EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2016.05.11. irodalmijelen.hu, Varga Melinda: ÖTVENHATTÓL JAPÁNIG

    László Noémi beszélgetése Vágvölgyi B. Andrással az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezte az Álljunk meg egy szóra-estek legutóbbi rendezvényén. A Kolorádó Kid című könyvéről és filmjéről – ennek kapcsán Eörsi Istvánról –, ’56-ról, utazásairól, disszidálásairól, a könyv szerepéről. A Tokyo Underground című könyvéről. Fotók

  • 2016.05.12. (19.szám) 168 óra, Jolsvai András: Mondanom sem kell

    A szerző kifogásai a Műcsarnok kiállításaival szemben. Számára lelki higiénia, hogy nem teszi be a lábát az intézménybe.

    „…a Fekete-féle magántársaság ilyetén helyzetbe hozása, intézményekkel, pénzzel és hatalmi pozíciókkal való mérhetetlen kistafírozása botrány…”

    Eörsi István írt arról, milyen kellemetlenül érezte magát, amikor kijött a börtönből, és szembesülnie kellett azzal a ténnyel, hogy barátai, ismerősei már mind megkötötték a maguk paktumát a Kádár-korszakkal, beálltak a sorba, és csak kínos volt nekik egy ilyen figura, aki az elárult forradalomra emlékeztette őket.”

  • 2016.05.21. (118.szám) Észak-Magyarország, ÉM-BA: Ellenőrzött hatalom?
    Annyira azért nem...
    Félmúlt
    Radikális, de szakszerű

    1991. ÁPRILIS 24. „Még mindig aktuális Eörsi István Sírkő és kakaó című műve – a komédia először 1968-ban került színpadra. Azóta a hatalom ellenőrizhetőbb, de még mindig elmosódik a határ az élés és a visszaélés között – idézi a szerzőt a lap abból az alkalomból, hogy a szerencsi közönség is megismerheti az előadást az egri Gárdonyi Géza Színház művészeinek jóvoltából.”

  • 2016.05.28. Magyar Nemzet, Lázár Fruzsina: Illyés Gyula száz napja
    Több mint fél évszázad után került elő az író ötvenhatos naplója

    Illyés Gyula: Naplójegyzetek, 1956-1957 – Atlantisz sorsára jutottunk. Beszélgetés Illyés Máriával, aki Horváth István történésszel együtt szerkesztette a kötetet. Idézetek a naplóból.

    „Nem sokkal később letartóztatták Zelk Zoltánt és Háy Gyulát. Gellért Oszkár nyílt levelére, amelyben az újságíró a »hallgatag magyar írókat« vonta felelősségre, Illyés január 31-i, utolsó naplóbejegyzésében így reagált: »Valahányszor írók hallgatnak, a világban van hallgatnivaló, [...] Betyárbecsületből hallgatunk [...], mert Zelké, Háyé, Eörsié a szó...«”

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2016.05.szám Ellenfény, Bíró Kristóf: Az idő elkoptathatja a bűnt?

    Színikritika Eörsi azonos című könyvéből készült előadásról, az Emlékezés a régi szép időkre címűről, melyet Polgár Csaba állított színpadra Znamenák István főszereplésével az Örkény István Színház stúdiójában. Eörsi börtönéveiről. A kötetben ugyan nem szerepel, de az előadáson elhangzik Eörsi Sztálin halálára írott verse is.

    Előzmény:

    • Új Hang különkiadás, 1953.03.szám (március) E.I.: Sztálin
    • Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre – A kötet adatait megtekinthetik a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2016.06.01. Magyar Idők, Bonczidai Éva: A szorongás és a betyárbecsület ideje
    Megjelent az Illyés Gyula 1956-os naplójegyzeteit feldolgozó könyv

    Recenzió Illyés Gyula Naplójegyzetek 1956-1957 – Atlantisz sorsára jutottunk című kötetről. 

    „»Valahányszor írók hallgatnak, a világban van hallgatni való. Vagy a társadalomban. Betyárbecsületből hallgatunk. Nem is hallgatunk – fülelünk. Amiért a múzsák, de nem fegyverek közt, mert Zelk (Zoltán)é, Háy (Gyulá)é, Eörsi (István)é a szó, és társaiké« – vagyis a bebörtönzötteké, írja az utolsó bejegyzésben január 31-én, csütörtökön Gellért Oszkárnak a Népszabadságban megjelent, »hallgatag magyar írókhoz« címzett nyílt levelére reflektálva.”

    • A kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2016.06.02. (22. szám) Heti Válasz, Végh Alpár Sándor: Brecht fénye lidércfény
    Zsilip

    Naplójegyzetek. Fotó: Brecht

    Az újságon nyomdahiba miatt téves a dátum.

    „Arról írtam egyszer, hogy szerintem Brecht elsősorban irodalmi nagyvállalkozó volt, aki soha nem fizette ki alvállalkozóit. Pedig nélkülük aligha került volna a neve utcatáblákra, az arcát sem rajzolták volna bélyegre, bélyegekre. Hazai rajongói elolvasták, és püff, a fejemre vágtak. Nem véletlenül. A nevére fölesküdött kritikusok csapatot alakítottak, mely a Molnár Gál Péter, Koltai Tamás, Eörsi István, Walkó György, Almási Miklós összeállításban dicsérte, védelmezte, és már-már Shakespeare magasába emelte Brechtet [Munkanaplójának magyar kiadását viszont megcsonkították].”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1998.02.szám Eörsi István: Magánbeszéd Brechtről
    • Magyar Hírlap, 1998.02.14. Végh Alpár Sándor: Nagy a riadalom, Brecht úr
    • Magyar Hírlap, 1998.02.17. Koltai Tamás: Brecht – és akik renyhék gondolkodni; + Végh Alpár válasza
    • Fejér Megyei Hírlap, 1998.02.19. g. g.: Brecht, a „szalonképtelen”
    • Magyar Hírlap, 1998.02.28. Mihályi Gábor: A cáfolatok cáfolata
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat a Színház, 1998.02.szám Eörsi István: Magánbeszéd Brechtről című cikk felsorolásánál.

  • 2016.06.03. Magyar Idők, Nagy Koppány Zsolt: Ne vénülj meg, leples bitang!
    Kilencven évvel ezelőtt született Allen Ginsberg amerikai költő

    Ginsberg versei, költészete, kapcsolata a Hobo Blues Banddel. A fordítók közt Eörsi István említése. Fotó

  • 2016.06.09. (23.szám) 168 óra, Szegő János: Saját élet
    Könyvhét 2016

    Esterházy Péter Hasnyálmirigynapló című új könyvéről.

    „Ám igazi társa és figurája a hasnyálmirigyrák, akit el is nevez Hasnyálkának és Mucinak is. Ketten elválaszthatatlanok. Egyek. Azzal, hogy Esterházy a tumorból egy női karaktert teremt a rá jellemző ironikus eleganciával, illeszkedik egy olyan tradícióhoz, melynek elődje Hajnóczy Péter és Eörsi István volt. Incselkedik és kokettál vele. Udvarol neki.”

  • 2016.06.10. 168ora.hu, Horn Gabriella: Mácsai Pál a városligeti beruházásról: ígéretes épületek és morális dilemma

    Részlet. Beszélgetés Mácsai Pállal, az Örkény István Színház alapító igazgatójával. A következő évad tervei között említi:

    „Az ötvenhatos forradalom hatvanadik évfordulója kapcsán bemutatjuk Eörsi István börtönfeljegyzéseit, az Emlékezés a régi szép napokra –t. Érdekes egybeesés, hogy a szöveget a hetvenes években Pogány Judit lopta be a bőröndjében Magyarországra, mikor Franciaországból hazautazott.”

  • 2016.06.16. (24.szám) Heti Válasz, Sümegi Noémi: Leukémia kisasszony és a dögös csaj, Hasnyálka
    Esterházy Péter és a rákregények

    „Esterházy Péter Hasnyálmirigynaplójának számos irodalmi előzménye van, ám a betegség »kiírása« a nyugatos írók óta sokat változott. Irodalmi értékű-e a testi szenvedés rögzítése, amit a nagy elődök még titkolni akartak?”

    Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül, Babits és Kosztolányi, Nádas Péter Saját halál, Hajnóczy Péter, Eörsi István, Birtalan Balázs, Szentesi Éva, Dobozi Eszter és Andrassew Iván művei hasonló témában.

    Fotók: Esterházy Péter és Dés LászlóBabits Mihály a betegágyon – Karinthy és Kosztolányi

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2005.08.12. (32.szám) E.I.: Betegségemről

    Kapcsolódó cikkek:

    • Somogyi Hírlap (Vasárnapi), 2005.09.11. (37.szám) Titkolózó magyar nagybetegek
    • (Veszprémi) Napló, 2005.09.11. Titkolózó magyar nagybetegek
    • Criticai Lapok, 2006.01.szám Budai Katalin: In memoriam Eörsi István
    • Színház, 2008.05.szám Kutszegi Csaba: Mindent tudott a színpadon
    • Heti Világgazdaság, 2010.10.30. (43.szám) Murányi Gábor: Gyászmunka
    • Holmi, 2014.10.szám Kis János: Egy torzó befejezése. Eörsi Istvánról
    • Magyar Hírlap, 2015.09.26. Dippold Pál: Tahók – Nincs a rendszerünkben
    • valasz.hu, 2015.10.08. Szőnyi Szilárd: Hogyan beszéljünk tisztességesen Esterházy Péter rákjáról?
    • Élet és Irodalom, 2015.10.16. (42.szám) Kis János: Eörsi hiánya
    • Élet és Irodalom, 2021.06.11. (23.szám) Végel László: Eörsi-nosztalgia

  • 2016.08.01. (8.szám) Havi Magyar Fórum, Hajdú Demeter Dénes: Eltitkolt káderlapok
    JÖHET IDŐ, HOGY EMLÉKEZNI BÁTRABB DOLOG LESZ, MINT TERVEZNI

    Történelmi áttekintés. Krausz Náthán (írói nevén: Göndör Ferenc) Vallomások könyve című kötetéről, a történelemhamisításokról, Kun Béláról, a mai baloldali és liberális pártokról. Eörsi István említése.

    „A hazai marxista szellemiségű, internacionalista – kozmopolita, de mindenképpen idegen érdekeket érvényesítő pártok – időnként különválva, máskor közös szervezeti keretben működve – nem múlt nélkül fejtik ki káros, nemzeti hagyományokat pusztító hatásukat.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Havi Magyar Fórum, 2001.05.01. (5.szám) Hajdú Demeter Dénes: Eltitkolt káderlapok

  • 2016.08.11. (32.szám) 168 óra, Karácsony Ágnes: Színházsűrűség
    A jelenről szólni a jelennek

    Beszélgetés Vörös Róbert dramaturg, író, rendezővel, aki ősztől a Vígszínház irodalmi vezetője lesz.

    „Színpadra írtuk Eörsi István Történetek egy hideg faházban című novelláját, amely Angyal Istvánról szól, az ’56-os forradalom zsidó mártírjáról, a Tűzoltó utcai ellenállók parancsnokáról. Az érettségi bankettemen volt a bemutatónk, 1981-ben. Meghívtuk rá Halász Pétert, Monori Lilit, Székely B. Miklóst, Angelus Ivánt és Eörsi Pistát is, aki akkor tért haza New Yorkból. Bekéredzkedtünk a Kilián laktanya színpadára. Ott játszottuk az előadást, ahol huszonöt évvel korábban a nemzetőrség alakult. Eörsi Pista zokogott.”

  • 2016.08.25. (34.szám) Heti Válasz, Zsuppán András: „Képesek vagyunk az önkorrekcióra is”
    Reflektor
    Rendhagyó Szőcs Géza-interjú

    Részlet az interjúból.

    „Szívszorító a köztévé leépülése, a kormány médiapolitikája kudarc – mondja Szőcs Géza. A miniszterelnök főtanácsadója szerint az európaiak fenyegetett bennszülöttek lettek a saját földrészükön, és az igazi menekültekre nem jellemző az erőszakosság.”

    „ha nincs a váratlanul gyorsan megtörtént rendszerváltás, ha Brezsnyev, Csernyenko, Andropov, Kádár és Grósz elvtársak még néhány évvel vagy évtize4ddel tovább maradnak életben és hatalomban, ha ma is előttünk álló feladat volna a rendszerváltás, akkor együtt szervezkedne Demszky és Csurka, Krassó és Csengey Dénes, Orbán Viktor meg Tamás Gáspár Miklós. Ugyanazokban a lapokban publikálna Csoóri és Kenedi János, összejárna Konrád és Kodolányi, Esterházy és Alexa Karcsi, Nagy Gáspár és Eörsi István meg Mészöly Miklós. Ha közben nem temettük volna el legtöbbjüket.”

  • 2016.08.27. Magyar Nemzet, Pethő Tibor: Anno
    37 éve
    Eörsi István: Beismerő vallomás

    Válogatás a Magyar Nemzet korábbi számaiból. Publicisztika Chaplin koporsójának elrablásáról.

    Előzmény:

    • Magyar Nemzet, 1979.08.26. E.I.: Beismerő vallomás

  • 2016.08.30. hirado.hu, MTI: Hat bemutatót tervez az évadban az Örkény István Színház

    Az Örkény színház tervei az új évadban. Vattamány Zsolt, a VII. kerület polgármestere és Mácsai Pál, az Örkény Színház igazgatója bejelentései.

    „A stúdióban Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című művét Znamenák István szereplésével Polgár Csaba állítja színpadra október 23-i bemutatóval. A monodrámát az 1956-os szabadságharc 60. évfordulójára, a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál támogatásával mutatják be.”

    • Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című kötete adatait megtekinthetik a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2016.08.szám (augusztus) Kapu, Kéri Edit: A német nép 100 év alatti megszüntetési terve

    Egy dokumentum szerint 1945-ben az USA és SZU megállapodtak „hogy 100 év alatt állandó idegen bevándorlással feltöltik, és megszüntetik Németországban »a tiszta német fajtát«, a német népet. […] Csakis »titkos paktum« lehetett, a két állam zsidósága között! […] Nem antiszemita indíttatásból írom ezt a cikket, hanem tényeket elemzek, és elrettent ez az európai bevándorlási cirkusz – amelyet már egyértelműen Soros György vezényel – ázsiai embercsempészek, migrációs agitátorok és európai szabadkőműves páholyok által! […] Nálunk minden délben más város, vagy falu harangja szólal meg a rádióban, s előtte kb. 1 percben elmondják a templom és harang korát, történetét. Eörsi István zsidó író panaszkodott a rádióban: »Miért vagyok én köteles ezt minden délben végighallgatni?«”

  • 2016.09.01. Magyar Hírlap, RR: Bővülhet az Örkény Színház
    MÉG EGY JÁTSZÓHELYET KAP A BUDAPESTI TEÁTRUM

    Mácsai Pál, az Örkény István Színház igazgatója az új évad terveiről. Műsorra tűzik Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című művét. Az október 23-i bemutató a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál támogatásával és az ötvenhatos emlékév részeként valósul meg.

    • Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című kötete adatait megtekinthetik a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2016.09.05. mult-kor.hu, 1956, ahogyan még soha korábban nem tárgyalták

    Konferencia 2016. szeptember 8-10-én az egri Eszterházy Károly Egyetemen. Rainer M. János, a rendezvény egyik főszervezője az eseményről tartott sajtótájékoztatón elmondta, olyan konferenciát szerettek volna tető alá hozni, amelyre korábban még nem volt példa 1956 kapcsán.


    "Harminc évvel ezelőtt Eörsi István lakásán gyűlt össze több mint 70 egykori résztvevő, akik együtt beszélgettek 1956-ról. Ott volt a forradalom idején miniszterelnökként tevékenykedő, később ellenzéki gondolatai miatt az MSZMP-ből is kizárt Hegedüs András, valamint Rácz Sándor, a Nagy-budapesti Központi Munkástanács elnöke is."

  • 2016.09.06. 24.hu, Bodnár Judit Lola: Hagyni kéne ezt az egész munkadolgot, és színházat nézni egész évadban

    Válogatás a 2016/17-es színházi évad előadásaiból. Radnóti Színház, Vígszínház, Katona József Színház, Örkény István Színház ("...Polgár Csaba rendezésében pedig egy, az ’56-os emlékévhez választott Eörsi István-művet is bemutatnak, az Emlékezés a régi szép időkre Znamenák István szereplésével érkezik, még idén..."), Átrium és a vidéki színházak.

    • Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című kötete adatait megtekinthetik a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2016.09.17. Magyar Idők, Ayhan Gökhan: Különleges délután Balogh Attila költővel

    A hatvanéves Balogh Attila: A lélek infarktusai című kötetének bemutatója.

    „Balogh Attila – ha kevesen is hallottak róla, az a véletlen vagy az irodalmi élet hanyagságának a műve – mindenesetre olyan szellemi híveket tudhat maga mögött, mint korábban Eörsi István vagy Jónás Tamás, utóbbi közreműködésével egy portréfilm is készült a költővel 2006-ban Három pokol címmel. Eörsi különben a Versek című, 1991-ben a Cserépfalvi Könyvkiadó jóvoltából megjelent kötet utószavában többek között ezt írta: »Kérdésemre, hogy miért keres a rút élményekre szép képeket, ezt felelte: Mindez annyira fáj, hogy másképpen nem bírnám elviselni.«”

    • A Balogh Attila versei című kötet (a kötetben szerepel Eörsi István: „A szépség esélyei” című tanulmánya) adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • 2000, 1989.10.szám E.I.: A szépség esélyei
    • Beszélő (Hetilap – 38.szám), 1994.09.22. F. Havas Gábor: „A meleg ólból ki kell menni...”

  • 2016.09.27. onkormanyzat.mti.hu, Göncz Árpád Városközpont

    A XIII. Kerületi Önkormányzat 2016. szeptember 27-én a Göncz Árpádról elnevezett városrész névadó ünnepségét rendezte meg. Beszámoló és Göncz Árpád rövid életrajza.

    Az ünnepségen Eörsi István Még feljebb! Göncz Árpádnak című versét Hegedűs D. Géza a kerület díszpolgára szavalta el.  

  • 2016.10.06. (40.szám) Heti Válasz, Osztovits Ágnes: Az írószövetség rendszert vált
    Pártállami kultúrpolitika 1986-ban

    „Harminc évvel ezelőtt és harminc évvel az 1956-os forradalom leverése után viharos közgyűlést tartott az írószövetség. A jegyzőkönyvet és a hozzá kapcsolódó dokumentumokat az évfordulóra tette közzé a lakiteleki Antológia Kiadó.”


    A másik Magyarország hangja – Dokumentumok az írószövetség 1986-os közgyűléséről című kötetről, az 1986-os írószövetségi közgyűlésen történtekről. Fotók: Hernádi Gyula beszél az írószövetség ’86-os közgyűlésén, a színpad előtt Eörsi IstvánCsoóri Sándor és Aczél György 1986-ban – Konrád György 1989-ben

    • A kötet adatait és az Eörsi Istvánról szóló részleteket elolvashatja a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2016.10.18. socfest.hu, ’56-os börtönmonológ az Örkényben

    Eörsi István író 1956 decemberétől 1960 augusztusáig börtönbüntetését töltötte a forradalomban betöltött szerepéért. Fogva tartásának éveiről az Emlékezés a régi szép időkre című könyvében számolt be, amelyet a forradalmi emlékév alkalmából most az Örkény István Színház színpadán visznek színre. Rendező: Polgár Csaba. Bemutató: 2016. október 21. 

    "Legalább egy évtizedig próbáltam magam rábírni arra, hogy írjam meg ezt a könyvet. Egyszer csak megéreztem – 1986 őszén –, hogy ha tovább halogatom a munkát, az anyag kisiklik a kezemből. A halottak, akik közé féltem lelátogatni, bejelentették, hogy fogytán a türelmük. Most már – legalábbis ez idő szerint úgy tetszik – nem kellene bátorság a megírásához. Ennek irodalmi szempontból is csak örülni lehet. A bátorság nem esztétikai kategória, és sajnálatra méltóak azok a történelmi korszakok, amelyekben a politikai kockázatvállalás művészi erénynek minősül." (Eörsi István, 1989)

    • A kötetek (szamizdat és legális kiadás) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikk:

    • Heti Válasz, 2016.10.27. (43 szám) V. Nagy Viktória: Kádár János lelkiismerete – S. N.: BÖRTÖNMONOLÓG (keretes cikk)

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.