EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2002.12.20. (51–52.szám) Élet és Irodalom, Kis János: Az erkölcsi minimum

    Az erkölcs és a politika összefüggése a demokráciában. Milyen kérdéseket vetett fel Medgyessy Péter ügynökbotránya, milyen válaszok születtek? „Az, hogy mit tartsunk Medgyessy magatartásáról, attól függ, hogy milyen normák fényében kell demokráciában a politikai vezetők tetteit értékelni, és ez a kérdés messze túlmutat a Medgyessy-ügyön. […] Nem a politika erkölcsmentesítése hiányzik a harmadik Magyar Köztársaságnak, hanem az, hogy megszilárduljon a politikai morál valamilyen minimuma, melyet senki nem sérthet meg konzekvenciák nélkül.” Mi az erkölcsi minimum? „…az a politikus, aki választói elől elhallgatja ügynökmúltját, a demokrácia erkölcsi minimumát sérti meg.” Az írástudók felelőssége, elsősorban a liberális értelmiségnek címezve.

    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 2003.01.03. (1.szám) Nádas Péter: Az értelem kockázata – Nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 2003.01.03. (1.szám) Bojtár Endre: Kis-minimum – Nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 2003.01.17. (3.szám) Bozóki András: A mérlegelő döntés Nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 2003.01.17. (3.szám) Eörsi István: Morál és politika
    • Élet és Irodalom, 2003.02.14. (7.szám) Jánossy Lajos: Valóság nagybátyánk
    • Élet és Irodalom, 2003.06.13. (24.szám) Salamon János: A félelem liberalizmusa

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap 2002.06.22. E.I.: Mit tegyünk?
    • hirszerzo.hu, 2002.06.25. Political Capital: Medgyessy Péter múltja – 2. rész
    • Magyar Hírlap, 2002.07.03. Mándi Erzsébet: Magyarország a hálózat csapdájában
    • Élet és Irodalom, 2002.07.05. (27.szám) Kis János: A döntés kockázatai
    • Magyar Nemzet, 2002.07.06. Lovas István: Lehel-e Medgyessy őspatkánybűzt?
    • Élet és Irodalom, 2002.07.19. (29.szám) Andor Mihály: A kísérletező filozófus
    • Heti Válasz, 2002.08.16. (33.szám) Speidl Zoltán: Végóra
    • Magyar Nemzet, 2002.08.31. Tóth Gy. László: Szembesítés
    • Terasz.hu, 2003.01.19. Milán Orsolya: Pszichiátriai romaválasztás
    • litera.hu, 2003.02.08. Szilasi László: Februári mustra
    • Népszabadság, 2003.02.26. E.I.: A kormányfő hozzászól egy vitához
    • Magyar Szó, 2003.03.02. Sinkovits Péter: Az erkölcs prése
    • Élet és Irodalom, 2003.05.23. (21.szám) Kis János: A politika mint erkölcsi probléma
    • Kortárs, 2009.05.szám Márkus Béla: „Jobb az üldözöttek, mint az üldözők között lenni”

  • 2002.12.20. Magyar Nemzet, Haklik Norbert: Grál-lovagok és bértollnonok
    A politika kettős mércéje a kortárs írók körében is működik

    Haklik egy cikke nyomán kialakult vitáról, a balliberális elit politikai szerepvállalásról, a tollforgatók aktív politizálásáról.

    „Talán nem az írók aktív politizálásának markáns esete az, amikor első irodalmi Nobel-díjasunk rendre antiszemitizmussal és »nyílt nácizmussal« vádolja nyilatkozataiban azt a nemzetet, amelynek a nyelvén írott műveivel elnyerte a legrangosabb írói elismerést? És mi más volna, ha nem aktív politizálás, amikor a választások utáni fasisztázásdömpinget elindító költő-műfordító Eörsi István éppen a Nobel-díj kommentálásának ürügyén tesz olyan kijelentéseket, mint: »a magyar jobboldal a vécébódé háta mögötti gödör szintjén áll«?”

    Előzmény:

    • Hetek, 2002.10.18. Tihanyi Péter: Angyal diktálta ezt a regényt
    • Magyar Nemzet, 2002.10.21. Haklik Norbert: Doronggá alázott Nobel-díj

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 2002.10.11. Tamás Gáspár Miklós: Kertész Imre magyar író Nobel-díjas. Zsidó – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Demokrata, 2002.11.14. (46.szám) Hankó Ildikó: Dinamittá vált aranyérem
    • Élet és Irodalom, 2002.11.29. (48.szám) J. Győri László: Magyar lobogók
    • Magyar Hírlap, 2002.12.14. Szakmai, erkölcsi rendet a köztévében
    • Népszabadság, 2002.12.14. Tiltakozás a Kertész-műsor miatt
    • Népszava, 2002.12.14. Tiltakozás az Éjjeli menedék ellen
    • Magyar Nemzet Online, 2002.12.16. Németh Balázs: Éjjeli Menedék – Újabb támadások
    • filmtortenet.hu, 2002.12.16. filmhu: A gyűlöletkeltés ellen
    • litera.hu, 2002.12.17. Tiltakozás az Éjjeli menedék Kertész-adása ellen
    • Magyar Demokrata, 2002.12.19. (51–52.szám) bp: Kertész és a diktatúra
    • Magyar Demokrata, 2002.12.19. (51–52.szám) Szabó Kálmán: Arctalanság
    • Magyar Demokrata, 2003.01.09. (2.szám) Lovas István: A likvidálandó söpredék
    • Magyar Demokrata, 2003.01.23. (4.szám) Szalay Károly: A Kertész-szindróma
    • Magyar Nemzet, 2003.11.08. Gyurkovics Tibor: Idehaza-odahaza

  • 2002.12.21. Magyar Nemzet Online, Keresztes Lajos: Lesz ez még rosszabb is…

    Jegyzet. Kuncze Gábor értékelése a Medgyessy-kormány első félévéről, és az SZDSZ jó teljesítményéről.

    „Talán a legtöbbet felfogásukból az a tény árul el, hogy Jászi Oszkárra, mint szellemi előfutárukra tekintenek kisebbségi ügyekben. […] Nem csak Jászira jellemző (lásd például Haraszti Miklós elfogulatlan elemzését a SME-ben, vagy a vad magyar, Eörsi István románfaló megnyilatkozását a múlt heti Adevarulban), hogy prágai, belgrádi és bukaresti politikusokkal együtt bátran bírálja a budapesti úri betyárokat, vagy román és szerb tisztekkel ítéli el a magyar nacionalisták vadállati kegyetlenségét.”

  • 2002.12.21. Terasz.hu, Balogh Róbert: Kabaréklasszikusok

    Könyvbemutató Nóti Károly Lepsénynél még megvolt című kötetéről. Csákányi Eszter és Koltai Róbert két jelenetet adott elő. Bóta Gábor Tarján Tamással (a kötet utószóírója) beszélgetett, leginkább Nóti Károlyról, a filmforgatókönyvekről. Nóti rövid életrajza.

    „Most hirtelenjében Eörsi István jut eszembe, egyszer azt nyilatkozta egy rádióinterjúban, hogy még ifjan egyszer egy hídon általmenve verseskönyvet olvasott, s egy szerelmesvers olvasta közben beleejtette a vízbe a könyvet, mert elröhögte magát, mivel a beteljesült szerelmet a szerző tragikusnak titulálta.”

  • 2002.12.21. Terasz.hu, Darabos Enikő: A művészek és Bajor művész úr (168 óra szemle)

    A 168 óra című folyóirat 2002/51–52 számának szemléje a szerző megjegyzéseivel. A politika színterére lépett művészekről, érdekes fotókkal. Kardos Sándor és Szabó Illés Telitalálat című filmjéről. Kertész Imre Nobel-díj átadásáról. Nádas Sándor színikritikája a Mágnás Miska című előadásról, Bajor Imréről. Jolsvai András villanyvonatokról szóló elbeszéléséről.

    „A szöveg tulajdonképpen csak illusztráció a képekhez. Csurka, az »agyágyú« Népszabadságot olvas. Azt az arcot látni kell. Pécsi Ildikó fekete-fehérben. Eperjes, a segítő szándékú Fideszes. Darvas Iván SZDSZ-es reklámhúzása egy választási hirdetésben. Eörsi tömzsi ujjai, Kulka tokája profilból. Jancsó Miki bácsi pipája, Makk Sándor ráncai. Tar Sándor »a szabad demokraták lajstromán«. És persze olyan nevek, mint Göncz Árpád, Faludy György, Konrád György. Oldalakon keresztül. És ezek a nevek, mind »adták magukat« egy másik, három, négy vagy öt betűből álló névért.”

    Előzmény:

    • 168 óra, 2002.12.19. (51–52.szám) Bányai György: Művészfrakció

  • 2002.12.23. gondola.hu, Belpolitika: a botrányok éve csúnyán búcsúzik – hírösszefoglaló 51. hét

    A cikk alcímei: EU-politika: veszteséges nyereség – Külpolitika belpolitikai célokra – Társadalomkép a politikai viselkedésről – Az ügynökválság lappangása.

    Utalás Eörsi Romania Libera – Szabad Románia című lapban megjelent cikkére. „Eörsi István az Antall-kormány szembesüléséről beszélt a soraiban rejtőző rengeteg ügynökről (!).”

    „A társadalmi relativizálás, egyben a mind mélyebbre süllyedés példázata Eörsi István érvelésében, az MSZP és az SZDSZ elválása miatt, az ügynöktörvény körüli sertepertélésben jelenik meg. Az MSZP azonnal kitáncolt az SZDSZ tervezete mögül, ahogy nyeregben érezte magát, és módjában állt a megbélyegzett vezetőit kivonni a törvény hatálya alól. Ezt már mindenki így látja, még az SZDSZ is, és Eörsi van olyan rosszindulatú, hogy ezt a szocialisták orra alá is dörgöli. Eörsi egyenesen arcátlanságnak nevezi, ahogy az MSZP-s beszélőgép, Lendvai Ildikó „szemléleti és szakmai” okokkal próbálja magyarázni az ellentéteket. Eörsi meg is mutatja a legfőbb gondot, amikor jelzi, hogy a megbélyegzett szocialista politikusokat még csak egzisztenciális károk sem érnék, mert ezt már korábban kizárták, hanem erkölcsi megbélyegzésük lenne a maximum, de akkor viszont nem lehetnének az átmenet hősei?!”

  • 2002.12.28. Magyar Hírlap, Orosz István: Az arcátlanság értékrendje

    Miért támogatja Eörsi szívből a koalíciót az ügynöktörvény-javaslat és a „besúgómentés” kapcsán. Medgyessy Péter felülmúlhatatlan érdemei a besúgómentésben. Orosz szerint „Eörsi viszonya a jelenleg kormányzó koalícióhoz alapvetően vallásos viszony.”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 2002.12.16. E.I.: Értékrend vagy arcátlanság

    Reagálás:

    • gondola.hu, 2002.12.29. A mindent nyerő párt félelmei: az MSZP tévépárt lett – hírösszefoglaló 52. hét
    • Magyar Hírlap, 2003.01.02. Eörsi István: Szívügyeimről
    • Magyar Hírlap, 2003.01.18. Orosz István: A rakodóparton

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat a Magyar Hírlap, 2002.06.22. E.I.: Mit tegyünk? és a Magyar Hírlap, 2003.01.02. E.I.: Szívügyeimről című cikk felsorolásánál.

  • 2002.12.29. gondola.hu, A mindent nyerő párt félelmei: az MSZP tévépárt lett – hírösszefoglaló 52. hét

    Eörsi István és Orosz István vitája az ügynöktörvény-javaslatról és a koalíció támogatásáról.

    „[Eörsi] miközben minősíti a »bűnösöket mentő«, az »arcátlan politikát« követő Medgyessy-féle magatartást, egyben feltétlen támogatásáról biztosítja a kormányzó koalíciót, amelyik ezt a szemfényvesztő, hazug politikát folytatja. […] Orosz megállapítja, hogy ez egy vallásos jellegű lelki torzulás az Eörsi-féléknél.”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 2002.12.16. Eörsi István: Értékrend vagy arcátlanság
    • Magyar Hírlap, 2002.12.28. Orosz István: Az arcátlanság értékrendje

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 2003.01.02. Eörsi István: Szívügyeimről
    • Magyar Hírlap, 2003.01.18. Orosz István: A rakodóparton

  • 2002.12.30. Népújság – Marosvásárhely, Lokodi Imre: A HÉT VÉGÉN TÖRTÉNT
    A Látó Irodalmi Színpada
    Láng Zsolt Berlinben

    A Látó szépirodalmi folyóirat Irodalmi Színpadának évadzáró üléséről. Láng Zsolt író, az est meghívottja mesélt Berlinbe költözéséről. DAD-ösztöndíjjal tartózkodik Berlinben. A magyar írók megnövekedett ázsiójáról.

    „A magyar írók is ott vannak a polcokon, szívesen fordítják Konrád Györgyöt, »a Pétereket«, Nádast és Esterházyt, Eörsi Istvánt, de ott vannak a klasszikusok is. Kosztolányi, Márai.” 

  • 2002.12.31. Magyar Hírlap (Fanyar Hírlap), Zöldi László: LEFÜLELT MH-MONDATOK

    „(Orbán Viktorról) Családias és baráti érzelmeit a legszívesebben financiális gesztusokkal fejezi ki. Eörsi István író (február 13.)”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 2002.02.13. E.I.: Orbán és a nagyság

    Kapcsolódó cikkek:

    • gondola.hu, 2002.02.13. A nap fontosabb publicisztikái
    • Magyar Nemzet, 2002.03.23. Tóth Gy. László: Szembesítés
    • Magyar Nemzet, 2002.04.03. Tóth Gy. László: Szegény szabad demokraták
    • Magyar Demokrata, 2005.04.07 (14.szám) Tóth Gy. László: Állami díjazottak írták

  • 2002.12.31. Magyar Hírlap, Szarka Klára – Szombathy Pál: Íme, az (ó)év arcai

    Fényképes összeállítás. A 11. képen „Egy gyakran elkapható pillanat: Kuncze Gábor, közvetlenül azután, hogy befejezte Eörsi István vagy Bauer Tamás publicisztikájának olvasását.”

  • 2002.12.szám Beszélő (Folyóirat – december), Csáki Judit: „Meseszerű, de tudom, hogyan kell csinálni”
    Jordán Tamással Csáki Judit beszélget

    Részlet a beszélgetés kaposvári színházra vonatkozó részéből. 

  • 2002.12.szám Criticai Lapok, Zala Szilárd Zoltán: Magyar Állami Operaház
    A megmentett Operaház
    Fekete Gyula – Eörsi István: A megmentett város

    Színikritika. Szövegét Eörsi István drámája (1964) alapján Eörsi István és Fekete Gyula írta. Rendező: Halász Péter.


    Eörsi István: A megmentett város című drámája a Tragikomédiák című kötetben jelent meg. E kötet adatai a honlapon megtekinthető az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2002.14.szám (december) Irodalmi Jelen, Hegyi Réka: Jegyzetek a Cseresznyéskertről

    A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata által bemutatott Csehov: Cseresznyéskert című darabjáról. Eörsi István: Jegyzetek a tragikomédiáról című írásából beválogatott részlet.

    Előzmény:

    • Kritika, 1969.04.szám E.I.: Az író felel. Jegyzetek a tragikomédiáról

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1968.02.szám Hermann István: Három magyar bemutató
    • Beszélő (Folyóirat – január – február), 2003.01-02.szám E.I.: „Ha Hegel és Schelling telefonon vitatkoztak volna...”

  • 2002.29.zeit.de, István Eörsi: Das Erbe des Überlebens

    (Was lernt man aus dem Holocaust für den Konflikt zwischen Israelis und Palästinensern? Auf der Seite der Verfolgten zu stehen und wahrhaftig zu sein.)

  • 2002.46.szám (ősz) Magyar Lettre Internationale, Dieckmann, F. – E. I. – Krauss, A. – Lance, A. – Pokorny I. – Radnóti S.: A szó hatalma – Megváltozott-e az író szerepe a társadalomban?
    Kommentárok és viták

    Konferencia a Szász Művészeti Akadémia, a Goethe Institut Internationes Budapest és a Robert Bosch Stiftung rendezésében 2002. április 11-12- én a budapesti Goethe-intézetben. Friedrich Dieckmann, Eörsi István, Angela Krauß, Alain Lance, Ivan Pokorny, és Radnóti Sándor beszélgetése.

    Eörsi: „Magyarországon van egy értelmiségi réteg, amelyiknek rossz a lelkiismerete. Ez nagy művészeket és írókat is érint, mert Kádár Jánost alapjában véve évtizedeken át elfogadták és kompromisszumra léptek vele. Kádár azt mondta a 60-as évek közepén: »Több szabadságot kaptok és több húst, ha elfogadjátok az uralmamat.« És az értelmiség belement ebbe. Egy megalázott értelmiség volt ez, mert 1956 után kétszázezer ember ment el az országból, százezren voltak börtönben és internálótáborokban, és mintegy ötszáz embert akasztottak föl vagy végeztek ki másképpen. […] Azt hiszem, egész szabadságproblémánk ezzel függ össze, mert mindenkinek szabadságában állt, hogy utólag másféle múltat konstruáljon magának. Ezzel egy őszintétlen alapállás jött létre az értelmiségben, amivel mindeddig nem tudtunk mit kezdeni.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja: TÖBB HÚS

  • 2002.46.szám (ősz) Magyar Lettre Internationale, SZÉPÍRÓK VILLAMOSPARTIJA A DUNA-PARTON

    Meghívó a 2002. október 26-án induló Szépírók Villamosára, ahol a 2-es villamoson beszélgetni lehet az írókkal. Lesz még zene, interjúk, versek, egypercesek, dedikálások és könyvárusítás. A Szépírók Társaságának Villamosán lesz többek között Eörsi István is.

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszabadság (Budapest melléklet), 2002.10.26. Sz. K. (Szemere Katalin): Szépírók villamosa, filmesek buszpartija 

  • 2002.55.szám (ősz) Eszmélet, Krausz Tamás: TGM és a baloldali kommunizmus

    Könyvkritika Tamás Gáspár Miklós: A helyzet című könyvéről.

    „A szocialisták egyrészt – írja TGM találóan – folyton nemzeties, klerikális, rendpárti kezdeményezésekkel próbálkoznak – Eörsi István szerint szívesen megennék a nagymamájukat, hogy bebizonyítsák, mennyire családszeretők –, nem választott fölsőházat javasolnak (ami fölborítja az alkotmányos rendet, de legalább addig is aláássa a hitelét).”

  • 2002.56.szám (tavasz) Lettre International, Istvan Eörsi: UNGARN - DIE BEERDIGUNG DER REVOLUTION

    Briefe und Kommentare.

  • 2003.01–02.szám Beszélő (Folyóirat – január – február), E.I.: „Ha Hegel és Schelling telefonon vitatkoztak volna...”
    Eörsi István és Lukács György beszélgetése a tragikomédiáról

    Az 1969. május 13-i magnós beszélgetés részlete, amely nincs benne a Megélt gondolkodás című kötetben.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1968.02.szám Hermann István: Három magyar bemutató
    • Kritika, 1969.04.szám E.I.: Az író felel. Jegyzetek a tragikomédiáról
    • Irodalmi Jelen, 2002.12.szám Hegyi Réka: Jegyzetek a Cseresznyéskertről



  • 2003.01–02.szám Beszélő (Folyóirat – január – február), Nyusztay Máté: Koalíciós dilemmák

    Részlet. Az SZDSZ pozíció- és arculatvesztésének okairól.

  • 2003.01–02.szám Fotóművészet, Sümegi György: Az 1956-os fotók használatáról

    Még nem készült ’56-os fényképkatalógus az 1956-os forradalom történéseiről, helyszíneiről, szereplőiről, pedig az nagyon elősegíthetné a feltáró munkát. A külföldi lapokban a megtorlásoktól tartva személytelenítették a fotókat. Mitől tartottak a magyar fényképészek? Az ideológiai célzatú meghamisításokról. Fotók: Saáry Éva felvétele, 1956 – ismeretlen fotográfus: A Rapp család a Jókai utcán, 1956. november 8. – Az Ismeretlen Fotográfus a pesti utcán, 1956. október vége – A Rapp család a Jókai utcán, 2002. november 8. – Time-címlap, 1957 (Remember Hungary 1956 alapján) – Michael Rougier felvétele, 1956 (Remember Hungary 1956 alapján) – Jean-Pierre Pedrazzini a betegágyon (Remember Hungary 1956 alapján) Goess – Paris Match felv. – Marosán Gyula: 1956 (fotómontázs) – Jean-Plerre Pedrazzini felvétele, 1956 (reprodukció) – Péntek János: J. P. Pedrazzini emlékére, 1966 (fametszet).

    „A forradalomban résztvettek vizsgálatakor a nyomozati szakaszban is használtak azonosíttatási céllal fölvételeket. Eörsi István szuggesztíven jeleníti meg a saját esetét, orosz vallatótiszttel: »Az orosz mosolyogva bólintott, mint aki épp ezt a feleletet várta. A szekrényhez lépett, kiemelt onnan egy borítékot és fényképeket varázsolt elém, mint bűvész fehér galambokat a hóna alól. A fehérsapkások után más arcok bukkantak fel, azoké, akikkel a Péterfy Sándor utcában vagy másutt buzgólkodtam illegális sajtótermékek előállításán – én egyre csak a fejemet ráztam, Gáli és Obersovszky kivételével senkit sem ismertem. Ő olyan mosollyal, mint akit magatartásom roppantul szórakoztat, újabb és újabb képeket rakott elém, ezúttal már hármasával, én meg csak a fejemet ráztam, vagy nagyritkán ráböktem egy-egy ismeretlen arcra. Az orosz legyintett, mosolygott, és máris bűvölte elém a következő három képet« (Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre. Bp., 1988. 25-26.).”

    • A kötet adatait elolvashatja a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2003.01.02. Magyar Hírlap, E.I.: Szívügyeimről

    Miért támogatja Eörsi – Orosz írásával ellentétben „jobb híján”, mégis tiszta szívvel – a koalíciót, amelynek spiclimentegető politikáját utálja. Az egyházak és a Terror Háza támogatása. Orosz szerint az SZDSZ-nek és a Fidesznek kellene összefognia a szocialisták ellen, „miközben Orbán Viktorból a Magyar Demokrata, a Vasárnapi Újság és a Pannon Rádió hangja szól, és viszont.”

    A cikkben idézet cikk forrása helyesen: Magyar Hírlap, 2002.07.11. E.I.: Kant példázata

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 2002.07.06. Heller Ágnes: Repül a nehéz kő – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Hírlap, 2002.07.11. E.I.: Kant példázata
    • Élet és Irodalom, 2002.08.23. (34.szám) E.I.: A szabaddemokraták és az értelmiség
    • Magyar Hírlap, 2002.12.16. Eörsi István: Értékrend vagy arcátlanság
    • Magyar Hírlap, 2002.12.28. Orosz István: Az arcátlanság értékrendje

    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 2003.01.18. Orosz István: A rakodóparton

    Kapcsolódó cikkek:

    • gondola.hu, 2002.12.29. A mindent nyerő párt félelmei: az MSZP tévépárt lett – hírösszefoglaló 52. hét
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat a Magyar Hírlap, 2002.06.22. E.I.: Mit tegyünk? és a Magyar Hírlap, 2003.01.02. E.I.: Szívügyeimről című cikk felsorolásánál.

  • 2003.01.03. (1.szám) Élet és Irodalom, Vágvölgyi B. András: Utolsó komancsok I-II.

    Publicisztika a 2002. október 27-én elhunyt André de Toth [Sasvári Farkasfalvi Tóthfalusi Tóth Endre] filmrendezőről.

    Az írás második részében a magyar politikáról. Mit jelentett a 2002-es év a rendszerváltás folyamatában? Eörsi a Medgyessy-ügyről. 

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.