EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2006.02.25–26. Új Magyar Szó, csg: Magyar az idei Chamisso-díjas

    A díj idei kitüntetettje a Svájcban élő Zsuzsanna Gashe. Több magyar író – köztük Eörsi István – műveit fordította német nyelvre. 

  • 2006.02.27.archivnet.hu, Gergely Ferenc: Kilépések, visszalépések

    (Magyar Írók Szövetsége.)

  • 2006.02.szám (február) Kapu, Urbán Péter: A tábornok vallomása

    Horváth József III/III-as vezérkari őrnagy visszaemlékezéséről, amely a szocializmus negyven évben működő állambiztonsági eseményekről szól. A visszaemlékezésből könyv is született (HORVÁTH József: A tábornok vallomása, Meztelenül a Duna-gate ügyben, Bp., 1990.). A Szamizdatvirágzás avagy így legyeskedtünk a demokratikus ellenzék körül című fejezetben szerepel Eörsi István neve is.

    • A kötet adatai és tartalomjegyzéke megtekinthető a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2006.02.szám Holmi, Szegő János: Műkritikák léteznek
    Kardos András: A véletlen tekintet

    Könyvkritika a szerző első önálló kötetéről.

    „A könyvön végigvonuló politikai motívum is, amelyet a baloldaliság huszadik századi útjaként lehet kibontani, több rétegben jelenik meg. Lukács moszkvai éveitől Eörsi István börtönévein át, egy remek Koestler-elemzésen (A Rubasov-elmélet) keresztül a demokratikus ellenzék fordulatáig, minden ponton a téma konkrétan, valóságszerűen (ha ezek megtörténtek, akkor hogyan?) és elvontan (mit jelenthet?) is értelmezésre szorul.”

    • A kötetben szerepel Eörsi István: Történetek egy hideg faházban című írása.
    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek/ Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2006.02.szám Korunk, K. L.: Eörsi Istvánnal – Lukácstól Nagy Imréig

    A szerzőnek (Kántor Lajos) küldött (1971-ben és 1996-ban) három Eörsi-levél idézése. Lukács Györgyről és Nagy Imre-cikkéről. A lapban 1971-ben megjelent Közök című vers szövege.

    Előzmény:

    • Korunk, 1971.02.szám Eörsi István verseiből
    • Korunk, 1996.10.szám K. H. Nagy Imre időszerűtlen időszerűsége

  • 2006.03–04.szám História, Gajdó Tamás: A magyar színházművészet a rendszerváltozás után

    Részlet a Magyar Tudománytár 6. kötetének Előadóművészet, zene, film című fejezetéből (260-267. oldal). 

    „Eörsi István a kaposvári társulat számára újrafordította a Hamletet (1983), A vihart (1986), az Othellót (1989) és a Katona József Színháznak a Coriolanust (1988), majd egyre több színházi alkotó mellőzte a klasszikus fordításokat.”

  • 2006.03.02. (9.szám) 168 óra, Koltai Tamás: Mostanában. Fiúk, szerverek, kutyák

    Idézés Eörsi Gombrowicz-könyvéből.

    „A tiszta moralitás szempontjából nincs strukturális különbség kis és nagy gaztettek között. Az erkölcsi világrendet a legkisebb gaztett is halálra sebzi.”

  • 2006.03.03. (9.szám) Élet és Irodalom, Tandori Dezső: Tőrmellék Hamletnek

    „Mivel nemsokára megjelenik (vagy már meg is jelent) a szerencsétlen Töredék Hamletnek c. első könyvem, e dologban egy egész halom, törmelékhalom belső töredékem van, amit egyrészt el fogok itt mondani, másrészt, és ez cikkem lényege, el se merek mondani.”

    Eörsi István említése.

  • 2006.03.03. Népszabadság, Vásárhelyi Mária: A gyűlölködés öröksége

    Havas Henrik kérdései Dobrev Klárához a TV-ben Áder János kijelentése kapcsán. Az apák és fiúk-kérdés és a Fidesz színeváltozása e témakörben.

    „Hasonló okok miatt váltak gyűlöletük tárgyává mindazok az ötvenhatosok, akik azután is liberálisok, ne adj’ isten! baloldaliak maradtak, miután a Fidesz jobbraátot és konzervatív fordulatot hirdetett. Eörsi Istvánból »hazaáruló«, Mécs Imréből »megélhetési halálraítélt« lett. A polgártalanított polgári párt számára nyilvánvalóan nem 56 szellemisége, hősei és áldozatai a fontosak, hanem kizárólag az, hogyan tudnak mindebből a maguk számára politikai tőkét kovácsolni.”

  • 2006.03.05. kuruc.info, Tóth Judit (Hanankert.com): Az Ady-kultusz magyar öngyilkosság

    Publicisztika. Idézetek, melyekkel azt kívánja bizonyítani, hogy Ady „perverz és idegen érdekek szolgálatába szegődik és gyalázza azt a hazát, amelyben született”. Kosztolányi Dezső: Az írástudatlanok árulása – különvélemény Ady Endréről (részletek).

    „Magyarságát és hazafiasságát elhatárolta a nacionalizmustól. De mivel zsidó-bolsevista környezete erősen befolyásolta a világnézetét, sajnos nem láthatta a fától az erdőt. […] Otthon, még a jobboldalinak vallott médiumok is egytől-egyig a legnagyobbnak hirdetik. A köztudottan liberális Eörsi István, Tégy a gyűlölet ellen c. cikkében (Élet és Irodalom, 2002. ápr.19) Adyt idézi: »Ady gyűlölte a magyar kétfejű sast: a nacionalizmust és a klerikalizmust. Példaképp hadd idézzem ide Ady, 1901. december 20-án közölt cikkének, »A magyar kétfejű sas«-nak néhány mondatát: »A nacionalizmusnál nagyobb hazugság nem állott még ki a harci porondra… utazik tradícióra, kegyeletre, fajbüszkeségre, kenyéririgységre, minden erényre és bűnre.«… »Kiírjuk magyarul: a hazafisággal szédelgő és lármázó klerikalizmus veszedelmesebb a nyílt klerikalizmusnál: ...’Üsd a zsidót!’… ’Gyilkold az istentelen liberálist!’ – «”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 2002.04.19. (16.szám) E.I.: Tégy a gyűlölet ellen (és az itt felsorolt cikkek)

  • 2006.03.08.zeno.org, Eörsi, Istvan: Im geschlossenen Raum

  • 2006.03.09. (10.szám) Magyar Demokrata, Szalay Károly: Törvényt butaság ellen!
    SZÓKIMONDÓ

    Publicisztika a butaságról. A Mohamedet gúnyoló sorozatról, Gyurcsány Ferencről, Irving angol történészről, a magyar liberalizmusról.

    „Azok a régi szép nemzeti liberális idők, amikor a XIX. században még nem szavazhatott akárki, bár az sem volt igazán jó megoldás, mert például Gyurcsány, Kóka, Lendvai Ildikó szavazhatott volna. […] Ugyancsak a butaság körleteibe sorolom Petri György vagy Orbán Ottó kekeckedéseit, Eörsi pápaellenes vagy Spiró magyart gyűlölő tamtamjait.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Narancs, 1991.08.08. E.I.: Látogatás előtt
    • A verssel kapcsolatos további cikkeket olvashat a honlapon, ha a LÁTOGATÁS ELŐTT kifejezést beírja a keresőmezőbe.

  • 2006.03.10. (10.szám) Élet és Irodalom, Földényi F. László: Emlékezés magyar módra

    Barabás Miklós portréfestészetéről, aki I. Ferenc József császárt is megfestette. De vajon mit érezhetett közben? Ki, hogyan emlékezett erre három évvel a szabadságharc bukása után? Volt, aki úgy emlékezett, hogy nem emlékezett. „Az emlékezés kultúrájának sajátos magyar változata ez. Nem egyszeri és páratlan jelenség a történelmünkben. Elegendő csak a másik, 1956-os forradalomra utalnom.” Németh László „Miután az oroszok vérbe fojtották a felkelést, magán kívül volt, és egy nap az a kétségbeesett ötlete támadt, hogy tiltakozásul minden hónapban legyen öngyilkos egy magyar író. Mészöly Miklós, akinek a javaslatát előadta, és aki e történetet nekem elmesélte, azt válaszolta: kezdd el te. Németh visszariadt az öngyilkosságtól. Azután, ahelyett, hogy megölte volna magát, irodalompolitikai taktikázgatásokba keveredett, s 1959 őszén egy hivatalos íróküldöttséggel a Szovjetunióba utazott. Eleinte nem akart ugyan menni, de azután mégis hagyta magát rábeszélni, s odakint pohárköszöntőt mondott a Szovjetunió tiszteletére – amiért idehaza nem győzött mentegetőzni. Az ezt követő nyilatkozataiban már nyoma sem volt az öngyilkosságra való felszólításnak. S amíg Déry Tibor, Eörsi István vagy más írók a börtönben ültek, vagy az előbb említett Mészöly Miklós belső emigrációba vonult, addig Németh többször is a Szovjetunió nagysága mellett állt ki.”

  • 2006.03.16. (11.szám) Magyar Demokrata, Reiter Szilvia: A Szókimondó
    Szalay Károly alternatív Kossuth-díjas
    KULTÚRA

    Beszélgetés Szalay Károly publicistával az alternatív Kossuth-díja alkalmából. A mai közéletről, a megszüntetett irodalmi lapokról, életútjáról.

    „Ember embernek farkasa lett, az írók, a képzőművészek egymást marják és acsarkodnak azért a koncért, amit a balliberális, nímand kultúrpolitikusok odadobnak a nyomorúságosan tengődő íróknak, szerkesztőségeknek. Kétségbeejtő, hogy egy Esterházy, egy Nádas és egy Eörsi Pista, akik színvonalasan művelik az irodalmat egy oldalon álltak, állnak velük. Ugyanaz történik ma 2006-ban, mint ami 1948-49-ben Rákosi hatalomra jutásakor történt csak most nem a rendőrséget hívják segítségül, hanem gazdasági eszközökkel irtanak ki mindent, ami mást hirdet.”

  • 2006.03.17. (11.szám) Élet és Irodalom, Himmer Péter: Az ügynökügy tragikumához

    Reflexió az ügynökvitához, Szabó István ügye. Az Eörsi István Gombrowiczából vett idézetről. „Eörsi kiváló érzékkel tapint rá: ha etikáról van szó, akkor a végső megoldhatatlanság terepéről van szó, így a szubjektív megfontolás, az állásfoglalás semmiféle értelemben nem tekinthető megoldásnak. Eörsi nagyon jól tudja: ha az etika problémáinak egyáltalán van megoldása, akkor az még mindig csak a kérdés.” Eörsi Lukács-interjújáról.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2005.06.10. (23.szám) E.I.: Két tétova kérdés Kornai János rendhagyó önéletrajzának elolvasása után
    • Élet és Irodalom, 2006.02.24. (8.szám) Kis János: Illusztráció az ügynökügyhöz


    Kapcsolódó cikkek:

    • Lukács György, Vezér Erzsébet: Megélt gondolkodás. Életrajz magnószalagon (A honlapon: Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító)
    • Élet és Irodalom, 2006.02.10. (6.szám) Vásárhelyi Mária: „Fel kéne szabadulni már!”
    • Élet és Irodalom, 2006.02.17. (7.szám) Fencsik Flóra: Mit tegyünk bűneinkkel?
    • Élet és Irodalom, 2006.04.14. (15.szám) Faragó Vilmos: Szót kér az aláíró
    • Élet és Irodalom, 2006.06.09. (23.szám) Hahner Péter: Eörsi már hozzászólt
    • Eörsi István: Zárt térben című kötete (Honlapon: Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű)

  • 2006.03.17. (11.szám) Élet és Irodalom, Kukorelly Endre: Rom. a komonizmus történetéből

    A szerzőről – Lidiről – szóló titkosszolgálati jelentésekről, melyeket a Történeti Hivatalból kapott meg. A procedúra több hónapig tartott, mivel az iratok „Szigorúan titkos”, illetve „Titkos” minősítésűek voltak, és ezért szíves türelmét kérték. „Mégis, mit értsek meg? Hogy – végiggondolni sincs kedvem – jelentgetnek rólam, azt megtalálják, de nem adják ide azonnal, hanem hónapokig szarakodnak azon, hogy titok-e vagy nem. Előttem titok, amit rólam jelentgetnek, ők tudhatják, és én nem? Mert, ugye, a feljelentő kibaszott személyiségi jogai a feljelentettel szemben.” Az irodalom pártirányításának a fő kérdése. A Móricz Zsigmond-ösztöndíjat nem vette át. Mi mindent olvasott saját magáról a jelentésekben? Eörsi István említése. 

  • 2006.03.22. Magyar Hírlap, F. Tóth Benedek: A szomorú tekintetek fotósa

    Az idei magyar sajtófotó-pályázaton Eörsi István „mágikus szem” fotójával lett kategóriagyőztes Horváth Dávid. Beszélgetés Horváth Dáviddal.

    „Évekkel korábban már megpróbáltam őt fényképezni, de nem tetszett a róla készített fotó. Tavaly októberben, már legyengülve, betegen is szívesen ráállt az újabb – nyilván már nagyon fáradságos – »modellkedésre«. És amikor elkészültek a képek, e-mailen érkezett levelében biztosított arról, hogy »nagyon jók a fotók«. És ez azért fontos kijelentés, mert Eörsi István személye és egyénisége egész életemben erkölcsi mérce volt. Ifjúkorunkban a Fiatal Művészek Klubjába jártunk, ahol felolvasóesteket tartott, s dőltünk a röhögéstől az írásain, amelyek egyébként az első nyilvánosságban nem jelenhettek meg.”

  • 2006.03.23. (12.szám) 168 óra, Radványi Ervin: Kézcsók Orbánnak
    Kis magyar emlékkönyv, 2001.

    A rendszerváltástól napjainkig az elmúlt 15 év felidézése korabeli dokumentumok, újságcímek, cikkrészletek, anekdoták, plakátok, viccek felhasználásával. Fotók


    „Ez a jelenlegi kormány a törvények megvetésének addig a fokáig jutott el, hogy merőben belpolitikai eszközökkel nem lehet az európai normák tiszteletére rászorítani. (Eörsi István, Nap-kelte)”

  • 2006.03.23.Magyar Narancs, Csáki Judit:"Jól szoktam dönteni"- Csákányi Eszter színésznő

    (Beszélgetés a Kossuth-díjas Csákányi Eszterrel pályájáról.)

  • 2006.03.25. (12.szám) Heti Világgazdaság, MAGYAR KRÓNIKA
    Eseménytörténet 2002-2006

    Részlet. 2004. augusztus 16-án Eörsi István kilép az SZDSZ-ből Wekler Ferenc ügye miatt.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a WEKLER szót.

  • 2006.03.25. (12.szám) Heti Világgazdaság, Országos listás pártok
    Dosszié

    A választáson induló pártok bemutatása, jellemzése. Centrum Párt, Fidesz-KDNP-lista – Fidesz-Magyar Polgári Szövetség (Fidesz), Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP), Harmadik Út-lista: Jobbik-MIÉP – Jobbik Magyarországért Mozgalom (Jobbik), Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP), Kereszténydemokrata Párt – Keresztényszociális Centrum Összefogás (KDP), Magyar Demokrata Fórum (MDF), Magyar Kommunista Munkáspárt (Munkáspárt), Magyar Szocialista Párt (MSZP), Magyar Vidék és Polgári Párt (MVPP), MCF-Roma Összefogás Párt (MCF-RÖP), Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ). Eörsi István említése.

  • 2006.03.26. litera.hu, Kozma György: Vasárnap

    Netnapló. Eörsi István említése.

  • 2006.03.31. (13.szám) Élet és Irodalom, Vásárhelyi Mária: Ítél a tábla

    Az Ítélőtáblák ismét működnek. Az az összes sajtó-helyreigazítási és személyiségi jogi ügyben a kezdetektől egyetlen eljáró tanács hoz jogerős ítéletet. Példák. Eörsi–Schmidt-per.

  • 2006.03.szám Beszélő (Folyóirat – március), Révész Sándor: Vegyes pártos

    Részlet. 1998-ban az SZDSZ küldötteinek jobbik része a küldöttgyűlésről tüntetni indult. Eörsi István említése.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.