A három Eörsi

2014.11.23.tiszatajonline.hu, "Pfuj, egy konzervatív anarchista?!"

(Részlet. Az Új Symposionról.)

2014.11.24.Amerikai Népszava, Eörsi László hozzászólása Kertész Ákos cikkéhez

(Eörsi István egy korábbi cikkével cáfolja Kertész állítását, hogy Eörsi is a "zsidó öngyűlölők és az extrém liberális idióták" közé tartozott volna.)
Előzmény:
•Élet és Irodalom, 2001.10.05. Eörsi István: A torony védelmében
(Publicisztika. A szeptember 11-i, Amerikát ért terrortámadás után - a terror mint kormányzati elv. A globalizáció és terrorizmus összefüggéséről.)
•Amerikai Népszava, 2014.10.21. Kertész Ákos: A hamis zsidó önkép

2014.11.Tiszatáj, Rácz Lajos: Alagsori történetek

2015.01.20.tiszatajonline, Rácz Lajos: "Kár, hogy nincs itt a Pista". Alagsori történetek
(Beszélgetések Konrád Györggyel. Csurkához fűződő viszonyáról, az Alternatív Fórumról, az egykori demokratikus ellenzékről. Miért írt ellene Eörsi?)

2014.12.03.feherilles.blogspot.hu: Eörsi István: Önéletrajz – Autobiografija

(Vers.)

2014.12.15.Népszava, Bársony Éva: Négyszemközt Máraival

(Részlet. Beszélgetés Végel Lászlóval, akinek Négyszemközt Máraival – Naplójegyzetek, 1992-2014 címmel jelent meg új könyve.)

2014.12.18.Népszabadság, Papp Sándor Zsigmond: Így már vevők lesznek a nézők Shakespeare-re

(Hány évenként kell újrafazonírozni a klasszikus szerzőket, s mi lesz a klasszikus fordításokkal?)

2014.12.19. 51–52.szám Élet és Irodalom, Esterházy Péter: Mondat-ujjgyak, avagy Szófia hercegnő

Publicisztika. Eörsi Jandl-fordítása, benyomásai Eörsiről.

2014.12.20. (51–52.szám) Heti Világgazdaság, Murányi Gábor: Fordítva jött be
Az Orwell-művek beszivárgása Magyarországra

George Orwell Állatfarm című könyve hazai szamizdat kiadásának, kritikáinak története. Nóvé Béla Demszky Gábortól kapott megrendelést a fordításra. Bartos Tibor, a lektor „Kevély Borbála” fedőnévvel szolgált is, így a belügy igen jól informált volt. 1990-ben a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatták az Eörsi István fordította és Ascher Tamás rendezte zenés Állatfarmot.

2014.12.20.nepszava.hu, Népszava-összeállítás: "Ez már nem a mi világunk"

(A huszonöt éves irodalmi folyóiratról, a Holmiról, amely most megszűnik. Irodalmárok nyilatkozatai.)

2014.12.28.librarius.hu, Schlecht Aliz: Shakespeare leszkanderozta a történészeket – interjú

(Beszélgetés Forgách Andrással a klasszikusok újrafordításáról és Shakespeare mindenkori aktualitásáról. A beszélgetés apropója: december 6-án mutatta be a Vígszínház Alföldi Róbert rendezésében Shakespeare egyik nagy klasszikusát, a Julius Ceasart.)

2014.12.28.sonline.hu, Fónai Imre: A 9-es kórterem titka: egy ávós is a siófoki sebész mellett vallott

(A forradalom kórháza címmel írt könyvet a Péterfyben szerzett élményeiről a forradalom egyik sebésze, Oláh Vilmos.)

2014.12.szám Holmi, Esterházy Péter: KÁR
– a végekről –

Búcsúzás az utolsó Holmi-számtól. Eörsi Istvánról, hiányáról.

„Eredendően Eörsi Istvánról lehetett volna, akartam volna írni, jó is lett volna, úgy értem, kéne. Nincsenek most kéznél a könyvei, mert ha itt lennének, lehetne kis kollázst csinálni, pontosabban olvasgatni, jegyzetelni, vele lenni, és erről hírt adni. Vele kapcsolatban első az automatikus sóhaj, hogy de hiányzik most, hangsúly a moston, hiányzik a hadakozó okossága (amely sokszor volt igazságtalan, sokszor bántott meg embereket), amellyel nekirontott minden tekintélynek vagy inkább a tekintélyelvű gondolkodásnak, mert abban a gondolkodás hiányát látta, üres hivatkozást, hazugságot.”

Reagálás:

Élet és Irodalom, 2015.10.16. (42.szám) Kis János: Eörsi hiánya

2014.12.szám Holmi, Radnóti Sándor: A HÉTFŐK
Búcsú a Holmi-tól

Részlet a visszaemlékezésből a Holmi megalakulásáról.

„Eörsi István és Kenedi János olyannyira más – egymástól is különböző – lapot képzelt el, hogy javaslataik és ötleteik folyamatos leszavazásának hamarosan le is vonták a konzekvenciáját, és távoztak.”

2014.12.szám Holmi, Szalai Júlia: AZ ÉN HÉTFŐIM
Búcsú a Holmi-tól

Visszaemlékezés a Holmi kezdeti éveire. Eörsi István említése.

2014.12.szám Jelenkor, Havasréti József: Az amerikai beat-irodalom fogadtatása Magyarországon
A 60 éves Kálmán C. Györgynek

Tanulmány. Eörsi István Ginsberghez való viszonya. Mennyiben hatott a magyar szerzők szépirodalmi alkotásaira a beat-nemzedék költészete és prózája. Eörsi költészete. Miért fordította újra az Üvöltést Orbán Ottó után Eörsi?

Allen Ginsberg: Kaddis / Üvöltés című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.

2014.12.szám Látó, Márton László: Ezerkilencszáznyolcvankilenc szó egy régen elmúlt évről

Eörsi István említése.

2014.14-15. szám Criticai Lapok, Szűcs Katalin Ágnes: A RENDSZERVÁLTÁS MINT TÉMA A SZÍNPADON
Fókuszban a fordulatot követő két évad

Részletek a Rendszerváltás a színházban című, készülő tanulmányból, kötetből.

A kötet adatai és az Eörsi Istvánról szóló részletek megtekinthetők a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

Előzmény:

Új Hang különkiadás, 1953.03.szám (március) E.I.: Sztálin
Színház, 1988.03.szám (Drámamelléklet) Eörsi István: A kihallgatás. Dráma két részben
Népszabadság, 1989.05.13. Molnár Gál Péter: A kihallgatás kihallgatása
Kritika, 1990.03.szám Szűcs Katalin: „Kimentünk a divatból” – Eörsi István Lukács-drámája a Játékszínben
Beszélő, 1999.10.szám (Folyóirat – október) Nánay István: Kiürültek a fiókok. Beszélő évek – 1989
Rákosi verse: E.I.: A szabadító – Új termés. Fiatal költők antológiája – E.I.: Fiatal szemmel (A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító, illetve a / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

Eörsi István: Interjú, Háttér Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 1989. 45. o. (A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.)

2015.01.24.origo.hu, Kovács Bálint: Nem biztos, hogy most megéri az embernek beledögleni

(Részlet. Beszélgetés Pogány Judittal. A politikához való viszonya, Eörsihez fűződő mély barátsága.)

2015.01.26.librarius.hu, 2015.01.27.prohir.hu, Eörsi István és Orbán Viktor fejelget – fotó

(A fotót Halda Aliz készítette, 1990 nyarán, Perőcsényben.)

2015.01.27. dinamo.blog.hu, Krausz Tamás: Auschwitz – 70: A felszabadulás üzenetei

"A félrevezetetteknek, a szellemi hátrányos helyzetűeknek van szükségük Magyarországon is arra, hogy ne tegyenek különbséget a náci Németország és a Szovjetunió, a nácizmus és a »kommunizmus« között, noha tudhatnák, ahogyan Eörsi István egyszer megfogalmazta, hogy a kommunizmus humanista gondolatkörből fakad (Iszaak Babel után szabadon): »a jó emberek Internacionáléja«."

Előzmény:

Élet és Irodalom, 2005.08.19. E.I.: Megpróbálok udvarias lenni

2015.01.29.tiszatajonline.hu, Bartuc Gabriella: Felröhögünk a dolgok állásán

(Részlet. Sziveri János Pasztorál című verseskötete kapcsán a szerzőről. "Hivatalosan többek között a magyar szamizdat irodalom közlése miatt váltották le 1983-ban a legendás Új Symposion Sziveri vezette szerkesztőségét és szorították ki a vajdasági kultúrából őket.")

2015.01.30. (5.szám) Élet és Irodalom, Radnóti Sándor: Mézbeszéd

Könyvkritika Darvasi László: Ez egy ilyen csúcs – A nagy Szív Ernő-füzet című kötetéről. Eörsi István említése.

A kötet adatait és az Eörsi Istvánról szóló részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

2015.01.30. (5.szám) Élet és Irodalom, Ungvári Tamás: Alternatív legendák

Falusy Zsigmond szigligeti legendákat idéz az ÉS, 2015/4., jan. 23-i számában Az alkotó pihen című riportjában. Többen azonban másképpen emlékeznek az eseményekre. Csurkát zsidózása miatt kitiltották Szigligetről és az irodalomból is. Néhány író közbenjárására hatálytalanították a tilalmakat. Idézet Eörsi István: Üzenet mélyvörös levélpapíron című könyvéből.

Eörsi István: Üzenet mélyvörös levélpapíron című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

2015.01.30. (5.szám) Élet és Irodalom, Veres András: Vezér Erzsébet
(1915-2003)

Megemlékezés a „magyar progresszió krónikásá”-ról. Az Eörsivel készített Lukács életút-interjúsorozat publikálásáig 1989-ig kellett várni.

Cikkek