EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2003.03.24.Berliner Zeitung, Christian Esch: Abgeschottet vom Aufruhr. Die Buchmesse wurde vom Kriegsausbruch überschattet. Zum Thema gemacht hat sie ihn nicht.

  • 2003.03.27. Magyar Nemzet, Haklik Norbert: Független, bűnpártoló értelmiségiek

    Értelmiségiek levele Lionel Jospinnek a zámolyi romák ügyében. Az aláírók között van Eörsi István is. Krasznai Krisztiánt elítélték gyilkosság miatt. Most ezeknek az egykor aláíróknak bocsánatot kellene kérniük a magyar nemzetttől.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kapu, 2001.03.szám (március) Magyar értelmiségiek levele a francia kormányfőhöz
    • Magyar Demokrata, 2001.03.22. (12.szám) Köszönet Franciaországnak
    • Magyar Demokrata, 2001.03.22. (12.szám) Székely Kecskés János: A százötvenharmadik
    • Élet és Irodalom, 2001.03.23. (12.szám) Magyar értelmiségiek levele
    • Élet és Irodalom, 2001.03.30. (13.szám) Bodor Ádám: Kompetencia
    • Erdélyi Napló, 2001.04.03. (14.szám) Kádár Ferenc: Az értelmiség Janus-arca
    • Élet és Irodalom, 2001.04.06. (14.szám) E.I.: Jelentés magyarellenes ösztöneimről
    • Magyar Nemzet, 2005.02.01. Csontos János: Zámoly 2. – Magyar értelmiségiek újabb levele Párizsba
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja JOSPIN nevét, vagy a ZÁMOLYI szót.

  • 2003.03.27. Népszabadság, Révész Sándor: A múlt köde – 1999. március

    Cikkválogatás 1999 márciusából. Eörsi István: Koszovó, 1999. című verse. Fotók: Március 15-i Szabó Albert-szónoklat a Blaha Lujza téren –Pristina, 1999. március 28.

    Kapcsolódó tartalom:

    • Népszabadság, 1999.03.31. E.I.: Koszovó, 1999

  • 2003.03.27.ujkonyvpiac.hu, A X. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál részletes programja

    (Részlet.)

  • 2003.03.28. (13.szám) Élet és Irodalom, Károlyi Csaba: A frankfurti láz után
    Követési távolság

    Könyvkritika. Frankfurt ’99 – Magyarország részvétele a könyvvásáron a német sajtó tükrében. Szerkesztette Bernáth Árpát és Bombitz Attila, a szerkesztésben közreműködött Fenyves Miklós. Az 1999-es frankfurti könyvvásárról, amelyen Magyarország volt a kiemelt kiállító. Milyenek voltak akkoriban a hazai politikai, irodalmi körülmények?

    „Miközben Bodor Ádámot, Márton Lászlót vagy Garaczi Lászlót is értékelte a sajtó, és odafigyeltek a már korábban is jelen lévő Dalos Györgyre, Eörsi Istvánra, Földényi F. Lászlóra is. Komolyabb, de nem csak pozitív fogadtatást kapott Kornis Mihály és Krasznahorkai László. Ugyanakkor az odafigyelést bizonyos esetekben a szerző közéleti szerepe is befolyásolta (Dalos, Eörsi, Göncz, Konrád, Szőcs) […] Kár, hogy ebbe a jó érzékkel elkészített kiadványba egy furcsa fejezet is bekerült: az úgynevezett »negatív« országimázsról. Ez a fejezet azt taglalja, hogy a német sajtó alapvetően pozitív képet festett ugyan a könyvvásárról – »Van azonban a frankfurti recepciónak olyan része is, amely nem így mutatta be Magyarországot, és ezt nem a németek írták a magyarokról, hanem mi írtuk magunkról.« Ennek a fejezetnek Eörsi István a főszereplője, aki a legkritikusabb cikkben tárgyalta a könyvvásár kapcsán az egész magyar kultúrpolitikát, sőt a politika egészét. Még azt a bizonyos kurziválós cikket is felemlegette. Szerintem lehet sok mindent gondolni Eörsi publicisztikai és irodalmi munkásságáról (lehet megbántottságot és igazságtalanságokat emlegetni vele kapcsolatban), de azt nem érdemes megkérdezni, vajon árt-e vagy használ az országnak az, ha egy állampolgára külföldön bírálja.” 

  • 2003.03.28.(13.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Nehéz nap elött

    Vers.

  • 2003.03.31. Népszabadság, E.I.: Egy kérdés és egy válasz

    Az Irak elleni háborúról, Amerika olaj iránti vágyáról, a Biztonsági Tanács határozatának szükségességéről, a genfi konvencióra való hivatkozásról. Kettős mérce a hadifoglyokkal való bánásmód kérdésében. Arthur Miller kérdése felolvasóestjén New Yorkban: „Hogyan eshetett meg, hogy a világtörténelem egyik legvéresebb diktátora erkölcsi fölénybe került velünk szemben?”

    „Hogyan fajulhattak odáig a dolgok, hogy Miller úgy érezhesse: a világ legerősebb demokráciája morálisan a vértől ragacsos kezű despota színvonala alá süllyedt? […] Az iraki háború felszínre hozta az atlanti szövetségen belül feszülő, érdekeken alapuló ellentétet Amerika és Európa között, és ez az ellentét túléli Szaddámot. […] Bush keresztesháborúnak keresztelte el vállalkozását, és így vallási színezetet adott terroristaellenes propagandájának.”

  • 2003.03.szám (ősz) Eső, Saád Katalin: Érettségi találkozó

    Az elbeszélésben a szerző az érettségi találkozóját meséli el, ahol szinte senkit sem ismert meg. Amikor rákerült a sor, elmesélte, hogy elkezdett kutatni az apja, Saád Béla (az Új Ember felelős szerkesztője és a Vigilia kiadója) múltja után a Történeti Hivatalban. Czapik Gyula érsekről. Felismerte családjuk régi barátjának kézírását, aki a BM titkos megbízottjaként írt róla és baráti körükről jelentéseket, de legalább apjáról nem derült ki ilyesmi. Megbocsátottak neki, és meghívták vendégségbe. Eörsi említése.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Eső, 2000.04.szám (tél) Valachi Anna: Tükör által világosan
    • Eső, 2006.04.szám (tél) Saád Katalin: Történelmi papírlapok
    • Eső, 2010.03.szám (ősz) Jenei Gyula: Egy családregény hálójában
    • Eső, 2012.04.szám (tél) Saád Katalin: Gyónástitok

  • 2003.03.szám Holmi, Báthori Csaba: Goethe Redivivus
    Johann Wolfgang Goethe: Nyugat-keleti díván
    huszonnégy költő fordítása

    Könyvkritika.

    „Külön kiemelném Halasi Zoltán, Eörsi István, Szijj Ferenc, Várady Szabolcs és Imreh András munkáit. Ezekben a szövegváltozatokban tükröződnek a goethei komolyság és tréfa (»Ernst und Scherz«) kettős játékai, itt érezzük a fordítók örömét és elmélyült azonosulását az eredetivel.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 2003.03.szám Magyar Sajtó, Földes Anna: Miért nem szavahihető(bb) az újság?

    A választási kampányban Horvát János felszólítása: „mindenki hozzon még egy kérdést”. Földes szerint Horváth kérdései az általánosság szintjén maradtak. Mi lehet az oka annak, hogy a média a rendszerváltás idején még oly magas presztízse mára ilyen mélyre süllyedt? A bulvár- és regionális lapok térnyerése. Az olvasók nem amnéziásak, hiába hiszik azt az újságírók. Eörsi István említése. A sztárok fölényeskedő magatartása, ha nem tetszik nekik egy-egy interjú, amit ők adtak.

    „Miért nem veszik tudomásul értő kommentátorok, hogy csak a hír szent, a véleménynek szabadnak kell lennie? […] Miért keverednek össze az újság hasábjain a valódi és a vélt tekintélyek? […] A mi demokratikus, liberális sajtónk legfeljebb a legkirívóbb, alkotmánysértő szélsőségek visszautasításakor vállalja a nyílt sisakkal vívott küzdelmet.” 

  • 2003.03.szám Tiszatáj, Poszler György: Felelet? – mire?
    A „DÉRY-VITA” DILEMMÁI

    A tanulmány a Déry Tibor Felelet című regénye kapcsán kibontakozó 1952-es „Déry-vitát” és a sztálinista kultúrpolitika dilemmáit elemzi idézetekkel teletűzdelve. A mű rávilágít arra a folyamatra, ahogy a hatalom a sematizmus elvárásaival a művészetet politikai kontroll alá vonta.

    „Nemcsak a »Déry-vitának« lett vége. Hanem a paradigmának is. A végpontra érkezett. Folytathatatlansága és alkalmazhatatlansága tökéletesen bebizonyosodott. Már a vitán is érezhető volt ebből valami. Ami a folytathatatlanság és alkalmazhatatlanság felé mutatott. Benjámin László, Eörsi István és Zelk Zoltán ellentmondott. Az első a sematizmus ellen szólt. Bálint alakját most is jónak tartotta. A második az esztétikai értékeket védte. A tipizálás többféle változatát is felvetette. A harmadik az irodalom lehetőségeiről beszélt. Hogy Déry körül a legjobbak csoportosultak.”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja DÉRY TIBOR nevét vagy regénye címét.

  • 2003.03.szám Új Forrás, Olasz Sándor: A Javított kiadás antinómiái

    Esterházy Péter: Javított kiadás (Melléklet a Harmonia caelestishez) című kötete körül kialakult vitáról.

    „…a regény befejezése után derült ki, hogy a szerző édesapja, a Harmonia apamítoszának kulcsfigurája III/III-as ügynök volt.”

    A kötet adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2002.06.21. (25.szám) E.I.: Esterházy Péter diadala

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 2002.06.28. (26.szám) Faragó Vilmos: Nagel elvtárs diadala
    • Élet és Irodalom, 2002.06.28. (26.szám) Babarczy Eszter: Kedves Pista,
    • Élet és Irodalom, 2002.06.28. (26.szám) Karsai László: Feljelentők és feljelentettek 1944-ben Magyarországon
    • Élet és Irodalom, 2002.06.28. (26.szám) Hack Péter: Rendszerváltás vagy ügynökpuccs?
    • Heti Világgazdaság, 2009.09.26. (39.szám) Murányi Gábor: Magyar Mószer

  • 2003.04.03. litera.hu, Az áruló – Bevezetés
    ELSŐ NYILVÁNOSSÁG

    Tar Sándor filmforgatókönyvet írt ügynök-múltjáról, lelepleződéséről. Vita az Élet és Irodalomban. Eörsi István is részt vett a vitában.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A keresőmezőbe TAR SÁNDOR nevét beírva kapcsolódó cikkeket találhat.

  • 2003.04.04. (14.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Játék a halállal

    Könyvkritika Örkény István: Minutenovelle című kötetéről. Válogatta és fordította: Terezia Mora. Utószó: Konrád György.

    Anekdota Örkény és Eörsi párbeszédéről. Örkény felrótta Eörsinek, hogy miért nem gondoltak rá, amikor 1977-ben aláírták a demokratikus ellenzék első tiltakozó iratát. Eörsi kérdésére, hogy aláírta volna-e, ezt válaszolta: „Megőrültél? Nem ettem kefét!” Eörsi visszakérdezett: „Hát akkor?” „Örkény letette az asztalkára a kávéscsészét. »Nektek akkor sem lett volna szabad megfeledkeznetek rólam – mondta –, hát nem veletek dobogott mindig a szívem, a maga akadozó módján persze?«”

  • 2003.04.04. (14.szám) Heti Válasz, Kelemen Csaba: Ismerős pökhendiség

    Kelemen Csaba viszontválasza Révész Sándornak. Szerinte Révész védelmébe vette Eörsit. Pontokba szedve idéz Eörsi cikkéből, szerinte szövege „kódolt nyelv”, „alaptalan rágalom”. Kitér Haskó László Népszabadságban megjelent cikkére, szerinte ő is alaptalaul rágalmaz.

    Előzmény:

    • Népszabadság, 2002.05.02. E. I.: A fasizmus mint lelki igény
    • Népszabadság, 2002.05.16. Takács Géza: Eörsi Úr, olvassa Ön, amit ír?
    • Népszabadság, 2002.05.16. Haskó László: A fasizmus erkölcsi kérdés
    • Heti Válasz, 2003.03.14. (11.szám) Kelemen Csaba: Ismerős pökhendiség
    • Heti Válasz, 2003.03.21. (12.szám) Révész Sándor: Ismerős pökhendiség

    Reagálás:

    • Heti Válasz, 2003.10.17. (42.szám) Pákozdi Imre: Válasz Jávor Bélának

  • 2003.04.04. Népszabadság, Révész Sándor: Április 4.

    Felszabadulás volt-e 1945.április 4-e, amikor Magyarországon hivatalosan véget ér a II. világháború? A felszabadulás fogalmáról.

    „A Vörös Hadsereg fölszabadítói minősége nem attól válik kérdésessé, ami a háború keretében történt, hanem attól, ami utána. […] A felszabadulás fogalmának átmentése mellett leginkább az szól, hogy ezt a fogalmat nemcsak szabadságpárti pozícióból lehet tagadni. Tagadják azok is, akik szerint csak annyi történt, hogy az egyik szörnyű megszállásból átkerültünk a másikba. […] Eörsi Istvánnak igaza van abban, hogy a Harmadik Birodalom legyőzése azt jelentette, hogy »folytatódhat az emberi történelem«. De miért érv ez amellett, hogy a megmenekülés valósága helyett a felszabadulás fikcióját ünnepeljük? […] Ahhoz, hogy a megmenekülésből felszabadulás legyen, távozniuk kellett Magyarországról azoknak, akik 1945-ben megmentették, és a magyar történelemből azoknak, akik a felszabadulás ünnepét kanonizálták.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 2003.02.17. E.I.: Értékelési zavarok (és az itt felsorolt cikkek)

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 2003.03.06. Ungváry Krisztián: Méltó megemlékezést
    • Magyar Nemzet, 2003.02.22. Ludwig Emil: Ismétlődő értékelési zavarok
    • Magyar Demokrata, 2003.02.27. (9.szám) Szentmihályi Szabó Péter: Már megint a vesztes oldalon?
    • Magyar Nemzet, 2003.04.19. Molnár Attila Károly: Demokráciabarkácsolók

  • 2003.04.04.pointernet.pds.hu, Veres András: Szempontok az Ítélet nincs mai megítéléséhez

    (Déry Tibor)

  • 2003.04.07.Der Tagesspiegel, Jörg Plath: Überleben in heiterer Verfassung. István Eörsi denkt in seinen Essays über die Freiheit nach.

    ("Der rätselhafte Charme der Freiheit")

  • 2003.04.09. Magyar Nemzet Online, Keresztes Lajos: MSZP – jól szervezett káosz?

    Medgyessy szerepe az MSZP szavazóbázisának szélesítésében, közvetítési kísérlete az EU és az USA között.

    „Nem csak a kétfejűségben követi az MSZP a német szocialistákat, de abban is, hogy korszakos politikai téziseit vendéglátó ipari egységekben osztja meg híveivel. Ha Eörsi István képességeivel rendelkeznék – s a terjedelem is megengedné – akkor mélyenszántó elemzésben vonnék párhuzamot a müncheni Bürgerbräukeller és a budapesti Gerbeaud politikai üzenetei között.”

  • 2003.04.11. Hetek, Hazafi Zsolt: Mindig ellenzékben

    Beszélgetés Vágvölgyi B. Andrással Eörsi István című kismonográfiája kapcsán Eörsiről. Mi volt a célja könyve megírásával? Miért került ki az egykori demokratikus ellenzék a fősodorból? Eörsi antiklerikalizmusáról, a Jóbok könyvéről. Fotó: Vágvölgyi B. András – a könyv borítója

    • Vágvölgyi B. András Eörsi István című kötetének adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Eörsi Istvánról szóló kiadványoknál.
    • Eörsi István: Utasok a senkiföldjén. Jóbok könyve című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2003.04.11. Népszabadság, Dunai Péter: Körülötte a szabadság aurája
    Németország Konrád Györgyöt ünnepelte

    Konrád György születésnapi ünnepsége az Akademie der Künste (Művészetek Akadémiája) dísztermében. Utalás Konrád Györgynek a FAZ-ban megjelent Irak-cikkére, melyet Eörsi István is megbírált. Fotó: Schröder kancellár is köszöntötte az ünnepeltet (középen Vladimir Slapeta prágai építészprofesszor)

    „[Eörsi:] Még születésnapodon sem fogadom el ezt a cikket – mondja kedves komolyan.”

  • 2003.04.11.Berliner Zeitung, Volker Müller: Der Zirkusdirektor. Akademie der Künste feiert György Konrads 70. Geburtstag

  • 2003.04.12. gondola.hu, Gróh Gáspár: Ki mondja meg, ki az író?
    (Un)intelligens (agy)mosópor

    Görömbei András Csoóri Sándorról írt könyvét nem engedték bemutatni az Írók Boltjában.

    „Tessék csak elképzelni: mondjuk egy éve megjelenik két kismonográfia, az egyik Eörsi Istvánról a másik Kertész Imréről (aki akkor még csak egy magyar író, és nem első Nobel-díjasunk). A könyvpremiert egy budapesti könyvesboltban szeretnék megtartani. Az első lépések után azonban a boltvezető közli: erről szó sem lehet. Miért? Mert az illetők nem kívánatos személyek az adott helyen.”

  • 2003.04.18. (16.szám) Heti Válasz, Elek István: Mit csinál a kormány?

    A kormányt dicsőítő publicisztika.

    „Éberen figyelik, hogy nem ragad-e át rájuk is a »fasizmus mint lelki igény«, amely az utóbbi évben Magyarországon állítólag tömegesen szedi áldozatait. Abból lehet észrevenni, hogy »jóarcú fiatalok« gyűlnek össze változó, olykor gigászi tömegben – amint azt, ha jól emlékszem, Eörsi Istvánnál olvastam. És az egymás iránti odaadásban felolvadva hallgatják a volt miniszterelnököt…”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 2002.05.02. E. I.: A fasizmus mint lelki igény

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.