EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2023.11.06. (258.szám) Somogyi Hírlap, Lőrinc Sándor: Minden, színházzal foglalkozó művész Kaposvárra vágyott ...
    A magyar színháztörténet legnagyobb alakjai a Csiky Gergely Színházból indultak

    A kaposvári Csiky Gergely Színház két egykori tagja is – Csákányi Eszter és Lázár Kati – esélyes a Prima Primissima díjra. Beszélgetés a két színésznővel az ott töltött évekről, pályatársakról, szerepekről, rendezőkről. Fotók

    Lázár Kati: „A kiváló kollégákon és remek szerepeken kívül különös szellemisége volt a vezetésnek. Ez Zsámbékitól maradt, de Babarczynak is sajátja, csakúgy, mint a csodálatos rendezőknek, dramaturgoknak: Spirónak és a drága Eörsi Pistának, akik velünk voltak és nekünk is írtak. Kinyitották az agyunkat, és nagyon egyformán tudtunk gondolkodni.”

  • 2023.12.25. Szabad Magyar Szó, Káich Katalin: Az követi el a legnagyobb vétséget a nemzete ellen, aki…

    Ki a magyar? – erre a kérdésre (mostanában) az uralkodó pártokhoz/párthoz való tartozás mondja ki a végső döntést, nem a közösségünkért való munkálkodás.

    „A múlt század kilencvenes éveinek Magyar Szója köszönőviszonyban sincs a maival! Egyértelműen nyomon követhető, hogyan lett időközben a napilapunk a mai formájában a szinonimája annak, miszerint elsőkből lesznek az utolsók. Menet közben jó lett volna megszívlelni például Eörsi István figyelmeztetését, melyet 1990. április 31-i interjújában adott Penovácz Károlynak. E szerint: »Nem volna helyes egy egységes ideológia, különösen olyan ne kerülhessen hatalomra, amelyik más ideológiák elfojtását óhajtja. […] A legfontosabb az, hogy az ember ne engedjen a divatnak, közvetlen előnyökért ne ingadozzon jobbra-balra.« Továbbá »Mindenki ismerje el a másik jogát a másfajta magatartásra«. Illetve »Lesújtó véleményem van a nemzeti utakról. Mind zsákutcába vezettek, és mind az emberek elhülyülésével operáltak.«”

    Előzmény:

    • Magyar Szó, 1991.04.30. (05.01., 05.02.) Penovác Károly: Nem létező harmadik úton

  • 2024.01.15. Népszava, Balogh Ernő: Műfordítóink dicsérete

    Három Tolsztoj-nagyregényt, az Anna Kareninát, a Háború és békét és a Feltámadást fordította újra négy év alatt Gy. Horváth László. Az előző fordításokról. Helyes-e Tolsztojt olvasni, újra lefordítani? Fotó

    „Gy. Horváth László munkái emlékeztetnek bennünket arra, hogy magas szintű fordításkultúránk frissebbnél frissebb kiadások irigylésre méltóan gazdag választékát hozta létre. Például új tolmácsolásban olvashatjuk vagy hallhatjuk a színpadon Shakespeare jó néhány drámáját (mások mellett Eörsi Istvánnak, Nádasdy Ádámnak köszönhetően), továbbá Goethe Faustját (Márton László), Dante Isteni színjátékát (Nádasdy Adám), Moliére vígjátékait (Petri György), Csehov több művét (Morcsányi Géza) vagy Salinger emblematikus regényét (Barna Imre).”

  • 2024.01.24. (4.szám) Magyar Narancs, Krusovszky Dénes: Leukémia kisasszony
    Eörsi István: Végjáték // Kőrössi P. József: Naplóromok

    Könyvkritika és a kötet születésének története.

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hang, 2021.07.03. Lakner Dávid: Saját halhatatlanság – kilencven éve született Eörsi István
    • litera.hu, 2023.09.22. Merülés #6 – Vendég: Kőrössi P. József
    • 24.hu, 2023.10.08. Farkas Norbert: Ezt írta Eörsi István a halál kapujából


  • 2024.01.28. Heti Világgazdaság, Szentgyörgyi Rita: Pogány Judit: Ma már csak elvileg tudok odaállni ügyek mellé

    Interjú Pogány Judittal a jó ügyek melletti kiállásról, színészi pályájáról, Kaposvárra kerüléséről, fia ügyéről és Koltai Róberthez való viszonyáról. Mikor kezdett el érdeklődni a közélet iránt?

    „Eörsi Istvánnal kezdődött, aki dramaturgnak szerződött a színházhoz. Nagyon erős barátsággal kötődtem hozzá, miatta léptem be annak idején az SZDSZ-be. Minden nagy tüntetésen ott voltam. Még a Vas utcában is őrt álltam, az épületfoglaláskor állandóan hordtam a gyerekeknek az ellátmányt két nagy szatyorral. Az a baj, hogy időközben megöregedtem, elfáradtam. Ma már csak elvileg tudok odaállni ügyek mellé.”

  • 2024.04.11. hvg.hu, hvg.hu: „Forma van, nincs tartalom?”
    A hvg.hu Kult rovata öt verset ajánl a magyar költészet napja alkalmából

    Balla István Eörsi Istvántól a Bugyi a szélbent ajánlja. Vers és fotó.

  • 2024.06.03. Szombat, Franz Kafka: LEVELEK MILENÁHOZ

    Kafka Milena Jesenskához írta a leveleit. A cseh újságírónővel, fordítóval – aki Kafka műveit is lefordította – később szorosabb kapcsolatba került. Jesenská életéről, pályájáról. Néhány Kafka-levél közlése. Fordította Eörsi István és Rácz Péter. Fotók

    • A Franz Kafka: Levelek Milenának című kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél. A kötet 2025-ben is megjelent az Atlantisz kiadásában (A leveleket Eörsi István és Rácz Péter, a korábbi német kiadásokból kimaradt részeket és Milena Jesenská írásait Miklós Tamás fordította.)

  • 2024.08.18. litera.hu, Eörsi István: Csatlakozás-nóta
    Eurovízió 2024

    A Litera Eurovízió című, 2004-es antológiájából Eörsi István Örömódára írt versét olvashatják, kommentár nélkül.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Terasz.hu, 2004.04.26. Az irodalom az EU-ba megy
    • litera.hu, 2004.04.29. EUROVÍZIÓ
    • Magyar Szó, 2004.05.29. Eurovízió

  • 2024.09.27. Heti Világgazdaság, Riba István: Orbán Balázs és az üres hatodik koporsó

    Politikai elemzés Orbán Balázs (a miniszterelnök politikai igazgatója) 1956-tal kapcsolatos megjegyzéséről, amelyben a magyarokat hibáztatja az 1956-os orosz invázióért.

    „Szavai szerint Zelenszkij ukrán elnök »belevitte egy háborús védekezésbe az országát, sok ember halt meg, területeket vesztettek. Az ő joguk, szuverén döntésük, megtehetik. De ha minket megkérdeztek volna, akkor nem ezt tanácsoltuk volna. Miért? Azért, mert 56-ban az lett, ami lett, megtanultuk, hogy óvatosnak kell lenni, és óvatosan kell bánni a nagyon értékes magyar életekkel, azokat nem lehet csak úgy odadobni mások elé«. […] Ez a gondolat népszerű volt a kádári Magyarországon, egyszer Eörsi István írta le, hogy amíg 1956 után a börtönben volt, megmaradt benne a szabadságszerető, a forradalomért kiálló magyar nép képe, s amikor kiszabadult, akkor fájdalmasan döbbent rá, hogy az emberek hajlandók voltak megalkudni, és 1956-ról még a legjobb esetben is azt mondták, hogy széllel szemben nem lehet…”

  • 2024.09.29. merce.hu, Tóth Csaba Tibor: Sem Orbán Balázs, sem kritikusai nem mondanak igazat 1956 forradalmáról

    Orbán Balázs ’56-os forradalomról, Zelenszkij „felelőtlenségéről” szóló kijelentéséről. „…ha minket megkérdeztek volna, akkor mi nem tanácsoltuk volna, azért, mert 56-ban az lett, ami lett.” Ronald D. Landa, a Pentagon történeti irodájának kutatója 2012-es tanulmánya arra keresi a választ, valójában mit tett és mit nem tett meg a washingtoni kormányzat az 1956-os forradalom és a lázadó Magyarország érdekében, a Szovjetunió ellen. Orbán Balázs véleménye John Foster Dulles akkori külügyminiszter 1956-os kijelentésére hasonlít. Orbán és Kohán Mátyás (Mandiner) szerint az USA általában magára hagyja a szövetségeseit. Orbán nem tanácsolta volna Ukrajnának, hogy honvédő háborúba kezdjenek. A Kádár-rendszer ideológusai a „fasiszta veszélyről” és a CIA szerepéről. Csurka István és Rácz Sándor gondolatai 1956-ról. Elfogadták a kádári propaganda néhány tézisét, véleményük közel áll Orbán Balázséhoz, és Orbán Viktor is hasonlókat mondott 2022-ben (idézetek). Orbán Balázs kijelentésének visszhangja. Mit akartak valójában az egykori ’56-os forradalmárok? Fotók

    „[Rácz Sándor] Személyes korabeli barátja, Eörsi István erről később úgy írt, ha valaki a munkástanács előtt a kapitalista állam visszaállításáról szónokolt volna »kidobták volna az ablakon«. 1988-ra, amikor az idős, börtönviselt Rácz ismét csatlakozott a demokratikus ellenzékhez, a helyzet merőben megváltozott.”

  • 2024.10.14. 24.hu, Nagy József: Betlen János: A pápa megveregette a vállamat azzal, hogy „maga rendben van”

    Részlet a három részes életinterjú első részéből. Mikor jutott el addig, hogy ’56 nem ellenforradalom? A Híradós éveiről. Soros György alapítványáról. Személyes találkozásuk Sorossal.

    „Sorosnak is kellett valami. Gyerekkori barátja volt Eörsi István és Litván Gyuri, együtt nőttek fel a Lupa-szigeten, és amikor Eörsi és Litván meglátogatta Amerikában Sorost, rábeszélték az alapítványra. Aki úgy kalkulált, hogy míg Amerikában sok pénzzel sem kelt feltűnést, itt egységnyi befektetéssel jóval nagyobb változást képes generálni, mint Nyugaton.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • 24.hu, 2024.11.28. Nagy József: „Ha Orbán csupán egy embertől tart széles e világon, az nem más, mint Anikó” – Betlen János-interjú, második rész
    • 24.hu, 2024.12.17. Nagy József: „Lúzernek lenni nem szégyen. Gazembernek lenni a szégyen” – Betlen János-interjú, harmadik, befejező rész – Nincs a rendszerünkben
    • Blikk, 2025.01.12. Vajta Zoltán: Betlen János: „Orbán azt mondta nekem, vége van a politikai karrierjének”

  • 2024.10.23. litera.hu, Karádi Éva: Forradalmak és restaurációk – Európai Lettre-találkozó 1992. október 23-án

    32 évvel ezelőtt, az 1956 -os forradalom évfordulóján Forradalmak és restaurációk címmel tartottak tanácskozást az Új Városházán. Ennek most előkerült anyagából tesszük közzé Konrád György, Adam Michnik, Petr Pithart és Martin M. Šimečka előadásainak tömörített, szerkesztett változatát, fotókkal és dokumentumokkal. Szolidaritási nyilatkozat Göncz Árpád köztársasági elnök mellett, akit szervezett csoportok megakadályoztak október 23-ai beszéde magtartásában.

    Fotók: Tamás Gáspár Miklós, Göncz Árpád és Konrád György 1992. október 23-án a Városházán – Forradalmak és restaurációk. Nemzetközi értelmiségi találkozó a Városházán 1992. október 23 -án – Konrád György a Városházán, 1992 -ben – Göncz Árpádot köszönti Adam Michnik, a Gazeta Wyborcza főszerkesztője – Adam Michnik, Konrád György, Petr Pithart a Városházán 1992. október 23-án – Tamás Gáspár Miklós, Göncz Árpád és Konrád György – Mészöly Miklós – Litván György és Eörsi István, két ’56-os börtönviselt értelmiségi a résztvevők között – Drago Jančar szlovén író és Tomas Venclova litván költő – Konrád György és Lengyel Péter – Martin M. Šimečka – Konrád György fogadja a Kossuth térről a Városházára érkező Göncz Árpád köztársasági elnököt. A háttérben Eörsi István, Dornbach Alajos, Zachár Zsófia, Révai Gábor – Göncz Árpád és Mészöly Miklós az esti fogadáson. Mögöttük Eörsi István, Aleksander Smolar, Dornbach Alajos, Zachár Zsófia, Révai Gábor – Adam Michnik és Göncz Árpád – Lengyel Péter, Konrád György, Ulrike Ackermann – Antonín J. Liehm, a Lettre Internationale alapítója és főszerkesztője és Konrád György.

  • 2024.10.23. pestisracok.hu, Stefka István: 1956

    Megemlékezés 1956-ról, a hazugságokról. Saját, Ötvenhat lövészárkai című könyvéről. A rendszerváltás után megalakult ötvenhatos szövetségekről, a forradalom bemocskolásáról, a koncepciós perekről. A cikk végén hozzászólások. Fotók.

    „Azok a lányok, asszonyok, akik harcoltak meg főztek a forradalmárokra, töltötték a Molotov-koktélokat, azokat nemes egyszerűséggel leutcalányozták, lekurvázták: ezt tette a szintén börtönben ült sztálinista, később revizionista író, Eörsi István. Ez kapóra jött Kádáréknak, hiszen hivatkozhattak, ők mondták, nem mi mondtuk. Egyszóval megfosztották a felkelőket attól a felemelő érzéstől, büszkeségtől, hogy ők a hazájukért, a kommunista diktatúra, a szovjet megszállás ellen harcoltak.”

    Eörsi az Emlékezés a régi szép időkre (Börtönkönyv) című kötetében nevezte prostituáltnak Horváth Sándorné Tollasi Ilonát (Lásd: 53. és 84. oldal).

    • Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2024.10.24. litera.hu, Kőrössi P. József: Alkalmi látogató – Konrád György beszélget (részlet)
    Olvass bele

    Részlet az Alkalmi látogató című kötetből, amelyet Kőrössi P. József Konrád György beszélgetéseiből közreadott. Konrád György beszélgetőtársai: Bálint András, Borsi-Kálmán Béla, Eörsi István, Jovánovics György, Komoróczy Géza, Makk Károly, Márton László, Giorgio Pressburger, Rainer M. János, Szelényi Iván.

    Fotók: Konrád György Kőrössi P. Józseffel – Csaplár Vilmossal Konrád Torockó utcai irodájában – Jovánovics György rajza Konrád Györgyről – az Alkalmi látogató című kötet címlapja.

    • A kötet adatait, tartalomjegyzékét és az „Istent az ember nem tud választani” című fejezetet megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2024.11.02. Magyar Nemzet, Szentesi Zöldi László: Hol terem a magyar hős?
    Rusvay Tibor 1956-os története a kommunisták emberellenes természetét is bemutatja
    GONDOLATOK, ÍRÁSOK RUSVAY TIBORTÓL

    Beszélgetés Rusvay Gáborral édesapjáról, Rusvay Tiborról, 1956-os hősről, tanárról. 1957-ben őrizetbe vették, és egy év, négy hónapos börtönbüntetésre ítélték. Az 1958 novemberi szabadulása utáni időszakról. A Történeti Hivatalból kapott iratok – „Segélyező” jelentett róla. A rendszerváltozás után találkozott Kis Jánossal, nem lépett be egy pártba se, de az MDF-fel, majd a MIÉP-pel szimpatizált. 2000. március 23-án halt meg a váci kórházban. Fotók

    „Börtönbüntetését Rusvay Tibor Márianosztrán és Vácon töltötte, ismert fogolytársakkal, például Vekerdi Józseffel vagy Eörsi Istvánnal. Végh Ferenc irodalomtörténésszel és másokkal később is tartotta a kapcsolatot. […] [Rusvay Tibor:] Sokan átlátunk a szitán, tudjuk, hogy önök a magyarság ellenségei. Végeztem, tette hozzá. Kis [János] ránézett, és szólt a felszolgálónak, hogy fizet. Nem, én fizetem, mondta Rusvay tanár úr.”

  • 2024.11.24. szinhaz.online, Mintha élne
    3 egyfelvonásos Kafka nyomán a Radnóti és a Gólem Színház együttműködésében

    A FEGYENCGYARMATON, AZ ODÚ (fordította: Eörsi István) és AZ ÉHEZŐMŰVÉSZ című darabokról. Fotók

    • Franz Kafka: Elbeszélések és Az éhezőművész című köteteiben található AZ ODÚ című Eörsi-fordítás. A kötetek adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó tartalom:

    • Nagyvilág, 1968.12.szám Franz Kafka: Az odú
    • Kritika, 1969.01.szám E.I.: Odúban

  • 2024.11.28. 24.hu, Nagy József: „Ha Orbán csupán egy embertől tart széles e világon, az nem más, mint Anikó” – Betlen János-interjú, második rész

    Részlet a három részes életinterjú második részéből. A Jani házhoz megy című műsoráról. Vitézy László „egy életre szóló sebet ejtett rajtam”. Eörsi István családi levelezésben azt állította róla, hogy besúgó, és ezt Vitézy is elhitte, sőt később azt terjesztette, hogy róla is jelentett. Princz Gáborral készített interjújáról.

    „Eörsi Pisti kijelentette: Betlen Janiról kiderült, hogy a rendszerváltás előtt besúgó volt. Állítását arra alapozta, hogy beszélt a Berlinben élő Dalos Györggyel, aki kikérte a rá vonatkozó titkosszolgálati iratokat, és a besúgók nevét akkor még feketével kihúzták ugyan a levéltárban, de az egyik szövege alapján arra jutott, hogy én lehettem, aki jelentett róla. […] Dalos később tagadta nekem, hogy ilyet mondott volna Eörsinek. Mindenesetre Pisti már korábban is eléggé kipécézett magának. Egyszer behívtuk az Aktuálisba Kenedi Jánost, miután tiszta szívből megbocsátott Tar Sándornak, aki besúgott róla. Mire Eörsi Pisti megírta az Élet és Irodalomban, hogy milyen dolog az, hogy én, pont én hagytam, hogy Kenedi csak úgy megbocsásson Tarnak. A következő számban Tamás Gazsi hozzászólt a vitához olyasmivel, hogy tán nem Betlen a legszemetebb ebben a médiavilágban, ám Eörsi még arra is visszaírt, hogy de, igen! Ezt követően összefutottam vele egy kiállításon, ő széles mosollyal közeledett hozzám, a régi jóbaráthoz, én meg az mondtam: »Pisti, ne itt barátkozz velem, hanem az újságban. Nem érted, hogy rólam te, pont te nem írhatsz rosszat?! Függetlenül attól, hogy mit gondolsz rólam!« »Már miért ne írhatnék?« »Mert a polgári erkölcs tiltja, hogy szembeállítsd egymással a családtagokat. Vannak elegen, akik lepocskondiáznak engem, és neked is van elég valaki, akit lepocskondiázhatsz, de pont velem ezt nem teheted meg. Engem te kizárólag a kommunista erkölcs alapján pocskondiázhatsz le, mert a kommunista erkölcs diktálja azt, hogy a pártérdek mindenek felett!« Hebegett valamit. Aztán megint lebaszott az újságban.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1999.11.19. (46.szám) Egy levélváltásról. E.I.: A mélypont – Ungváry Rudolf: Nem hiszem el – Petri Lukács Ádám: A Bűn az nem lesz könnyebb
    • Élet és Irodalom, 1999.12.03. (48.szám) Tamás Gáspár Miklós: Hibák: Igazítva (és az itt felsorolt cikkek)
    • Élet és Irodalom, 1999.12.10. (49.szám) E.I.: Kérés TGM-hez
    • 24.hu, 2024.10.14. Nagy József: Betlen János: A pápa megveregette a vállamat azzal, hogy „maga rendben van”
    • 24.hu, 2024.12.17. Nagy József: „Lúzernek lenni nem szégyen. Gazembernek lenni a szégyen” – Betlen János-interjú, harmadik, befejező rész – Nincs a rendszerünkben
    • Blikk, 2025.01.12. Vajta Zoltán: Betlen János: „Orbán azt mondta nekem, vége van a politikai karrierjének”

  • 2024.11.28. Heti Világgazdaság, Sükösd Miklós: „The Orbáns” a Netflixen és a szinte szadista szerzői tekintet – száguldva szórakoztat Vágvölgyi B. András novelláskötete

    Vágvölgyi B. András Edith Liebermann semmi kis élete című novelláskönyvéről, gonzó stílusáról, eddig megjelent köteteiről, a Magyar Narancsos éveiről, a Kolorádó Kid című filmjéről, melynek főhőse, Kreuzer Béla is megjelenik Heimatfilm című novellájába. A Nagy Imre-temetésről, Hunter S. Thompsonról. A második rész tartalmából: lapok az Akasa-krónikából. Néróka és Benedict (Orbán Viktor és Vágvölgyi) sétál hosszan New Yorkban 1989-ben.

    „Az Edith Liebermann… hátlapján Spiró György ajánlása szerint Vágvölgyi egyenesen »az Eörsi Istvánon átszűrt brechti és gombrowiczi szemlélettel« dolgozik. (Vágvölgyi korábban irodalomtörténeti kismonográfiát írt Eörsiről, politikai megnemalkuvásuk, odamondogatásuk is hasonló.)”

  • 2025. október, 9 Magazin, Vágvölgyi B. András: Angyal szállt el

    1956 a Ferencvárosban. Angyal Istvánról és legjobb barátjáról, Eörsi Istvánról.

    „Eörsi 53-ig rendületlenül fogadta el a dogmát, Nagy Imre fellépése után lett rendületlen ellenzéki, haláláig. […] Szó volt róla, hogy halálának 20. évfordulóján Eörsi István posztumusz Budapest díszpolgára lesz, de nem lett, nem lehetett valamilyen bürokratikus akadály miatt. Megjelenik viszont Eörsi börtönkönyve új kiadásban, úgy írta meg anno, sietve, hogy Kádárnak még lehetősége legyen elolvasni és szenvedni tőle, meg is jelent a nyolcvanas évek második felében, szamizdatban.”

    • Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre (Börtönkönyv) című könyve adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • 9 Magazin, 2025. szeptember, Vágvölgyi B. András: MÉG NYÍLNAK, DE LÁTOD AMOTTAN?
    • 9 Magazin, 2025. október, E. L.: A New York Times és a Tűzoltó utcaiak

  • 2025. szeptember, 9 Magazin, Vágvölgyi B. András: MÉG NYÍLNAK, DE LÁTOD AMOTTAN?

    Eörsi István húsz éve, 2005. október 13-án halt meg. Idézet Eörsi Operett és bohózat című cikkéből.

    „…szó volt róla, hogy talán posztumusz fővárosi díszpolgár lesz az ősszel (jelen állás szerint nem lesz), de az is tudható, hogy nála élesebb nyelvű kritikusa nem lett volna az elmúlt tizenöt év diktatúrába hajlásának. Életművének gondozója, Szabadi Vera osztott meg tanulságos cikktöredéket, idézek: Operett és bohózat. A Witold Gombrowicz Operett című darabjának kaposvári bemutatója, Gryllus Dorka színpadi meztelensége miatt kirobbant purparlé részlete:”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 2001.03.12. E.I.: Operett és bohózat. Mondom a magamét
    • 9 Magazin, 2025. október, Vágvölgyi B. András: Angyal szállt el

  • 2025.01.12. Blikk, Vajta Zoltán: Betlen János: „Orbán azt mondta nekem, vége van a politikai karrierjének”

    Szirmay Dávid beszélgetése Betlen Jánossal a Blikk talk! adásában. Azt állítja, „Nem sok hiányzott ahhoz, hogy Orbán Viktor hátat fordítson a politikának 1994-ben.” Milyen volt a viszonya Orbánnal és a pártokkal? Miért neheztelt rá Pető Iván? 

    „Mégis Betlen szerint Vitézy [Vitézy László rendező] terjesztette el róla a háta mögött, hogy III/III-as ügynök volt a korábbi rendszerben. Mindez még 2002-ben történt, de Betlen csak 2007-ben tudta meg. Egy másik barátja, Eörsi István író is terjesztette róla azt a pletykát, hogy látták őt a Gyorskocsi utcában, amint jelentett.”

    A beszélgetés videójának linkje a cikk végén van.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1999.11.19. (46.szám) Egy levélváltásról. E.I.: A mélypont – Ungváry Rudolf: Nem hiszem el – Petri Lukács Ádám: A Bűn az nem lesz könnyebb
    • Élet és Irodalom, 1999.12.03. (48.szám) Tamás Gáspár Miklós: Hibák: Igazítva (és az itt felsorolt cikkek)
    • Élet és Irodalom, 1999.12.10. (49.szám) E.I.: Kérés TGM-hez
    • 24.hu, 2024.10.14. Nagy József: Betlen János: A pápa megveregette a vállamat azzal, hogy „maga rendben van”
    • 24.hu, 2024.11.28. Nagy József: „Ha Orbán csupán egy embertől tart széles e világon, az nem más, mint Anikó” – Betlen János-interjú, második rész
    • 24.hu, 2024.12.17. Nagy József: „Lúzernek lenni nem szégyen. Gazembernek lenni a szégyen” – Betlen János-interjú, harmadik, befejező rész – Nincs a rendszerünkben

  • 2025.01.31. (26.szám) Somogyi Hírlap, Lőrincz Sándor: Égi társulatban már, a csillagok között
    LUKÁTS ANDOR ÉREZTE A VILÁG ÖSSZES SZENNYÉT, ÉLETE ÉS MŰVÉSZETE SOKAK SZERINT FOLYAMATOS LÁZADÁS VOLT EZ ELLEN

    Megemlékezés a 81 évesen elhunyt Lukáts Andorról, a kaposvári Csiky Gergely Színház Kossuth-díjas művészéről. Fotó: Pogány Judittal a Liliom bemutatója után 23 évvel

    „Elárulta: újból készül Kaposvárra; Eörsi István Halálom reggelén című darabját rendezi majd. Babarczyval ugyanis jó pár éve megállapodtak abban, hogy színpadra viszi Eörsi művét. A Kihallgatás után ezt kedveli legjobban. Érezte, nehéz, különös birkózás lesz ez a rendezés, mert Eörsi István időközben meghalt, pedig Andor úgy gondolta, ott lesz majd a premieren és megosztja véleményét...”

    • Az idézett részletet elolvashatja a Lőrincz Sándor – Takács Zoltán: Kaposvári Thália. Csiky Gergely Színház 1955–2005 című kötetben. A könyv adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket elolvashatja az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2025.02.04. atempo.sk. HOBO 80 – Földes László Hobo Aréna koncertje Budapesten

    Programismertető Földes László Hobo jubileumi koncertjéről. Irodalmi estjeiben többek közt Eörsi István műveit is felhasználta.

  • 2025.03.18. delmagyar.hu, Remekül összeollózott szövegkönyvvel érkezik Szegedre a Marica grófnő

    A Marica grófnő készítői közönségtalálkozón meséltek a sikeroperett kulisszatitkairól. Dobszay Péter zeneigazgató a mostani előadás egyediségéről szólt. A rendező: Koltai M. Gábor. Fotók

    „A dalszövegek a Harsányi Zsolt és Eörsi István-féle fordításokból merítenek, a prózát pedig Kardos G. György átdolgozásának felhasználásával készítették.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.