EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2026.01.27. kapost.hu, H. I. (Huszka Imre): DPK-mesedélelőtt 2.0: Radiátor Herceg csodarabbit játszik, Lázár: lóf@sz volt ez, nem bocsánatkérés…

    2026.01.27. kapost.hu, H. I. (Huszka Imre): DPK-mesedélelőtt 2.0: Radiátor Herceg csodarabbit játszik, Lázár: lóf@sz volt ez, nem bocsánatkérés…

    Beszámoló a Fidesz kaposvári DPK-gyűléséről. Lázár János bocsánatkéréséről cigányozó „náci” kijelentése miatt. Orbán Viktor anekdotája Eörsi Istvánról. Orbán szerint „… a kilencvenes években sikk volt Budapestről Kaposvárra járni színházba, ha emlékeznek még erre…”

    „»…kilencvennégy januárjában történt, mikor a színház büféjében összeakadtam Eörsi István SzDSz-es politikussal … akivel kölcsönösen sértegettük egymást … ez végül is párbajba torkollott, a büfében, a fegyvernem a pálinka volt, a mértékegység a féldeci…« Hiába próbálod lerángatni magadhoz a kocsmapult mellé, Kaposvárnak Eörsi István nem »SzDSz-es politikus« volt, hanem a színház legendás korszakának szerzője, dramaturgja – művészi és világnézeti értelemben tartóoszlopa – nem mellesleg 56-os hőse, akit 1982-ben a Marat halála nemzetközi sikere után »beáldoztak« a kommunista pártvezetés követelésére, de 1989-ben visszatért, és 2005-ig, haláláig azért dolgozott, hogy megmaradjon, megújuljon a »Kaposvár-jelenség«. Tegyük hozzá: Kaposvár városa és a társulat pont annyira becsülte meg, mint most Orbán Viktor. A felidézett »pálinkaivó-verseny« vagy megtörtént, vagy nem, kicsit sem érdekes, viszont itt kezdődik az igazi népmese: Orbán azt állítja, hogy 1994 januárjában a nagy havazás miatt itt rekedt Kaposváron, Szita Károly (alpolgármester) látta vendégül, és akkor döntötték el a nagy dolgokat: »…hogy is lesz ez? Ez a Kaposvár nevű történet, ez miről szól? … Hogy lesz egy életképes, modern város Kaposvárból? Az Orbán-mese szerint Szita azt kérte, kapcsolják be a gyorsforgalmi úthálózatba a várost, legyen egyetem, kórházfelújítás, »maradjon meg a színház, mert ez egy kultúrváros« (uh, b@szki, ez külön fájt), és legyen ipari park.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • 24.hu, 2026.01.24. Papp Attila: Orbán felidézte, ahogy a 90-es években lerészegedett a kaposvári színház büféjében
    • Heti Világgazdaság, 2026.01.24. HVG: Orbán Viktor a kaposvári DPK-gyűlésen: Úgy nyerjen a Tisza választást, ahogy az ukránok visszafizetik a kölcsönöket
    • Magyar Hang, 2026.01.24. LD: Lázár bocsánatot kért, Orbán kommunistázott Kaposváron
    • Népszava, 2026.01.24. P. L. – Á. Z.: Lázár János bocsánatot kért a cigányoktól, Orbán Viktor szerint EU-s pénzek nélkül is meglennénk
    • Világgazdaság, 2026.01.24. Németh Tamás: Orbán Viktor: Európa nem háborúba megy, hanem már ott van
    • Újpesti Hírmondó, 2026.01.24. Szabó Attila: Nosztalgiával, brüsszelezéssel és háborús üzenetekkel kampányolt Orbán Kaposváron – Nincs a rendszerünkben
    • Index, 2026.01.25. Németh Márton Sándor: Orbán Viktort fenyegetések érik, a kormányfő megemelt biztonsági készültségről beszélt – Nincs a rendszerünkben, annyira „elkenő” a cikk.
    • Városi Kurír 2026.01.26. Nem úsztuk meg, újabb ’nagyágyúval’ erősített a Fidesz-dzsembori – Nincs a rendszerünkben

  • 2026.05.12. KULTer.hu, Helmrich Márton: Egy hiányterület felmérése
    Egy nagy hiányterület – EÖRSI ISTVÁN (1931-2005), szerk. Halasi Zoltán

    Könyvkritika a Kalligram Kiadó gondozásában megjelent Egy nagy hiányterület című kötetről, melynek szerkesztője Halasi Zoltán.

    „A kiadvány a 2021-ben megvalósult, az Eörsi-életmű egészét középpontba állító konferencia előadásainak anyagát tartalmazza, szám szerint tizenhetet. Az életmű sokoldalúságának megfelelően a szerzők közt találunk számos írót, költőt, irodalomtörténészt (Végel Lászlótól Fehér Renátóig), de két színész (Pogány Judit és Bezerédi Zoltán) és a politikafilozófus, egykori SZDSZ-es politikus Kis János is hozzájárult szövegével a kötethez. […] A kiadvány három tematikus blokkban közli a konferencia előadásainak írott változatát: elsőként Eörsi költői életművéről szóló cikkeket olvashatunk, majd a publicisztika és a próza kerül középpontba, végül Eörsi drámaírói, színházi munkássága. A szerkesztő, Halasi Zoltán az előszóban megjegyzi, hogy a konferenciához képest az előadások »sorrendje […] inkább tematikusra változott«, ami kifejezetten jót tett a kötet felépítésének.”

    • A kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kiadványoknál.

    Kapcsolódó cikk:

    • Balbu. Westbook.eu, 2025.06.28. Egy nagy hiányterület – Eörsi István (1931–2005) – Írások, előadások az életműről (Itt a cikk végén található linken a könyvbemutatót is meg tudja nézni.)

  • 2026.05.17. Újbuda Televízió, Dési János: Vászonidő

    Beszélgetés Eörsi Lászlóval Makk Károly 1971-es filmjéről, a Szerelemről, ami az 1953-as amnesztia idején játszódik. A film kapcsán szóba kerül az ’56-os megtorlás is, amikor mintegy 35000 embert lecsuktak, 226 embert végeztek ki. Számos író is a vádlottak padjára került. Többségüket nem a forradalmi részvételért, hanem annak az előkészítéséért ítéltek el. Köztük volt Eörsi István, aki nem csak „ellenforradalmi” verseket írt, hanem ezen túlmenően még a munkástanács és az Írószövetség összekötője is volt. Ez több volt, mint izgatás, ez a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel is volt. Ezért is kapott viszonylag súlyos ítéletet, nyolc évet.* A rendszerváltásig mindez tabutéma volt. Törőcsik Mariról, a börtönt járt Darvas Ivánról, a külföldi emigrációban élő Darvas Liliről – és a film alapjául szolgáló novellákat író Déry Tiborról, aki szintén Kádár börtönéből szabadult.

    • *Eörsi Istvánt 1957 május 23-án, elsőfokon, öt évre, szeptember 23-án, jogerősen nyolc évre ítélik. 1960. augusztus 20-án amnesztiával szabadul. (Az ezzel kapcsolatos dokumentumot elolvashatja az Eörsi István / Dokumentumok / Levéltári dokumentumok résznél az 1957.09.23. Tanácskozási jkv. + tanácsvezetői különvélemény - II. fokú bíróság című résznél a TARTALOM ikonra kattintva.)
    •  A beszélgetést meghallgathatja a leírás végén található linkre ikonra kattintva.


  • 2026.06.03. litera.hu, Jánossy Lajos: Semmi blabla – Ma 100 éve született Allen Ginsberg

    Beszélgetés Györe Balázzsal, Gyukics Gáborral, Tábor Ádámmal és Vágvölgyi B. Andrással Allen Ginsberg korabeli és aktuális jelentőségéről, a beat-irodalomról és magyarországi recepcióról. Az anekdoták között többször is olvashatunk Eörsi Istvánról. Fotók

    • Eörsi Ginsberggel kapcsolatos kötetei adatait és tartalomjegyzékeit megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja GINSBERG nevét.

  • 2026.07.05. nepszava.hu, H. Orlóci Edit: EU-konform cirkusz

    A cirkusz világában megjelenő állatprodukciókkal kapcsolatos értelmiségi vélemények csokorba gyűjtése régebbi írásokból. Gajdos László ki akarja tiltani a vadállatokat a manézs világából, és ezt Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz főigazgatója pártolja. A szerző a gyerekek pártján áll, és álságosnak tartja a militáns állatvédők kirohanásait.

    „Ugyanez a tanulmány idézi Eörsi Istvánt, aki első ötleteiként impulzív töredezettséggel ragadta meg a lényeget: »egy mesevilág, amiben az állat reálissá válik. Tehát egy mese, ami csak könyvekből meg filmekből ismert, egyszer csak háromdimenzióssá válik, mint egy medve, vagy egy oroszlán, vagy egy bármilyen állat, ami a gyerek számára csak a mesében létezett. És ez kiderül, hogy van. Nemcsak hogy van, hanem hát okos. Valóban ért a szóból, tehát valóban lehet vele beszélgetni, mint ahogy a mesében is beszélgetnek.«”

    Előzmény:

    • Kritika, 1999.01.szám H. Orlóci Edit: Cirkusz narratívák

  • 2026.07.19.sonline.hu, Ács János sem sejtette, hogy rendezése megváltoztatja a magyar színjátszást
    ritka felvételek kerültek elő a legendás kaposvári előadásról

    Megemlékezés az 1981. december 4-én bemutatott legendás Peter Weiss: Jean Paul Marat üldöztetése és meggyilkolása, ahogy a charentoni elmegyógyintézet színjátszói előadják de Sade úr betanításában (röviden: Marat/Sade vagy Marat halála) című darabról – Ács János rendezésében.

    „A rendező végül így értékelte a produkciót: »Szerencsésen találkoztak az amatőr színjátszás és a professzionista színház elemei. Ritkán tapasztalható egyensúly teremtődött. Egyrészt abból a vérembe ivódott formai világból, amelyet amatőrmúltamból hoztam, s a színészek és a statisztéria mozgatásában, a saját koreográfiájú táncokban kamatoztattam. Felszabadítottam embereket, akik csak segédszínészek, csoportos szereplők voltak […], a háttérben vad, érzelemteli, életszerű magatartásokat hozhattak. […] Másrészt, természetesen, megjelent a profi minőség is, amelyet a vezető színészek képviseltek, s a látvány, a díszlet, a jelmezek, a világítás« – írta Eörsi István* elemzésében a szinhaz.net portálon. […] A Marat/Sade-kő térburkolatba mélyesztett tábláján – Eörsi István író, költő, a színház egykori dramaturgjának fordításában – ez olvasható: »Más időket élünk a körülmények ma mások / nincsenek elnyomók nincsenek bukások / ráléptünk az újjáépítés ösvényeire / van kenyerünk s van szenünk télire / s bár van háborúnk is nem baj hiszen / ami előttünk ragyog mégiscsak a végső győzelem.«”

    * A cikkben tévesen van feltűntetve egy szerzőségi adat. A helyes forrás: Színház, 2010.09.szám Eörsi László: A kaposvári Marat/Sade és a kultúrpolitika

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 2010.09.szám Eörsi László: A kaposvári Marat/Sade és a kultúrpolitika
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja MARAT/SADE, vagy MARAT HALÁLA, vagy a MARAT szót.

  • 2026.08.19. (34.szám) Élet és Irodalom, Vágvölgyi B. András: A Fater könyve újfent
    – méltó kiadásban

    Megemlékezés Eörsi Istvánról halála huszadik évfordulóján. Emlékezés a régi szép időkre című könyve annotált kiadásban ismét megjelent. Fia, Eörsi László történész, ’56 kutatójaként dokumentumokkal és lábjegyzetekkel egészítette ki Eörsi István – a 48 698-as fogoly – emlékeit.

    „Rájött: ez a könyv csak itthon, Budapesten írható meg. Megérezte, hogy a rendszer már az utolsókat rúgja, ismerős állapot a mából, igyekezni kell. Igyekezett erőst, iparkodott is gyorskezűen, egy év alatt megírta. […] Életét végigkíséri az ún. »irodalmi élet« haragja, ami félrevitte irodalmi befogadását, a közéleti értékek terepasztalán mutatkozó morális szigora és a szívéhez közel álló lázadás káosza. Eörsinél a kacaj alatt mindig be voltak tárazva goromba kérdések és szubtilis kételyek, az az ember volt, aki felkészült a rossz opciókra, noha önképe szerint volt biológiai optimista, »OptiPista«, ahogyan ő mondta. A börtönkönyv sem elsősorban a szenvedésről, megaláztatásról ír, hanem a túlélő pimasz dacáról, karakán krakélerségéről szól.”

    Kapcsolódó tartalom:

    • Vágvölgyi B. András: Eörsi István (2003). A könyv adatait, előszavát és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kiadványoknál.
    • Eörsi István: Dr Noha. Történetek (2005.) A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre (Börtönkönyv) (harmadik, javított kiadás) (2006.) A könyv adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Kis János és Kőrössi P. József (összeállító és szerkesztő): Időnk Eörsivel. Emlékkönyv (2007). A könyv adatait és az ebben szereplő Eörsi István: Betegségemről című írását megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kiadványoknál.
    • Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre. Börtönkönyv (negyedik kiadás) (2025.) Bevezető: Eörsi László – utószó: Martini Noémi. A könyv adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Halasi Zoltán (szerkesztő) Egy nagy hiányterület. EÖRSI ISTVÁN (1931–2005) Írások, előadások az életműről (2025). A könyv adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kiadványoknál.
    • Népszava, 2001.06.18. Tamás Gáspár Miklós: A nevető ember

  • acud.de, Echos / Am ende der Geschichte

  • ahajó.hu, Magyar Sajtópáholy

  • csiky.hu, Kihallgatás

    (Szemezgetés Eörsi István drámájának korabeli kritikáiból.)

  • dunafilm.com, A Poet on the Lower East Side

    (A Gazdag Gyula rendezte film adatai. Ginsberg - Eörsi.)

  • E.I.: Történet a mesterről és a tanítványáról

    E.I.: Történet Mózesről és az ígéret földjéről
    (Versek.)

  • exil-archiv.de, István Eörsi

  • geocities.com, Eörsi Lukácsa

    (Könyvkritika; Eörsi István: Üzenet mélyvörös levélpapíron.)

  • Halda Alíz: Kegyelem nélkül... (Műsorelőzetes. Jolán és a férfiak - tévéjáték.)

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja: JOLÁN ÉS A FÉRFIAK.

  • huncor.com, Kaslik Péter: Két úr a villamoson

    (Tamás Gáspár Miklós és Eörsi István a határon túli magyarok állampolgársági kérelméről.)

  • leftcurve.org, Istvan Eörsi: Gypsy Drill. Poems by Attila Balogh

  • Magyar Nemzet, 1975.06.01. E.I.: Kondor Béla
    A kiállításán
    Miközben

    Versek.

  • Magyar Nemzet, 1998.08.21. Veér András: Egy folyamatos provokációról
    Kik is kezdték el a kultúrharcot
    Tóth Gy. László: Válasz Veér Andrásnak
    Egy balliberális értelmiségi téveszméi

    Vita. Veér válaszából: „… nem kis büszkeséggel tölt el, hogy nevemet Tamás Gáspár Miklós, Eörsi István, Gerő András, Bolgár György, Popper Péter, Kornis Mihály, Várkonyi Tibor, Miklós Gábor, valamint Szabó Miklós neve között olvashattam. Ezek közül sokan nem »alámerültek« ’56, majd ’68 után, nem húztak pufajkát, hanem vállalták a publikálást, erkölcsi politikai okokat félretéve, igaz a szamizdatirodalomban. Sőt még különféle testi atrocitások is érték őket, konspiráltak a nemzet mielőbbi szabadulása okán. Kevés ember veheti a bátorságot bírálatukra.”

    Tóth Gy. válaszát Veérnek így kezdi: „…zavaros, fontoskodó és nyelvtani hibáktól sem mentes piszkálódása önmagában válaszra sem lenne méltó.”, majd Veért igyekszik lejáratva bemutatni, írói képességeit kétségbe vonni. Pontokba szedve válaszol Veér felvetéseire. Nem érti, miért hozakodik elő a felsorolt személyek 1998. előtti múltjával, miközben ő csak az 1990–1998-as tevékenységükről írt, melyek szerinte károsak, elfogultak, gyűlölködőek.

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1998.05.14. Elek István: Nyílt kérdések Eörsi Istvánhoz
    • Magyar Nemzet, 1998.07.24. Tóth Gy. László: Régi-új politikai forgatókönyvek

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1998.05.11. E.I.: A magyar parlamenti választás tétje
    • Magyar Fórum, 1998.05.14. (20.szám) Zsilka László: Sziamangok készültségben
    • Magyar Hírlap, 1998.05.15. E.I.: Válasz egy önveszélyesen toleráns elmének – Disputa
    • Élet és Irodalom, 1998.05.22. (21.szám) t-r: Egy régi mondat
    • Magyar Hírlap, 1998.06.08. Dr. Del Medico Imre: Tévedések szomorújátéka
    • Erdélyi Napló, 1998.06.16. (24.szám) Elek István: Radikálliberális dilemmák
    • Magyar Nemzet, 2002.05.02. Tóth Gy. László: Veér András, a szakma szégyene

  • Magyar Nemzet, 2002.01.19. Lovas István: A világegyetem ura
    Jobb sarok

     Ironikus parancsok a balliberális újságíróknak a választásokig.

    „Eörsi Istvánt utasítottam, hogy írjon egy cikket a Frankfurter Allgemeine Zeitungba. A lapnál már gondoskodtam a cikk elhelyezéséről, sőt lefordíttatásáról is. Neki megparancsoltam: a cikkben aktuálpolitizáljon. Vehemensen. Semmi irodalmárkodás. A Népszabadságnak pedig az utánközlésre adtam utasítást. Ellentmondást nem tűrök.”

  • Neue Zürcher Zeitung, Von Widerstand, Liebe und Opportunismus
    Politische Themen auf westdeutschen Bühnen

    Részlet. Az ellenállásról, a szeretetről és az opportunizmusról. Politikai témák a nyugatnémet színpadokon. Eörsi István Das Verhör. Jolán und die Männer (Jolán és a férfiak) című darabjáról.

    • Eörsi István: Das Verhör. Jolán und die Männer kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Idegen nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja: JOLÁN ÉS A FÉRFIAK. 

  • Nők Lapja, E.I.: Öröm rádnézni (Vers)

  • Quinzaine Littera, Istvan Eörsi: Ah! le bon vieux temps

  • scribd.com, Gotthold Ephraim Lessing epigrammák etc

    (Versek. A német drámaíró, kritikus, esztéta, dramaturg, a felvilágosodás szellemi életének kiemelkedő alakja, a modern színházi kritika megteremtője versei eredetiben és magyarul - fordítója, Eörsi István.)

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.