EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1970.08.15. (33.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Jelenetek a játszótérről

    Elbeszélés

    1/ A gyáva kisfiú, aki ok nélkül fél valamitől, de gyorsan kitalálja, mitől.

    2/ A leprás, akiről a nővére egy homlokán lévő májfolt miatt ráfogta, hogy leprás, és ezt a többi gyerek el is hitte, és ezért különböző elkülönítő módszereket eszeltek ki számára. A fiú elgondolkodott róla, hogy ezentúl mindig ő lesz-e a leprás.

    Kapcsolódó cikk:

    • Szabad Sajtó, 1970.09.24 (39.szám) E.I.: A GYÁVA KISFIÚ

  • 1970.08.29. (35.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Hegelről – rendszertelenül

    Vajon mennyire ismerik a 200 éves Hegelt? „Hegelt annyira bántotta a rosszindulatú vádaskodás és értetlenség, hogy állítólag halálos ágyán kijelentette: »Egész életemben csak egyetlenegy ember értett meg«; majd kis szünet után hozzátette: »Az is félreértett.«” Marx és Heine véleménye Hegelről. Eörsi gondolatai a hegeli filozófiáról. 

    Reagálás:

    • Fejér Megyei Hírlap, 1981.03.08. S. Z.: Tallózva. Baj van a tényekkel

  • 1970.09.13. Népszabadság, E. I.: Romantika

    Vers.

  • 1970.09.19. (38.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Mert mindenki csak ül meg áll

    Színikritika Halász Péter együttesének új produkciójáról a Kassák Művelődési Házban. „Halász Péterék produkciója – amelyet az együttes tagjai közösen írtak és kísérleteztek ki – a közöny, a képmutatás és a felemás élet ellen támad.”

  • 1970.09.24. (39.szám) Szabad Sajtó, E.I.: A GYÁVA KISFIÚ
    PILLANATFELVÉTEL

    Elbeszélés.

    A gyáva kisfiú, aki ok nélkül fél valamitől, de gyorsan kitalálja, mitől.

    Kapcsolódó cikk:

    • Élet és Irodalom, 1970.08.15. (33.szám) E.I.: Jelenetek a játszótérről

  • 1970.09.26. (39.szám) Élet és Irodalom, E.I. Millennium Alsó-Lendván

    Alsó-Lendva millenniumi emlékkönyve (szerkesztők: Fuss Nándor és Pataky Kálmán), és a hazafias érzület. Kossuth Lajos haláláról is megemlékeznek az emlékkönyvben. 

  • 1970.09.szám Színház, Koltai Tamás: Pótcselekvők és hősködők
    Gondolatok az elmúlt évad új magyar drámáiról

    Tanulmány. Eörsi István említése. Fotó: jelenetek különböző előadásokból

  • 1970.09.Új Írás, E.I.: A kártyás. Firenze, 1969. Magyarázat

    (Versek)

  • 1970.10.10. (41.szám) Élet és Irodalom, E.I. Interjú Godot-val

    Egy képzelt riport Godot-val.

  • 1970.10.31. (44.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Szabálytalan emlékezés, évfordulón

    Emlékképek Telekes Béla költőről halála 10. évfordulóján. 

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1992.10.30. (44.szám) E.I.: Ünnepi köszöntő
    • Pesti Hírlap, 1993.05.08. Dalos László: Gyöngyvirág-mosoly

  • 1970.10.szám Kortárs, E.I.: Egy hómunkás feljegyzéseiből

    Vers.

  • 1970.10.szám Nagyvilág, E.I.: Gregory Corso

    Rövid életrajzi elemek. Két verse: Második éjszaka New Yorkban három év után. Újra szülőházamban.

    „Corsót viszont előbb a társadalom tagadta meg, és az ő lázadása csak válasz volt, logikus bosszú.

  • 1970.10.szám Nagyvilág, Peter Handke
    Versek

    Az őrült yak. Jegyzetek árulás után. Álmodott megvalósulás.

    Fordító: Eörsi István.

  • 1970.10.Új Írás, E.I.: Arcok és dilemmák

    (Szemle az Európa Könyvkiadó Napjaink költészete sorozatáról, néhány költőt kiemelve.)

  • 1970.11.14. (46.szám) Élet és Irodalom, E. I.: Az Ábrahám-kísérlet

    A Max Planck-Intézet kísérletéről számolt be a Zeit Magazin, mellyel a büntetés pedagógiai hatását akarták tanulmányozni; milyen mértékben gyorsítja meg a büntetés a szellemi tevékenységet. Louis von der Broch újságíró naplója. A kísérlet előzménye 1960-ra nyúlik vissza, amikor Stanley Milgram amerikai pszichológus meg akarta vizsgálni, miért vetették alá magukat a németek a nácizmusnak. Vajon német sajátosság a kritikátlan engedelmesség? A kísérletből Ábrahám című filmet is rendezett Hans Leichleitner.

  • 1970.11.14. (46.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Gul Mohammed beszéde az utolsó szó jogán

    Vers.

  • 1970.11.20. Esti Hírlap, „Megtehették volna...”

    Cserhalmi Anna és Csikós Gábor előadói estje az Egyetemi Színpadon. Az est szerzőinek névsorában szerepel Eörsi István is.

  • 1970.11.28. (48.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Séta egy Engels-fejtegetés körül

    Engels Feuerbach-jának elemzése. Az ésszerű és a valóságos összefüggése. 

  • 1970.11.szám Jelenkor, E.I.: Amikor az a szürkeruhás
    Négysorosok

    Versek.

  • 1970.12.06. Magyar Hírlap, E.I.: Aludni szeretnék

    Tárca a légyről és a pisztolyról.

  • 1970.12.12. (50.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Vilmos

    Egy erdélyi házban tapasztaltak egy hagyományos bálról. Eörsit Tordai Anti tanította meg a pálinkafogyasztás különlegesen hatékony módjára. Anti vilmosos könyvében Ferenc József és Vilmos, aki „Jó magyar ember volt, igaz-e?”

    Másodközlés:

    • Új Magyar Szó, 2005.10.22–23. E.I.: Vilmos

  • 1970.12.13. Népszabadság, E. I.: Godot naplójából

    Vers.

  • 1970.12.25. Magyar Hírlap, E.I.: Robbanó kilométerkövek közt
    Kórházi beszélgetés Devecseri Gáborral

    Devecseri költészetéről, folytonos visszatéréséről Homéroszhoz, fordításairól, a közeljövőben megjelenő Kalauz Homéroszhoz című tanulmánykötetéről, a Bikasirató című költeményéről, a Variációk című verséről.

    Kapcsolódó cikk:

    • Alföld, 1972.03.szám Cynolter Károly: Devecseri Gábor: Bikasirató

  • 1970.12.26. (52.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Tolsztojánizmus – amerikai módon

    A Zeit Magazin december 11-i számában a meztelenségről: „A meztelen test csöppet sem erotikus, hanem tiszta, és meg kell tanulnunk, hogy ilyennek lássuk. Az ember csupasznak teremtetett. Jót tesz neki a nap.” Susha Guppy: Ahol a szelíd vadak tanyáznak című cikkéről, amely az amerikai hippikről és kommunáikról, a Bill Wheeler közösségről szól. Az újságíró célja a kommunák törvényes feloszlatása volt. Cikkében megszólalnak az ottlakók, és megismerhetjük Guppy kérdéseit, fejtegetéseit is. A hippik véleménye az amerikai kapitalizmusról, a kommunizmusról, arról, hogy mi ellen lázadnak, utópiáikról, az új társadalomképükről. Eörsi szerint „ezek a kommunákba tömörült hippik a mai Amerika tojsztojánusai”.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.