EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2008.05.szám Kortárs, Petrik Béla: Összeomlás
    Szabó Dezső életművének fogadtatástörténete 1945-től a monográfiák megszületéséig

    A tanulmány 2. része.

    „…hogyan intézte el véglegesen a maga számára a Rákosi-, majd a Kádár-rendszer a Szabó Dezső-kérdést, s mindez hogyan függött össze a nemzeti függetlenség és a parlamenti demokrácia eszméire építkező, úgynevezett harmadik út gondolatát képviselő személyek és mozgalmak, elsősorban a népi mozgalom adminisztratív és büntetőjogi kezelésével, és az »eszmei tisztázás« során milyen lépéseket tettek a harmadik út és a népi mozgalom centrumának és jobboldalának, szellemi hátországának felszámolására.” A Magvetőnél „hibás, sőt káros könyvek is megjelentek (Eörsi István, Tamási Lajos verseskötetei, Veres Péter Almáskertjéhez írt bevezető, Szabó Dezső Feltámadás Makucskán című kötet egyes részei stb...)”.

  • 2008.05.szám Kritika, Ménesi Gábor: Nem kell még rendet csinálni
    Beszélgetés Nádasdy Ádámmal

    A Shakespeare-drámák fordítása.

    „És ne feledjük: nemcsak Shakespeare-rel kell megbirkóznom, hanem az előttem járó magyar fordítókkal is: Arannyal, Babitscsal, Mészöllyel, Eörsivel és a többiekkel. Jobbat, vagy legalábbis mást kell adnom, mint ők – ha jobbat nem is mindig tudok, legalább eléggé mást adjak ahhoz, hogy keletje legyen az én verziómnak is.”

  • 2008.05.szám Mozgó Világ, Ripp Zoltán: Gyűlöletpolitika Magyarországon

    Tanulmány a rendszerváltás óta terjedő gyűlöletpolitikáról.

    „A kompromittáló tények puszta fölemlegetése is gyűlöletkeltésként jelenik meg a magukat ártatlannak, áldozatnak vallók szemében, hát még egy valóságos »vádirat« milyen ellenérzést kelt. Ilyenkor mit sem használnak az olyasfajta érvek, mint amilyennel a gyűlöletbeszéddel megvádolt Eörsi István élt: »ami gyűlöletet érdemel, azt gyűlölni kell«, hiszen hová vezetne, ha nem tennénk különbséget a gyűlölködő fasiszták és a fasisztákat gyűlölők között?!”

    Előzmény:

    • Mozgó Világ, 2004.07.szám Eörsi István: Válasz hat pontban (és az itt megjelölt cikkek)

  • 2008.05.szám Színház, Kutszegi Csaba: Mindent tudott a színpadon
    IFJ. NAGY ZOLTÁN (1966–2008)

    Búcsú ifj. Nagy Zoltántól balettművésztől. Fotó

    „Eörsi István egyik utolsó, Betegségemről című írásának megjelenése óta különös ellenszenvet érzek »Leukémia kisasszony« iránt. Zoli miatt most megbocsátásra képtelen haragos indulat dühöng bennem.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2005.08.12. (32.szám) E.I.: Betegségemről (és az itt felsorolt cikkek)

    Kapcsolódó cikkek:

    • Somogyi Hírlap (Vasárnapi), 2005.09.11. (37.szám) Titkolózó magyar nagybetegek
    • (Veszprémi) Napló, 2005.09.11. Titkolózó magyar nagybetegek
    • Criticai Lapok, 2006.01.szám Budai Katalin: In memoriam Eörsi István
    • Heti Világgazdaság, 2010.10.30. (43.szám) Murányi Gábor: Gyászmunka
    • Holmi, 2014.10.szám Kis János: Egy torzó befejezése. Eörsi Istvánról
    • Magyar Hírlap, 2015.09.26. Dippold Pál: Tahók – Nincs a rendszerünkben
    • valasz.hu, 2015.10.08. Szőnyi Szilárd: Hogyan beszéljünk tisztességesen Esterházy Péter rákjáról?
    • Élet és Irodalom, 2015.10.16. (42.szám) Kis János: Eörsi hiánya
    • Heti Válasz, 2016.06.16. (24.szám) Sümegi Noémi: Leukémia kisasszony és a dögös csaj, Hasnyálka
    • Élet és Irodalom, 2021.06.11. (23.szám) Végel László: Eörsi-nosztalgia

  • 2008.06.03. (106.szám) Udvarhelyi Híradó, A beatnemzedék pápája
    ÉVFORDULÓ
    Oázis

    Születésnapi megemlékezés Allen Ginsbergről. Fotó: Allen Ginsberg és élettársa, Peter Orlovsky.

    „»Amikor Allen Ginsberg Magyarországon járt, nekem jutott az a boldogság osztályrészül, hogy levihettem Debrecenbe. És ott az autóban rettenetes köd volt, eső, havas eső, nem láttunk semmit, össze voltunk zárva... Akkor Allen Ginsberg feltette nekem a kérdést, hogy szerintem mi a botránynak az az elviselhető foka Debrecenben, amiért őt nem utasítják még ki Magyarországról. Aztán elmondta, hogy Kubából és Csehszlovákiából már kiutasították...« – írta róla legkiválóbb magyar fordítója, Eörsi István.”

    Reagálás:

    • kuruc.info, 2008.06.08. Kolumbán Sándor: Olvasó: Buzipropaganda Székelyföldön

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Symposion, 1981.03.01. (191.szám) E.I.: Ginsbergékkel Debrecenben
    • Cross Currents, 1987.06.szám István Eörsi: On the Road to Debrecen with Ginsberg and Company
    • Népszava, 1997.04.26. Sükösd Mihály: Viszontlátásra, Ginsberg 
    • Kortárs, 1998.07.szám Czigány Lóránt: Az irgalmasság testi és lelki cselekedetei. Ginsberg Debrecenben

  • 2008.06.04.csiky.hu, Sztankay Ádám: "Csak levadásznak maguknak valakit"

    (Interjú Mohácsi János vezető rendezővel. Részlet.)

  • 2008.06.06. (23.szám) Élet és Irodalom, Széchenyi Ágnes: Fehérek közt egy nagykanizsai
    Fejtő Ferenc (1909-2008)

    Nekrológ. Eörsi István említése.

    Másodközlés:

    eurozine.com, 2008.06.13. Ágnes Széchenyi: Among reactionaries. Ferenc Fejtő (1908-2008)

  • 2008.06.06. (23.szám) Neue Zeitung, Glaubensforum in St. Elisabeth: Hiob

    Idén tavasszal a budapesti német ajkú Szent Erzsébet gyülekezet Hit Fórum rendezvénysorozata Jób alakjára összpontosított. A bibliai alak mellett (az áprilisi ökumenikus bibliaórai est keretében) Eörsi István drámaíró „Egy próbafolyamat stációi. Színpadi variációk a Jób könyvére” című drámáját és Joseph Roth „Jób” című regényét is megvitatták.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház (Drámamelléklet), 1997.10.szám E.I.: Egy próbafolyamat stációi
    • Népszabadság (Budapest melléklet), 1999.10.20. Szemere Katalin: A Merlin új arca
    • Népszava, 1999.11.10. Székely Anna: Új szezonban új arculatot tervez magának a Merlin
    • Neue Zeitung, 2008.03.28. (13.szám) Glaubensforum

  • 2008.06.08. kuruc.info, Kolumbán Sándor: Olvasó: Buzipropaganda Székelyföldön

    Olvasói levél, melyet a szerző elküldött más lapnak is, de nem kapott rá választ. Nyílt levél az Udvarhelyi Híradó szerkesztőségéhez a lap június 3. számában megjelent Allen Ginsbergről szóló cikkel kapcsolatban. Ginsberg Záróizom című versének idézése, melyet Eörsi István fordított. Fotó: Allen Ginsberg meztelenül és Allen Ginsberg Peter Orlovskyval.

    „…elénk hoz egy büdös, ágyékszagú, mocskos, mosdatlan, buzeráns, végbélbe dugó, szopó, ocsmány, homokos alakot. Hozzátenném, hogy a szintén említett, buzeráns Eörsi István – aki mellett nyugodjon a föld békében –, akit »legkiválóbb magyar fordítója«-ként említ a cikkíró, egy olyan kérdésre, hogy »miről emlékezetes számára március 15-e«, azt felelte: Arról, hogy azon a napon fordította le Allen Ginsbergnek, a buzibarátja aktus közben megrepedt végbeléről írt lírai költeményét. Ez elárul mindent Eörsi István emberi értékéről. Számára semmiképp nem a Márciusi Ifjak 1848-as forradalmára emlékeztette, hisz annak jelentősége eltörpül, a csábosan aranyos (vagy aranyeres), buján, szexisen, élvetegen nyíló, megejtően vérző, elbűvölőn, bűbájosan pihegő, fossal síkosított végbél élvezeti értéke mellett. Gondolom, Eörsi úr álmodozó révülettől elhomályosult szemekkel és fél kézzel fordította a magas mesteri szintű, hallhatatlan művet, mivel a másik keze foglalt volt… övön alul. Ennyit erről a két aljas, emberszabású szemétről.”

    Előzmény:

    • Udvarhelyi Híradó, 2008.06.03. (106.szám) A beatnemzedék pápája

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Symposion, 1981.03.01. (191.szám) E.I.: Ginsbergékkel Debrecenben
    • Cross Currents, 1987.06.szám István Eörsi: On the Road to Debrecen with Ginsberg and Company
    • Népszava, 1997.04.26. Sükösd Mihály: Viszontlátásra, Ginsberg
    • Kortárs, 1998.07.szám Czigány Lóránt: Az irgalmasság testi és lelki cselekedetei. Ginsberg Debrecenben

  • 2008.06.09.prae.hu, Cseicsner Otília: Az utolsó szög, avagy magyar embernek magyar bíróságot! Csak egy szög – Darabtemetés Kaposváron
    (Színikritika. Felújítják Mohácsi János Csak egy szög című rendezését.)

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 2008.06.13.eurozine.com, Ágnes Széchenyi: Among reactionaries. Ferenc Fejtő (1908-2008)

    (Nekrológ. Másodközlés.)
    Előzmény:
    Élet és Irodalom, 2008.06.06. Széchenyi Ágnes: Fehérek közt egy nagykanizsai

  • 2008.06.31.Új Könyvpiac, Tarján Tamás: Együttlélegzés

    (Könyvkritika. Kovács Dezső: Bohóc a manézsban.)

  • 2008.06.szám Alföld, Bircsák Anikó: Saját élet
    Önéletírás esszében Devecseri Gábornál

    Tanulmány az írók saját halál élményéről. Nádas Péter, Beney Zsuzsa, Devecseri Gábor esszéi.

    „Szintén Rónay László idézi Devecseri szavait Devecseri Eörsi Istvánnal folytatott beszélgetéséből a Bikasiratóról. »A költeményben [...] tulajdonképpen benne van az egész életem, és ennek az életnek az előtörténete [...] valahogy úgy, ahogyan Babits írta egyik versében, hogy: – Magamnak látvány és csoda lett – Amint nehéz zászlókat gyenge kézzel emeltem. –”

    Előzmény:

    • Jelenkor, 1978.06.szám Rónay László: „Mily szép dolog embernek lenni”

  • 2008.06.szám Jelenkor, Koltai Tamás: Ami belefér

    Részlet az évadkörképből. Eörsi István említése.

  • 2008.06.szám Színház, Kolozsi László: Hat mező, az egyik: Hermina
    FISHERMAN’S FRIENDS – HALÁSZ PÉTER DOKUMENTUMSZÍNHÁZ

    Színikritika. Fisherman’s Friends – Halász Péter dokumentumszínház – a TÁP Színház és a Katona József Színház közös előadása, Kamra. Rendező: Vajdai Vilmos.

    „De a zárlat egy vers. A Herminamezőben is elhangzó, argóban írt vers. A szabad emberről. »A belső szabadság állapota — írta abban az időben, amikor Halász Péter Nyugatra kényszerült, Eörsi István — csak fokonként érhető el. Először az igény támad fel, hogy saját törvényeinket kövessük. A szabadság első stádiumában az ember valódi szükségleteit kutatja, megpróbál eltávolodni a konvencionális elvárásoktól. Azután, amikor megindul valódi szükségletei útján, rendszerint agresszíven és provokatívan próbálja érvényre juttatni magát. A harmadik stádiumban jut el az ember oda, hogy a pátosztalanság pátoszával teszi, amit énje sugall, viselkedés helyett létezést nyújt.«”

    Kapcsolódó cikk:

    • Új Symposion, 1981.03.01. (191.szám) E.I.: Ginsbergékkel Debrecenben (és az itt megjelölt cikkek)

  • 2008.07.03. revizoronline.hu, Bán Zoltán András: Ahogy azt Móricka

    Könyvkritika Jolsvai András: Ma még csak szerda című regényéről.

    „Egyszóval három évvel a rendszerváltás előtt, Reményi Zoltán, a harmincéves irodalmár rovatvezetői állás kap a Havi Géniusz című folyóiratnál, melyről rögtön kiderül, hogy a szilencium után ők közölték először Déryt. Ezzel máris a központi gondok egyikénél járunk: a fikcióba folyvást valóságos személyek keverednek, a szerkesztő Csipkés Péter mellett feltűnnek az irodalmi élet ismert figurái: Mészöly Miklós, Konrád György, Eörsi István (mellé megkapjuk a miniszter Pozsgayt is), Csaplár Vilmos, Szabó Magda, Kornis Mihály, Lázár Ervin, Radnóti Sándor, Balassa Péter, Kurtág György, és »valami Kertész«.”

  • 2008.07.11. (28.szám) Amerikai Magyar Népszava – Szabadság, Ungvári Tamás: Striptease
    MIZANTRÓP

    Jegyzet. A magyarországi diktatúra felpuhulásának egyik jele a sztriptíz volt. Milyen „karriert” futottak be a vetkőző lányok? A diktatúra összeomlásának okai. Kádár János és Aczél György szerepe, „erkölcsjobbító” szándékaik. Egy anekdota felidézése Szendrő Józsefről. Simonyi Magdáról, Királyhegyi Pálról, a szoborállításról, Arthur Koestlerről, Karinthy Frigyesről, Kolozsvári Grandpierre Emilről, Németh Lászlóról, Wass Albertről.

    „Túlzás lenne az is, ha negyven év elnyomásából csak az az emlékem maradt volna meg, hogy egyfolytában röhögtem. Eörsi Istvánt majdnem agyonverték a márianosztrai börtönben ötvenhat után, mert egy idő után letörölhetetlen volt arcáról a vigyor. A nemzeti tragédiából ő vette észre elsőnek, hogy a tragikus abszurd tele van komikus elemekkel. Ha belepusztulunk is, elébb kiröhögjük a hóhérokat.”

  • 2008.07.12. Magyar Nemzet, Szalay Károly: Keletről nyugatra
    Szépirodalmi és Magvető – Könyvkiadás a Kádár-korban

    „Kardos György nem kedvelte ezeket az akkor még maoista, rákosista mai liberálisokat, de Aczél diktált, ő pedig legföljebb lázadozhatott ellene. Aczél tukmálta rá Eörsit, Konrádot, Harasztit, Dalos Györgyöt a Magvetőre. Eörsi drámakötetét vagy háromszor megszerkesztettem, de megjelentetését Aczél tiltatta le rendre, mert Eörsi belenyikkantott mindig valamit a nyugati szabad levegőbe, ahová egyébként Aczél ösztöndíjazta.”

    Reagálás:

    • Mozgó Világ, 2008.09.szám Dalos György: Aczél, Kardos és egy albán atomfizikus

    Kapcsolódó cikkek:

    • 168 óra, 1989.09.12. (20.szám) Győrffy Miklós: Lenyűgöző verőlegény volt (és az itt felsorolt cikkek)
    • Reform, 1989.11.10. (44.szám) Kardos Györgyné: Hej, más ez a szerelem, Eörsi pajtás
    • Magyar Nemzet, 1990.03.19. Murányi Gábor: Ki kit leplez le?
    • Magyar Napló, 1991.05.17. (2.szám) Marno János: Szorongások és indulatok között
    • Magyar Nemzet, 2001.11.17. Lovas István: Göncz és a fuvolázó Eörsi
    • Magyar Demokrata, 2001.11.22. (47.szám) Szalay Károly: Kardos György
    • Lyukasóra, 2004.02.szám Szalay Károly: Az ezredes
    • Lyukasóra, 2004.03.szám Szalay Károly: Az ezredes
    • Egyenlítő, 2007.01.szám Mohai V. Lajos: Balassa Péter emlékének

  • 2008.07.18. (29.szám) Élet és Irodalom, Kozák Gyula: Üzenet a miniszteremnek

    „Hiller István garanciák nélküli megállapodást kötött a Politikatörténeti Intézettel, az 1956-os Intézettel és a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány (KKTTKK) két intézetével.” Ennek előzménye, hogy Schmidt Mária nyílt levélben fordult hozzá, pénzt kérve. Az említett intézetek története, az 1956-os Intézet költségvetésének csökkentése. A XX. Század Intézet létrejöttének körülményei, melynek Schmidt Mária lett a főigazgatója. Mindezek után Schmidt a Terror Háza Múzeum és a XXI. Század Intézetnek is a vezetője lett. „…az egyik intézet bátor tudósok kezdeményezésére jött létre, tízévnyi magánküzdelem után, a másik pedig hatalmas tudományos értékek méltó őrizője. A harmadik viszont nem egyéb, mint az Eörsi István által a perképességig találóan jellemzett, tettre kész, sokszoros főigazgató önmegvalósításának tudományosan parodisztikus játszótere.”

  • 2008.07.23. Népszabadság, Székely Anna: Egy igazi mentalista

    Orbán Györgyről, a budapesti Ráday Könyvesház tulajdonosáról.  Fotó

    „…a hetvenes évek végén a pécsi városi tanács művelődési osztályán dolgozott, és hathatós támogatásával egy barátja olyan előadás-sorozatot szervezett, amelyre kizárólag renitens embereket hívtak meg, így Eörsi Istvánt, Halda Alízt.”

  • 2008.07.24.m.magyarnarancs.hu, Kőszeg Ferenc: Szegény szörnyetegek - Tabajdi Gábor - Ungváry Krisztián: Elhallgatott múlt (Könyv)

    (Részlet a könyvkritikából.)

  • 2008.07.25. (30.szám) Élet és Irodalom, Győri Hanna: Shakespeare elfelejt mesélni

    Könyvkritika az új Shakespeare-átdolgozásokról, az illusztrált mesekönyvekről. Eörsi István említése a fordítók között.

    William Shakespeare–Barbara Kindermann: Romeo és Júlia. Illusztrálta Christa Unzner. Fordította Szalay Zsuzsanna.

    William Shakespeare–Barbara Kindermann: Szentivánéji álom. Illusztrálta Almud Kunert. Fordította Szalay Zsuzsanna.

  • 2008.07.25. Népszabadság, Csider István Zoltán: Csak ami jólesik

    A Kaláka együttes Hornák úr! című nyári koncertjéről. Fotó

    „Szól Eörsi István, Hajnal Anna, Ernst Jandl, József Attila, de Kosztolányi, Kukorelly, Mezey Katalin, Papp József, Tamkó Sirató Károly, Villon és Weöres is – egészen régiek, kvázi kortársak és ma is működő költők művei csendülnek fel sorban.”

  • 2008.07.26. Népszabadság, Révész Sándor: A múlt köde
    2004. július

    2004 júliusa a sajtó tükrében – idézetekkel.

    Fotók: Gazsó Ferenc, az MSZP társadalompolitikai tagozatának tiszteletbelielnöke – Demszky Gábor – Wekler Ferenc – Polt Péter – Cserni János bíró.

    „Megszületett a jogerős ítélet Bencsik András perében. Bebizonyosodott, hogy Bencsik tudatosan hazudott, amikor azzal rágalmazta Mécs Imrét, hogy 1956 után feladta társait. A letöltendő szabadságvesztés másodfokon felfüggesztettre enyhült. Aztán egy felülvizsgálati eljárás keretében született egy még jogerősebb ítélet. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy Mécs Imrének nem okozott jelentős érdeksérelmet, hogy társai hóhérkézre juttatásával vádolták, és Bencsik 60 ezer forintos pénzbüntetéssel megúszta. (Eörsi István ötször ennyit fizetett azért, hogy züllöttnek és történelemhamisításra szakosodott üzletasszonynak nevezte Schmidt Máriát.)”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.