EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2019.01.szám Korunk, Kiss Csaba: Hamlet kérdései

    Színház a világban. A Hamlet-fordításokról és színpadra állításokról. A Hamlet által felvetett morális dilemmákról, a kor kínálta új értelmezésekről. Eörsi fordításának említése.

  • 2019.02.szám Századok, Mitrovits Miklós: A lengyel hatás a magyar demokratikus ellenzék tevékenységére, 1980–1981

    Tanulmány.

    Előzmény:

    • Beszélő (Szamizdat – 1982. szeptember), 1982.04.szám E.I.: Csto Gyelaty?

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 2019.03.26. varosikurir.hu, bl: Znamenák István: el kell húzni innen, de villámgyorsan!
    Az „el kell húzni innen” életérzés

    A Magyar Narancs interjúja Znamenák Istvánnal életérzéséről, Eörsi István zsenijéről.

    „Az Eörsi-vel való pálinkázás intellektuális túra volt. Irodalomtörténeti és történelmi időutazás.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Narancs, 2019.04.28. (12.szám) Köves Gábor: „Egy nyomorult satuban vagyunk, nincs mese”

  • 2019.04.04. muut.hu, Eörsi 66!

    Vers.

    (Eörsi István: A kispolgár szonettjeiből. Kortárs, 1966/8. 1266.o.)

  • 2019.04.28. (12.szám) Magyar Narancs, Köves Gábor: „Egy nyomorult satuban vagyunk, nincs mese”
    Znamenák István színész

    Beszélgetés Znamenák Istvánnal, az Örkény Színház színészével, aki szerint a politika semmilyen módon ne pofázzon bele a színházak művészi működésébe, egyébként meg remek lenne, ha azokat fiatalemberek és nem az idősebbek igazgatnák. A vak komondorokról, a Megáll az időről, legújabb rendezéséről (Michael Frayn: Vadméz). De Eörsi István róla írt kétsorosa, Őze Lajos kevertje és a „jó, hát akkor itt fogunk élni” életérzés is szóba került. Mit gondolna ma Eörsi a hatalom húzásairól? Eörsivel kapcsolatos stockholmi emlékei. Melyik nagy költőnk verse jutott eszébe a március 15-i rendezvényekről.

    „Az Eörsivel való pálinkázás intellektuális túra volt. Irodalomtörténeti és történelmi időutazás.”

    Kapcsolódó cikk:

    • varosikurir.hu, 2019.03.26. bl: Znamenák István: el kell húzni innen, de villámgyorsan!

  • 2019.05.szám Ezredvég, Gyárfás Endre: Erdei történet

    Az Erdei történet című vers születése, ami a Szabad Ifjúság irodalmi rovatához, Eörsi István kezébe került.

  • 2019.06.06. litera.hu, Az Előhívásban: „Berlin, drágám. Csukja be, kérem, a szemét.”

    A Nyitott Műhelyben 2019. május 8-án, szerdán, 19 órakor kezdődő beszélgetésen a „Berlin, drágám. Csukja be, kérem, a szemét.” című antológiáról beszélgetnek a résztvevők, Tóth-Czifra Júlia, Reményi József Tamás, Németh Gábor és Jánossy Lajos. A kötetben szerepel többek között Eörsi István írása.

    • A kötet adatait és a benne szereplő Eörsi-írást (Eörsi István: A Maradjhűutcában) elolvashatja az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 2019.06.szám Jelenkor, Pandur Petra: Dokumentum és személyesség 1956 színreviteleiben
    PanoDráma: Keserű boldogság; Pali; Exodus ’56

    Az 1956-os eseményekhez kapcsolódó értelmezések sokfélesége az azt feldolgozó drámai és színpadi művekben is megmutatkozik (pl. Ács János Marat/Sade rendezése).

    „Ehhez a vonulathoz csatlakozik továbbá az Örkény Színház Eörsi István börtönmemoárját színpadra állító Emlékezés a régi szép időkre című előadása is Polgár Csaba rendezésében. Habár az utóbbi előadás csupán egyetlen nézőpontot, Eörsi Istvánét érvényesíti, az általa elmesélt történetekkel és a benne megjelenő figurák nézőpontjának felvillantásával maga is reflektál az ’56-os események megítélésében megmutatkozó eltérésekre.”

    • A kötet adatai és tartalomjegyzéke megtekinthető a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2016.11.04. (44.szám) Herczog Noémi: A mítoszleszámoló 

  • 2019.07–08. szám Irodalmi Szemle, Márton László: Egy recenzió története

    Esszé. A szerző 1989-ben írt egy recenziót Juhász Ferenc A tízmilliárd éves szív című művéről (Márton László: A mennyiség nyüzsgése. Adalék a költői materializmushoz, Holmi, 1989/11). Milyen visszhangja volt ennek a recenziónak, az ügy tanulságai. Véleménye megváltozása Juhász költészetéről. Későbbi kapcsolata Juhásszal. Utalás Eörsi Juhászról írt cikkére.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1969.04.26. (17.szám) Somlyó György: Az elolvashatatlan költeményekről – nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 1969.05.17. (20.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Tézisek az olvashatatlan költészetről és Juhász Ferencről

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1969.05.24. (21.szám) Somlyó György + Eörsi István: Eörsi tézisének bázisáról
    • Híd, 1971.03.szám Dér Zoltán: A személyiség expanziója
    • Kapu, 2014.01.szám (január) Makray Imre: Ami késik nem múlik...
    • Élet és Irodalom, 2018.08.17. (33.szám) Reichert Gábor: A fiatal Juhász Ferenc és a „társadalmi megrendelés”
    • Irodalmi Szemle, 2019.07–08. szám Pataky Adrienn: A „népi szürrealista” és az Újholdasok

    E. I.: A szabadság titokzatos bája című kötete, melynek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2019.07–08. szám Irodalmi Szemle, Pataky Adrienn: A „népi szürrealista” és az Újholdasok
    Juhász Ferenc kanonizációja

    Tanulmány. A Baumgarten-díj és néhány antológia az ötvenes-hatvanas évekből. Az irodalomtörténet kanonizáló gesztusai: A Magyar Irodalmi Lexikon (1965) és egyéb reflexiók a hatvanas-hetvenes évekből. Díjak és díjazó kuratóriumok – a Graves-bizottság 1977-es esete. A népiek és az Újholdasok találkozásaiból – nyitás a nyolcvanas években.

    „Legalább Eörsi István 1969-es cikke óta folyik a vita, kimerült vagy értékálló, mai, modern-e ez a versnyelv. Eörsi velős, kétoldalas cikkében – Tézisek az olvashatatlan költészetről és Juhász Ferencről – tizenegy pontban fogalmazta meg az olvashatatlanság okait és írta körül jellemzőit. Juhászról azt állította, hogy »költészetét a gondolatok elvont általánossága és szűkössége, illetve a képek konkrét egyedisége és bősége jellemzi. Ez a diszkrepancia már olyan zsarnoki, hogy az adott témáktól is eloldotta magát. Ugyanazt a szöveget írja Juhász, akár kritikát közöl valamely költőtársáról, akár költeményt a világégésről. Nemcsak a versein belül szűntek meg a részletek, hanem immár egyes műveinek sincs részönállóságuk. Mindegy, hol ütjük fel, mennyit és milyen sorrendben olvasunk belőlük. [...] költészetét – és általában a modern művészetet – némelyek azért vetik el, mert értéktelennek vélik. [...] legtöbb új versének azonban nem az a baja, hogy érthetetlen, hanem hogy kevés benne az értenivaló.«”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1969.05.24. (21.szám) Somlyó György + Eörsi István: Eörsi tézisének bázisáról
    • Híd, 1971.03.szám Dér Zoltán: A személyiség expanziója
    • Kapu, 2014.01.szám (január) Makray Imre: Ami késik nem múlik...
    • Élet és Irodalom, 2018.08.17. (33.szám) Reichert Gábor: A fiatal Juhász Ferenc és a „társadalmi megrendelés”
    • Irodalmi Szemle, 2019.07–08. szám Márton László: Egy recenzió története

    E. I.: A szabadság titokzatos bája című kötete, melynek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2019.07.03. (27.szám) Magyar Demokrata, Ágoston Balázs: Helyreigazító irodalomtörténet
    HIÁNYPÓTLÓ NEMZETI, KONZERVATÍV SZEMLÉLETŰ SZINTÉZIS KÉSZÜL

    Beszélgetés a magyar irodalom története 1956-tól napjainkig tartó időszakának bemutatásán dolgozó Domonkos László íróval. A népi-urbánus ellentétekről.

    „Ez csak az 1980-as években kezdett ismét fölerősödni, többek között az említett Spiró-verssel, vagy Petri György Apokrif című alpári költeményével, amelyek nyíltan kitették a maguk irányjelzőjét. De akkor még az úgynevezett urbánusok közül többen, például Eörsi István vagy Mészöly Miklós nem állt oda melléjük.”

  • 2019.07.19. hirklikk.hu, Vásárhelyi Mária: ˝Hálásak lehetünk Schmidt Máriának, hogy beperelte Eörsi Istvánt˝

    "Mert ha nem tette volna, akkor talán méltatlanul a feledés homályába merül Eörsi hajszálpontos jellemrajza Schmidtről: »történelemhamisításra specializálódott üzletasszony«, »bizniszértelmiségi«, »politikai közéletünk legzüllöttebb alakja«."

  • 2019.07.26. (30.szám) Élet és Irodalom, Kardos András: Lukács kísértetei
    Weiss János: Lukács György és tanítványai. Áron Kiadó, Budapest, 2018, 268 oldal, 2840 Ft

    Könyvkritika Weiss János tanulmánykötetéről. A Lukács-tanulmányok mellett a tanítványok életműveivel is számot vet, de hiányolja Bence György, Radnóti Sándor és Ludassy Mária műveinek értelmezését. „Weiss megidézi és elemzi is Eörsi István Az interjú című darabját, melyben Eörsi az általa készített interjú segítségével megidézi mesterét, Lukácsot: »A darabban Lukács utoljára még meg akarja menteni életének értelmét, Eörsi István nevezetű tanítványa pedig emancipálódni akar tőle. De úgy, hogy közben megőrizhesse iránta érzett szeretetét és hűségét« – írja Eörsi a darabhoz fűzött kommentárjában.”

  • 2019.07.30. (714.szám) Vademecum Hírlevél, Török András: Kőrössi P. József: Naplóromok (Ücsörgünk a kávéházban Réz Palinál)

    Könyvkritika és a kötet születésének története.

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hang, 2021.07.03. Lakner Dávid: Saját halhatatlanság – kilencven éve született Eörsi István
    • itera.hu, 2023.09.22. Merülés #6 – Vendég: Kőrössi P. József
    • 24.hu, 2023.10.08. Farkas Norbert: Ezt írta Eörsi István a halál kapujából


  • 2019.09.28. litera.hu, Kardos András: Nem értem Nádas Pétert

    Könyvkritika és a kötet születésének története.

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hang, 2021.07.03. Lakner Dávid: Saját halhatatlanság – kilencven éve született Eörsi István
    • itera.hu, 2023.09.22. Merülés #6 – Vendég: Kőrössi P. József
    • 24.hu, 2023.10.08. Farkas Norbert: Ezt írta Eörsi István a halál kapujából


  • 2019.10.09. litera.hu, Eörsi László: A spanyolfal mögött

    Könyvkritika és a kötet születésének története.

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hang, 2021.07.03. Lakner Dávid: Saját halhatatlanság – kilencven éve született Eörsi István
    • itera.hu, 2023.09.22. Merülés #6 – Vendég: Kőrössi P. József
    • 24.hu, 2023.10.08. Farkas Norbert: Ezt írta Eörsi István a halál kapujából


  • 2019.10.10. (19.szám) Helikon, Papp Attila Zsolt: Ebédlőasztal a túlvilágon

    Az eltávozott írók testtartása, és nem csak az… Eörsi István említése.

  • 2019.10.szám Jelenkor, Sándor Iván: „Hányféle szégyen és képzelt dicsőség...” (2.)
    A Nappali holdról évtizedek múltán

    Visszaemlékezés a Nappali holdról és Csoóri Sándorral való kapcsolatáról. Eörsi István említése.

  • 2019.11.szám Jelenkor, Weiss János: Fordítói jegyzet

    Rainer Werner Fassbinder: A vendégmunkás című darabjának Weiss János fordításához írt fordítói jegyzet.

    „Fassbinder egy 1973-as interjúban ezt nyilatkozta róla: »Nem szeretem különösebben ezt a filmet, de egy színházi darab megfilmesítése mindenképpen nagyon jó, tiszta és tisztességes eljárás. A darab Eörsi István fordításában megjelent magyarul A digó címmel a Nagyvilág 1981/5. számában, ám e szöveg mára gyakorlatilag hozzáférhetetlen.«”

    Előzmény:

    • Nagyvilág, 1981.05.szám Rainer Werner Fassbinder: A digó

  • 2019.11.szám Látó, György Péter: Gyász és ünnep között
    A láthatóvá tett múlt, az emlékezet kiürült nyelve
    Hommage à Ilyés Zoltán (1968-2015)
    SÉTATÉR

    Tanulmány.

    „Az új látogatóközpont termének falán olvasható felirat – Hol sírjaink homorultak – Eörsi Istvánnak egy 1985-ben az illegális Beszélőben megjelent írásában szereplő idézet múlt idejű változata. Abban az írásban a Műegyetem vízépítési tanszékének munkatársa, az első fokon halálra ítélt, végül 1963-ban amnesztiával szabadult Széll Sándor mondja Eörsinek a 300–301-es parcella láttán: Hol sírjaink homorulnak. Ez a szójáték a 301-es parcella feltárásakor a régészek, antropológusok által használt süppedik akaratlan megfelelője.”

    Előzmény:

    • Beszélő (Szamizdat – 1985/3.) 1985.15.szám E.I.: Halottak napján
    • Beszélő, (Folyóirat – november) 2005. 11.szám E.I.: Halottak napján

  • 2019.12.04. (49.szám) Magyar Demokrata, Szalay Károly: Brutális minőségzuhanás
    SZÓKIMONDÓ

    A régi és a mai ellenzék összehasonlítása, főbb irányzatai, minőségromlása. Eörsi István említése.

    „A legszomorúbb azonban az, hogy a baloldali vagy álliberális média is lealacsonyodik hozzájuk.”

  • 2019.12.04. dunszt.sk, Németh Ványi Klári: Lányok géppisztollyal

    Beszélgetés Eörsi László történésszel Pesti lányok, 1956 című új kötetéről.


    "Amikor 1960-ban Eörsi István szabadult, Ön ötéves volt. Mikor beszélt először édesapjával a forradalomról? Miatta kezdte el ilyen intenzíven foglalkoztatni ez a téma? [...] Eörsi István visszaemlékezéseit is erős forráskritikával kezeli. Nem hisz a személyes történelem hitelességében?

    Igen, amióta Eörsi István perével foglalkozom, még kritikusabbá váltam az elbeszélt történetek hitelességével kapcsolatban, különösen az évtizedekkel későbbi memóriaalapú rekonstrukciós próbálkozásokkal. Ugyanis Eörsi – Oidipusz király módjára – pontosan akarta megismerni a múltját, és nem rajta múlott, hogy nem jutott hozzá a levéltári forrásokhoz. Így tehát az ő esetében kizárható, hogy szándékában állt bármilyen emléket is megszépíteni. Ennek ellenére memoárjában jó néhányszor tévedett, ráadásul rendre a saját előnyére."


    A kötet borítóját és rövid leírását megtekintheti a honlapon az Eörsi László/Kötetek résznél.

  • 2019.12.18. Magyar Hírlap, Pozsgai Zsolt: Schilling listája

    „Az egyik közösségi oldalon a Krétakör Színház megalapítója, Schilling Árpád felszólította az arra járókat: állítsanak össze olyan listát, amelyen legalább tíz magyar jobboldali művész szerepel, akik hazai és nemzetközi sikereket tudhatnak magukénak. […] ez a terminológia a művészet területén értelmezhetetlen. Hiszen a tehetséges művész nem listákban, nem kategóriákban gondolkodik. […] És épp ez a színesség adja a művészet vonzerejét. Hogy a tehetség kivetülése mindig más és más. Ezért létezhet érvényes Krétakör-előadás vagy megrendítő Wass Albert-mű, egy jól eltalált Tennessee Williams vagy Eörsi István-dráma, hogy csak a színháznál maradjunk.”

  • 2020.01.09. (1–2.szám) 168 óra, D. Magyari Imre: Kezdettől fogva van bennem rezignáció
    Radnóti Sándor nem ír memoárt, de vannak történetei

    Beszélgetés Radnóti Sándorral Sosem fogok memoárt írni című, most megjelent kötete kapcsán, amelyben harminchat régi barátját, ismerősét idézi. Közülük csak Soros György az egyetlen élő szereplő. Eörsiről azt írta, hogy offenzív volt, harcias, s nem állt távol tőle, hogy megszégyenítse, akit opportunistának vagy gyávának tartott. Eörsi ’56-os története Gáli Józsefről, aki bár félt, nem szaladt el egy tűz alatt tartott területről. Az Eörsi-portréban többek közt ezt írta: „…az bizonyos, hogy a nyílt politikai ellenzékiség magatartásformájánál jóval szélesebb volt a független és erkölcsös szellemi magatartásformák lehetősége”.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.