EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2023.02.27. Újnépszabadság, Kardos András: Búcsú az ellenzéktől

    Szembe kell nézni a való világunkkal, ha nem akarunk diktatúrában élni. A szerző emlékeztet Eörsi és TGM baloldalról folytatott vitájára. Orbán ellenzéke nem tudja, mit kéne tenni, hogy a diktatúrát le lehessen váltani. Az ellenzék alkalmatlanságáról, akik csak egymást akarják legyőzni. Mit kellett volna tenniük? MZP-nek le kellene vonnia a tanulságokat. A szerző végül elbúcsúzik az ellenzéktől. Fotó: Az összefogás egy asztalnál.

    „A fordulat, elvben, védhető. Ilyen értelemben védhető a búcsú is a régitől, mint ahogyan az is, ha mások, mint jelen esetben Eörsi, nem tudják elfogadni a fordulatot. Ez is érthető.”

    Előzmény:

    • Kritika, 1989.12.szám Tamás Gáspár Miklós: Búcsú a baloldaltól – Nincs a rendszerünkben?
    • Beszélő (Szamizdat – 1989/1.), 1989.26.szám Tamás Gáspár Miklós: Búcsú a baloldaltól
    • Kritika, 1990.02.szám E.I.: Búcsú Gazsitól

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1990.03.12. D. Gy.: Búcsú az igenektől és a nemektől
    • Népszava, 1990.03.12. Gantner Ilona: Hol komádnak a régi komák?
    • Kritika, 1990.04.szám Litván György: Kitől búcsúzzunk?
    • Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, 1990.06.08. Török Erzsébet: Szabadság a Maradjhűutcában
    • Kritika, 1990.08.szám Vezér Erzsébet: Mitől búcsúzzunk?
    • Kritika, 1990.10.szám Tamás Gáspár Miklós: Méla üzenet a baloldalnak
    • Kritika, 1991.05.szám Mátyás Győző: Pátosz és csodavárás nélkül
    • 168 óra, 1994.07.12. (27.szám) Köves Viktória: A lázadó elit
    • Mozgó Világ, 1994.09.szám Sükösd Mihály: TGM és a világállapot
    • Magyar Hírlap, 1994.10.31. Lengyel László: LuciFeri
    • Társadalmi Szemle, 1995.07.szám Csáki György: A Nemzetközi Valutaalap — ötven év után, korszakváltás előtt?
    • Kortárs, 2002.10.szám Orosz István: Dokumentumtörténet
    • klubradio.hu, 2023.02.16. Kardos András: Búcsú az ellenzéktől

    Lásd még:

    • Lengyel László: Korunkba zárva című kötetét. A kötet adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2023.02.28. ujvarad.ro, Kőrössi P. József: A tanítványok bevonulnak a terembe. Gazsi

    Történetek Tamás Gáspár Miklósról; nekrológ. Eörsi István említése.  

  • 2023.02.szám Kortárs, Lajtos Nóra: A tágasság trilógiája
    Utószó Serfőző Simon Fészekhagyók, Gyanútlanul, Búcsúírás című trilógiájához

    A trilógia elemzése.

    „A trilógia harmadik része valójában egy hosszú elbeszélés, amelyben az író a hatvanas éveiben járó énjét idézi fel, amikor is szembesülnie kellett betegségével, illetve második felesége, Anga Mária (1955-2021) betegségét és haldoklását írja meg. […] A 20. század magyar irodalmában Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül című regényét említhetjük meg elsőként, amelyben az író szisztematikusan írta le agyműtétjét. Hajnóczy Péter Embólia kisasszonyról ír rövid novellát, majd a kortárs irodalomban egymást érik ezek a betegségkrónikák: Nádas Péter Saját halál (2004), Nagy Gáspár Sárfelirat (2007), Dobozi Eszter Túl a rákbarakkon (2008), Gál Sándor A rák évada (2010), Eörsi István Betegségemről (2014), Petrőczi Éva Szürkeháj (2014), Esterházy Péter Hasnyálmirigynapló (2016), Ágh István Utolsó figyelmeztetés (2020) című művek sorába léptethető Serfőző Simon Búcsúírása is.”

    A cikkben téves a dátum. Eörsi nem 2014-ben, hanem 2005-ben írta a Betegségemről című cikket.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2005.08.12. (32.szám) E.I.: Betegségemről

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 2023.03.03. Magyar Nemzet Online (magyarnemzet.hu), Szőcs László: „Mélységes megrendeléssel” búcsúztak Sztálintól

    Mennyit tanult a világ legalább hét évtized elteltével a sztálinizmus három évtizedéből, az 1930-as évektől folyamatossá váló terrorból, mintegy húszmillió ember halálából? Eörsi Sztálinról írt versének idézése. A Népszava március 6-i címlapjának bakija. Fotók

    „Megpróbálhatjuk Brezsnyev jelentőségét Sztálinéra felszorozni, de Eörsi jajveszékelése így sem teljesen érthető.”

    • Eörsi István Sztálin című verse a Munkás, paraszt, értelmiség munkaverseny lázában ég! Agitatív antológiaköltészet Magyarországon 1945-1956 című kötetben is megjelent. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Előzmény:

    • Új Hang különkiadás, 1953.03.szám (március) E.I.: Sztálin

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Nemzet, 2023.03.04. Szőcs László: „Mélységes megrendeléssel”

  • 2023.03.04. Magyar Nemzet, Szőcs László: „Mélységes megrendeléssel”

    Mennyit tanult a világ legalább hét évtized elteltével a sztálinizmus három évtizedéből, az 1930-as évektől folyamatossá váló terrorból, mintegy húszmillió ember halálából? Eörsi Sztálinról írt versének idézése. A Népszava március 6-i címlapjának bakija: „Mélységes megrendeléssel értesült az egész magyar nép Sztálin elvtárs súlyos megbetegedéséről.”

    „Megpróbálhatjuk Brezsnyev jelentőségét Sztálinéra felszorozni, de Eörsi jajveszékelése így sem teljesen érthető.”

    • Eörsi István Sztálin című verse a Munkás, paraszt, értelmiség munkaverseny lázában ég! Agitatív antológiaköltészet Magyarországon 1945-1956 című kötetben is megjelent. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Előzmény:

    • Új Hang különkiadás, 1953.03.szám (március) E.I.: Sztálin
    • Magyar Nemzet Online (magyarnemzet.hu), 2023.03.03. Szőcs László: „Mélységes megrendeléssel” búcsúztak Sztálintól

  • 2023.03.20. fuhu.hu, Bauer Tamás: PUZSÉR NAGYON FÉLREÉRTI

    Az Orbán-rendszer és ideológusainak „tudatos történelemhamisítása”. Bauer vitái a Momentummal. Az Orbán és Gyurcsány konfliktusáról alkotott véleményébe kötött bele Puzsér Róbert az Indexen, aki nem érti meg mondanivalója lényegét.

    „Tisztelt és szeretett néhai barátomat, Eörsi Istvánt sokkolta, hogy amikor 1960-ban a konszolidáció részeként kiengedték a börtönből, azzal kellett szembesülnie, hogy hogyan illeszkedett be az 56-ban még a forradalom oldalán álló értelmiségiek többsége a gyűlöletes Kádár-rendszerbe.

    Azután teltek az évek, évtizedek, és a puha diktatúra egyre többeknek vált természetes életközegévé. Szerepet vállaltak a hivatalos intézményekben, a kulturális életben, beléptek a pártba, »társutasok« lettek, tudomásul vették az ideológiai korlátokat. Azután ahhoz hasonlóan, ahogy 1956-ra korábbi hithű kommunistákból lettek egyesek a forradalom hősei, sőt vértanúi, úgy lettek a hetvenes majd nyolcvanas évekre a rendszer fegyelmezett tisztségviselői közül sokan alapvető reformok kidolgozói és kiharcolói az ortodox pártemberekkel és a mögöttük álló szovjetekkel szemben.”

  • 2023.04.29. Magyar Nemzet, Szőcs László: Nem ragadott lőcsöt

    A II. János Pál pápa és Ferenc pápa szavainak összevetése. II. János Pál, a „zarándok pápa” szerepe a kommunista ideológia feltartóztatásában. A pápa 1991-es magyarországi látogatása, és annak előkészületei. Lékai László bíboros, Paskai László bíboros és Salgó László rabbi megalkuvása a kommunista rendszerrel. A magyar-vatikáni diplomácia eredményei a 70-es években. Egyházellenesség a Horn-kormány idejében. A mai kultúrharc – gender.

    „Amikor viszont II. János Pál gépe 1991-ben Budapesten landolt, az itteni kultúrharc kellős közepébe érkezett. Radikális egyházellenességbe, állam és egyház az SZDSZ-es körök által szított kérlelhetetlen elválasztásának igényébe. Ez a Magyar Narancs Cápalátogatás-címlapjának, illetve a 90-es évek egyik legkibírhatatlanabb közéleti alakja, az 1953-ban még Sztálint sirató Eörsi István Látogatás előtt című versének időszaka: »Wojtyla úr, az a gondom / hogyha Ön hazánkba jön / költségesebb lesz a kondom / Wojtyla úr, Ön mint pápa / pont hozzánk jön – ez hiba / Szerintem Eritreába kéne látogatnia.«”

    • Eörsi verse az Én és az Isten című kötetében is megjelent, és a könyv hátlapján meg is indokolja. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Narancs, 1991.08.08. E.I.: Látogatás előtt (és az itt felsorolt cikkek)

  • 2023.04.szám Mozgó Világ, Gergely Ágnes: Töredékek

    Történetek a diktatúrák kultúrájáról, anekdoták. Egy történet Japánról. Brodszkij és az oklahomai egyetem irodalmi díjának kiosztása 1978-ban. Czeslaw Miłoszról. Brodszkij verséről.

    Alcímek: Tíz perc az nagy idő, Elemér – Hóországi történet – Átéléssel fordítani.

    „[Brodszkij] Egyetlen hatalmas költeményét fordítottam, még korábban Eörsi István hívta fel rá a figyelmemet, a címe: Elégia John Donne-ért.”

  • 2023.04.szám Rendszerváltó Szemle, Endrédi Tamás: „Feladott marxizmus” helyett „marxista hegemónia”
    A Filmkultúra az 1972-es művészetkritikai határozat előtt és után

    A Filmkultúra nemzetközi és hazai kontextusa. Az 1972-es MSZMP KB művészetkritikai állásfoglalása. A Filmkultúra példái. A főszerkesztőváltás után. A szerző tanulmányában a Filmkultúra folyóiraton keresztül érzékelteti a hatalom és az autonómia súrlódásait.

    „...az Ítélet c. filmnovella kapcsán kialakult vita a mű alkotói és Rényi Pál között, ami a Fórum hasábjain kapott helyett az Ellenvélemény helyett. [...] A vita Rényi Péter Népszabadságba írt cikkével kezdődött, majd Tóth Dezső és Eörsi István hozzászólásaival folytatódott, végül a pengeváltás a Filmkultúra hasábjain is megjelent a mű alkotóinak, majd Almási Miklósnak a cikkével. Lásd: Kósa Ferenc – Csoóri Sándor: Ítélet (filmnovella). Új Írás, 1968/9, 54–81.; Rényi Péter: Ítélet, de ki felett? Népszabadság, 1968. 09. 22. 9–10.; Tóth Dezső: Forradalom-erőszak-humanizmus. Népszabadság, 1968. 09. 28. 9–10.; Eörsi István: Fellebbezés. Népszabadság, 1968. 09. 28. 10., Kíméljük-e magunkat az igazság súlyától? Csoóri Sándor és Kósa Ferenc hozzászólása a Dózsa-vitához. Filmkultúra, 1968/5, 5–7.; Almási Miklós: Egy új filmszemlélet nagykorúsága. Hozzászólás a Dózsa-vitához. Filmkultúra, 1968/6, 73–78.”

    Előzmény:

    • Új Írás, 1968.09.szám Kósa Ferenc – Csoóri Sándor: Ítélet – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1968.09.22. Rényi Péter: Ítélet, de ki felett? – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1968.09.28. E.I.: Fellebbezés

    Kapcsolódó cikkek:

    • További kapcsolódó cikkeket olvashat, ha a keresőbe beírja a DÓZSA szót.

  • 2023.04.szám Rendszerváltó Szemle, Gulyás Martin: „Az ellenzékben inkább a második vonalat püfölték”
    Oral History-interjú Nagy Jenővel, az AB szamizdatkiadó egyik vezetőjével (részlet)

    A beszélgetés 2022. július 5-én készült. Eörsi István említése.

    „Mikes (Micsinay) Tamás (1940–1999): író. Részt vett az 1956-os forradalomban, bár tevékenysége tényszerűen kevéssé dokumentálható. 1960-ban középiskolás diákként röpcédula terjesztésért letartóztatták, majd két és fél évet töltött börtönben. Szabadulását követően nem fejezhette be jogi tanulmányait az ELTE-n, így tűzoltókészülék-ellenőrként folytatta egy Ktsz-ben. A Cinema 64 Stúdióban közel kilenc filmet készített 1964–69 között. 1966-ban szervezték be »hazafias« alapon, az állambiztonság titkos megbízottként foglalkoztatta évtizedeken át. Noha magát kérlelhetetlen ellenzékinek mutatta, környezetét megtévesztő módon valamennyi fontos rezdülésről, ami a művészeti-politikai szcénában történt, »Mészáros«, illetve »Dán István« néven adott jelentéseiben hozta megbízói tudomására. 1986-ban jelen volt az Eörsi István lakásán tartott illegális tanácskozáson, amelynek tárgya az 1956-os forradalom volt, de részt vett a Magyar Október Párt és a Republikánus Kör életében is. Hálózati személyként jelen volt Nagy Imre és mártírtársai 1989. június 16-i újratemetési ceremóniáján is.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Mozgó Világ, 2011.11.szám Rainer M. János: Kerék és csavar

  • 2023.06. szám Jelenkor, Weiss János: Lukács György a színpadon
    Eörsi István és Spiró György dokumentumdrámáiról

    Tanulmány.

    Weiss János egy ideológiailag ugyancsak súlyosan terhelt színpadi alakot vizsgál két dokumentumdrámában: Lukács Györgyét. Eörsi István Interjú című műve a rendszerváltáskor, Spiró György a Sajnálatos események című drámájában egy-két éve formálta meg Lukács figuráját. Weiss szerint „Mindkét darab nagy értéke a Lukács-ábrázolás és a saját kor egybejátszása; ez azonban még nem feltétlenül garantál esztétikai kvalitásokat.”.

    • Eörsi István Interjú című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2023.06.08. pestisracok.hu, Susánszky Mátyás: Bohém Raszkolnyikov – Bemutatták a Csurka István-tanulmánykötetet

    A Zárug Péter Farkas szerkesztette Csurka István – Néhány tanulmány egy életpálya megértéséhez című tanulmánykötetéről (a szerzők: Borvendég Zsuzsanna, Domonkos László, Pozsgay Zsolt, Vasvári Erika és Zárug Péter Farkas). Eörsi István említése.

  • 2023.06.szám Kortárs, Filep Tamás Gusztáv: Franzstadti Demokritus
    (Részletek)

    Anekdotagyűjtemény. Szüllő Gézáról, a felvidéki magyarság politikusáról. Szüllő Justh Zsigmondról írott cikke. Szolidaritás a miskolci gettókba hurcolt zsidókkal. A katonaévek és az április 4-i versek szavalása – a Csoóri-verset nem mondhatta el. A belügy felvilágosító órái a középiskolás diákoknak. Bernát Györgyről, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnökéről, partizántörténeteiről.

    „Kiadtak ugyanis egy nyilatkozatot a szocializmus ellen, a cseh Charta mozgalmat támogatják benne, mindent vissza akarnak venni a néptől. Egyetlen nagy tehetség és megtévedt bárány van köztük, Kocsis Zoltán; ők sem értik, hogyan került oda, de a művész, miután felvilágosították, hogy a reakció behálózta, visszavonta az aláírását. (Ezt erősen kétlem, Kocsis jellemével, tartásával nem fér össze. Lehet, hogy rossz hírbe akarták keverni?) Ez volt talán a korszak első ilyen típusú dokumentuma, a szellemi elit 34 tagja írta alá, de a középiskolások ezeket a neveket nemigen ismerhették, a tisztek pedig elhallgatták.” Az aláírók között volt Eörsi István.

  • 2023.07–08 szám Mozgó Világ, Pető Iván: Hetven második fele

    Könyvkritika Romsics Ignác: Hetven év. Egotörténelem 1951–2021. 2. 1986–2021. című kötetéről.

    „Romsics véleménye Horthyról és korszakáról vagy Trianon okairól szemben áll a Fidesz és a Jobbik emlékezetpolitikai céljaival, tehát a magyar jobboldal nagyon is létező politikai szervezeteinek álláspontjával, valamint a nézeteikben hozzájuk közel álló néhány történész interpretációjával. Ezzel szemben a »másik oldalról« érkezett bírálatok és támadások mögött nem létezik szervezett politikai erő, vagyis amit a középen állás jegyében Romsics itt láttat, vél, az egyszerűen kreálmány. Ennek tekinthető, hogy az olyan kritikusait, mint Eörsi István vagy Révész Sándor, valamint az antiszemitázó Gerő-írást közlő Galamus portált hangsúlyosan az SZDSZ-hez köti.”

  • 2023.07–08 szám Mozgó Világ, Révész Sándor: Létezik-e Kőszeg Ferenc?

    Könyvkritika Kőszeg Ferenc: „Csörögnek a zászlók”. Válogatott írások 2000–2022 című kötetéről. Eörsi István említése.

    • A kötet adatait, tartalomjegyzékét és az Eörsire vonatkozó részleteket elolvashatja az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2023.08.06. Népszava, Vágvölgyi B. András: „Becsületes játszmát kell játszani a halottakkal” – Csunderlik Péter pályaképe Hanák Péterről”

    Recenzió Csunderlik Péter: Egy különleges közép-európai történész – Hanák Péter pályaképe című kötetről, Hanák Péterről és kortársairól. Fotó

    „Sorsszerű bolsevizmus, elkerülhetetlen gyermekbetegség, jól ismerem a pszichológiáját Eörsi István példáján is, aki nem átallott József Attila-díjat kapni – utolsó irodalmi díja a halála évében megkapott Kossuth előtt, utóbbit az író Leukémia-díjnak nevezte – a 60 éves Rákosit dicsőítő rímekbe szedett írásműért 22 évesen. Rákosit »apánknak« nevezte, mely megszólítás szépen élt tovább a börtönudvaron végzett egészségügyi séta alatt is 1956 decembere után, mikor a Markóban vagy a Gyűjtőben Angyal István, a legendás Tűzoltó utcai parancsnok azt sutyorogta a folyamatos körbejárkálás közben a fülébe, vicceskedő visszautalással korábbi művére, hogy »apa, apa, apukánk!«. […] Antinacionalizmusban társa lehetett volna Kosáry Domokos is, de a Szekfűn iskolázott idősebb történész – kinek karrierje a váci zárkatárs Eörsi szerint »szájzugának ironikus ívén« tört volna meg akkor is, ha ki sem nyitja a száját, de kinyitotta – »Andics apró dögeinek« egyikeként tekintett Hanákra sokáig.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Csillag, 1952.03.szám Eörsi István.: A szabadító (Rákosi elvtárs a magyar hadifoglyok

    között, 1943) (és az itt felsorolt cikkek)

    • Népszava, 2025.06.07. Hantó Fruzsina: Az eminens történetíró

  • 2023.08.19. Magyar Nemzet, Deme Tamás: Embermágnes
    ÉVFORDULÓ – Dávid Katalint három erőforrás táplálta

    A Széchenyi díjas művészettörténész, szimbólumfejtő, Dávid Kata 100 éves. Műveivel, életével hungarikumnak tekinthető karrierje nagy részét az egyházművészeti jelképek megfejtésének szentelte. Dávid Katalin életútja. Fotó

    „Lakásán szervezett házibeszélgetésein a 80-as évek végén különleges találkozások adódtak. Körében néha élesen különböző egyéniségek ültek. Dávid Kata mellett Nyíri Tamás, Csoóri Sándor és Konrád György, Pozsgay Imre és Eörsi István, Vekerdi László és Buda Béla kiselőadásai szikráztak. Nemzetiek és urbánusok, reformátusok, katolikusok, zsidók, ateisták, vidékiek és pestiek képesek voltak együtt elmélkedni a jövőről.”

  • 2023.09.13. kapost.hu, H. I. (Huszka Imre): Szabad büszkének lenni: Znamenák István az egyik főszereplője a Velencei Fesztiválon díjat nyerő magyar filmnek

    Znamenák Istvánról (színész, rendező), aki 1991 és 2010 között volt a kaposvári Csiky Gergely Színház tagja, a 2007–2008-as évadban a színház igazgatója volt. Alkotótársaival a legjobb film díját nyerte el a velencei filmfesztivál „Orizzonti” (Horizontok) szekciójában. A Fidesz-sajtó persze nem írt erről, mint „Ahogy Orbán Viktor soha nem bocsátotta meg Koltai Róbertnek, hogy 1994-ben Illetékes Elvtárs szénné alázta a fehérvári színház színpadán – sejtése szerint ezért nem kaphat ettől a hatalomtól állami díjat…”

     „A film már születése előtt kivívta a mostani »illetékes elvtársak« rosszallását: nem kapott állami támogatást, ezért kellett a Szlovák Audiovizuális Alapnak is beszállnia a finanszírozásba. De a film egyik főszereplőjének, a Kaposváron számos főszerepet játszó, Eörsi István Kihallgatásában, vagy a Halálom reggelén-ben székhez szögező, életre szóló élményt nyújtó Znamenák Istvánnak is van néhány saját, megbocsáthatatlan vétke: 2007-ben, Babarczy László távozása után el merte vállalni Mohácsi Jánossal együtt a színház vezetését, s az ügy érdekében még azt is elviselte, hogy Szita Károly a létező legnagyobb aljasságot elkövesse ellene: csak egy évre nevezték ki, ami egyet jelentett a megbuktatással.”

  • 2023.09.14. pestisracok.hu, Stefka István: Senkiknek, nem fogom eladni magam! – Egy éve hunyt el Wittner Mária

    Megemlékezés az ’56-os forradalmárról, aki tizenhárom év után 1970-ben szabadult a kalocsai női börtönből. Csalódás Göncz Árpádban. Részletek Wittner verseiből. Fotók

    „Wittner nem tudta elviselni a hazugságot. Felháborodott, amikor olvasta Eörsi István – aki 1956 miatt ült – könyvében, hogy a harcoló, a sebesülteket ápoló, a konyhán dolgozó, meleg ételt főző, éhes szabadságharcosokat ellátó lányok, asszonyok utcalányok voltak. […] Wittner Mária adta oda az Eörsi könyvet Tollasi Ilonának. Nem véletlenül, hiszen Tollasi Ilonát, Angyal Istvánnal (Tűzoltó utcai parancsnok) és Eörsi István író, költővel együtt vitték be a VIII. kerületi rendőrkapitányságra. Eörsi, akit felkelő nőtársával együtt tartoztattak le, azt írta a később háromgyerekes édesanyáról, hogy kurva volt. Eörsiből már akkor is az a liberális értelmiségi gőg szólalt meg, mint Vásárhelyi Miklósból, Aczél Tamás kétszeres Sztálin-díjas Szabad Népes- és Méray Tibor szintén az MDP lapjának újságíróiból, akik mélyen lenézték a munkásokat, a parasztságot, a magyar népet, voltaképpen semmi közük nem volt a forradalomhoz, ők a revizionistákhoz, Nagy Imre köréhez tartoztak. […] Eörsi és társai kommunisták voltak és azok is maradtak. De mit is lehetett elvárni egy olyan írótól, az 1919-es Tanácsköztársaság véreskezű népbiztosának, Lukács György marxista filozófusnak a tanítványától, Eörsi Istvántól, aki Sztálinról szintén dicsőítő verset írt 1952-ben?”

    Eörsi az Emlékezés a régi szép időkre (Börtönkönyv) című kötetében nevezte prostituáltnak Horváth Sándorné Tollasi Ilonát (Lásd: 53. és 84. oldal).

    • Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2023.09.22. litera.hu, Merülés #6 – Vendég: Kőrössi P. József

    Könyvkritika és a kötet születésének története.

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hang, 2021.07.03. Lakner Dávid: Saját halhatatlanság – kilencven éve született Eörsi István
    • itera.hu, 2023.09.22. Merülés #6 – Vendég: Kőrössi P. József
    • 24.hu, 2023.10.08. Farkas Norbert: Ezt írta Eörsi István a halál kapujából


  • 2023.09.30. Népszava, Czene Gábor: „Gratulálok, ön elkövette a bűncselekményt”

    Interjú Haraszti Miklós íróval, volt SZDSZ-es parlamenti képviselővel. A Darabbér című szociográfiája miatt 1973-ban állították bíróság elé (ez volt az „utolsó magyar íróper”). A mű csak 1989-ben jelenhetett meg Magyarországon legálisan. Könyve tartalmáról, céljáról, mondanivalójáról. Az ügyész vádja, Haraszti védekezése. Ügyvédjéről, Kaczián Lórándról, érveiről. Tárgyalás előtti előzetes letartóztatásáról, éhségsztrájkja előzményéről, Dalos Györgyről. Az ítélet nyolc hónapi, három évre felfüggesztett büntetés volt. Hogyan úszta meg a börtönbüntetést? Kardos György szakvéleménye. Az ügyész tanúkat hívott ellene. A mai akciók – könyvek ledarálása, fóliázása ugyanaz a cenzúrázó gyűlöletpolitika – a Kádár-korszakra emlékeztetik. Fotó

    „Nem akármilyen nevekről beszélünk. A teljesség igénye nélkül: Bacsó Péter, a már említett Dalos György, Eörsi István, Háy Ágnes, Hegedűs András volt miniszterelnök, Nyerges András, Konrád György, Mészöly Miklós, Szelényi Iván, Szentjóby Tamás. Egészen meglepő. Miből gondolta az ügyész, hogy ön ellen fognak tanúskodni? […] Meg akarták fegyelmezni őket, és általuk az egész értelmiséget. Házkutatás után idézték be őket, arról kellett volna tanúvallomást tenniük, hogy engedély nélkül másolt példányt kaptak, tehát nemcsak az izgatás valósult meg, hanem a sokszorosítás is. Ezzel szemben mindegyikük azt tanúsította, hogy értelmiségiek, írók között megszokott dolog gépelt kéziratokat egymásnak átadni, függetlenül attól, elfogadta-e azokat a kiadó. Ráadásul Kaczián Lóránd ügyes kérdéseire a könyvet méltató véleményüket is elmondták. Az ügyész számítása nem jött be, a vád összeomlott.”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashatnak, ha a keresőmezőbe beírják Haraszti könyvének a címét.

  • 2023.10.08. 24.hu, Farkas Norbert: Ezt írta Eörsi István a halál kapujából

    Könyvkritika és a kötet születésének története.

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hang, 2021.07.03. Lakner Dávid: Saját halhatatlanság – kilencven éve született Eörsi István
    • itera.hu, 2023.09.22. Merülés #6 – Vendég: Kőrössi P. József
    • 24.hu, 2023.10.08. Farkas Norbert: Ezt írta Eörsi István a halál kapujából


  • 2023.10.13. klubradió.hu, Kun Zsuzsa: Klubdélelőtt

    „11.00: Eörsi István halálának 18. évfordulóján rá emlékezünk Kőrössi P. József költő, íróval, aki úgy tartja, hogy Eörsi egész életében büszke volt emberi és írói szabadságára, életerejére. És jöjjön néhány mondat Eörsitől is, miután megírta „Leukémia kisasszonyhoz” címezve betegsége történetét.

    »A tollamért nyúltam, majd, mint akinek valami érdekesebb ötlet jutott eszébe, megfordultam a tengelyem körül, és a padlóra zuhantam… Megjegyzem, már korábban is támadtak meg bacilusok, akkor gyönyörű kórházi ájulással jeleztem, hogy jelenlétük nem hagyott közönyösen.«

    Azt hiszem ezeket a mondatokat senki más nem írhatta volna.”

    • A TARTALOM ikonra, majd a címre kattintva 104:19 perctől meghallgathatja az interjút.

  • 2023.10.19. Újnépszabadság, Nyáry Krisztián: Eörsi István csülkös bablevese

    Részlet Nyáry Krisztián „Így ettek ők” című kötete Eörsi Istvánról szóló fejezetéből.

    Fotó: Eörsi, Ginsberg és Vágvölgyi B. András. (A fotó 1993-ban készült a Magyar Narancs szerkesztőségében; Lukács Dávid felvétele)

    „1990-ben*** kiáltványnak is beillő cikket írt arról, hogy szupermarketek helyett piacon kell beszerezni a mindennapi betevőt: »Menjetek el néha a piacra! Ott lángolt és paprikás kolbászokból a kerítés, a húsvéti sonkák szagában lebegni lehet, a fehérpecsenye meg a házi disznósajt tömör boldogsággal biztat – kapható rendszerint kellően sózott juhsajt is, a gyümölcsökről, a paradicsomok és paprikák halmairól nem is beszélek, sem a savanyúságok változatairól, melyek közül csak a savanyított dinnyét említem meg. (…) Ne sajnáljátok a fáradságot a jó ügyért: Ki a piacra, magyar!«”

    *** 1979. március 6-án írta Eörsi a Naplóban

    A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.