EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2012.09.04.lumnicernoverek.blogspot.hu, Gandalf: A kihallgatás

    (Eörsi István A kihallgatás című darabjáról. Idézetek a korabeli sajtó kritikáiból. Eörsi először 1965-ben, a Both Béla vezette Nemzeti Színházban jelentkezik darabjával, de nem mutatták be, mint ahogyan a Tháliában sem. 1975-ben Zsámbéki szerződést köt Eörsivel a darab bemutatására Kaposváron, de csak tizenhárom évvel később rendezi meg a Babarczy László és Mohácsi János rendezőpáros. Ezideig négyszer kérték a minisztériumtól a bemutató engedélyezését, de visszautasították. Más lett volna a darab hatása, ha akkor adták volna elő, amikor Eörsi megírta. A darab ősbemutatója 1984-ben volt - Nyugat-Berlinben.)

  • 2012.09.08. Magyar Szó, H. E.: Hétfőn: Hangya András kiállítása
    TOPOLYAI NAPOK 2012

    Programismertető. A topolyai Mara Amatőr Színház bemutatója, Eörsi István Sírkő és kakaó című komitragédiája (rendező: Kálló Béla) zárja a programsorozatot.

  • 2012.09.13.magyarszo.com, (kz): Sírkő és kakó

    (A topolyai Mara Amatőr Színáz újabb bemutatója. Eörsi István Sírkő és kakaó című színműve; Rendező: Kálló Béla.)

  • 2012.09.14. (37.szám) Élet és Irodalom, Gerold László: Ex Libris
    A 20. századi magyar színháztörténeti kánon alakulása
    Kiss Gabriella: A magyar színházi hagyomány nevető arca

    Részlet a könyvkritikából. Eörsi István említése.

  • 2012.09.15–16. Magyar Szó, H. E.: Topolyai napok 2012
    Mézkarnevál, színházi bemutató

    Programismertető. A topolyai Mara Amatőr Színház bemutatója, Eörsi István Sírkő és kakaó című komitragédiája (rendező: Kálló Béla) zárja a programsorozatot.

  • 2012.09.18.sajt1.t-online.hu, Stuber Andrea: A Várkonyi-korszak.

    (A Vígszínház műsorpolitikája a hatvanas-hetvenes évek színházpolitikai kontextusában.)

  • 2012.09.19. (38.szám) Heti Világgazdaság, HVG: Leveles könyv
    E-KÖNYV + CSENDES REVELÁCIÓ

    Könyvkritika. A Levendel Júlia és Horgas Béla szerkesztésében megjelent kötet eddig publikálatlan levelekkel idézi fel a Kádár-korszakot. Eörsi István levelezése Kardos Györggyel.

    • A kötet Eörsi Istvánra vonatkozó részleteit elolvashatja a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2012.09.26.hetnap.rs, Molnár Krekity Olga: Sírkövek vagyunk, kakaó az életünk

    (A Topolyai Napok záró rendezvényeként a helybeli Mara Amatőrszínház bemutatta Eörsi István Sírkő és kakaó című darabját Kálló Béla színművész rendezésében.)

  • 2012.09.27. Magyar Szó, Raffai Ágnes: Eper és pezsgő helyett sírkő és kakaó
    A topolyai Mara Amatőr Színház bemutatójáról

    Színikritika Eörsi István Sírkő és kakaó című komitragédiájáról (rendező: Kálló Béla).

  • 2012.09.Várad, Ujvárossy László: Életszerű versenyben nyerünk

    (Részlet. Köszöntő a PKE képzőművészeti tanszéke tízéves jubileumára. Dezső Beáta: Versillusztrálás másként; Eörsi István A kő című verse.)

  • 2012.10.06. Magyar Szó, Színházi előadás

    Eörsi István Sírkő és kakaó című komitragédiája a topolyai Mara Amatőr Színház előadásában (Kálló Béla rendezésében) Bajsán vendégszerepel.

  • 2012.10.12.nol.hu, Csordás Lajos, Papp Sándor Zsigmond: Ferlinghetti a díjat sem kérte, ha állami pénz is jár vele

    (Lawrence Ferlinghetti visszautasította a Magyar Pen Club Janus Pannonius-díját, mert a magyar kormány korlátozza a szabadságjogokat. Szőcs Géza államtitkár szerint csak ürügyről van szó. Szőcs szerint Eörsi hasonló esetben nem akadályozott volna meg egy ilyen kitüntetést.)


  • 2012.10.16. Új magyar szó online, Székedi Ferenc: A múzsa csókja

    Lawrence Ferlinghetti nem fogadta el a Magyar Pen Club által idén februárban alapított Janus Pannonius díjat, mivel a vele járó ötvenezer eurót részben az a magyar kormány fedezi, amely a költő szerint korlátozza a szabadságjogokat. Ennek nyomán kitört a botrány a magyar sajtóban, ennek ürügyén a jobboldali sajtóban fellángolt a vita, hogy ki a magyar/nem magyar, ki a „magyar származású” – pl. Markó Béla, Kertész Imre. A rendőr „büdösrománozása”.

    „Mert a dolgok saját maguk jelképei. Ez annak a Pengiun Books-nál megjelent Ginsberg-versgyűjteménynek a bevezető mottója, amelyet már 1989 után a lányomtól kaptam, tudván, hogy ifjú koromban nagyon szerettem a beat irodalmat, illetve belőle mindazt, ami Eörsi István fordításában eljutott hozzám.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszabadság, 2012.10.13. Csordás Lajos–Papp Sándor Zsigmond: Visszautasított ajánlat

  • 2012.10.szám Egyenlítő, Szelényi Iván: A Kádár-korszak lehetőségei és korlátjai
    – útinapló a hatvanas évek Magyarországából 2.

    Az értelmiség kiegyezési szándéka, az 1956-tal kapcsolatos amnézia. Eörsi István említése. „Aki nincs ellenünk, az velünk van” gondolat szerepe a konszolidációban. A ’63-ban szabadult értelmiségiek szerepe. „Többpártrendszerre csak őrültek gondolhattak.” Mit változtatott meg az idillikus helyzeten 1968 augusztusa, ami 1989-hez vezetett? Az értelmiség mélyülő kiábrándulása, elhidegülése majd szembefordulása a rendszerrel. Az ipari munkássággal történt megállapodásról. Fotók, Kádár Jánosról és Bibó Istvánról.

    A cikk első része (nincs a rendszerünkben) az Egyenlítő 2012/9-es számában jelent meg: Szelényi Iván: A Kádár-korszak lehetőségei és korlátjai – útinapló a hatvanas évek Magyarországából 1. „Sokáig vonakodtam, amikor felkértek, hogy tartsak előadást a Kádár-korszakról Kádár János születésének a centenáriumán. Aggasztott tudatlanságom. Vannak nálam sokkal avatottabb történészek, politológusok és szociológusok, akik többet tudnak Kádár János személyiségéről s az ő nevével fémjelzett kor gazdasági, politikai és társadalmi folyamatairól, mint jómagam. Aggasztottak és aggasztanak a Kádár személye és korszaka körül dúló politikai indulatok is.”

  • 2012.11.03. Magyar Nemzet, Végh Alpár Sándor: Köznapló

    A nemzeti ünnep ellenzéki gyűlésén a színészek adták az alaphangot. Ungváry Rudolf Népszavában megjelent interjújáról.

    „Élt köztünk egy szűk látókörű, az irodalmi ügyekben fölöttébb impotens filozófus. Heller Ágnes, Eörsi István és más követői elvbarát apjukként tisztelték, ültek a lábánál, alázattal fényesítve cipőjét s egyre halványuló nemzetközi rangját. Igen, Lukács Györgyről van szó, aki cikkével kettéfűrészelte a nagy tudású, makulátlan jellemű klasszika-filológus, Kerényi Károly pályáját.”

  • 2012.11.15. (46.szám) Magyar Fórum, Csurka István: Soros György bejövetele
    In memoriam Csurka István

    A Havi Magyar Fórum, 2010.07.01. (7.szám) Csurka István: Dr. Utólag visszaemlékezése című cikk utánközlése.

    A cikk második része: Magyar Fórum, 2013.01.10.(2.szám) Csurka István: Idegen célok és magatartások elemzése

    A cikk harmadik része: Magyar Fórum, 2013.01.24.(4.szám) Csurka István: A személyiséget leromboló politika Amerikában lett kipróbálva

    Kapcsolódó tartalmakat találhat a Havi Magyar Fórum, 2010.07.01. (7.szám) Csurka István: Dr. Utólag visszaemlékezése című cikknél felsoroltaknál és még több Magyar Fórumos cikknél.

  • 2012.11.23.miep.hu, Medveczky Attila: IN MEMORIAM CSURKA ISTVáN. Csurka István: Soros György bejövetele

    (Eörsi 1984 végén meghívta Csurkát a Margitkert vendéglőbe egy baráti társasággal együtt vacsorára "Soros György megbízására". Soros magyarországi kultúrára elköltendő pénzéről kellett dönteniük. Csurka kedvelte Eörsit, aki azt is elviselte, hogy ő pocskondiázza Eörsi nagy kedvencét, Lukács Györgyöt, így elfogadta a meghívást. Lukácsról: "...jellegzetes példánya lett népének, lefittyenő húsos vastag ajkához odaragadva mindig ott lógott egy félig szítt szivar...")

  • 2012.11.26. Magyar Nemzet Online, tgi (MTI): Meghalt Hamvas Béla fordítója

    Sava Babić szerb író, egyetemi tanár, a magyar irodalom fordítója halálára.

    „Több mint száz magyar művet fordított szerbre, köztük olyan írókét és költőkét, mint Esterházy Péter, Tolnai Ottó, Bodor Ádám, Eörsi István, Oravecz Imre, Örkény István, Kosztolányi Dezső, Radnóti Miklós és Weöres Sándor.”

  • 2012.11.26.mno.hu, tgi (MTI): Meghalt Hamvas Béla fordítója

    (Sava Babic, szerb író nekrológja. Eörsi István műveit is lefordította szerbre.)

  • 2012.11.27.ujkonyvpiac.hu, MTI: Meghalt Sava Babic szerb író, a magyar irodalom fordítója

    (A szerb író nekrológja.)

  • 2012.11.28. Magyar Nemzet, Pilhál Tamás: Mártír a magyarok szívében
    Film készülhet Tóth Ilonáról, aki az életét adta édesanyjáért és ötvenhatos bajtársaiért

    Interjú Szilágyi Andor filmrendezővel, aki Tollas Ilonáról írt forgatókönyvet, a film forgatása azonban – állami támogatás hiányában – egyelőre nem kezdődhetett el.

    „Eörsi László történész azt állítja: az ő édesapjának, az ötvenhatban börtönbüntetésre ítélt néhai Eörsi Istvánnak Káldor Vera, a Péterfy Sándor utcai kórház egyik orvos forradalmára azt mondta, Tóth Ilona gyilkos volt, és antiszemita megjegyzéseket tett. Ezzel csak az a baj, hogy nem igaz.”

  • 2012.12.09.kulter.hu, Zahorján Ivett: "Én más világból való vagyok..."

    (Részlet. Beszélgetés Sziveri János költészetéről. Az Új Symposion egykori főszerkesztőjére emlékeztek.)

  • 2012.12.21. (51–52.szám) Élet és Irodalom, Kőszeg Ferenc: Kemény intelmek... kinek is?

    Részlet. Révész Sándor írásainak igazsága. A szerző szerint Révész ma a legjobb magyar publicista. Eltérő véleményük az SZDSZ-ről, a koalíciókötés kényszerűségéről, a Tocsik-ügy-ről, a Fidesz „rémálompárttá” válásáról. Eörsi István említése.

  • 2012.12.27.Népszava online, Szász István: A történet vége

    (Részlet. Vita Csernok Attilával. Vajon mi a véleménye Csernoknak azokról, akik mindent megtettek azért, hogy megdöntsék a Kádár-rendszert?)

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.