EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2003.11.22. Népszabadság, Takács Ferenc: Alibi
    Eörsi István: Zárt térben

    Könyvkritika.

    „… Eörsi ezúttal Eörsiről írt könyvet. Az anyag – Én, élet, világ – nyilván a memoár műfajában jelöli ki a maga feldolgozási módját, s Eörsi könyve voltaképpen ez, mégpedig a memoár két klasszikus szerepkörében: a könyv önfeltárás és korrajz, Eörsi élete és kora, illetve e kettőnek az ötvenhatos börtönből való szabadulás és a rendszerváltás évei közé eső része. Eörsi mindkét szerepkörében jól teljesít.”

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi kötetének címét.

  • 2003.11.23.Der Tagesspiegel,Caroline Fetscher: Die besten Seiten von Berlin

    (Detail. Nooteboom, Eugenides, Kertész: Warum sich ausländische Autoren in dieser Stadt inspirieren lassen.)

  • 2003.11.26.Terasz.hu, Romák a Ferencvárosban – irodalmi est

    A Ferencvárosi Önkormányzat, a Dunától a Gamgeszig Alapítvány, a Cigányfúró Szerkesztősége és a Ráday Könyvesház meghívója. Az esemény programja. A közreműködők között van Eörsi István. A Ferencvárosi Önkormányzat roma koncepciója. Fotók

  • 2003.11.27. Népszabadság, Szalai Erzsébet: Sajnos...

    A gyűlöletbeszédről. TGM szavai gyűlöletkeltőek. A bírákról.

    „Eörsi Istvánnak persze igaza van abban, hogy létezik jogos és társadalmilag »hasznos« gyűlölet is (A tekintély feltételei, november 21.), de úgy vélem, hogy ezek kifejezésre juttatásával is nagyon óvatosan kell bánni. Egyrészt azért, mert a kontrollálatlan negatív indulatok elhomályosítják tisztánlátásunkat, másrészt azért, mert bizonyos típusú gyanúk erőteljes hangoztatásával a gyanú tartalma igen könnyen az érintett csoport valódi belső tulajdonságává válhat. […] Itt és most csak az antiszemitizmus kérdését érintve: egy olyan országban, ahonnan több mint félmillió zsidót deportáltak, majd gyilkoltak le brutális módon, az utódok elemi emberi jogait sérti a zsidóság elleni nyílt gyűlöletkeltés.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 2003.11.13. Sereg András: A főbíró nem tartja jónak a közállapotokat – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 2003.11.13. Dr. Zentai Ágnes: A hiányolt érvek… – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 2003.11.21. E.I.: A tekintély feltételei
    • Népszabadság 2003.11.22. Pogonyi Lajos: Nem lehet a valóságról beszélni – Nincs a rendszerünkben

    Reagálás:

    • Népszabadság, 2003.12.02. E.I.: Osztályok és pártok

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 2003.12.16. Szalai Erzsébet: Tőkelogika és hamis tudat
    • gondola.hu, 2005.06.15. Varga Domokos György: Sólyom László és a gyűlölettelenítés – II. rész
    • Politikatudományi Tanulmányok, 2012.02.szám Pál Gábor: A gyűlöletbeszéd fogalma a politikai vitákban
    • viszavzsodor.blogspot.hu, 2013.09.15. Varga Domokos György: Törzsi trilógia Ötödik könyv. II. rész
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az eddig megjelölt cikkek felsorolásánál.

  • 2003.11.28. (48.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Egy északnémet faluban

    Vers.

  • 2003.11.28. (48.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Kombináció

    Vers.

  • 2003.11.30. litera.hu, Takáts József: Magyar írók tükörben
    Scrittori Ungheresi allo specchio (szerk. és előszó: Töttössy Beatrice). Carocci, Róma, 2003

    Könyvbemutató. Eörsi István említése.

  • 2003.11.szám Holmi, E.I.: Irodalmi kérdések

    Vers.

  • 2003.11.szám Iskolakultúra, Nemes Rita: A groteszk dramaturgiája
    Örkény István színpada

    Elemzés.

    „A groteszk, sőt az abszurd elemei is felfedezhetők népköltészetünkben, tehát Örkény egy hagyományvonulatba lép be, s nem is egyedül. A ,Tóték’ premierének ideje körül keletkezett magyar darabok: Eörsi István: ,Sírkő és kakaó’ (1966), ,Hordók’ (1967), Görgey Gábor: ,Komámasszony, hol a stukker?’ (1966), ,Rokokó háború’ (1967). A groteszkre ismerhetünk már rá Karinthy Frigyes ,Notesz’-ában, Gelléri Andor Endre számos novellájában, Füst Milán ,A sanda bohóc’ című marionett-füzérében.”

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi István Hordók című írása megjelent a Tragikomédiák című kötetében. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darabok címét.

  • 2003.11.szám Iskolakultúra, Tarján Tamás: Miért rosszak Déry Tibor drámái?

    Esszé.

    „Annak vitatásába most nem mehetünk bele, hogy a »szemtelenség« a legszerencsésebb kifejezés-e Déry darabjának művészetközi hatásmechanizmusára, kevert nyelvezetére. Az sem tartozik ide, hogy például Eörsi István esküszik a dráma abszurd karakterére, ontologizáló irányultságára – hogy a nemzedékek kisiklásának, vereségének »körforgó« példázatát ne engedje át a sokkal szűkösebb »antikapitalista dráma« terminusnak.”

  • 2003.11.szám Kritika, E.I.: Álom a teraszon

    Részlet Eörsi István Zárt térben című kötetéből. Angyal István (Iván) és Gáli József (Dénes) alakjának felidézése.

    • A kötet adatait megtekinthetik a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi kötetének címét.

  • 2003.11.szám Kritika, Keresztesi József: Magyar Badar
    300 limerik

    Könyvkritika. Válogatta, szerkesztette: Várady Szabolcs.

    „A »böklimerik« csupán formájában specifikus, egyébként nem nagyon különbözik az általában vett bökversektől: a cél itt is az olykor szelíd, néha ádáz gúny, a fricska elhelyezése. Talán éppen e csoport egyik »alfaja«, a speciálisan politikai vers rejti a legveszélyesebb buktatót: amennyiben ugyanis a humor jellege nem nyelvi és nem verstechnikai, hanem szimplán politikai jellegű, a limerik épp sajátos lényegét, a költői játék virtuozitását veszítheti el (lásd például: Eörsi István, 136.).”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 2003.12.01. Magyar Hírlap, E.I.: Ki a sértett?

    Grespik megkérdezte az antiszemita uszítók perében a bírónőt, hogy esetleg nem zsidó, vagy zsidó származású-e. A bírónő engedelmesen válaszolt...

    „Ezzel közvetve annak a nézetének adott hangot, hogy Magyarországon csak a zsidók és a zsidó származásúak reagálnak indulattal az antiszemita csőcselék megnyilatkozásaira. [...] sértve kellett volna éreznie magát, amiért az antiszemita ügyvéd keresztény származása miatt nem nézi ki belőle, hogy demokrata.”

    Reagálás:

    • galamus.hu, 2013.12.04. Mihancsik Zsófia: Hát ezért tartanak bennünket náci országnak

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 2003.12.02. gb–vz: Orbán: elfogadhatatlan Grespik László kérdése – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Hírlap, 2003.12.03. Gréczy Zsolt: Egy elhatárolódás visszhangjai – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Hírlap, 2004.04.06. jka: Ma döntenek Grespik fegyelmijéről – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Hírlap, 2004.04.07. Kulcsár Anna: Elhatárolódik Grespiktől a kamara – Nincs a rendszerünkben

  • 2003.12.01. Népszava, Népszava: Roma irodalmi est

    Rövidhír. A Roma előadások sorozat Cigányfúró-estjén a közreműködők között Eörsi István.

  • 2003.12.02. Népszabadság, E.I.: Osztályok és pártok

    Reflexió Szalai Erzsébet cikkére. Cáfolja, hogy az SZDSZ a nagytőke pártja lenne, ahogyan azt Szalai Erzsébet írta.

    „A nagytőke pártjainak a leginkább a Magyar Szocialista Pártot és a Fideszt lehet nevezni – e két párt körül tömörül a legtöbb tőkés kuncsaft, mert tőlük várhat a leginkább lukratív megrendeléseket. […] Ha olyan kiváló szociológus, mint amilyen Szalai Erzsébet, a nagytőke pártjának nevezheti az SZDSZ-t, akkor eljött az ideje annak, hogy e párt a nyilvánosság előtt tisztázza, milyen érdekek védelmében politizál.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 2003.11.27. Szalai Erzsébet: Sajnos...

    Reagálás:

    • Népszabadság, 2003.12.16. Szalai Erzsébet: Tőkelogika és hamis tudat

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 2003.11.21. E.I.: A tekintély feltételei
    • gondola.hu, 2005.06.15. Varga Domokos György: Sólyom László és a gyűlölettelenítés – II. rész
    • Politikatudományi Tanulmányok, 2012.02.szám Pál Gábor: A gyűlöletbeszéd fogalma a politikai vitákban. Értelmezések és alkalmazások.
    • viszavzsodor.blogspot.hu, 2013.09.15. Varga Domokos György: Törzsi trilógia Ötödik könyv. II. rész
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az eddig megjelölt cikkek felsorolásánál.

  • 2003.12.04. (49.szám) 168 óra, Sághy Erna: Kis magyar uszítások
    A büntetőjog csapdája

    A Btk. módosító javaslatáról Ifj. Hegedüs felmentése fényében. Vita a gyűlöletbeszédről.


    „»A gyűlöletbeszéd kivételes szituációktól eltekintve kizárólag előítéletekkel sújtott, kedvezőtlen helyzetű kisebbségeket fenyegethet« – fejtegeti Eörsi István egyik nyár végén megjelent írásában.”

  • 2003.12.04. (49.szám) Magyar Demokrata, Tóth Gy. László: Politikai és közéleti abszurditások
    Sajtóklub

    Idézetek a balliberális sajtóból, többek közt Eörsi cikkeiből. Esélyegyenlőségről, kettős mércéről.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2002.08.23. (34.szám) E.I.: A szabaddemokraták és az értelmiség
    • Hetek, 2002.10.18. Tihanyi Péter: Angyal diktálta ezt a regényt

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 2003.07.25. (30.szám) Koltai Tamás: A Shylock-jelenség
    • Magyar Demokrata, 2003.08.07. (32.szám) Kállay-Nagy Szilvia: A hatalom pártja
    • Magyar Demokrata, 2004.08.26. (34.szám) Bándy Péter: Költöző madarak
    • Élet és Irodalom, 2008.09.26. (39.szám) Kőszeg Ferenc: Sakk! Matt?
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a honlapon az Élet és Irodalom, 2002.08.23. (34.szám) E.I.: A szabaddemokraták és az értelmiség című cikknél.

  • 2003.12.05. (49. szám) Heti Válasz, Fodor Pál: Múlt és jövendő
    KÖZÜGY

    A titkosszolgálati múlt. Miért fontos emlékezni a múltra?

    „Valamikor a kilencvenes években egy rádióbeszélgetést hallgattam Radnótiról és a korról, melyben élt. A riporter vendége Eörsi István és Gerő András volt. Eörsi azt fejtegette, hogy az akkori körülményekre tekintettel nem érti, és elfogadhatatlannak tartja Radnóti viselkedését, ragaszkodását hazájához és magyarságához, hiszen neki minden közösséget meg kellett volna tagadnia Horthy Magyarországával. Azt sem rejtette véka alá, hogy véleménye szerint a magyar múlt semmi olyat nem tud felmutatni, amit vállalni, továbbvinni lenne érdemes.”

  • 2003.12.05. (49. szám) Heti Válasz, Lovas István: Advent előtt

    A jobboldali újságírókat ért „alaptalan vádak”. Reagálás a lap főszerkesztőjének Advent előtt című cikkére. „Egyrészt Bächer, másrészt Bencsik és Lovas...” Szerinte Bächer Orbán Viktornak címzett nyílt levele a Népszabadságban hamisított, jobboldali újságíróktól idézett forrásmegjelölés nélkül. Elek István is idézte a Bächer által idézetteket, és önmegtartóztatást javasol mindkét oldalnak. „Elek nem érti, hogy náluk a szélsőség a fősodor és a lényeg. Bächer, az Eörsik, Haraszti, a Vásárhelyik, Kenedi: ők a lényeg.” Elek rövid válasza.

  • 2003.12.05. (49.szám) Élet és Irodalom, Vágvölgyi B. András: Demitizált héroszok

    Könyvkritika Eörsi László: Mítoszok helyett című kötetéről. Eörsi István említése.


    A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi László / Kötetek című résznél.

  • 2003.12.05. (49.szám) Élet és Irodalom, Zsuzsanna Gahse: Többszörös tükörképben
    A Kertész-év: bepillantás a magyar irodalmi életbe

    Publicisztika a fordításokról, Kertész Imréről és az ÉS-ről. Eörsi István említése.

    (A Neue Zürcher Zeitung cikke nyomán. Fordította Tarnói Judit.)

  • 2003.12.05. (49.szám) Neue Zeitung, Neue im BAZ-Buchshop

    A Balaton Zeitung aktuális számának ajánlatai. A Balaton Zeitung könyvesbolt német nyelvű könyveket kínál. A választékban megtalálhatók Konrád György, Kertész Imre, Eörsi István, Darvasi László és Horváth Ödön művei, Michael Moore bestsellerei.

    Kapcsolódó cikk:

    • Neue Zeitung, 2004.01.09. (2.szám) Neu im BAZ-Buchshop

  • 2003.12.06–07. Magyar Hírlap, E.I.: Nihil

    Az irodalmi zsinórmérték kialakítóiról Karinthy ürügyén. Karinthy Nihil című verséről. Azt gondolja, hogy a benne szereplő Biró Ernő csakis Osvát Ernő lehet.

    „...maradandó műveket alkotott több műfajban is, és az elfogulatlan, nem völkisch értelmiség egyöntetűen a legnagyobb magyar humoristának tekintette őt, de jelentős művésznek csak kevesen tartották, mert a nagy író fogalmába a művészi közvélemény irányítói csak azokat sorolták, akiknek személyét és művét komolyan vehető polgári aura vette körül. [...] Babits állítólag azt mondta egyszer Karinthyról Kosztolányinak, hogy alighanem ez a hülye köztünk az egyetlen zseni. [...] Én úgy értelmezem a Nihil című költeményt, hogy a fiatal Karinthy valamiféle szerelmi kalamajkától már amúgy is elkedvetlenedve baljós beszélgetésbe bonyolódott Ernővel [Osvát], és ennek eredményeképpen felismerte sorsát.”

  • 2003.12.06. Népszabadság, Perecz László: Hagyomány-közelben
    Margócsy István: Hajóvonták találkozása

    Könyvkritika.

    „A költészet kortársi állapotáról adott áttekintés a szokásos panaszok mögött az önmagát túlélt képviseleti irodalomfölfogás hatását kárhoztatja. Eörsi István költészetének határozott bírálata a versek gyakori didaxisát a klasszicizáló tendenciákkal hozza összefüggésbe.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.