EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2007.01.04.sonline.hu, Takács Zoltán: Darabot mentett a beugrás

    (Részlet a Znamenák Istvánnal folytatott beszélgetésből. Beugrása a kaposvári Csiky Gergely Színház Három nővér című előadásában Ferapont szerepébe.)

  • 2007.01.06.hirszerzo.hu, Varró Szilvia: "A kommunisták ahhoz szoktak hozzá, hogy úgyse tartják be a törvényeket"

    (Harminc éve alakult a Csehszlovák Charta `77.)

  • 2007.01.06.Magyar Nemzet, Csontos János: Félretolt hegyek

    (Részlet. Beszélgetés Alföldy Jenő irodalomtörténésszel. Első könyvkritikája Eörsi István Változatok egy közhelyre című verseskönyvéről szólt.
    Előzmény: Kortárs, 1968.)

  • 2007.01.18.atv.hu - Friderikusz Most, D. Julcsi: Kedves Friderikusz úr!

    (Nézői reakciók a 2007. január 18-i műsorral kapcsolatban, ahol Gerő András megvédte Schmidt Máriát Eörsi Istvánnal szemben.)

  • 2007.01.18.Népszava, Donáth Ferenc: Identitás a forradalom tükrében

  • 2007.01.26. (4.szám) Élet és Irodalom, vm [Vásárhelyi Mária]: Értelmisé-gi kiválók

    Glossza a Friderikusz Most című műsorban elhangzottakról. Schmidt Máriát azzal vádolták a Magyar Nemzetben, hogy dúsgazdag üzletasszony. Ezt „nemtelen támadás”-ként értékelték. Aztán a szélsőjobboldal stílusáról elmélkedtek. Szerintük a balliberális értelmiség körében éppen olyan gyakori a gyűlöletbeszéd, mint a hungarista, neonáci fórumokon. A több mint egy éve halott és ezért vitára vagy védekezésre végképp képtelen Eörsi István nevét is belekeverték; a baloldali gyűlöletbeszéd apostolaként emlegetve őt. Egyenlőségjelet téve Eörsi István és a neonácik közé.


    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 2007.02.02. (5.szám) Gerő András: Tisztelt Olvasók és Szerkesztőség!
    • Élet és Irodalom, 2007.02.09. (6.szám) Eörsi László: Kiegészítés 

  • 2007.01.30.Magyar Nemzet, Kristóf Attila: Én nem tudom... (hulljunk egymás keblére...)

  • 2007.01.szám (január) Kapu, Tóbiás Áron: Ahol a forradalom megszületett
    Kiűzetve a Műegyetem Aulájából az 50. évfordulón
    Dr. Vajna Zoltán professzor archívumából
    1956 koszorúi

    Az 1956-os forradalom és előzménye. Dr. Vajna Zoltán professzor, akadémikus, „A Műegyetem 1956” Alapítvány kuratóriumának elnöke mesél életéről, a Műegyetem 1956 Alapítvány emlékkötetéről, az Ötvenhat Műegyetemistái – Ének a lyukas zászlóról című könyvről. A Műegyetem aulájában 2005. október 22-én megtartott ünnepségről, melyen Bozóki András kulturális miniszter mondott ünnepi beszédet. Részletek Bozóki beszédének videófelvételéből:

     „...............passzív beszédhallgatás

    Bozóki:…A kritika a szabad ember joga.

    ..............passzív beszédhallgatás

    Bozóki:…Ebből a válságból születtek néhányan újjá, mint pl. Eörsi István, a lélekben szabad emberek. Eörsi nevének említésére felzúgás.”

  • 2007.01.szám Beszélő (Folyóirat – január), Ádám Zoltán – Révész Sándor: „Mi még nem vagyunk átcímkézve”
    Léderer Andrással, az SZDSZ – Új Generáció elnökével Ádám Zoltán és Révész Sándor beszélgetett

    Részlet a beszélgetésből. Eörsi István említése az Országos Tanáccsal kapcsolatban.

  • 2007.01.szám Beszélő (Folyóirat – január), Kis János: Emberi jogok egykor és most

    Részlet a cikkből. Eörsi István említése.

  • 2007.01.szám Beszélő (Folyóirat – január), Litván György: 1956 emlékének szerepe a rendszerváltásban

    A 2006. szeptember 23–25-én rendezett, 1956-ról szóló akadémiai konferencián tartott előadásának szövege. Eörsi István említése.

  • 2007.01.szám Betekintő, Orbán-Schwarczkopf Balázs: 1986. október: a harmincadik évforduló

    Részlet. Válogatás az 1986. évi 208. számú összefoglaló jelentésből (Napi Operatív Információs Jelentés). Az 1986. október 24-i jelentésben Eörsi István neve is szerepel.

  • 2007.01.szám Egyenlítő, Mohai V. Lajos: Balassa Péter emlékének
    „Ha negyven évig fal mellett éltünk”
    (Adalékok az irodalom Kádári mennyországához)
    Jelentés a Kádár-korszakról

    Balassa Péter 1987-es évbeszámolója a Beszélőben. Kiemeli az In memoriam Kardos György című antológiát. Milyennek látszik most a kádárizmus irodalmi világa? „…a kilencvenes évek elején nem volt sikk Aczél György egykori barátságával dicsekedni; igaz, ezzel viszonylag kevesek élhettek volna.” Az írók szembenézése a kádárista múlttal. Betiltások és szamizdat. „Van-e szégyenkeznivalója az irodalomnak amiatt, hogy az alkotók többsége elfogadta a kádári konszolidáció játékszabályait? […] Él még ma is a szóbeszéd, hogy a politikailag kicentizett kiadási terv volt az ára annak, hogy valódi értékek ne maradhassanak az asztalfiókok mélyén. Ezzel szemben legfeljebb a kádárista legendáriumot dekorálhatta efféle monda, egyensúlyt azonban nem teremtett, mivel – ezt a Ligetkönyvek egyik 1988-as dokumentum-kötetében olvasható tanulságos levélpárbaj két író, Eörsi István és Nádas Péter valamint Kardos György között fehéren-feketén megmutatja – hazugságra épült.”

    Előzmény:

    • Horgas Béla – Levendel Júlia (összeállították): Leveles könyv (Liget könyvek). EGY KORSZAK TÖREDÉKEI 1956-88. A kötet adatait és az Eörsi–Kardos levelezést megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél. 

  • 2007.01.szám Humánpolitika, Himmer Péter: Címszavak –etikához
    (szemelvények két évtized megoldatlan hordalékaiból)

    Részlet. Az etika Lukács felfogásában. Utalás Lukács György: Életrajz magnószalagon című kötetre. Az interjúkat készítette Eörsi István és Vezér Erzsébet.


    A Kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél (Lukács György: Megélt gondolkodás / Életrajz magnószalagon)


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2005.06.10. (23.szám) E.I.: Két tétova kérdés

    Kapcsolódó cikk:

    • Beszélő, 2005. 08.szám (Folyóirat – augusztus) Révész Sándor: Egyrésztek és másrésztek között

  • 2007.01.szám Kortárs, Szigethy Gábor: Látlelet XIV.
    Kortársalgó

    Gyurcsány Ferenc őszödi beszédéről, s az írókról, akik ezt „retorikai csúcsteljesítménynek tekintik”. A szerző értetlenkedését fejezi ki. Az egykori A Új Hang 1953-as cikkeiből idéz a „bolsevik vakságra” utalva, egyben párhuzamot von a mai helyzettel. Eörsi István, a „pártkegyelt költő” Sztálint sirató verséről, aki később „az új időkről új dalt énekel”. Értetlenségét fejezi ki, amiért Eörsi a pártnak hitt, és nem annak, ami a valóság volt. Ez 1956-tól megváltozott. Bízik benne, hogy a mai értelmiségiek is „föleszmélnek, és elkiáltják magukat: A király meztelen!”. Idézetek Eörsi több, 1953-as verséből.

    Előzmény:

    • Új Hang különkiadás, 1953.03.szám (március) E.I.: Sztálin

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kapcsolódó cikkeket olvashat el, ha a keresőmezőbe beírja a SZTÁLIN szót.

  • 2007.02.01. (5.szám) Magyar Demokrata, Bándy Péter: Mindent a hatalomért

    Beszélgetés Tóth Gy. László politológussal Gyurcsány Ferencről, az MSZP mögött álló gazdasági érdekkörről és értelmiségi holdudvarról, akik, ha úgy látják, hogy vele már nem lehet választást nyerni, félreállítják, és a médiatúlsúlyukat kihasználva elkezdenek felépíteni valaki mást.

    „Az SZDSZ magatartása az október huszonharmadikán történtekkel kapcsolatban nyilvánvalóvá tette, hogy ez a párt néhány nem túl tehetséges megélhetési politikus vállalkozása. Eörsi István megfogalmazásával élve: a Szabad Demokraták Szövetsége elmagyarbálintosodott...”

  • 2007.02.02. (5.szám) Élet és Irodalom, Gerő András: Tisztelt Olvasók és Szerkesztőség!

    Reagálás a Friderikusz Most című műsorról írt glosszára [Vásárhelyi Mária]. Felidézi, hogy mi hangzott el valójában. Cáfolja, hogy Schmidt Mária élettársa lenne. Eörsi István intoleranciájáról, akit nem minősít, mivel meghalt, életében megtette ezt vele.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2007.01.26. (4.szám) vm: Értelmisé-gi kiválók


    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 2007.02.09. (6.szám) E.L: Kiegészítés 

  • 2007.02.09. (6.szám) Élet és Irodalom, Eörsi László: Kiegészítés

    Gerő András a Friderikusz Most című műsorban intoleránsnak nevezi az írót, de mivel meghalt, nem minősíti Eörsi Istvánt – életében megtette azt. Válasz Gerő Andrásnak, a vita felidézése.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2003.06.20. (25.szám) Egy túlélő: A negyven másodperc
    • Élet és Irodalom, 2003.07.04. (27.szám) Schmidt Mária, Gerő András: Tisztelt Szerkesztőség!
    • Élet és Irodalom, 2003.07.11. (28.szám) Eörsi István: Furcsa pár
    • Élet és Irodalom, 2003.07.18. (29.szám) Gerő András: Tisztelt Szerkesztőség!
    • Élet és Irodalom, 2003.07.18. (29.szám) Szále László: Egy fontos mondathoz
    • Élet és Irodalom, 2007.01.26. (4.szám) vm: Értelmisé-gi kiválók
    • Élet és Irodalom, 2007.02.02. (5.szám) Gerő András: Tisztelt Olvasók és Szerkesztőség!

  • 2007.02.09.Népszabadság, Tamás Gáspár Miklós: Ifj. Rajk Lászlónak

  • 2007.02.14.Népszabadság, bagarja blogja: "önmagunkkal szemben kötelességünk a tiszta beszéd"

    (Február 13-án a Wallenberg-szobornál.)

  • 2007.02.17.Magyar Nemzet, Stefka István: Bársonyos restauráció

    (Beszélgetés Csoóri Sándorral a Charta `77-ről.)

  • 2007.02.szám Filmvilág, Bikácsy Gergely: Arcok a kazamatákból
    Szemle ’56 fölött
    Magyar Film

    Esszé ’56-os dokumentumfilmjeinkről az ’56-os dokumentumfilm-szemle tükrében. Eörsi István említése.

  • 2007.02.szám Filmvilág, Mihancsik Zsófia: Kornis Mihály: Hétköznapi kádárizmus

    Esszé. Kornis Mihály a Sólyom Andrással közös Kádár-filmekről és új Kádár-könyvéről.

    „2005-ben már tudtam, ha Kádárt nem értem meg belülről, valójában magát a történetet sem értem. 1996 tájt sajnos még hajlandó voltam elfogadni azt a gyerekkorom óta ismert, és legközelebbi, tájékozott barátaim által is sugallt képet, hogy – Eörsi állandóan ezt hajtogatta, de Gáli Jóska vagy Petri sem mondott mást: – Kádár borzasztóan buta ember, jelentéktelen kapacitás, egy senki, csakis azért juthatott hatalomra, mivel a nála okosabbak fejét mind levágták már, mielőtt helyzetbe kerülhettek volna.”

  • 2007.03.01.ujkonyvpiac.hu, Toldi Éva: Hazai szerzők előnyben. A mai szerb könyvpiacról

    (Részlet. Íróink jelenléte a belgrádi könyvvásáron. Vickó Árpád fordításai.)

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.