EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2003.01.29. gondola.hu, szil: A mindent látó szempár, avagy Big Brother anno 1953 és ma
    „Magyar szöveg”

    1953. március 5-én meghalt Sztálin. Idézetek egy akkor, erre az alkalomból megjelent kötetből. A végén Bertolt Brechttől is idéz.

    „Sokan ragadtak akkor tollat. A magyar írók színe-java. Többek között Juhász Ferenc, Déry Tibor, Aczél Tamás, Illyés Gyula, Zelk Zoltán, Méray Tibor, Eörsi István. Közülük is csak a kiváltságosak műveit szerkesztették be abba a díszkiadású kötetbe, amely Felszabadítónk SZTÁLIN címmel látott napvilágot.”

    Szabadi Vera megjegyzése: Eörsi Istvánnak nem jelent meg verse ebben a kötetben.

  • 2003.01.29. Magyar Nemzet Online, Gazsó Rita: Loppert Dániel mellett az 1956 Alapítvány

    Bíróság elé állítják Loppert Dánielt rendzavarásért, mert „áruló”-t kiáltott Medgyessynek. Az 1956 Alapítvány kuratóriumának közleménye az ítéletről. Bezzeg Orbán Viktor mellett nem álltak ki, amikor őt rágalmazták. Horváth Balázs álláspontja, annak jogi háttere. Idézetek a liberális sajtóból.

    „»…a Fidesz jobbra rohanva felbillenti a politikai pályát és kibillent bennünket Európából. A két pogány közt életben maradni? Így igaz, de közülük csak az egyik emberevő.« (Eörsi István: Dabas után, Népszava, 2001. április 17.)”

    Előzmény:

    • Népszava, 2001.04.17. E.I.: Dabas után

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Nemzet, 2001.05.12. Tóth Gy. László: Szembesítés
    • Magyar Nemzet, 2003.01.13. Tóth Gy. László: A szégyen napja 

  • 2003.01.Muzsika, Fodor Géza: Régi és új az Operaházban. Két rendezés - egy este

    (Részlet a szinikritikából. Eörsi István drámája nyomán Eörsi István és Fekete Gyula szövegével Fekete Gyula operája.)

  • 2003.01.szám (január) A Dunánál, Az 1956-os emlékművel kapcsolatos felhíváshoz eddig csatlakoztak:

    A magyar és az amerikai csatlakozók névsora – Eörsi István is köztük van.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja az 56-OS EMLÉKMŰ mondatot.

  • 2003.01.szám (tavasz) Eső, Pomogáts Béla: Számadás a történelemről

    Ember Máriáról, baráti társaságáról, értelmiségi körükről, írói egyéniségéről. Eörsi István említése. A Magyar Nemzetnél eltöltött időszakáról, életművéről. A múlttal történő szembenézés igénye a magyar zsidóság kálváriájának harmincadik évfordulója körül erősödött fel. Az ekkor megjelent fontosabb írók és műveik. A hetvenes évek közepétől megjelentek a „holokauszt-regények”. Ember Mária Hajtűkanyar című könyvéről, további írói munkáiról. 

  • 2003.01.szám Életünk, Marton László Távolodó: Száműzetések
    Beszélgetések az Új Symposionról
    1961–1974
    Eörsi István

    Összeállítás az Új Symposionról. Akik megszólalnak: Bányai János, Utasi Csaba, Bosnyák István, Eörsi István és Végel László. Beszélgetés Eörsi Istvánnal az Új Symposionról. Mit jelentett számára olvasmányként, és mit jelentett publikációs lehetőségént? Lukács Györggyel készült interjúja, az Életrajz – magnószalagon című kötete kiadásáról többször is tárgyalt Aczél Györggyel, aztán elfogyott a türelme, és kiadatta a német Suhrkamppal. Itthon csak akkor közölték volna, ha húz belőle, így az Új Symposionban jelent meg.

    • Lukács György: Megélt gondolkodás / Életrajz magnószalagon című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű és az Idegen nyelvű résznél.

  • 2003.01.szám Kritika, Veres András: „...mondjunk le a hazugságról”
    Szempontok az Ítélet nincs mai megítéléséhez

    A Déry Tibor halálának 25. évfordulója alkalmából rendezett konferencián 2002. december 6-án elhangzott előadás szövege. Az Ítélet nincs című kötetéről. Eörsi egykori mondatai a könyvről.

    „Eörsi elsősorban az írói hitelt féltette Déry kinyilvánított átfogó szkepszisétől. »ítélet nincs – írja Eörsi –, mert magyarázat sincs (...) nincs magyarázat, vagyis nincsenek érdemleges válaszok, csupán kérdések, ironikus, önironikus, különféle hosszúságú gondolatjelek közé iktatott kérdések röppennek világgá.«”

    Kapcsolódó cikk:

    • Valóság, 1969.09.szám E.I.: Bölcsesség és rigófütty

  • 2003.01.szám Muzsika, Tallián Tibor: Petit macabre
    Fekete Gyula — Eörsi István: A megmentett város

    Színikritika a Magyar Állami Operaházban bemutatott A megmentett város című darabról. Szöveg: Eörsi István drámája nyomán Eörsi István és Fekete Gyula. Rendező: Halász Péter. Fotó: jelenetek az előadásból

    „De nem hallottam (legalábbis én nem, legalábbis az operában nem) olyan hangot, mely ezt az igazságot hitelesen énekelte volna. Leszögezem, nem ezt az igazságot énekli Eörsi István A megmentett város című darabja, melyért Fekete Gyula leszállt az 1960-as évek irodalmi limbusába, hogy megkomponálja belőle a maga petit macabre-ját — nem ezt az igazságot énekli, semmiféle igazságot nem énekel, legalább nem hitelesen, legalább nekem nem.”

    • Eörsi István A megmentett város című írása a Tragikomédiák című kötetében található. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 2003.02.szám Péteri Lóránt: Az inkvizítor hátat fordít. FEKETE GYULA—EÖRSI ISTVÁN: A MEGMENTETT VÁROS 
    • Színház, 2003.09.szám Péteri Lóránt: Lakásproblémák
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 2003.01.szám Operaélet, A megmentett város
    Földi Imre képriportja

    Ősszel mutatta be az Operaház Fekete Gyula egyfelvonásos operáját, A megmentett várost, amelynek szövegét Eörsi István drámája alapján Eörsi István és Fekete Gyula írta. A darab karmestere Kesselyák Gergely, rendezője: Halász Péter volt. Fotók

    • Eörsi István A megmentett város című írása a Tragikomédiák című kötetében található. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja A MEGMENTETT VÁROS mondatot. 

  • 2003.02.04. Magyar Hírlap, Boros János: Demokrácia és képzelőerő

    „A szabadságra és morálra alapozott magyar demokráciát újra meg kellene alkotni, mert ez nem történt meg tizenkét éve, és nem történt meg mindmáig.”

    „Az eszményi demokrata tulajdonságjegyeiben egyaránt felfedezhetjük például Eörsi István, Kis János, Orbán Viktor és Pokorni Zoltán némely morális-politikusi vonását. Mindannyian morális okból utálják a titkoshálózati rendszert, ami a demokráciának halálos veszedelme. Ez morális közös alap, amiben egyetértve el lehetne újra indulni: egy új kerekasztalhoz és egy új kerekasztaltól.”

  • 2003.02.04. Magyar Nemzet Online, Keresztes Lajos: Washington árnyékában

    Az Irak lefegyverzését szorgalmazó felhíváshoz történő budapesti csatlakozásról. Kovács László külügyminiszter indokai. Hogyan vélekednek erről az EU-ban?

    „A felhívás kapcsán fel lehetne vetni azt is: most miért nem okoz problémát a kormánynak, hogy immár sokadszor egy platformon tartózkodik azzal a Silvio Berlusconival, akitől egy haladó politikusnak és értelmiséginek még ellenzékben illett minimum viszolyogni. Várjuk ebben a kérdésben is a hivatásos morális tekintélynek számító, Eörsi István útmutató megnyilatkozásait.”

  • 2003.02.05. gondola.hu, Bényi Ákos: A Gyurcsány szerinti polgári balközép (Levelek a gondolának)

    Gyurcsány Ferenc (miniszterelnök tanácsadója) levele a Népszabadságban a szocialista kormányzás stratégiájáról.

    „Az írás célja tehát világos: a középre nyomulás elkerülhetetlen ahhoz, hogy hosszabb távra is fennmaradjon a szocialista párt kormányzó szerepe. […] Az egész kormányzó formáció is problematikus. A vidék régi elvtársi kapcsolataiban, s a jelen gazdasági érdekközösségeiben összefonódó szocialista hálózat kedélyesen cigányozó és a megszépített szocialista múltra révedező politikusai össze vannak boronálva az SZDSZ aktuális kozmopolita eszméit hirdető, médiatúlsúllyal rendelkező korifeusaival. Ellentétben a jobboldal alapvetően azonos értékvilágával, a baloldalt nem koherens társadalmi-politikai nézetrendszer, hanem a közös érdek tartja össze. Egyfelől a Kádár-rendszer feledtetésének vagy megszépítésének az igénye, hisz a vagyonok az abban vállalt kulcspozíciók révén keletkeztek, másfelől pedig az a már-már paranoiás gyűlölet (lásd Kornis Mihályt vagy Eörsi Istvánt), amely minden nemzeti megnyilvánulást szélsőségesnek, de legalábbis feleslegesnek és veszélyesnek ítél.”

  • 2003.02.07. (6.szám) Heti Válasz, Bódis András: Szabad szájak
    AZ SZDSZ ÚTJA A „PROFIZMUSIG”

    Publicisztika az SZDSZ politikájáról.

    „Tavaly nyáron Eörsi István író új kifejezéssel gazdagította a liberális értelmiségiek nagyszótárát: »elmagyarbálintosodás«. E betűkollekció szinonimái: kiüresedés, elvtelen professzionalizálódás, központosítás, esetleg vörösödés. A Magyar–Pető–Kuncze-féle SZDSZ belső ellenzéke márciusra már »bauertamásítást« ígér. […] a SZDSZ-holdudvart erősítő Eörsi István az Élet és Irodalom hasábjain volt kénytelen felhívni a Magyar-Pető kettős figyelmét: »A szilárd világnézettel rendelkező pártok még jövőképüket is a múlthoz viszonyítva alakítják ki.«”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2002.08.16. (33.szám) Kis János: Levél az SZDSZ vezetőihez
    • Élet és Irodalom, 2002.08.23. (34.szám) E.I.: A szabad demokraták és az értelmiség

  • 2003.02.08. litera.hu, Szilasi László: Februári mustra

    Részlet a lapszemléből. Az Élet és Irodalomban zajló vita a politika és morál körül.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2003.01.17. (3.szám) E.I.: Morál és politika

    Kapcsolódó cikkek:

    • Az Élet és Irodalom, 2003.01.17. (3.szám) E.I.: Morál és politika című cikknél részletesen felsorolva

  • 2003.02.13. Népszabadság Online, Harold Pinter: Isten áldja Amerikát

    Vers. Eörsi István fordítása.

    „Harold Pinter verse a GUARDIAN január 22-i számában jelent meg. Akik rásütnék az Amerika-ellenesség pecsétjét, azoknak a figyelmét felhívom arra, hogy a McCarthy-korszakban és a vietnami háború idején is mindig azokat vádolták Amerika-ellenességgel, akik nagyszabású demokratikus hagyományai miatt szerették Amerikát (A fordító jegyzete).”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság Online, 2003.02.14. Léderer Pál: Pinter bombái magyarul
    • Népszabadság, 2003.02.15. HAROLD PINTER: Isten áldja Amerikát
    • Népszabadság, 2005.10.13. G. M.: Harold Pinter kapta az irodalmi Nobel-díjat
    • Magyar Demokrata, 2005.11.24. (47.szám) Ágoston Balázs: Irodalmi viharok

  • 2003.02.14. (7.szám) Élet és Irodalom, Jánossy Lajos: Valóság nagybátyánk

    Publicisztika. Vita Nádas Péterrel és Bojtár Endrével az erkölcs és politika szétválasztásáról. Eörsi szerint Nádas durva önellentmondásokba keveredik. Nádas vitája Kis Jánossal. „...a demokráciában az erkölcs és a politika összefügghet úgy is, hogy a törvény megváltoztatásának céljából fog össze.” Bojtár a törvény és az erkölcs viszonyáról: „...ami nem sért törvényt, az egyben erkölcsös is. […] A jogrend ad ugyanis állandóságot az erkölcsnek.” Bojtár „A felejtés szabadságának követelményéről beszél, és ez valóban olyasvalami, ami nem hozható kapcsolatba erkölcsi kategóriával.” Egy iraki orvos és az orvosi eskü esete a politika és az erkölcs összefüggésében. A Medgyessy-ügy eltompította az értelmiségi rétegnek az öntudatát. „Nádas és Bojtár elméletéből az következik, hogy a törvény mint foglalat és szűrő, tiszteletet kell parancsoljon azoknak is, akiknek ez ellenkezik a meggyőződésével.” Adolf Eichmann példája.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2002.12.20. (51–52.szám) Kis János: Az erkölcsi minimum
    • Élet és Irodalom, 2003.01.03. (1.szám) Nádas Péter: Az értelem kockázata – Nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 2003.01.03. (1.szám) Bojtár Endre: Kis-minimum – Nincs a rendszerünkben


    Reagálás:

    • Terasz.hu, 2003.01.19. Milán Orsolya: Pszichiátriai romaválasztás
    • litera.hu, 2003.02.08. Szilasi László: Februári mustra
    • Élet és Irodalom, 2003.02.14. (7.szám) Jánossy Lajos: Valóság nagybátyánk
    • Kortárs, 2009.05.szám Márkus Béla: „Jobb az üldözöttek, mint az üldözők között lenni”


    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap 2002.06.22. E.I.: Mit tegyünk?
    • hirszerzo.hu, 2002.06.25. Political Capital: Medgyessy Péter múltja – 2. rész
    • Magyar Hírlap, 2002.07.03. Mándi Erzsébet: Magyarország a hálózat csapdájában
    • Élet és Irodalom, 2002.07.05. (27.szám) Kis János: A döntés kockázatai
    • Magyar Nemzet, 2002.07.06. Lovas István: Lehel-e Medgyessy őspatkánybűzt? Jobb sarok
    • Élet és Irodalom, 2002.07.19. (29.szám) Andor Mihály: A kísérletező filozófus
    • Magyar Nemzet, 2002.08.31. Tóth Gy. László: Szembesítés
    • Élet és Irodalom, 2003.01.17. (3.szám) Bozóki András: A mérlegelő döntés Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 2003.02.26. E.I.: A kormányfő hozzászól egy vitához
    • Magyar Szó, 2003.03.02. Sinkovits Péter: Az erkölcs prése
    • Élet és Irodalom, 2003.05.23. (21.szám) Kis János: A politika mint erkölcsi probléma
    • Élet és Irodalom, 2003.06.13. (24.szám) Salamon János: A félelem liberalizmusa

  • 2003.02.14. Népszabadság Online, Léderer Pál: Pinter bombái magyarul

    Harold Pinter: A bombák. Vers a készülő iraki háború ellen. Eörsi István fordítása.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság Online, 2003.02.13. Harold Pinter: Isten áldja Amerikát
    • Népszabadság, 2003.02.15. HAROLD PINTER: Isten áldja Amerikát
    • Népszabadság, 2005.10.13. G. M.: Harold Pinter kapta az irodalmi Nobel-díjat
    • Magyar Demokrata, 2005.11.24. (47.szám) Ágoston Balázs: Irodalmi viharok

  • 2003.02.15. Magyar Hírlap, Erdélyi S. Péter – H. Bíró László: A jó irány, avagy egy kis párt kevés mozgástérrel
    Elemzés az SZDSZ helyzetéről, a kihívók és kihívottak politikai stratégiájáról a márciusi tisztújító kongresszus előtt

    Eörsi István említése.

  • 2003.02.15. Népszabadság, HAROLD PINTER: Isten áldja Amerikát

    Vers. Eörsi István fordítása és a vers után a jegyzete.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság Online, 2003.02.13. Harold Pinter: Isten áldja Amerikát
    • Népszabadság Online, 2003.02.14. Léderer Pál: Pinter bombái magyarul
    • Népszabadság, 2005.10.13. G. M.: Harold Pinter kapta az irodalmi Nobel-díjat
    • Magyar Demokrata, 2005.11.24. (47.szám) Ágoston Balázs: Irodalmi viharok

  • 2003.02.17. Népszabadság, E.I.: Értékelési zavarok

    Reflexió Ungváry Krisztián: Egy nap, egy szó című cikkére. 1945. II. 13. – Budapest ostroma vagy felszabadítása volt-e?

    „… az erőszakkal kikényszerített, de vitathatatlanul üdvös történelmi fordulatok közül egyetlenegyet sem ünnepelhetnénk, ha ezzel megsértenénk az ártatlan áldozatok emlékét. […] Ha valamely történelmi esemény megítélésekor az egyéni tragédiákból indulunk ki, elemzésünkben értékelési zavarok jelentkeznek, mert az egyéni tragédiák kiemelik az eseményeket a történések folyamából. […] A második világháborúban tehát nem két embertelenség állt szemben egymással, még akkor sem, ha több fronton is két embertelen hatalom csapott össze. […] A két diktatúra azonosításával relativizálja azt a győzelmet is, amelyet Hitler birodalmának elpusztítása jelentett az egész emberiség számára. […] a szovjet hadsereg felszabadította Magyarországot a náci terrortól, és megszabadította Hunnia úri trágyadombjától. Bevonult, és – számos rémtette ellenére is – felszabadított, aztán elfelejtett kivonulni, és megszálló hatalommá vált.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 2003.02.13. Ungváry Krisztián: Egy nap, egy szó – Nincs a rendszerünkben

    Reagálás:

    • Magyar Nemzet, 2003.02.22. Ludwig Emil: Ismétlődő értékelési zavarok
    • Magyar Demokrata, 2003.02.27. (9.szám) Szentmihályi Szabó Péter: Már megint a vesztes oldalon?
    • Népszabadság, 2003.03.06. Ungváry Krisztián: Méltó megemlékezést
    • Népszabadság, 2003.04.04. Révész Sándor: Április 4.
    • Magyar Nemzet, 2003.04.19. Molnár Attila Károly: Demokráciabarkácsolók

  • 2003.02.22. (08.szám) Heti Világgazdaság, Weyer Béla: Magyar művészek Berlinben
    Kihelyezett tagozat
    Magyar DAAD-ösztöndíjasok Berlinben

    A magyar képzőművészet, film, zene és irodalom jelenléte Berlinben, a DAAD-ösztöndíj célja és története. Konrád György, Mészöly Miklós, Nádas Péter, Dalos György, Kertész Imre, Esterházy Péter és Eörsi István sikerének titka. Az NDK-s hozzáállás.

    A keretes cikk táblázata a magyar DAAD-ösztöndíjasokról. Eörsi István – 1983. irodalmi ösztöndíj.

  • 2003.02.22. Magyar Nemzet, Ludwig Emil: Ismétlődő értékelési zavarok
    Kényszerű és menetrendszerű hozzászólás Eörsi István legutóbbi vitacikkéhez

    1945. II. 13. – Budapest ostroma vagy felszabadítása volt-e? Eörsi Népszabadságban megjelent cikkével száll vitába.

    „Eörsi ezúttal Ady Endrét hívta segítségül tíz évvel ezelőtti tézisének újabb közreadásához…” Eörsi Adytól vett idézetét ismétli meg, majd felhozza Eörsi Sztálin-versét, idéz belőle, és cáfolni próbálja Eörsit.

    „Eörsi István publicisztikájában rendszeresen visszatér a mérlegelés nélkül, kegyetlenül általánosító, a történtek ismeretében egyhén szólva cinikus motívum: a régi magyar társadalom egyik felének általa elégtelennek ítélt, osztályalapú, tömeges megsemmisítése.”

    • Eörsi István Sztálin című verse az Agitatív antológiaköltészet Magyarországon, 1945–1956 című kötetben is megjelent. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Előzmény:

    • Új Hang különkiadás, 1953.03.szám (március) E.I.: Sztálin
    • Népszabadság, 1994.01.18. E.I.: Az ős patkány szívóssága
    • Népszabadság, 2003.02.17. E.I.: Értékelési zavarok

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Demokrata, 2003.02.27. (9.szám) Szentmihályi Szabó Péter: Már megint a vesztes oldalon?
    • Népszabadság, 2003.03.06. Ungváry Krisztián: Méltó megemlékezést
    • Népszabadság, 2003.04.04. Révész Sándor: Április 4.
    • Magyar Nemzet, 2003.04.19. Molnár Attila Károly: Demokráciabarkácsolók
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat a fent megjelölt cikkek felsorolásainál.

  • 2003.02.24. Magyar Nemzet, Pilhál György: Sztálin orgonái
    Tollhegyen

    Elmaradt a Pesti Vigadóba tervezett Sztálin-koncert. Utalás Eörsi fiatalkori Sztálin-versére.

    „Ötven éve, 1953. március ötödikén halt meg a közismert postarabló, de erről inkább Eörsi Istvánt tessék kérdezni, ő írt akkor ódát a gazember haláláról. Amúgy a Sztálin-koncertet a Soros támogatta, a Nyílt Társadalom Archívum nevű csapat kezdeményezte, szerintük az ünnepi hangverseny szervesen illeszkedett volna a nemzet vérkeringésébe, mint Sztálin apánk a maga bajszával, tömegmészárlásaival, hogy szakadjon rá a Szmolnij!”

    • Eörsi István Sztálin című verse az Agitatív antológiaköltészet Magyarországon, 1945–1956 című kötetben is megjelent. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Előzmény:

    • Új Hang különkiadás, 1953.03.szám (március) E.I.: Sztálin

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 2003.02.25. Népszabadság, Kasza László: Bauer-ügy?

    Bauer Tamás indul az SZDSZ elnöki posztjáért. Bauer gyökeres változást szorgalmaz a pártban, épp ezért lehet alternatívája Kuncze Gábornak. Miért szorítják háttérbe Bauert a párt nagyágyúi? Bauer kompromisszumképtelensége.

    „Az SZDSZ-nek el kell viselnie a kritikát. Az éles kritikát is. A külsőt, a belsőt egyaránt. Az viszont nem mindegy, hogy ki kritizál és milyen fórumon. Mert ha Eörsi István nekiveselkedik, és – mint teszi ezt évek óta – lepedőnyi cikkekben leszedi a keresztvizet (joggal vagy anélkül) a pártról és egyes vezetőiről, az egy dolog. Neki kell eldöntenie, hogy használ-e ezzel az – ahogy mondja, a szívéhez közel álló – SZDSZ-nek, vagy nem. Lehet, hogy bírálatának nem örülnek a párt vezetői, de ez az ő dolguk. Nekik ezt – liberális párt lévén – valóban el kell tűrniük. Viszont más az, ha ugyanez a kritika a nyilvánosság előtt a párt egyik vezetőjének (ügyvivőjének, parlamenti képviselőjének) szájából hangzik el. Bauer évek óta hirdeti a nyilvánosság előtt minden fórumon, hogy az SZDSZ bukott párt, vezetői erkölcstelenek, akik nem tudják, nem is akarják képviselni a liberális elveket.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Élet és Irodalom, 2002.11.08. (45.szám) Bauer Tamás: Bukás a pótvizsgán – Nincs a rendszerünkben

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.