazolni Adorno tételét, amely szerint a »tekintélyuralmi elv alapján álló jellemszerkezet összefügg a modern művészettel szemben táplált ellenséges érzülettel«, és hogy ez az ellenszenv rendszerint az elutasított anyag ismeretének hiányával jár karöltve.” A kísérlet leírása, és az értékelés megállapításai. A modern művészet elutasítása. A statisztikai módszer korlátai. 

  • 1971.11.13. (46.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Egy mai Antigoné-darab verseiből

    Vers.

  • 1971.11.13. Magyar Szó, K. Z.: Indul a Létünk
    Dr. Rehák László főszerkesztő az új társadalomtudományi folyóiratról
    A Létünk első számának tartalmából

    Eörsi István Lukács György utolsó napjairól ír a lap első számában.

    Előzmény:

    • Létünk, 1971.01.szám E.I.: A valóság fanatikusa

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1971.06.12. (24.szám) E.I.: A valóság fanatikusa
    • Magyar Hírek, 1972.04.15. (8.szám) Két hét naplója

  • 1971.11.20. (47.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Diákszínház-fesztivál

    A diákszínjátszók wroclawi fesztiváljáról. Az Apocalypsis cum figuris előadása a Grotowski Színházi Laboratóriumában. A New York-i Performance együttes Koncert című produkciójáról. 

  • 1971.11.21. Magyar Hírlap, Bélley Pál: Tévénapló

    Televíziókritika a szombati programról. A mai német nyelvű költészetről. Eörsi István fordításait Kállai Ilona és Gábor Miklós szólaltatták meg.

  • 1971.11.szám Alföld, Ablonczy László: Tartozik és követel
    Jókai Anna drámájáról
    Stúdió – albérletben

    Színikritika Jókai Anna: Tartozik és Követel című darabjáról. A stúdiószínpadok szerepe. Mi miért kerül a stúdiószínpadra? Eörsi István Sírkő és kakaójának említése.

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1971.11.szám Új Írás, E.I.: Költészet és ideológia

    A költészet és a politikai ideológia viszonya. Heinrich Heine avagy a művészi korszak vége; a 48-as epizód; a romlások virágai.

    A költészet minden irodalmi műfajnál alkalmasabb a társadalmi folyamatok közvetlen tükrözésére. A politikai költészet pedig "...művészi lehetőségeit tekintve, egyenértékű minden más költői törekvéssel."

    Heine, Petőfi, Victor Hugo és Charles Baudelaire példáján mutatja be a múlt századi európai lírának a társadalmi-ideológiai-politikai folyamatokat művészileg "tudatosító" fejlődését.


    Reagálás:


    • Társadalmi Szemle, 1972.01.szám Folyóiratainkból 

  • 1971.12.11. (292.szám) Kisalföld, Hétvégi szórakozás

    A győri Rába Művelődési Központ programajánlója.

    „Az irodalom barátainak című műsor sorozat legközelebbi előadását Eörsi István író tartja. Az előadó a publicisztika műfaját ismerteti...”

  • 1971.12.18. (51.szám) Élet és Irodalom, E. I.: Matisse és Aragon
    Tájékozódás

    Könyvkritika Aragon Matisse-„regényéről”. Aragon jegyzeteit Matisse korrigálta. 

  • 1971.12.24. (43.szám) Pesti Műsor, Sólyom Kati irodalmi gyermekműsora

    Programismertető az Egyetemi Színpad előadásáról.

    Műsoron: Eörsi István, Weöres Sándor, Nemes Nagy Ágnes, Csoóri Sándor, Végh György, Zelk Zoltán, Hárs László, Lázár Ervin, Mándy Stefánia és Mészöly Miklós művei, valamint gyermekdalok, népi mondókák, népmesék és részlet Saint-Exupéry „A kis herceg” című művéből.

  • 1971.12.25. (52.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Godot kudarcaiból

    Széppróza.

  • 1972–1978. (3.szám) Életjel Évkönyv, Az Életjel estéi
    HÓPÁVA
    A Csáth Géza Művészetbaráti Kör versmondóinak búcsúestje

    Részlet a műsorból. Eörsi István: Egy álom — elmondta Pajor Gizella.

  • 1972.01.08. (2.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Az év legviccesebb története

    Egy társaság szilvesztere, ahol azzal szórakoztatták magukat, hogy versenyt rendeztek, ki meséli el az elmúlt év legviccesebb történetét. A zenész, Lajoska története.

  • 1972.01.szám Irodalmi Szemle, Tóth László: A földön maradni
    (Dušan Kužel: Kitérő egyenesek, Madách 1971)

    Részlet a könyvkritikából egy Eörsi-idézettel. „Csak akkor tekinthetem magam a körülmények áldozatának, ha beletörődőm az áldozat szerepébe.”

    Előzmény:

    • Kritika, 1968.09.szám E.I.: Felelősség és konszolidáció

  • 1972.01.szám Nagyvilág, Gombár Endre: Mai magyar költők Finnországban
    Kutak országa

    Részlet. Prózai művek, drámafordítások, színházi bemutatók az új finn műfordító-nemzedék munkája nyomán. Anna-Maija Raittila válogatásában és fordításában Kutak országa címmel magyar költői antológia kiadására került sor Helsinkiben. A kötetben szerepel többek közt Eörsi István.

  • 1972.01.szám Társadalmi Szemle, Folyóiratainkból

    Részlet a lapszemléből. Eörsi István: Költészet és ideológia című cikkéről. A politikai költészetről.

    „Eörsi István cikke Heine, Petőfi, Victor Hugo és Charles Baudelaire példáján mutatja be a múlt századi európai lírának a társadalmi-ideológiai-politikai folyamatokat művészileg »tudatosító« fejlődését.”

    Előzmény:

    • Új Írás, 1971.11.szám E.I.: Költészet és ideológia 

  • 1972.01.szám Tiszatáj, Rigó Béla: Orbán Ottó: A föltámadás elmarad

    Orbán Ottó verseinek, nyelvezetének elemzése új verseskötete apropóján. A prózaversekről.

    „Eörsi István vívódva boncolja néhány művét, mert maga sem tudja eldönteni, prózát vagy verset hozott-e létre.”

  • 1972.02.19. (8.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Végrendelet

    A feleséggyilkosságért 27 évi börtönbüntetésre ítélt férfi öngyilkosságot követett el. Hogyan élte meg a börtönben töltött utolsó hatvanhárom napját? Még állásajánlatot is kapott a börtönben a szabadulása utáni idejére. Mit kezdhetne magával, ha kiszabadulna, hiszen odakint minden és mindenki ismeretlen, és még az őrök is hiányoznának neki…

  • 1972.03.04. (10.szám) Élet és Irodalom, Bátki Mihály: Antigoné farmerban

    Színikritika Eörsi István: Örökösök című drámájáról. Pinceszínház diákszínjátszói – rendező: Mezei Éva.

  • 1972.03.04. (10.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Színházszagú színházak

    Színházi tapasztalatok Berlinben és Kamenzben. Brecht: A péküzlet és Aristophanész: A béke című darabjai a Deutsches Theaterben. 

  • 1972.03.18. (12.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Lonci narancssárgában

    Vers.

  • 1972.03.18. Népszabadság, Tanácskozott a Magyar Írók Szövetségének taggyűlése

    Az elmúlt két év munkájáról. A vitában felszólalt többek közt Eörsi István. 

  • 1972.03.25. (13.szám) Élet és Irodalom, E.I. Költő álruhában

    Könyvkritika Robert Browning: Tébolydacella című kötetéről. 

  • 1972.03.szám Alföld, Cynolter Károly: Devecseri Gábor: Bikasirató

    Devecseri Gábor költészetéről, a Bikasirató című költeményéről, melyet a szerző Federico García Lorca Siratóénekéhez hasonlít. Miben hasonlít hozzá, és miben különbözik attól. A mű igazi témájáról.

    „A Bikasiratóban nem a költői pátosz tiltakozik minden brutalitás ellen, »hanem maguk a dolgok, a tenger, az egész felidézett világ« (Eörsi István): s ebben azonos Homérosszal Devecseri Gábor költői üzenete, mert a nagy görög is e művészi program teljesítése révén vált a világ és a magyar kultúra integráns részévé.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Hírlap, 1970.12.25. E.I.: Robbanó kilométerkövek közt

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.