EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2023.04.szám Rendszerváltó Szemle, Endrédi Tamás: „Feladott marxizmus” helyett „marxista hegemónia”
    A Filmkultúra az 1972-es művészetkritikai határozat előtt és után

    A Filmkultúra nemzetközi és hazai kontextusa. Az 1972-es MSZMP KB művészetkritikai állásfoglalása. A Filmkultúra példái. A főszerkesztőváltás után. A szerző tanulmányában a Filmkultúra folyóiraton keresztül érzékelteti a hatalom és az autonómia súrlódásait.

    „...az Ítélet c. filmnovella kapcsán kialakult vita a mű alkotói és Rényi Pál között, ami a Fórum hasábjain kapott helyett az Ellenvélemény helyett. [...] A vita Rényi Péter Népszabadságba írt cikkével kezdődött, majd Tóth Dezső és Eörsi István hozzászólásaival folytatódott, végül a pengeváltás a Filmkultúra hasábjain is megjelent a mű alkotóinak, majd Almási Miklósnak a cikkével. Lásd: Kósa Ferenc – Csoóri Sándor: Ítélet (filmnovella). Új Írás, 1968/9, 54–81.; Rényi Péter: Ítélet, de ki felett? Népszabadság, 1968. 09. 22. 9–10.; Tóth Dezső: Forradalom-erőszak-humanizmus. Népszabadság, 1968. 09. 28. 9–10.; Eörsi István: Fellebbezés. Népszabadság, 1968. 09. 28. 10., Kíméljük-e magunkat az igazság súlyától? Csoóri Sándor és Kósa Ferenc hozzászólása a Dózsa-vitához. Filmkultúra, 1968/5, 5–7.; Almási Miklós: Egy új filmszemlélet nagykorúsága. Hozzászólás a Dózsa-vitához. Filmkultúra, 1968/6, 73–78.”

    Előzmény:

    • Új Írás, 1968.09.szám Kósa Ferenc – Csoóri Sándor: Ítélet – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1968.09.22. Rényi Péter: Ítélet, de ki felett? – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1968.09.28. E.I.: Fellebbezés

    Kapcsolódó cikkek:

    • További kapcsolódó cikkeket olvashat, ha a keresőbe beírja a DÓZSA szót.

  • 2023.04.szám Rendszerváltó Szemle, Gulyás Martin: „Az ellenzékben inkább a második vonalat püfölték”
    Oral History-interjú Nagy Jenővel, az AB szamizdatkiadó egyik vezetőjével (részlet)

    A beszélgetés 2022. július 5-én készült. Eörsi István említése.

    „Mikes (Micsinay) Tamás (1940–1999): író. Részt vett az 1956-os forradalomban, bár tevékenysége tényszerűen kevéssé dokumentálható. 1960-ban középiskolás diákként röpcédula terjesztésért letartóztatták, majd két és fél évet töltött börtönben. Szabadulását követően nem fejezhette be jogi tanulmányait az ELTE-n, így tűzoltókészülék-ellenőrként folytatta egy Ktsz-ben. A Cinema 64 Stúdióban közel kilenc filmet készített 1964–69 között. 1966-ban szervezték be »hazafias« alapon, az állambiztonság titkos megbízottként foglalkoztatta évtizedeken át. Noha magát kérlelhetetlen ellenzékinek mutatta, környezetét megtévesztő módon valamennyi fontos rezdülésről, ami a művészeti-politikai szcénában történt, »Mészáros«, illetve »Dán István« néven adott jelentéseiben hozta megbízói tudomására. 1986-ban jelen volt az Eörsi István lakásán tartott illegális tanácskozáson, amelynek tárgya az 1956-os forradalom volt, de részt vett a Magyar Október Párt és a Republikánus Kör életében is. Hálózati személyként jelen volt Nagy Imre és mártírtársai 1989. június 16-i újratemetési ceremóniáján is.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Mozgó Világ, 2011.11.szám Rainer M. János: Kerék és csavar

  • 2023.06. szám Jelenkor, Weiss János: Lukács György a színpadon
    Eörsi István és Spiró György dokumentumdrámáiról

    Tanulmány.

    Weiss János egy ideológiailag ugyancsak súlyosan terhelt színpadi alakot vizsgál két dokumentumdrámában: Lukács Györgyét. Eörsi István Interjú című műve a rendszerváltáskor, Spiró György a Sajnálatos események című drámájában egy-két éve formálta meg Lukács figuráját. Weiss szerint „Mindkét darab nagy értéke a Lukács-ábrázolás és a saját kor egybejátszása; ez azonban még nem feltétlenül garantál esztétikai kvalitásokat.”.

    • Eörsi István Interjú című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2023.06.08. pestisracok.hu, Susánszky Mátyás: Bohém Raszkolnyikov – Bemutatták a Csurka István-tanulmánykötetet

    A Zárug Péter Farkas szerkesztette Csurka István – Néhány tanulmány egy életpálya megértéséhez című tanulmánykötetéről (a szerzők: Borvendég Zsuzsanna, Domonkos László, Pozsgay Zsolt, Vasvári Erika és Zárug Péter Farkas). Eörsi István említése.

  • 2023.06.szám Kortárs, Filep Tamás Gusztáv: Franzstadti Demokritus
    (Részletek)

    Anekdotagyűjtemény. Szüllő Gézáról, a felvidéki magyarság politikusáról. Szüllő Justh Zsigmondról írott cikke. Szolidaritás a miskolci gettókba hurcolt zsidókkal. A katonaévek és az április 4-i versek szavalása – a Csoóri-verset nem mondhatta el. A belügy felvilágosító órái a középiskolás diákoknak. Bernát Györgyről, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnökéről, partizántörténeteiről.

    „Kiadtak ugyanis egy nyilatkozatot a szocializmus ellen, a cseh Charta mozgalmat támogatják benne, mindent vissza akarnak venni a néptől. Egyetlen nagy tehetség és megtévedt bárány van köztük, Kocsis Zoltán; ők sem értik, hogyan került oda, de a művész, miután felvilágosították, hogy a reakció behálózta, visszavonta az aláírását. (Ezt erősen kétlem, Kocsis jellemével, tartásával nem fér össze. Lehet, hogy rossz hírbe akarták keverni?) Ez volt talán a korszak első ilyen típusú dokumentuma, a szellemi elit 34 tagja írta alá, de a középiskolások ezeket a neveket nemigen ismerhették, a tisztek pedig elhallgatták.” Az aláírók között volt Eörsi István.

  • 2023.07–08 szám Mozgó Világ, Pető Iván: Hetven második fele

    Könyvkritika Romsics Ignác: Hetven év. Egotörténelem 1951–2021. 2. 1986–2021. című kötetéről.

    „Romsics véleménye Horthyról és korszakáról vagy Trianon okairól szemben áll a Fidesz és a Jobbik emlékezetpolitikai céljaival, tehát a magyar jobboldal nagyon is létező politikai szervezeteinek álláspontjával, valamint a nézeteikben hozzájuk közel álló néhány történész interpretációjával. Ezzel szemben a »másik oldalról« érkezett bírálatok és támadások mögött nem létezik szervezett politikai erő, vagyis amit a középen állás jegyében Romsics itt láttat, vél, az egyszerűen kreálmány. Ennek tekinthető, hogy az olyan kritikusait, mint Eörsi István vagy Révész Sándor, valamint az antiszemitázó Gerő-írást közlő Galamus portált hangsúlyosan az SZDSZ-hez köti.”

  • 2023.07–08 szám Mozgó Világ, Révész Sándor: Létezik-e Kőszeg Ferenc?

    Könyvkritika Kőszeg Ferenc: „Csörögnek a zászlók”. Válogatott írások 2000–2022 című kötetéről. Eörsi István említése.

    • A kötet adatait, tartalomjegyzékét és az Eörsire vonatkozó részleteket elolvashatja az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2023.08.06. Népszava, Vágvölgyi B. András: „Becsületes játszmát kell játszani a halottakkal” – Csunderlik Péter pályaképe Hanák Péterről”

    Recenzió Csunderlik Péter: Egy különleges közép-európai történész – Hanák Péter pályaképe című kötetről, Hanák Péterről és kortársairól. Fotó

    „Sorsszerű bolsevizmus, elkerülhetetlen gyermekbetegség, jól ismerem a pszichológiáját Eörsi István példáján is, aki nem átallott József Attila-díjat kapni – utolsó irodalmi díja a halála évében megkapott Kossuth előtt, utóbbit az író Leukémia-díjnak nevezte – a 60 éves Rákosit dicsőítő rímekbe szedett írásműért 22 évesen. Rákosit »apánknak« nevezte, mely megszólítás szépen élt tovább a börtönudvaron végzett egészségügyi séta alatt is 1956 decembere után, mikor a Markóban vagy a Gyűjtőben Angyal István, a legendás Tűzoltó utcai parancsnok azt sutyorogta a folyamatos körbejárkálás közben a fülébe, vicceskedő visszautalással korábbi művére, hogy »apa, apa, apukánk!«. […] Antinacionalizmusban társa lehetett volna Kosáry Domokos is, de a Szekfűn iskolázott idősebb történész – kinek karrierje a váci zárkatárs Eörsi szerint »szájzugának ironikus ívén« tört volna meg akkor is, ha ki sem nyitja a száját, de kinyitotta – »Andics apró dögeinek« egyikeként tekintett Hanákra sokáig.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Csillag, 1952.03.szám Eörsi István.: A szabadító (Rákosi elvtárs a magyar hadifoglyok

    között, 1943) (és az itt felsorolt cikkek)

    • Népszava, 2025.06.07. Hantó Fruzsina: „Hazugságokkal nem lehet nemzetet segíteni abban, hogy a realitásokkal szembenézzen, a sorsát elviselje”

  • 2023.08.19. Magyar Nemzet, Deme Tamás: Embermágnes
    ÉVFORDULÓ – Dávid Katalint három erőforrás táplálta

    A Széchenyi díjas művészettörténész, szimbólumfejtő, Dávid Kata 100 éves. Műveivel, életével hungarikumnak tekinthető karrierje nagy részét az egyházművészeti jelképek megfejtésének szentelte. Dávid Katalin életútja. Fotó

    „Lakásán szervezett házibeszélgetésein a 80-as évek végén különleges találkozások adódtak. Körében néha élesen különböző egyéniségek ültek. Dávid Kata mellett Nyíri Tamás, Csoóri Sándor és Konrád György, Pozsgay Imre és Eörsi István, Vekerdi László és Buda Béla kiselőadásai szikráztak. Nemzetiek és urbánusok, reformátusok, katolikusok, zsidók, ateisták, vidékiek és pestiek képesek voltak együtt elmélkedni a jövőről.”

  • 2023.09.13. kapost.hu, H. I. (Huszka Imre): Szabad büszkének lenni: Znamenák István az egyik főszereplője a Velencei Fesztiválon díjat nyerő magyar filmnek

    Znamenák Istvánról (színész, rendező), aki 1991 és 2010 között volt a kaposvári Csiky Gergely Színház tagja, a 2007–2008-as évadban a színház igazgatója volt. Alkotótársaival a legjobb film díját nyerte el a velencei filmfesztivál „Orizzonti” (Horizontok) szekciójában. A Fidesz-sajtó persze nem írt erről, mint „Ahogy Orbán Viktor soha nem bocsátotta meg Koltai Róbertnek, hogy 1994-ben Illetékes Elvtárs szénné alázta a fehérvári színház színpadán – sejtése szerint ezért nem kaphat ettől a hatalomtól állami díjat…”

     „A film már születése előtt kivívta a mostani »illetékes elvtársak« rosszallását: nem kapott állami támogatást, ezért kellett a Szlovák Audiovizuális Alapnak is beszállnia a finanszírozásba. De a film egyik főszereplőjének, a Kaposváron számos főszerepet játszó, Eörsi István Kihallgatásában, vagy a Halálom reggelén-ben székhez szögező, életre szóló élményt nyújtó Znamenák Istvánnak is van néhány saját, megbocsáthatatlan vétke: 2007-ben, Babarczy László távozása után el merte vállalni Mohácsi Jánossal együtt a színház vezetését, s az ügy érdekében még azt is elviselte, hogy Szita Károly a létező legnagyobb aljasságot elkövesse ellene: csak egy évre nevezték ki, ami egyet jelentett a megbuktatással.”

  • 2023.09.14. pestisracok.hu, Stefka István: Senkiknek, nem fogom eladni magam! – Egy éve hunyt el Wittner Mária

    Megemlékezés az ’56-os forradalmárról, aki tizenhárom év után 1970-ben szabadult a kalocsai női börtönből. Csalódás Göncz Árpádban. Részletek Wittner verseiből. Fotók

    „Wittner nem tudta elviselni a hazugságot. Felháborodott, amikor olvasta Eörsi István – aki 1956 miatt ült – könyvében, hogy a harcoló, a sebesülteket ápoló, a konyhán dolgozó, meleg ételt főző, éhes szabadságharcosokat ellátó lányok, asszonyok utcalányok voltak. […] Wittner Mária adta oda az Eörsi könyvet Tollasi Ilonának. Nem véletlenül, hiszen Tollasi Ilonát, Angyal Istvánnal (Tűzoltó utcai parancsnok) és Eörsi István író, költővel együtt vitték be a VIII. kerületi rendőrkapitányságra. Eörsi, akit felkelő nőtársával együtt tartoztattak le, azt írta a később háromgyerekes édesanyáról, hogy kurva volt. Eörsiből már akkor is az a liberális értelmiségi gőg szólalt meg, mint Vásárhelyi Miklósból, Aczél Tamás kétszeres Sztálin-díjas Szabad Népes- és Méray Tibor szintén az MDP lapjának újságíróiból, akik mélyen lenézték a munkásokat, a parasztságot, a magyar népet, voltaképpen semmi közük nem volt a forradalomhoz, ők a revizionistákhoz, Nagy Imre köréhez tartoztak. […] Eörsi és társai kommunisták voltak és azok is maradtak. De mit is lehetett elvárni egy olyan írótól, az 1919-es Tanácsköztársaság véreskezű népbiztosának, Lukács György marxista filozófusnak a tanítványától, Eörsi Istvántól, aki Sztálinról szintén dicsőítő verset írt 1952-ben?”

    Eörsi az Emlékezés a régi szép időkre (Börtönkönyv) című kötetében nevezte prostituáltnak Horváth Sándorné Tollasi Ilonát (Lásd: 53. és 84. oldal).

    • Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2023.09.22. litera.hu, Merülés #6 – Vendég: Kőrössi P. József

    Könyvkritika és a kötet születésének története.

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hang, 2021.07.03. Lakner Dávid: Saját halhatatlanság – kilencven éve született Eörsi István
    • itera.hu, 2023.09.22. Merülés #6 – Vendég: Kőrössi P. József
    • 24.hu, 2023.10.08. Farkas Norbert: Ezt írta Eörsi István a halál kapujából


  • 2023.09.30. Népszava, Czene Gábor: „Gratulálok, ön elkövette a bűncselekményt”

    Interjú Haraszti Miklós íróval, volt SZDSZ-es parlamenti képviselővel. A Darabbér című szociográfiája miatt 1973-ban állították bíróság elé (ez volt az „utolsó magyar íróper”). A mű csak 1989-ben jelenhetett meg Magyarországon legálisan. Könyve tartalmáról, céljáról, mondanivalójáról. Az ügyész vádja, Haraszti védekezése. Ügyvédjéről, Kaczián Lórándról, érveiről. Tárgyalás előtti előzetes letartóztatásáról, éhségsztrájkja előzményéről, Dalos Györgyről. Az ítélet nyolc hónapi, három évre felfüggesztett büntetés volt. Hogyan úszta meg a börtönbüntetést? Kardos György szakvéleménye. Az ügyész tanúkat hívott ellene. A mai akciók – könyvek ledarálása, fóliázása ugyanaz a cenzúrázó gyűlöletpolitika – a Kádár-korszakra emlékeztetik. Fotó

    „Nem akármilyen nevekről beszélünk. A teljesség igénye nélkül: Bacsó Péter, a már említett Dalos György, Eörsi István, Háy Ágnes, Hegedűs András volt miniszterelnök, Nyerges András, Konrád György, Mészöly Miklós, Szelényi Iván, Szentjóby Tamás. Egészen meglepő. Miből gondolta az ügyész, hogy ön ellen fognak tanúskodni? […] Meg akarták fegyelmezni őket, és általuk az egész értelmiséget. Házkutatás után idézték be őket, arról kellett volna tanúvallomást tenniük, hogy engedély nélkül másolt példányt kaptak, tehát nemcsak az izgatás valósult meg, hanem a sokszorosítás is. Ezzel szemben mindegyikük azt tanúsította, hogy értelmiségiek, írók között megszokott dolog gépelt kéziratokat egymásnak átadni, függetlenül attól, elfogadta-e azokat a kiadó. Ráadásul Kaczián Lóránd ügyes kérdéseire a könyvet méltató véleményüket is elmondták. Az ügyész számítása nem jött be, a vád összeomlott.”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashatnak, ha a keresőmezőbe beírják Haraszti könyvének a címét.

  • 2023.10.08. 24.hu, Farkas Norbert: Ezt írta Eörsi István a halál kapujából

    Könyvkritika és a kötet születésének története.

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hang, 2021.07.03. Lakner Dávid: Saját halhatatlanság – kilencven éve született Eörsi István
    • itera.hu, 2023.09.22. Merülés #6 – Vendég: Kőrössi P. József
    • 24.hu, 2023.10.08. Farkas Norbert: Ezt írta Eörsi István a halál kapujából


  • 2023.10.13. klubradió.hu, Kun Zsuzsa: Klubdélelőtt

    „11.00: Eörsi István halálának 18. évfordulóján rá emlékezünk Kőrössi P. József költő, íróval, aki úgy tartja, hogy Eörsi egész életében büszke volt emberi és írói szabadságára, életerejére. És jöjjön néhány mondat Eörsitől is, miután megírta „Leukémia kisasszonyhoz” címezve betegsége történetét.

    »A tollamért nyúltam, majd, mint akinek valami érdekesebb ötlet jutott eszébe, megfordultam a tengelyem körül, és a padlóra zuhantam… Megjegyzem, már korábban is támadtak meg bacilusok, akkor gyönyörű kórházi ájulással jeleztem, hogy jelenlétük nem hagyott közönyösen.«

    Azt hiszem ezeket a mondatokat senki más nem írhatta volna.”

    • A TARTALOM ikonra, majd a címre kattintva 104:19 perctől meghallgathatja az interjút.

  • 2023.10.19. Újnépszabadság, Nyáry Krisztián: Eörsi István csülkös bablevese

    Részlet Nyáry Krisztián „Így ettek ők” című kötete Eörsi Istvánról szóló fejezetéből.

    Fotó: Eörsi, Ginsberg és Vágvölgyi B. András. (A fotó 1993-ban készült a Magyar Narancs szerkesztőségében; Lukács Dávid felvétele)

    „1990-ben*** kiáltványnak is beillő cikket írt arról, hogy szupermarketek helyett piacon kell beszerezni a mindennapi betevőt: »Menjetek el néha a piacra! Ott lángolt és paprikás kolbászokból a kerítés, a húsvéti sonkák szagában lebegni lehet, a fehérpecsenye meg a házi disznósajt tömör boldogsággal biztat – kapható rendszerint kellően sózott juhsajt is, a gyümölcsökről, a paradicsomok és paprikák halmairól nem is beszélek, sem a savanyúságok változatairól, melyek közül csak a savanyított dinnyét említem meg. (…) Ne sajnáljátok a fáradságot a jó ügyért: Ki a piacra, magyar!«”

    *** 1979. március 6-án írta Eörsi a Naplóban

    A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2023.11.06. (258.szám) Somogyi Hírlap, Lőrinc Sándor: Minden, színházzal foglalkozó művész Kaposvárra vágyott ...
    A magyar színháztörténet legnagyobb alakjai a Csiky Gergely Színházból indultak

    A kaposvári Csiky Gergely Színház két egykori tagja is – Csákányi Eszter és Lázár Kati – esélyes a Prima Primissima díjra. Beszélgetés a két színésznővel az ott töltött évekről, pályatársakról, szerepekről, rendezőkről. Fotók

    Lázár Kati: „A kiváló kollégákon és remek szerepeken kívül különös szellemisége volt a vezetésnek. Ez Zsámbékitól maradt, de Babarczynak is sajátja, csakúgy, mint a csodálatos rendezőknek, dramaturgoknak: Spirónak és a drága Eörsi Pistának, akik velünk voltak és nekünk is írtak. Kinyitották az agyunkat, és nagyon egyformán tudtunk gondolkodni.”

  • 2023.12.25. Szabad Magyar Szó, Káich Katalin: Az követi el a legnagyobb vétséget a nemzete ellen, aki…

    Ki a magyar? – erre a kérdésre (mostanában) az uralkodó pártokhoz/párthoz való tartozás mondja ki a végső döntést, nem a közösségünkért való munkálkodás.

    „A múlt század kilencvenes éveinek Magyar Szója köszönőviszonyban sincs a maival! Egyértelműen nyomon követhető, hogyan lett időközben a napilapunk a mai formájában a szinonimája annak, miszerint elsőkből lesznek az utolsók. Menet közben jó lett volna megszívlelni például Eörsi István figyelmeztetését, melyet 1990. április 31-i interjújában adott Penovácz Károlynak. E szerint: »Nem volna helyes egy egységes ideológia, különösen olyan ne kerülhessen hatalomra, amelyik más ideológiák elfojtását óhajtja. […] A legfontosabb az, hogy az ember ne engedjen a divatnak, közvetlen előnyökért ne ingadozzon jobbra-balra.« Továbbá »Mindenki ismerje el a másik jogát a másfajta magatartásra«. Illetve »Lesújtó véleményem van a nemzeti utakról. Mind zsákutcába vezettek, és mind az emberek elhülyülésével operáltak.«”

    Előzmény:

    • Magyar Szó, 1991.04.30. (05.01., 05.02.) Penovác Károly: Nem létező harmadik úton

  • 2024.01.15. Népszava, Balogh Ernő: Műfordítóink dicsérete

    Három Tolsztoj-nagyregényt, az Anna Kareninát, a Háború és békét és a Feltámadást fordította újra négy év alatt Gy. Horváth László. Az előző fordításokról. Helyes-e Tolsztojt olvasni, újra lefordítani? Fotó

    „Gy. Horváth László munkái emlékeztetnek bennünket arra, hogy magas szintű fordításkultúránk frissebbnél frissebb kiadások irigylésre méltóan gazdag választékát hozta létre. Például új tolmácsolásban olvashatjuk vagy hallhatjuk a színpadon Shakespeare jó néhány drámáját (mások mellett Eörsi Istvánnak, Nádasdy Ádámnak köszönhetően), továbbá Goethe Faustját (Márton László), Dante Isteni színjátékát (Nádasdy Adám), Moliére vígjátékait (Petri György), Csehov több művét (Morcsányi Géza) vagy Salinger emblematikus regényét (Barna Imre).”

  • 2024.01.24. (4.szám) Magyar Narancs, Krusovszky Dénes: Leukémia kisasszony
    Eörsi István: Végjáték // Kőrössi P. József: Naplóromok

    Könyvkritika és a kötet születésének története.

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hang, 2021.07.03. Lakner Dávid: Saját halhatatlanság – kilencven éve született Eörsi István
    • litera.hu, 2023.09.22. Merülés #6 – Vendég: Kőrössi P. József
    • 24.hu, 2023.10.08. Farkas Norbert: Ezt írta Eörsi István a halál kapujából


  • 2024.01.28. Heti Világgazdaság, Szentgyörgyi Rita: Pogány Judit: Ma már csak elvileg tudok odaállni ügyek mellé

    Interjú Pogány Judittal a jó ügyek melletti kiállásról, színészi pályájáról, Kaposvárra kerüléséről, fia ügyéről és Koltai Róberthez való viszonyáról. Mikor kezdett el érdeklődni a közélet iránt?

    „Eörsi Istvánnal kezdődött, aki dramaturgnak szerződött a színházhoz. Nagyon erős barátsággal kötődtem hozzá, miatta léptem be annak idején az SZDSZ-be. Minden nagy tüntetésen ott voltam. Még a Vas utcában is őrt álltam, az épületfoglaláskor állandóan hordtam a gyerekeknek az ellátmányt két nagy szatyorral. Az a baj, hogy időközben megöregedtem, elfáradtam. Ma már csak elvileg tudok odaállni ügyek mellé.”

  • 2024.04.11. hvg.hu, hvg.hu: „Forma van, nincs tartalom?”
    A hvg.hu Kult rovata öt verset ajánl a magyar költészet napja alkalmából

    Balla István Eörsi Istvántól a Bugyi a szélbent ajánlja. Vers és fotó.

  • 2024.06.03. Szombat, Franz Kafka: LEVELEK MILENÁHOZ

    Kafka Milena Jesenskához írta a leveleit. A cseh újságírónővel, fordítóval – aki Kafka műveit is lefordította – később szorosabb kapcsolatba került. Jesenská életéről, pályájáról. Néhány Kafka-levél közlése. Fordította Eörsi István és Rácz Péter. Fotók

    • A Franz Kafka: Levelek Milenának című kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél. A kötet 2025-ben is megjelent az Atlantisz kiadásában (A leveleket Eörsi István és Rácz Péter, a korábbi német kiadásokból kimaradt részeket és Milena Jesenská írásait Miklós Tamás fordította.)

  • 2024.08.18. litera.hu, Eörsi István: Csatlakozás-nóta
    Eurovízió 2024

    A Litera Eurovízió című, 2004-es antológiájából Eörsi István Örömódára írt versét olvashatják, kommentár nélkül.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Terasz.hu, 2004.04.26. Az irodalom az EU-ba megy
    • litera.hu, 2004.04.29. EUROVÍZIÓ
    • Magyar Szó, 2004.05.29. Eurovízió

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.