Cikkek
-
2012.07.01. litera.hu, A negyedik év
Képes összeállítás a Litera negyedik évéről, a 2005-ben történtekről.
„2005-ben halt meg Tar Sándor és Eörsi István. Utóbbival nagyvizit-interjút tervezett a Litera, amelynek első felét már csak az író halála után tudta közölni.”
Előzmény:
- litera.hu, 2005.08.31. Ősszel újra Szépírók Társaságának Fesztiválja
- litera.hu, 2005.10.17. Keresztury Tibor – Vágvölgyi B. András: Eörsi István: Ebből nem tudok kimászni... Nagyvizit-töredék Eörsi Istvánnal
Kapcsolódó cikkek:
- A litera.hu, 2005.08.31. Ősszel újra Szépírók Társaságának Fesztiválja cikknél felsoroltak
2012.07.02.cultura.hu, Ayhan Gökhan: Ne szólj szám, nem fáj hazám
(Könyvkritika az Édes hazám – kortárs közéleti versek kötetről.)
2012.07.13. (28.szám) Élet és Irodalom, Kovács Zoltán: Mi más
Publicisztika. Gerő András antiszemitának minősítette Romsics Ignác történészi módszerét. Egy 2003-as sajtóvita felidézése, amikor Schmidt Mária meghívta Ernst Nolte német történészt, és amelyben Eörsi István is megszólalt, sőt sajtóper is indult ellene.
Előzmény:
- Élet és Irodalom, 2003.06.20. (25.szám) Egy túlélő: A negyven másodperc
- Élet és Irodalom, 2003.07.04. (27.szám) Schmidt Mária–Gerő András: Tisztelt Szerkesztőség!
- Élet és Irodalom, 2003.07.11. (28.szám) Eörsi István: Furcsa pár
- Élet és Irodalom, 2003.07.18. (29.szám) Gerő András: Tisztelt Szerkesztőség! – Eörsi válasza
Reagálás:
- Élet és Irodalom, 2012.07.27. (30.szám) Bojtár Endre: Antiszemita vagy-e?
Kapcsolódó cikkek:
- Élet és Irodalom, 2003.07.18. (29.szám) Szále László: Egy fontos mondathoz
- Élet és Irodalom, 2003.07.25. (30.szám) Koltai Tamás: A Shylock-jelenség
- Élet és Irodalom, 2003.07.25. (30.szám) Csizmadia Ervin: A gyűlöletbeszéd értelmezése – Tolerancia és/ vagy pluralizmus
- Élet és Irodalom, 2003.07.25. (30.szám) Ernst Nolte: Állásfoglalás az Élet és Irodalom című hetilap fejtegetéseihez
- 168 óra, 2003.07.31. (31.szám) Baranyi Ferencné: Negyven másodperc
- Élet és Irodalom, 2003.08.01. (31.szám) Eörsi István: A gyűlöletbeszédről
- Élet és Irodalom, 2003.08.01. (31.szám) Hanák András: Megjegyzések Ernst Nolte állásfoglalásához
- Élet és Irodalom, 2003.08.01. (31.szám) Karsai László: Humánus tömeggyilkosok
- Élet és Irodalom, 2003.08.08. (32.szám) Dr. Sik János, Dr. Pelle János: Nyilatkozat
- Élet és Irodalom, 2003.08.08. (32.szám) Gusztos István: Bármit lehet mondani?
- Élet és Irodalom, 2003.08.15. (33.szám) Ungváry Krisztián: Noltéról írni
- Élet és Irodalom, 2003.08.29. (35.szám) E.I.: Ungváry Krisztián megvédi Ernst Noltét
- Élet és Irodalom, 2003.09.05. (36.szám) Ungváry Krisztián: A „tanítvány” válaszol
- Élet és Irodalom, 2003.09.12. (37.szám) Hahner Péter: Tessék inkább szépen, nyugodtan olvasgatni!
- Élet és Irodalom, 2004.03.12. (11.szám) Eörsi István: Beperelt Schmidt Mária
- gondola.hu, 2004.03.18. Személyiségi jogot sértett Eörsi
- Népszava, 2004.03.19. Sz. T. I.: Eörsi elcsúszott a „züllöttségen”
- Népszabadság, 2004.03.19. Schmidt részben nyert, részben vesztett Eörsi ellen
- Magyar Hírlap, 2004.03.19. mti: Sajtóper
- Magyar Nemzet, 2004.03.19. MTI: Röviden – Eörsi István pert vesztett
- Népszabadság, 2004.03.23. Dr. Donáth Ferenc: Züllött-e a történelemhamisító?
- 168 óra, 2004.03.25. (12.szám) Jolsvai András: Személyzeti ügyek
- Élet és Irodalom, 2004.03.26. (13.szám) Eörsi István: Beperelt Schmidt Mária II.
- Magyar Hírlap Online, 2004.03.30. dr. Fazekas Béláné: Nehéz a felfogásom
- Fundamentum, 2004.04.szám Ítélet a Schmidt kontra Eörsi-perben
- hocipo.hu, 2004.04.14. (8.szám) Farkasházy Tivadar: ORBÁNNAK JÖNNIE KELL. Nem értem (Részlet)
- Élet és Irodalom, 2004.05.07. (19.szám) Donáth Ferenc: Történelem és joggyakorlás
- Élet és Irodalom, 2004.05.21. (21.szám) Schmidt Mária: Kifogások – Doháth Ferenc válasza
- Mozgó Világ, 2004.06.szám Pikó András: „Vegytisztaság csak a laboratóriumokban van”
- Mozgó Világ, 2004.07.szám Eörsi István: Válasz hat pontban
- Népszabadság, 2004.09.09. MTI: Schmidt Mária kontra Eörsi István: Schmidt nyert
- Origo.hu, 2004.09.09. MTI: Eörsi pert vesztett Schmidt Mária ellen
- hvg.hu, 2004.09.09. MTI: Eörsi István 300 ezret fizet, amiért züllöttnek nevezte Schmidt Máriát
- gondola.hu, 2004.09.09. Pert vesztett Eörsi Schmidt Máriával szemben
- Magyar Nemzet Online, 2004.09.09. MNO: Eörsi István pert vesztett Schmidt Máriával szemben
- Magyar Hírlap, 2004.09.10. mti: Sajtóper
- Magyar Nemzet, 2004.09.10.Munkatárs: Schmidt pert nyert Eörsi ellen
- Népszabadság, 2004.09.10. Kunstár Csaba: Schmidt Mária pert nyert
- osaarchivum.org, 2004.09.10. Polgári Körök Hírlevele 88. szám
- Magyar Nemzet, 2004.09.16. Csontos János: A közszolgálat botránya
- Élet és Irodalom, 2004.09.17. (38.szám) Ludassy Mária: Jogbiztonság
- Népszabadság, 2004.09.18. Révész Sándor: A hamisíthatatlan történelem
- Magyar Nemzet Online, 2004.09.20. MNO: Eörsi István (A nap idézete)
- Népszava, 2004.09.20. Eörsi István: Pervesztés után
- Magyar Hírlap Online, 2004.09.21. Kolláth György: Jóhírnév
- litera.hu, 2004.09.22. Eörsi pert vesztett
- Magyar Hírlap Online, 2004.09.24. Eörsi István: Az alkotmányjogász higgadtsága
- Élet és Irodalom, 2004.09.24. (39.szám) Dr. Donáth Ferenc: Történelem a tárgyalóteremben
- Élet és Irodalom, 2004.09.24. (39.szám) Eörsi István: A sajtó szabadsága
- Élet és Irodalom, 2004.09.24. (39.szám) Kovács Zoltán: Élet
- litera.hu, 2004.09.25. Horn Gabriella: Ítélet a Schmidt-Eörsi perben: nem bírálhatók korlátlanul a közszereplők
- Magyar Nemzet, 2004.09.27. Bayer Zsolt: Új moralisták, farizeusok (36. rész)
- Magyar Hírlap Online, 2004.09.28. Kolláth György: A torreádor és a bika
- hocipo.hu, 2004.09.29. Farkasházy Tivadar: Nem értem – Üzletasszony
- Élet és Irodalom, 2004.10.08. (41.szám) Gerő András: A szabadság szemete – Kovács Zoltán: válasz
- Élet és Irodalom, 2004.10.15. (42.szám) Varga László: A(z egyik) „háziszerz ő” belekotyog
- Népszabadság, 2004.10.18. O. Cs.: Eldöntött menetek
- Magyar Demokrata, 2004.10.28. (43.szám) K. J.: Média. Szemenszedett
- Élet és Irodalom, 2004.11.05. (45.szám) Eörsi István: Még egyszer a gyűlöletről
- Élet és Irodalom, 2004.11.12. (46.szám) Gerő András: A vörös köd
- Élet és Irodalom, 2005.12.02. (48.szám) Vásárhelyi Mária: Nem így képzelte a Rendet
- Élet és Irodalom, 2005.12.09. (49.szám) Gerő András: A publicista hazudik
- Élet és Irodalom, 2005.12.16. (50.szám) Schiffer András: Vádak és a vita méltósága
- Élet és Irodalom, 2005.12.16. (50.szám) Vásárhelyi Mária: Süketek párbeszéde?
- Élet és Irodalom, 2004.12.17. (51.szám) Halmai Gábor: Becsületvédelem és sajtószabadság
- Élet és Irodalom, 2007.02.09. (6.szám) E.L: Kiegészítés
- Stop.hu, 2007.10.09. MTI: A Népszavának fájhat Eörsi indulata
- Élet és Irodalom, 2007.10.12. (41.szám) Jogerős ítélet
- Élet és Irodalom, 2007.10.12. (41.szám) Kovács Zoltán: Élet
- Politikatudományi Tanulmányok, 2012.02. Pál Gábor: A gyűlöletbeszéd fogalma a politikai vitákban. Értelmezések és alkalmazások
- Élet és Irodalom, 2012.08.03. (31.szám) Prof. Dr. Schmidt Mária: Közlemény
- Élet és Irodalom, 2013.04.05. (14.szám) Cifra Mihály: A röfögő alattvaló
- hvg.hu, 2014.01.08. HVG: Vásárhelyi Mária: Méltóság és szabadság
- Vásárhelyi Mária: Méltóság és szabadság – Kalligram Könyvkiadó, 2013.
2012.07.17.efesasanisimasa.wordpress.com, asanisimasa: Kihallgatás (Przesluchanie, 1982)
(Filmkritika Ryszard Bugajski: Kihallgatás című filmjéről. A film kapcsán Eörsi István Kihallgatás című darabja színpadra állításának nehézségeiről, történetéről.)
2012.07.17.mzsk.hu, Trifonovné Karajz Borbála: Édes hazám: Kortárs közéleti versek
(Könyvktritika. Összeállította: Bárány Tibor. – Bp., Magvető, 2012.)
2012.07.25.nepszava.hu, Schweitzer Iván: Kik a nemzet nagyjai?
(A Nyírő-vitában sokan azzal mentegetik a náci vezérek dicsőítőit, hogy egyes írók hasonló dicshimnuszokat zengtek annak idején Rákosiról vagy Sztálinról. De például Eörsi István az ötvenes évek közepétől szembefordult a rákosista diktatúrával, elítélte annak bűneit, sőt a rendszer következetes ellensége lett. Ezzel szemben Nyírő József semmit nem bánt meg.)
2012.07.27. (30.szám) Élet és Irodalom, Bojtár Endre: Antiszemita vagy-e?
Gerő András szerint Romsics Ignác antiszemita történész. A Rubicon aláírás-gyűjtési akciójában védte meg Romsicsot. A hozzászólók érvei.
„…azt sem felejtem el Gerőnek, ahogy ugyancsak Schmidt Máriával vállvetve a tévé nyilvánossága előtt aljasul megrágalmazták barátomat, Eörsi Istvánt…”
Előzmény:
- Élet és Irodalom, 2012.07.13. (28.szám) Kovács Zoltán: Mi más
Reagálás:
- Élet és Irodalom, 2012.08.03. (31.szám) Prof. Dr. Schmidt Mária: Közlemény
2012.07.31. Fejér Megyei Hírlap, Kocsis Noémi: Könyvet a strandtáskába!
OLVASNIVALÓ Lektűr, tényirodalom, album – utazásokhoz isKönyvajánló. Eörsi István említése az olvasnivaló szerzők között.
2012.07.31.feol.hu, Kocsis Noémi: Könyvet a strandtáskába!
(Székesfehérvári körkép a könyvpiacról.)
2012.08.03. (31.szám) Élet és Irodalom, Prof. Dr. Schmidt Mária: Közlemény
Tisztelt Főszerkesztő Úr!Schmidt visszautasítja Bojtár azon vádját, hogy az 56-os Intézet „elsorvasztásához” köze volt. Szerinte nem állja meg a helyét az a kijelentés sem, hogy ő rágalmazta meg Eörsi Istvánt. „...kizárólag mesterséges szellemi konstrukcióként értelmezhető, hiszen a rágalmazó fél az azóta elhunyt Eörsi István volt.”
Előzmény:
- Élet és Irodalom, 2003.06.20. (25.szám) Egy túlélő: A negyven másodperc
- Élet és Irodalom, 2003.07.04. (27. szám) Schmidt Mária, Gerő András: Tisztelt Szerkesztőség!
- Élet és Irodalom, 2003.07.11. (28.szám) Eörsi István: Furcsa pár
- Élet és Irodalom, 2012.07.27. (30.szám) Bojtár Endre: Antiszemita vagy-e?
Kapcsolódó cikkek:
- Élet és Irodalom, 2003.07.11. (28.szám) Vásárhelyi Mária: A valószínűtlenség valószínűsítése
- Magyar Demokrata, 2003.07.17. (29.szám) Seszták Ágnes: Tűzparancs Schmidt Máriára
- Élet és Irodalom, 2003.07.18. (29.szám) Gerő András: Tisztelt Szerkesztőség! – Eörsi válasza
- Élet és Irodalom, 2003.07.18. (29.szám) Szále László: Egy fontos mondathoz
- Élet és Irodalom, 2003.07.25. (30.szám) Koltai Tamás: A Shylock-jelenség
- Élet és Irodalom, 2003.07.25. (30.szám) Csizmadia Ervin: A gyűlöletbeszéd értelmezése – Tolerancia és/ vagy pluralizmus
- Élet és Irodalom, 2003.07.25. (30.szám) Ernst Nolte: Állásfoglalás az Élet és Irodalom című hetilap fejtegetéseihez
- 168 óra, 2003.07.31. (31.szám) Baranyi Ferencné: Negyven másodperc
- Élet és Irodalom, 2003.08.01. (31.szám) Eörsi István: A gyűlöletbeszédről
- Élet és Irodalom, 2003.08.01. (31.szám) Hanák András: Megjegyzések Ernst Nolte állásfoglalásához
- Élet és Irodalom, 2003.08.01. (31.szám) Karsai László: Humánus tömeggyilkosok
- Élet és Irodalom, 2003.08.08. (32.szám) Dr. Sik János, Dr. Pelle János: Nyilatkozat
- Élet és Irodalom, 2003.08.08. (32.szám) Gusztos István: Bármit lehet mondani?
- Élet és Irodalom, 2003.08.15. (33.szám) Ungváry Krisztián: Noltéról írni
- Élet és Irodalom, 2003.08.29. (35.szám) E.I.: Ungváry Krisztián megvédi Ernst Noltét
- Élet és Irodalom, 2003.09.05. (36.szám) Ungváry Krisztián: A „tanítvány” válaszol
- Élet és Irodalom, 2003.09.12. (37.szám) Hahner Péter: Tessék inkább szépen, nyugodtan olvasgatni!
- Élet és Irodalom, 2004.03.12. (11.szám) Eörsi István: Beperelt Schmidt Mária
- gondola.hu, 2004.03.18. Személyiségi jogot sértett Eörsi
- Népszava, 2004.03.19. Sz. T. I.: Eörsi elcsúszott a „züllöttségen”
- Népszabadság, 2004.03.19. Schmidt részben nyert, részben vesztett Eörsi ellen
- Magyar Hírlap, 2004.03.19. mti: Sajtóper
- Magyar Nemzet, 2004.03.19. MTI: Röviden – Eörsi István pert vesztett
- Népszabadság, 2004.03.23. Dr. Donáth Ferenc: Züllött-e a történelemhamisító?
- 168 óra, 2004.03.25. (12.szám) Jolsvai András: Személyzeti ügyek
- Élet és Irodalom, 2004.03.26. (13.szám) Eörsi István: Beperelt Schmidt Mária II.
- Magyar Hírlap Online, 2004.03.30. dr. Fazekas Béláné: Nehéz a felfogásom
- Fundamentum, 2004.04.szám Ítélet a Schmidt kontra Eörsi-perben
- hocipo.hu, 2004.04.14. (8.szám) Farkasházy Tivadar: ORBÁNNAK JÖNNIE KELL. Nem értem
- Élet és Irodalom, 2004.05.07. (19.szám) Donáth Ferenc: Történelem és joggyakorlás
- Élet és Irodalom, 2004.05.21. (21.szám) Schmidt Mária: Kifogások – Doháth Ferenc válasza
- Mozgó Világ, 2004.06.szám Pikó András: „Vegytisztaság csak a laboratóriumokban van”
- Mozgó Világ, 2004.07.szám Eörsi István: Válasz hat pontban
- Népszabadság, 2004.09.09. MTI: Schmidt Mária kontra Eörsi István: Schmidt nyert
- Origo.hu, 2004.09.09. MTI: Eörsi pert vesztett Schmidt Mária ellen
- hvg.hu, 2004.09.09. MTI: Eörsi István 300 ezret fizet, amiért züllöttnek nevezte Schmidt Máriát
- gondola.hu, 2004.09.09. Pert vesztett Eörsi Schmidt Máriával szemben
- Magyar Nemzet Online, 2004.09.09. MNO: Eörsi István pert vesztett Schmidt Máriával szemben
- Magyar Hírlap, 2004.09.10. mti: Sajtóper
- Magyar Nemzet, 2004.09.10.Munkatárs: Schmidt pert nyert Eörsi ellen
- Népszabadság, 2004.09.10. Kunstár Csaba: Schmidt Mária pert nyert
- osaarchivum.org, 2004.09.10. Polgári Körök Hírlevele 88. szám
- Magyar Nemzet, 2004.09.16. Csontos János: A közszolgálat botránya
- Élet és Irodalom, 2004.09.17. (38.szám) Ludassy Mária: Jogbiztonság
- Népszabadság, 2004.09.18. Révész Sándor: A hamisíthatatlan történelem
- Magyar Nemzet Online, 2004.09.20. MNO: Eörsi István (A nap idézete)
- Népszava, 2004.09.20. Eörsi István: Pervesztés után
- Magyar Hírlap Online, 2004.09.21. Kolláth György: Jóhírnév
- litera.hu, 2004.09.22. Eörsi pert vesztett
- Magyar Hírlap Online, 2004.09.24. Eörsi István: Az alkotmányjogász higgadtsága
- Élet és Irodalom, 2004.09.24. (39.szám) Dr. Donáth Ferenc: Történelem a tárgyalóteremben
- Élet és Irodalom, 2004.09.24. (39.szám) Eörsi István: A sajtó szabadsága
- Élet és Irodalom, 2004.09.24. (39.szám) Kovács Zoltán: Élet
- litera.hu, 2004.09.25. Horn Gabriella: Ítélet a Schmidt-Eörsi perben: nem bírálhatók korlátlanul a közszereplők
- Magyar Nemzet, 2004.09.27. Bayer Zsolt: Új moralisták, farizeusok (36. rész)
- Magyar Hírlap Online, 2004.09.28. Kolláth György: A torreádor és a bika
- hocipo.hu, 2004.09.29. Farkasházy Tivadar: Nem értem – Üzletasszony
- Élet és Irodalom, 2004.10.08. (41.szám) Gerő András: A szabadság szemete – Kovács Zoltán: Válasz
- Élet és Irodalom, 2004.10.15. (42.szám) Varga László: A(z egyik) „háziszerz ő” belekotyog
- Népszabadság, 2004.10.18. O. Cs.: Eldöntött menetek
- Magyar Demokrata, 2004.10.28. (43.szám) K. J.: Média. Szemenszedett
- Élet és Irodalom, 2004.11.05. Eörsi István: Még egyszer a gyűlöletről
- Élet és Irodalom, 2004.11.12. (46.szám) Gerő András: A vörös köd
- Élet és Irodalom, 2005.12.02. (48.szám) Vásárhelyi Mária: Nem így képzelte a Rendet
- Élet és Irodalom, 2005.12.09. (49.szám) Gerő András: A publicista hazudik
- Élet és Irodalom, 2005.12.16. (50.szám) Schiffer András: Vádak és a vita méltósága
- Élet és Irodalom, 2005.12.16. (50.szám) Vásárhelyi Mária: Süketek párbeszéde?
- Élet és Irodalom, 2004.12.17. (51.szám) Halmai Gábor: Becsületvédelem és sajtószabadság
- Élet és Irodalom, 2007.02.09. (6.szám) E.L: Kiegészítés
- Stop.hu, 2007.10.09. MTI: A Népszavának fájhat Eörsi indulata
- Élet és Irodalom, 2007.10.12. (41.szám) Jogerős ítélet
- Élet és Irodalom, 2007.10.12. (41.szám) Kovács Zoltán: Élet
- Politikatudományi Tanulmányok, 2012.02. Pál Gábor: A gyűlöletbeszéd fogalma a politikai vitákban. Értelmezések és alkalmazások
- Élet és Irodalom, 2012.07.13. (28.szám) Kovács Zoltán: Mi más
2012.08.16. galamus.hu, Bolgár György: Megbeszéljük
Bolgár György interjúi a Galamusban – 2012. augusztus 14.
Miért a baloldali és liberális értelmiség felelős az antiszemitizmusért?
Babarczy Eszter esszéista, műfordító, eszme- és művészettörténészInterjú Babarczy Eszterrel az Élet és Irodalomban zajló Gerő-Romsics-féle antiszemitizmus vitáról, amelyhez ő is hozzászólt. A liberális értelmiség azonosítása a zsidókkal. Az antiszemitizmust nem szabad politikai témaként kezelni. A Csoóri-cikkről és Csurkáról: „szerinte a zsidó értelmiség Magyarországon valamilyen erkölcsi és már megácsolt magas platform szemszögéből néz le a többiekre, és mondja meg, hogy mit kell csinálniuk. […] azok az emberek, mondjuk a Csurka meg az Eörsi Pista, akik együtt ittak még a hetvenes években az Eörsi Pista vidéki kunyhójában, azok elkezdtek egymásra mindenfélét mondani. Tehát ez egy hosszú folyamat volt, ami értelmiségi csoportoknak az egymással való versenyéből adódott.”
2012.08.18. Magyar Nemzet, Hegyi Zoltán: Véres olvasás
InfrakultúraA Szarajevó – Egy antológia című kötetről.
„…a Soros Alapítvány támogatásával a Magyar Narancs adta ki 1994-ben, és még nem tűnt lehetetlennek, hogy Csoóri Sándor és Eörsi István egy kötetben szerepeljen. […] a szerzők még arra sem vették a fáradságot, hogy halálszagú párhuzamot vonjanak Szarajevó és Auschwitz között.”
- A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
Kapcsolódó cikk:
- Magyar Szó, 1994.05.05. Szarajevó-antológia
2012.08.20.Népszabadság, Gombár Csaba: Társadalmi traumák kibeszélése? Ugyan! Kentaurbeszéd
(Részlet. Társasági élet Levendel László lakásán a rendszerváltás előtt.)
2012.08.21.sonline.hu, Vas András: Fél évszázad az első mondattól az Örökös tagságig
(Részlet. Tóth Béláról, a kaposvári Csiky Gergely Színház örökös tagjáról, aki kedvencének Eörsi István A kihallgatásában Horetzky Sándor elítélt figuráját tartja.)
2012.08.27.hnsz.hu (Hunok Nagy Szövetsége), hnsz admin: Egy őrült család uralja a világot. Ez a család nem más mint a "Vatikán"!!!
(Bizonyos "származásbeli sajátosságok"ról "a korábbi uralkodói családok, de az amerikai elnökök vonatkozásában" is; összefonódásukról. A szerző szerint színlelt demokrácia van az USA-ban. Idézetek David Icke The Biggest Secret" /A legnagyobb titok/ című könyvéből. A Vatikánról és a szabadkőművesekről; a B`nai B`rithról /a Szövetség fiai/, melynek magyarországi tagságát is felsorolja. A tagok között Eörsi István is szerepel. "Lényeg, hogy legyen némi zsidó származás."
2012.08.29.pointernet.pds.hu, Kiss Endre: Változatok egy közhelyre
(Eörsi István: Változatok egy közhelyre című verseskötetének kritikája.)
2012.08.30. 7ora7.hu, Elhunyt Karácsony Tamás
(A színész nekrológja. A Veszprémi TV-találkozó különdíját nyerte el Eörsi: Kihallgatás című drámájában nyújtott alakításért.)
2012.08.31. (35.szám) Amerikai Magyar Népszava – Szabadság, Varga László: A mi Amerikánk
Tárca.
Hegedűs Péter Az én Amerikám című filmjéről. A rendező nagyapja az egykori kommunista miniszterelnök, Hegedűs András. Az Eörsi István lakásán tartott ’56-os megemlékezésen is részt vett Hegedűs András.
„Hegedűs egyáltalán nem véletlenül tévedt Eörsi lakásába, ő volt a maga generációjában a vezető politikusok közül az egyetlen, aki képes volt az önvizsgálatra, szembenézett bűneivel, civil foglalkozásra váltott, neves szociológus lett, majd ’68-ban a Szociológiai Kutató Csoportja igazgatójaként elsőként tiltakozott a csehszlovákiai bevonulás ellen, leváltották, belső ellenzékbe vonult, majd szakmai tudása és nem kevésbé politikai múltja okán a kádári rend egyik legveszélyesebb ellenfele lett.”
2012.08.31.metropol.hu, veol.hu, MTI: Elhunyt Karácsony Tamás, a kaposvári színház színművésze
(Nekrológ.)
2012.08.31.tiszatajonline.hu, MTI: Elhunyt Karácsony Tamás, a kaposvári színház színművésze
2012.08.mozgovilag.com, Takács Ferenc: Hálnak az utcán
(Részlet a könyvkritikából. Édes hazám. Kortárs közéleti versek. Összeállította Bárány Tibor. Budapest, 2012, Magvető.)
2012.08.szám Alföld, Tolnai Ottó: Karácsony Benő Debrecenben
Az Ünnepi Könyvhét debreceni megnyitóbeszédének szerkesztett szövege.
„Sosem felejtem el, amikor Mária-Róza barátnőm, megismerkedve Eörsivel, minden bevezető nélkül azt kérdezte tőle, olvasta-e Karácsony Benő Napos oldalát? Nem, mondta Eörsi. Nem is hallottam róla. Mire Mária-Róza barátnőm azt mondta, akkor nem beszélgetünk. Mire Eörsi megesküdött, ha hazaér első dolga lesz elolvasni. És én máris elképzeltem, ahogyan Eörsi ül az egyik pesti kávéházban, kezében halinával...”
2012.08.szám Hitel, Vasy Géza: Két felemás évszázad – Két felemás évtized
Népiesség, 1990–2010Részlet. A szerző a közelmúlt két évtizedét vizsgáló konferencián a népiesség témakörében tartott előadást. A népiesség fogalmának tisztázása, kapcsolata a népi írók mozgalmával. A magyarországi két ellenzéki csoport „Egyaránt a többpártrendszeren alapuló, polgári jellegű demokráciát és a független Magyarországot tartották céljuknak, ám taktikai elképzeléseik eltérők voltak. Ekkor ez még nem akadályozta azt, hogy 1986 novemberének végén, az írószövetség közgyűlésén egységesen lépjenek fel. Itt a vezető szerepet a népi szárny írói játszották, s a pártközpont különösen Albert Gábor, Csoóri Sándor, Csurka István, Fekete Gyula és Sánta Ferenc felszólalásait tartotta elutasítandónak. A »polgári radikális ellenzékiek« közül Eörsit ítélték szélsőségesnek, Konrádot és Mészölyt ellenben visszafogottnak, konstruktívnak.”
2012.09–10. szám (szeptember-október) Kapu, Makray Imre: „Ki tiltja meg, hogy elmondjam, mi bántott” már jó ideje
miért nem épülhetett még fel a „Trianon – a magyar Golgota” emlékhely?A Szerző megismétli ugyanazt, amit a Kapu 2009.11–12.számában írt. (Makray Imre: Trianon – a magyar Golgota)
Ahogyan a zsidók a Siratófalat alakították ki, úgy mi a Budavárnál alakíthatnánk ki ugyanezt a szétszórt magyarság számára. Ez tilos, mert „Ezek a judeoliberálisok ma is »kettős mércével« mérnek. […] Eörsi István magyar zsidó író a következőképpen tájékoztatta az amúgy is magyarellenes információs maszlagokból töltekező nyugati olvasókat, a Tagesspiegel újság hasábjain keresztül: »Ebben az övezetben van egy olyan egészségtelen rivalizálás, amelyben Magyarország kulcsszerepet játszik. Az I. világháború után területének kétharmadát felosztották szomszédai között. [...] Azóta ezen országok bizalmatlanok (sic!) Magyarországgal szemben, ahol a nacionalisták (ó, hogy egyem meg Eörsi fejét) mindig arról ácsingóznak (sic!), hogy legalább azon területeket kapják vissza, amelyekre a magyar történelem nyomta rá bélyegét. E bizalmatlanság gyakorta a magyar kisebbség elnyomásához és reakcióként Magyarországon még sovinisztább áramlatokhoz vezetett.«”
Előzmény:
- Der Tagesspiegel, 2004.04.30. Der Istvan Eörsi: Ungarn
- Magyar Nemzet Online, 2004.05.03. Keresztes Lajos: Eörsi és Trianon
- Magyar Nemzet, 2004.05.04. Lovas István: Napi sajtószemle
Kapcsolódó cikkek:
- Magyar Demokrata, 2004.05.06. (18.szám) Lovas István: Szelektív stigmák
- Kapu, 2009.11–12.szám (november-december) Makray Imre: „Trianon - a magyar Golgota”
A három Eörsi
A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója
(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.